Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
Don Jose: Sirály József Gyerekek — árnyékban Január 16 óta az állani gondoskodik Szabó Ferenc 8 éves, Szabó Imre 5 éves, Szabó Zoltán 3 éves, Szabó László 2 éves és Szabó Erzsébet 1 éves gyerekek sorsáról, ellátásáról, neveléséről. Tulajdonképpen testvéreivel együtt a gyermekvédő intézetben lenne a helye a 8 éves Szabó Jánosnak is, de ő éppen nem tartózkodott otthon, amikor a többiekért megjelent a gyámügyi hatóság képviselője, hogy átszállítsa őket Újszegedre. Vizsgálat Siflis József felvétele Harmath Éva és Simándy József a Carmenben Forró hangulatú Carmenelőadást tartottak kedd este a Szegedi Nemzeti Színházban. A páholyokban reflektorok, a földszinten és az orchesterben tévékamerák várták a Virágáriát: a dirigens Vaszy Viktorról készülő portréfilmre vették fel Don Jose szerelmi vallomását A tenorista Simándy József Kossuth-díjas kiváló művész, az Állami Operaház szólistája volt Huszonhárom évvel ezelőtt éppen ebben a szerepben, beugrásszerű en debütált Szegeden. S aki szárnyára bocsátotta, művészi fejlődését gondozta-ápolta: Vaszy Viktor. A keddi előadás kettejük közös, remek produkciója volt Simándy József hangjának nemes csengését, különösvibráló szépségű lírai tenorját, mely eszköztelenül képes a hősi színekig felforrósodni — szinte észrevétlenül mentát te át két évtizeden keresztül. Megjelenésének, játékának — különösen a megismételt Virágária után — még mindig hasonlítatlan levegője van a színpadon. A publikum vastapssal köszöntötte a kitűnő művéyzt, de az elismerésből kijutott az Escamillo szerepét átvett Szabady Istvánnak is. Simándy Józsefet szívesen hallgatnánk gyakrabban Szegeden. N. I. Az apa, Szabó János és az anya, Szabó Jánosné sem volt a lakásban, csupán a sógornője, aki felügyelt a gyerekekre. S azután, mikor a szülők hazamentek és megtudták a történteket, első felindulásukban a legkülönbözőbb szervekhez szaladgáltak, hogy „elvitték" tőlük a gyerekeket. A három legnagyobb gyereket, Jánost, Ferencet és Imrét már egyszer, 1964-ben ls állami gondozásba kellett venni. Az apjuk nem élt otthon rendszeresen, az anya nem dolgozott, az akkori Dugonics téri kis lakás nagyon elhanyagolt volt, s mindezt a kicsinyek sínylették meg. Rá egy évre nagyobb, a mostani szoba-konyhás lakásba költöztek, az apa a vasútnál helyezkedett el, ahol fűtőként 2500—3000 forintot keresett havonta. Kérték, hogy — mert körülményeik rendeződtek — haza vihessék a gyerekeket. A gyámügyi hatóság ennek nem látta akadályát, az intézet a gyerekeket kiadta. Akkor kaptak segélyt a gyerekek felruházására, erről nem számoltak eL 1966-ban a lakótársak írtak levelet a tanácshoz, hogy a Szabó gyerekek — akkor már öten voltak — lehetetlen körülmények között élnek, állami gondozásra szorulnak. 1968-ban rendőrhatósági figyelmeztetést kaptak a szülők, hogy törődjenek a gyerekekkel. Ekkor ismét adott a tanács 1500 forint segélyt a szülőknek. Erről sem számoltak eL A gyermek- és ifjúságvédelmi társadalmi bizottság vizsgálatot tartott SzabóéknáL s a tapasztaltak alapján sürgős hatósági intézkedést kért a gyerekek érPszichológia az üzemben dekében. Hasonló javaslatot A csecsemők egészséges fejtett a körzeti védőnő, mire lődése a továbbiakban csak a II. kerületi tanács igazga- normális lakáskörülmények tási osztálya