Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

Delegációk elu'azása A SZÖVOSZ és az OKISZ elnökének meghívására hazánkban tartózkodott bolgár. cseh és lengyel, NDKbeli, román és szlovák, és szovjet szövetkezeti vezetők — kétnapos budapesti tartózkodás után — szerdán, tegnap elutaztak hazánkból. (MTI) Brigádvezetffk tanácskozása a MEOOSZ-ban Szerdán a MEDOSZ-ban rendezték meg a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szocialista brigád vezetőinek 2. országos értekezletét. A találkozón megjelent és felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Kovács István, a MEDOSZ főtitkára beszámolót tartott. Univerzális „minilabor" Egy szegedi találmány továbbfejlesztése Képünkön: Kísérletek különböző rendeltetésű komplett katalitikus laboratóriumokkal A Szegedi József Attila Tudományegyetem alkalmazott kémiai intézetének adjunktusa, dr. Mészáros Lajos aranyjelvényes feltaláló, újabb, különleges laboratóriumi berendezést tervezett, Schőbel György adjunktussal és Dobó Ferenc technikussal közösen. Már megtartották a sikeres prototípus-bemutatót is Budapesten, a Laboratóriumi Felszerelések Gyárában. Az újtípusú készülék a feltaláló világsikert aratott és számos nyugati országban is szabadalmaztatott, komplett katalikus laboratóriumának miniatürizált és tökéletesített változata. A nagyméretű „elődökből" már 150 millió forint értékűt készített exportra a Laboratóriumi Felszerelések Gyára. Az új „minilabor" még nagyobb sikerre számíthat, hiszen ennél, az eredeti méreteket egyharmadra csökkentették, ugyanakkor a berendezés „tudása", teljesítőképessége nőtt. A nagylaborhoz hasonlóan ez is univerzálisan hasznosítható. fgy például folyamatosan termelő nehézvegyipari Akták mögött az ember A hivatali pártszervezetek között a legfontosabbak egyike a szegedi SZTK-é. Az alapszervezet tagjainak létszáma önmagában ugyan nem sokat mond. A huszonegynéhány kommunista munkáján is múlik azonban, hogy a hivatali ügyintézésben elsősorban és minden esetben az embert lássák. Korábban egy alapszervezetben dolgoztak együtt a Szegedi Rendelőintézet és az SZTK kommunistái. A gyógyító munka és a hivatali ügyvitel speciális jellege indokolta az SZTK pártalapszervezetének létrejöttét. Azóta is egyfolytában párttitkára Krier Péter, az ellenőrzési osztály vezetője. — Az együvé tartozás persze azóta sem szűnt meg — mondotta —, nemcsak azért, mert egy épületben vagyunk. A közös munka természetéből adódik, a társadalombiztosítási feladatokból, hogy időnként együttes vezetőségi üléseket tartsunk. A két vezetőség tagjai ugyanis olyan munkaterületeken dolgoznak, hogy a szoros kapcsolat létrejötte és tartóssága nélkülözhetetlen is lenne. A különféle feladatok megoldásánál a gazdasági vezetés figyelembe veszi a közös javaslatokat, s így minden munkaterületet átfogóan tudunk figyelemmel kísérni. Jogolcf kötelességek Korábban a hivatali pártszervezetek jellege eltért az üzemi pártszervezetekétől. Az SZTK párttitkára azonban azt hangoztatta beszélgetésünkkor, hogy az ő alapszervezetük esetében élvezték mindazokat a jogokat a gazdasági vezetésben, amelyek természetes velejárói volta"k az üzemi pártszervezeteknek. Ez az összhang abban nyilvánult meg eddig is, hogy a gazdasági vezetés a soros feladatok megoldásában minden esetben segítő munkatársnak tekintette a pártszervezetet. Hazánkban a társadalombiztosítás vonatkozásában született rendelkezések — régebbiek és újak — nagy jelentőségűek. Kifejezi ezt az a tény is, hogy Szegeden, ' a szegedi járásban és Csongrád megyében az összlakosság 97 százalékának társadalombiztosítási ellátásáról gondoskodik a szegedi székhelyű társadalombiztosítási igazgatósig. A juttatásokkal kapcsolatos kiadása évente 342, 343 millió forint között mozog. Ebben az öszszegben azonban nem szerepel a rendszeresen folyósított nyugdíj, valamint az orvosi ellátásra, kórházi ápolásra stb. biztosításra fordított összeg. Nem közömbös — Pártszervezetünknek — folytatta Krier Péter — az előbbiekből következően nem lehet tehát közömbös, hogy a társadalombiztosításban hozott rendeletek és szabályzatok a gyakorlatban hogyan éreztetik hatásukat éppen az SZTK útján. Számunkra és a gazdasági vezetés számára is politikai feladat, hogy a dolgozóknak a különféle juttatásokat a meghatározott időben küldjük el. Nem dicsekvésként hangsúlyozom, hogy az öszszehangolt munka eredménye: a szerteágazó és sokféle ügyintézésben az esetleges -hibák mennyiségét csak ez; relékben lehet kifejezni. A hivatali ügyvitellel kapcsolatos hibákat azonnal és sürgősen feltárni nagyon is érdeke az SZTK valamennyi dolgozójának, hiszen adott esetben a kisebb hiba is sok utánajárást vonhat magával, nem szólva arról, hogy kellemetlen, nem kívánatos bosszúságot okoz a biztosítottnak. A rendeletek alapos ismerete a munkában tehát mindazok számára alapvetően fontos, akik a biztosítottak ügyes-bajos dolgait intézik. Az SZTK mai munkáját csak előnyösen lehet összehasonlítani a korábbi biztosítási rendszer tevékenységével, amelyben nem az ember volt a fontos, hanem papírmunka, az aktqgyártás. Ha valahol ma hiba csúszik egy-egy ügy elintézésébe, az rögtön panaszként érkezik vissza elsősorban a tanácsok útján, de továbbítják azt más társadalmi szervek is. Ez a tény is azt hangsúlyozza, hogy az SZTK dolgozóinak az ügyek vitelében az embert kell látniuk, hogy a törvényes lehetőségeken belül a dolgozókat megillető érdekvédelemnek időben és pontosan eleget tegyenek. Az SZTK-ban dolgozó idősebb munkatársak, párttagok és pártonkívüliek is erre a munkamorálra nevelik a fiatal kollegáikat. Sajnos az igazgatóság dolgozói többségének életkora eléggé magas. Éppen ezért csak helyeselni lehet a pártszervezetnek és a gazdasági vezetésnek azt a törekvését, hogy a nyugdíjbavonulók helyét, munkakörét fiatalok töltsék be, méghozzá olya" alapképzettséggel és műveltséggel rendelkezzenek, hogy hivatásuknak tekintsék a dolgozók ügyes-bajos dolgával való messzemenő törődést. Jobb lehetőségekkel A pártszervezetnek eb ben a törekvésében jó segítőtársa a 36 tagú KlSZ-szervezet, amelynek soraiból nőnek ki a leendő párttagok is. — Nemrégiben is négy fiatal párttagot vehettünk fel a KISZ-szervezet soraiból, elsősorban és természetesen a KISZ-szervezet vezetőségének ajánlására — folytatta a párttitkár. — A fiatalokkal sokat szoktam beszélgetni. Problémájuk megoldásában igyekszem segítséget nyújtani, ugyanakkor ösztönzöm őket a tanulásra, amelynek alapján az igazgatóságnál mód és lehetőségük nyílik jövőjük kialakítására. A beszélgetésből kiderült, hogy nagyon is valóságosak az SZTK igazgatóságának, pártszervezetének szakember gondjai. Az utóbbi három év alatt nyolc olyan szakemberül; ment el más hivatalba, tsz-hez, vállalatokhoz, akik