határozatot ho- mellett biztosított '. Az orvos zott, hogy nevelés-erkölcsi és hetenként látogatja a kicsiegészségügyi okokból állami nyeket. gondozásba utalja a már köz- Az anya a kis szobában ben született Erzsikével példás rendet, tisztaságot együtt mind a hat gyereket, tart. De a múltkor, mikor a járdát söpörte — férje 118 • r • forintért másodállásban házintezetoen felügyelő, helyette a feleség , ... .. végzi ezt a munkát — avasSzaboék ezt a hatarozatot f" megfellebbezhették volna, kályhából kipattant szikra Ehelyett az apa otthagyta — parazsat csinált a sezlonon, 1965 óta már négyszer vál- ahol a két kis szívbeteg aludt, toztatott - munkahelyét, Az füstbe lé tt összepakolta a családot és a . ,. . holmidat, s elköltöztek a Fe- akkor' ve8so elkeseredesejér megyei Aba községbe az ben, levelet írt a párt első apa téesz-dolgozó szüleihez, titkárának Budapestre. Csaknem háromezer forintba került ez a hathetes kirán- ,, dúlás. Mert január elején OeSOfO/tOK aztán visszajöttek, hiszen ott " rem lakásuk, sem kereseti Arról hogy mint élnek. A lehetősegük nem akadt. Koz- ' , ,,„,., ben az iskolás János beje- ferJe becsületes dolgozó, állentég nélkül kimaradt az is- landó munkahelye, s havi kólából. 1800 forint keresete van. ö, Mindezek után került sor az anya is dolgozott 1966-ig. január 16-én az öt Szabó Akkor yoU terhes az lsfi gyerek intézetbe szállításara. „ , Jártam a Brüsszeli körúti ikerparral, s a ládagyarban lakásban. Szabó János har- nem kapott könnyű munkát, mincéves, értelmes beszédű tgy tehát a gyermekgondoember. Jelenleg az ingatlan- ^ segélyt6, is elesett kezelő vállalat dolgozója es , / . . . , a felesége ls dolgozik. De amely most negyszer hatszáz Szabó Jánosék lakása elha- forint lenne, nyagolt, a minimális életkö- De a legnagyobb fájdalom rülményeknek sem felei men szűk egészségtelen lakás. A szoba padlóját — önke- , nyesen — felszedte, s állító- Ket »«lon. vasagy, egy lag eladta Szabó János. A gyerekágy, két szék, egy rugyerekek — míg otthon vol- hásszekrény, egy kisasztal, s tak — a szobában betonon a kályha van benne — s már jártak, mezítláb. A fekvőhe- mozogni sem lehet Igen.lgélyek, az ágyneműek mintha nyeltek lakást. Aztán szersohasem láttak volna rende- kesztőségünkből is levelet ző, tisztító kezet küldtünk érdekükben a taA Szabó gyerekekre január nácshoz. Ezután kaptak on16 óta arra hivatott gondo- nan választ „Besorolták" zók ügyelnek. Rendszeres Kecskemétiéket a többi élelmezésükről, ruházásukról igénylő közé, az ezrek közé. gondoskodnak, s arra nevelik Mert náluk „még rosszabb őket hogy jók és becsülete- lakásviszonyok között ls élsek legyenek. Hogy szeressék nek" Szegeden. S ez igaz ls. egymást, az embereket leg- De a hivatalos levél elkülfőként szüleiket Akik — dése előtt senki nem nézte ígérték ls és — minden bi- meg, hogy Kecskemétiék mizonnyal úgy rendezik sorsú- iyen, ha nem ls lakás-, de kat, hogy mielőbb otthona családi viszonyok között éllehessen lakásuk az egész nek. családnak. Nekik a megelégedettség maximumát jelentené egy Dani hál olyan lakás, mint a SzabóéfYCgl "Uá.w ké, akik abból nem tudtak A Pusztaszeri utcában szép otthont teremteni gyermekeúj házakat építettek két év iknek. óta. Ezeknél még mindig több Kondorosi János a régi ház, az egészségtelen lakás a Pusztaszeri utcában is. Egy