többségükben hosszabb szolgálati idővel rendelkeztek. Olyan is van, aki 18 évi megszakítás nélküli munkaviszonyt hagyott el nyilvánvalóan kecsegtetőbb anyagiakért. Az viszont igaz hogy a jobb lehetőségekkel mindenki élni akar. Az SZTK pártszervezetén is múlik, hogy ezt a jobb lehetőséget mielőbb kiterjeszthessék az ott dolgozó tisztviselőkre, idősebbekre és fiatalokra egyaránt. Lődi Ferenc üzemként, illetve tudományos, kutatási, vagy egyetemi oktatási célokra, tehát a nagyüzemi gyártási folyamatok bemutatására is egyaránt alkalmas. Természetesen ennek is fő része a reaktor, amelyben a vegyi reakciók lezajlanak. Ezekben a reaktorokban különféle anyagokat használnak katalizátornak, vagyis a vegyi folyamatot elősegítő tényezőnek. Ilyen katalizátorok lehetnek például cigarettafüst finomságú fémködök, vagy fémömledékek. Ez utóbbin például, ha hulladékbenzint bocsátanak keresztül, akkor világítógázdúsító anyagot nyernek. Az új laboratóriumhoz például piroforos fémmel — vagyis a levegőn is lángralobbanó fémmel — működő reaktort készítettek. A laboratórium alkalmas például ezeknek a nehezen előállítható katalizátoroknak a kutatására, készítésére, illetve különféle reaktor• technikai kutatások végrehajtására is. Jól alkalmaz; ható a berendezés szerveskémiai, műanyagipari, to! vábbá ásványolaj- és földgázkutató intézetek alap- j anyag-előállításával kapcso: latos kísérleteinél és sok más, hasonló területen. A különleges termelő, kutató, oktató laboratórium — amely tehát egyik funkcióját illetően vegyigyárnak is beillik — mindössze ruhásszekrény nagyságú, formatervezett, modern vonalú burkolatban kapott helyet A tervezett külföldi bemutatókon bizonyára tovább öregbíti majd a magyar ipar és tudomány jó hírnevét. D. B. Nemzetiségek M agyarországon H

azánkat a különböző nemzetközi fórumokon — ENSZben, UNESCO-ban — nemzeti államként tartják számon. Nálunk alig öt százaléknyi nemzetiség él, általában magyar többségű környezetben, szétszórtan. Ezzel együtt hazánk bonyolult nemzetiségi problémákat örökölt az úri Magyarországtól. A régi uralkodó osztályok nemzetiségeket elnyomó politikájukkal — túlzás nélkül mondhatjuk — szégyent hoztak a magyar névre. Visszaélve István király nevével, a „szentistváni állameszme" jegyében harsányan hirdették, hogy a Duna-medencében mi vagyunk hivatottak a vezető szerepre. Erre az eszmére alapozták „erszággyarapító" politikájukat. Amikor néhány éve bemutatták a „Hideg napok" efmfl filmet, szenvedélyesen összecsaptak a nézetek. Egyesek azt mondták, szükség van az ilyen alkotásokra, amelyek a reális nemzeti önismeret kialakulását szolgálják, mások azt vetették ellene, mire való szégyenünket ország-világ elé tárni? Nos, még a második véleményben is van valami pozitívum: a szégyenérzet azt illetően, anü valóban szégyen. Mégsem kell erről a kérdésről hallgatnunk. Egyrészt azért nem, mert történelmünk haladó korszakai — 1848, 1919 — arra is mutatott példát, hogy népünk legjobbjaiban élt a szándék a probléma normális megoldására, másrészt — és ez a lényeg — szocialista rendszerünk ebben a vonatkozásban is „lemosta a gyalázatot" nemzeti becsületünkről. Még nem ült el hazánkban a második világháború vihara, amikor 1944. november 30-án közzétették Szegeden a Magyar Kommunista Párt programjavaslatát, amelyben egyebek közt a következők is olvashatók voltak: „Szakítanunk kell a magyar imperialista rögeszrtíevel, Nagy-Magyarország reakciós ábrándjaival. Egyszer és mindenkorra szakítani kell azokkal a törekvésekkel, amelyek a magyarság vezető szerepének ürügye alatt a Duna-medencében élő népek feletti uralomra irányulnak". A magyar kommunisták — Lenin nemzetiségi politikáján alapuló — szándéka alkotmányunkban is szentesítést nyert. Az állampolgárok törvény előtti egyenjogúságának kimondása jogegyenlőséget biztosított a határaink között élő viszonylag kisszámú nemzetiségnek is. A 49. § pedig nemcsak azt mondja ki, hogy biztosítani kell a nemzetiségek számára az anyanyelvű oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét, hanem súlyos büntetést is kilátásba helyez azoknak, akik hátrányos megkülönböztetést alkalmaznának a nemzetiségekkel szemben. Alkotmányunk 49. §-a szellemében egész sor törvény biztosítja a nemzetiségek jogait. A törvények szövege nem maradt írott malaszt — ezt külföldön is elismerik. A Magyarországon élő nemzetiségek gazdasági viszonyai — túlnyomó töbségükben paraszti foglalkozásúak — az országos átlagnak megfelelően alakultak. Nemzetiségi anyanyelvű óvodák, általános és középiskolák működnek, s több egyetemünk biztosítja a lehetőséget, hogy ezek megfelelően képzett oktatószemélyzethez jussanak. A nemzetiségi dolgozókat tömörítő szövetségek lapokat jelentetnek meg („Neue Zeitung", „Narodne Novine", „L'udove Noviny", Foaia Noastra"), évenként nemzetiségi naptárt adnak ki, országosan ismert művészegyütteseket működtetnek. K

övetkezetes, marxista—leninista nemzetiségi politikánk nem maradt hatástalan nemzetiségeinkre sem. Többségükről elmondhatjuk: Tudatosan vállalják a szocialista magyar haza építését, az érdekazonosulast, s a közösséget a magyar lakosággal. Tehetik ezt anélkül, hogy feladnak nemzetiségüket, nyelvüket, sajátos kulturájukat anélkül, hogy beolvadnának a magyarságba, amit nem is követel tőlük senki. A szomszéd országokat elválasztó folyók fölött átívelő hidakat szokás a barátság hídjának nevezni. A Magyar Népköztársaság szocialista nemzetiségi politikája olyan híd hazánk és a környező országok között, amely a barátságot és a kölcsönös kapcsolatokat szüntelenül erősíti. Juhász Róbert Jiestef' munka Szeged legkorszerűbb fodrászüzlete nyílik hamarosan az Oskola utcában. A legkülönlegesebb kozmetikai igények kielégítésére is szánt szépítőműhely faburkolatát, beépített bútorait a Szegedi Felszabadulás Asztalos Ktsz ügyes tanulói készítik, szakmunkások ii-ányításával. Sem a megrendelő, sem a ktsz vezetői nem bizalmatlanok a fiatalokkal szemben, hiszen eddig jónéhányszor bebizonyították: mestermunkára képesek. A Fe'szabadulás Aszú los Ktsz iparitanuló műhelye összesen 11 leendő szakmunkást foglalkoztat, nyolc nagy gyakorlatú asztalossal együtt. Az első és másodéves fiatalok a legszebb, a legsokoldalúbb asztalos feladatokkal találkoznak. Ök látták el beépített bútorokkal, fadiszítésekkel az MTA szegedi székházát, a Herbária Gyógynövényszaküzletet, a Kárász utcai édességboltot. a Somogyi utcai hangulatos borkóstolót, a Móra Tsz csárdáját, valamint a Konderfonó- és Szövőipari Vállalat leányszállását is. Képünk az Oskola utcai Ú1 fodr&szdzlet faburkolását mulatja, I'ördi Antal harmadéves és Savanya János másodéves asztalostanulók a faillesztésekcn dolgoznak CSÜTÖRTÖK, 1989. FEBRUÁR 13. DÉMAGYARORSZÁG