udvari, egy helyiségÚj gyógyszerészek avatása A szegedi egyetemek Dugonics téri központi épületének aulájában szerdán délben rendkívüli, ünnepi ülést tartott a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa. Ebből az alkalomból dr. Tóth Károly egyetemi tanár, rektor, bejelentette, hogy Fejér Barna és Páskuj Antal nyugalmazott gyógyszerészeknek^ akik hatvan évvel ezelőtt fejezték be egyetemi tanulmá-> nyaikat, gyémántdiplomáV ítéltek oda. Mivel a kitüntetettek idős koruk miatt aa ünnepségen nem tudtak megjelenni, címükre postán küldik el a gyémántdiplomákat.* Ezután öt okleveles gyógy-* szerészt, disszertációjuk el-* készítése és eredményes { gyógyszerészdoktori szigorlatit letétele alapján gyógyszerész doktorrá avattak. í Az egyetemet most befej e-S zett nyolcvanöt hallgatói ugyancsak a tanács üléséni avatták fel gyógyszerészekké." Dr. Kedvessy György egye^ temi tanár, a gyógyszerésztudományi kar dékánja ünnepi beszédben üdvözölte as új fiatal diplomásokat, akik nevében Kiss Elza, kitüntetéses oklevelet kapott gyógyszerész mondott köszönetet aa őket tanító oktatók fáradságos munkájáért. Magyar kiállítás Tokióban Hamburgba kamionokkal' szállították, a kikötőből pedig tengerjáró hajóval továljr bítják Toklóba az április 17* és május 6. között zajló Toi klói Nemzetközi Vásár magyar anyagát A HUNGEXPO 500 négyzetméteres kiállítást területet foglalt le a vásárra jelentkezett 15 külkereskedelmi és iparvállalat részéről Az új gazdasági rend arra ösztönzi a vállalatokat, hogy pontosan felmérjék saját lehetőségeiket. A szegedi üzemekben egyre-másra találkozni a gazdaságosabb, célszerűbb munkát előmozdító átszervezésekkeL különösebb beruházást nem igénylő módszerekkeL A könnyűipari gyáraink után legújabban az EMERGÉ gumigyár tűzött maga elé érdekes programot. Két évvel ezelőtt az akkori piackutatás alapján határozta el az Országos Gumiipari Vállalat az EMERGÉ bővítését. Az eredeti tervek szerint jóval több mint százmillió forintos költséggel épült volna új gyárrész, megfelelő gépi berendezései ekei. Időközben változtak a hazai igények. kiderült, hogy az új termelő egység által készített cikkeket esetleg nehéz lesz értékesíteni. Az OGV, az EMERGÉ szakemberei pontos és alapos módszerekkel tanulmányozták a piac alakulását. s ennek alapján változtatták meg a régi elképzeléseket. Amint Mikes Sándor. a gumigyár igazgatója elmondotta, nem sokmilliós beruházást hajtanak végre, hanem a meglevő berendezések átszervezésével és egy kisebb költségű építkezéssel — jobban kihasználják az EMERGÉ gyár termelőképességét. Számos helyen kínálkozik erre mód. Megállapították példáuL hogy a tömlő üzemrészben aránytalanul nagy az idő- és szállítási veszteség, a munkások esetenként munkaidejüknek csak 60—70 százalékát fordítják hasznos műveletekre. A gazdaságtalan folyamatok kiderítése érdekében feltérképezik a kijelölt munkahelyeket, gondosan elemzik a technológiát, s ahol kell, átcsoportosítják a gépeket, új gyártási folyamatok alkalmazásával növelik a termelékenységet, és a termelést Az átszervezéshez azonban kevés a jelenlegi terület, ezért közel 20 millió forintos költséggel új csarnokot is építenek. Ugyancsak ebben az épületben — az emelkedő munkáslétszámra tekintettel — öltözőt fürdőt is létesítenek. Az előzetes vizsgálatok kedvező eredményt sejtetnek: bebizonyosodott, hogy a belső tartalékok célszerűbb felhasználásával mintegy 25—30 százalékos termelésnövekedést lehet elérni. Az első változtatásokat 1969. márciusáig végrehajtják, s ennek nyomán például a tömlő üzemiészben 3 millió 400 ezer méter helyett 4 millió 400 ezer méter műszaki tömlőt készíthetnek egy esztendőben. Az EMERGÉ-ben érdekes, másfajta program is kezdődött: a gyár szocialista szerződést kötött a Szegedi Tanárképző Fő'skola pszichológiai intézetével annak érdekében. hogy különféle vizsgálatokat végezzen a dolgozók körében. Azt kívánják kideríteni, hogy a fizikai munkások alkalmasak-e azokra a feladatokra, amelyekkel foglalkoztatják őket: illetve beosztásukhoz rendelkeznek-e megfelelő képességekkel. A pszichológiai vizsgálatoktól az üzem segítséget kap a munkás-minősítésekhez is, ahhoz, hogy kedvezőbb eredménnyel választhassák ki a csoport, brigád, segédművezetőket stb. A főiskola tudományos kutatói előbb a megfelelő módszereket keresik, majd próba után az egész gyár dolgozóit szeretnék „megvizsgálni". Mikes Sándor közölte, hogy ezzel a lehetőséggel óvatosan bánnak. Nem kötelezik a dolgozókat arra, hogy alávessék magukat az egyébként nekik is előnyökkel járó vizsgálatoknak. Ha ugyanis sikerül mindenkinek a legideálisabb. — képességeihez, erejéhez, tudásához legjobban illő — munkaterületet megtalálni, emelkedhet a teljesítmény, a dolgozó jobban érzi magát. A vezetőket a legalapvetőbb pszichikai ismereteim' tanfolyamon oktatják a főiskola munkatársai. Az EMERGÉ ezentúl azt várja a tudományos kutatók segítségétől, a pszichikai vizsgálatok eredményétől, hogy megszűnjön a nagyarányú munkaerő-vándorlás, megszilárduljon a munkavédelmi helyzet. M. L bői álló, ned\'es, penészes szagú lakásban élnek Kecskeméti József ék. Tíz esztendeje. Ügy maradtak ott, hogy az öreg Kecskeméti házfelügyelő volt, nála laktak, s mikor meghalt, nem volt hova menniük. Kecskemétiné 35 éves, Fábiánsebestyénből került Szegedre. ök tizenketten voltak testvérek. Neki hét gyermeke van. Közülük kétszerkettő Iker, a négy legkisebb. Tízéves a legnagyobb gyerek, héthónapos az István— Ildikó Ikerpár. Róluk szól az alábbi orvosi igazolás: „Kecskeméti István és Kecskeméti Ildikó 1968. október 21-tól november 12-ig álltak kórházunk gyermekosztályán súlyos leromlott állapotuk, valamint velük született szívbetegségük miatt kezelés alatt. Előzőleg a gyermekklinikán kezelték őket. Kilencen laknak egy szobában. Iskolai rendtartás Elkészült és a tervek szerint az 1969/70-es oktatási évben életbe lép a dolgozók általános iskoláinak első önálló rendtartása. A dokumentum az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít az iskolák igazgatóinak. Könynyíti az irányító, a szervező és a tartalmi munkát egyaránt, útmutatást ad a pedagógusoknak a felnőtt diákok ismereteinek ellenőrzéséhez. Épült: 1957—1969 Kölcsey utca 8 (11.) Tipikusan olyan épület, melyet alig veszünk észre, alig emlékszünk rá. Képletes, de csúnya kifejezéssel foghíjbeépítés. A Belváros utcáin még manapság is akad egyegy üres telek, melyek beépítése az utcakép javítása és a közműhálózat kihasználása szempontjából egyaránt célszerű. Ez a Hunyadi László által tervezett ház nincs városképi jelentőségű helyen, elég ha csak belesimul környezetebc. CSÜTÖRTÖK, 1969. FEBRUÁR 13. delmagyarorsiág 5 »