Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Fény és árnyék Domaszéken A külső kép alapján J6- községbelíek vinnék el." Szé- lődési osztálya televíziót módú községnek látszik Do- gyennek éreznék, ha nem ajándékozott az iskolának. A maszek. Több az új lakóház, tudnának megbirkózni saját gyermekek arca, szemük fémint a régi. Tető alatt áll az termőföldjeikkel. Nem akar- nye árulkodott. Nem merek első emeletes magánház is. nak beolvadni a röszkei tsz- vállalkozni arra, hogy leírA tanácson szerzett adatok be. jam szívük és lelkük rezdümindenben igazolják az em- Mi a megoldás? A falube- lését ber benyomását: 140 személy- liek. a tanácselnökkel az gépkocsi. 1200 motorkerék- élükön azt szeretnék, ha a pár és 5 millió forint taka- domaszéki határ egyetlen rékbetét jelzi a község lakol- nagygazdaság lenne. A szaknak anyagi színvonalát Al- szövetkezetek most készülődlitólag olyan család is van, nek az összefogást a. Kebe- zajlott Néhány kilométerrel ahol három gépkocsi áll az lükben elférnének a Rákóczi távolabb az árnyékot feludvaron. földjei és tagjai is. Ez lát- váltotta a fény. De mi lesz a A falu nem régen szerve- szik ésszerűnek, s a legjár- tsz-szel? Kigyullad-e ott is rődött, valamikor csak ta- hatóbb útnak is. Az embe- a fény? Egy sertésgondozó innyavilág volt ezen a tájon. A rek miatt is, meg a falu mi- dulatosan beszél. Húsz éve tanyai település ma is jellem- att is. Bánkódnak, hogy ed- tagja a közösnek. Vonalas ir?ő még Domaszékre. A kör- dig jutottak, nyék földje nem a legjobb, de nem is olyan rossz. Az —, . . . ,. emberek is munkaszeretőek ttOV OZ ISKOIQDOn és szorgalmasak. Nem vélet- » Visszalépés? A tsz közgyűlése tovább és szorgalmasak. Nem vélet len az előbb említett anyagi bázis. ka lapjaira írta fel mondanivalóját összegyűjtött mindent, a herdálást a tönkrement javakat A főkönyvelő a leltárról beszélt Elmondta, hogy hi Adósság A községben három termelőszövetkezeti csoport, ax újabb terminológia szerint szakszövetkezet van és egy Először jártam olyan ta- . .. . nyai iskolában, ahol tanúja 35 k!lograAmm ár?a lehettem a petróleumlámpa egy k°™bl"fV°g0, u3" halálának. A belső-domaszéki i V/ Yt tanyai iskolában február 4- ^„V-f ? * f? e OS' én kigyulladt a villany. Ax megfizettetjük v.e'e" Vala' iskola igazgatója mondta: Sdgta * - Száztizén négy esztende- Z u je vártunk erre a pillanatra. ™lhós blányt tavel fizette— Kiderült hogy valós az ök meg? huszadik évébe lépő termeld- évszám, mivel ezt az iskolát idősebb asszony szaszövetkezet amely II Rá- 1865- április elsején alapi- vait idézem: „Négyszáz négykóczi Ferene nevét viseli, tották. ezögöl földemen 180 füzér Gondolom, ha élne a fejede- ott voltak az áramszolgál- paprikát termeltem. A kólóm, visszavonná a néwise- tató vállalat dolgozói is a zosben egy hold sem adott lési jogot. A tsz eredményei meghitt ünnepségen. Az igaz- annyit" Későn szántottak, nagyon gyengék. gató tanítási szünetet ren- későn vetettek. El sem vetetElnézést az olvasótól, ada- delt el arra a napra. A kis tek, de jelentették a járásnak, tokát írok: 900 katasztrális tanyai gyerekek ünneplőbe hogy minden rendben van. hold földön gazdálkodtak a öltöztek. Egy picinyke lány Semmi sem volt rendben. Az tsz tagjai Régebben sem meghajolt a vendégek felé asszony: „A gazdák 100—150 voltak kiugró eredményeik, ^ hangján mondott forintot fizettek, ha náluk de ax elmúlt két évben oly köszönetet: — Minden jó- valaki barackot szedett. A mi gyengén „zártak", hogy adós- embernek, ald segített raj- barackosunkban a szedéssel ságuk meghaladta a 2 millió tunk nagyon, nagyon hálásak 30 forintot kerestünk, forintot A esőd szélére ke- vagyunk. ígérjük, hogy meg- Ez komoly ellentmondás, rültek, szanálás vár rájuk. A SZOLGÁLJUK. Szorgalmas tanú- A szakszövetkezetek flzetvolt elnököt tavaly nyáron lók leszünk, hogy művelt em- nek adót az államnak. A tsz leváltották és bírósági eljá- ber legyen belőlünk. pénzt kapott az államtól. A rást indítottak ellene. Hogy Aa iskola tanítója nehezen Pénzt nem becsülték meg. Lementsék a menthetőt a rösz- birkózott a szavakkal, meg- het hogy visszafelé jelent lékei Kossuth Tsz vezetőségére hatott hangon mondta el, Pé»t »z elhatározásuk; tszbízták a domaszéki Rákóczi hogy harminc esztendeje ta- ^L^^fí „ügy sorsát . ... iJt. nagyon meg kell fontolni A zárszámadó közgyűlésen, nft tanyán életében ezen minden lépést a domaszékiamelyet néhány nappal ez- a napon gyújtott villanyt elő- eknek. előtt tartottak, egyetlen dl- azör. A járási tanács műve- Gazdagh István esérő, elismerő szó nem hangzott eL Csak az árnyékos oldal mutatta magát Mindenre ráfizettek, a sertésekre. a búzára, a kukoricára... •Kétszáz forintból csináltak százat" — summázta a beszámoló. Elszomorító megállapítás. A megoldás Furcsa ellentmondás: a szakszövetkezetek igen Jól gazdálkodnak. Pedig, egy falubeliek, a határ la egyforma. A tsz földterületéből tavaly a zákányszéki tszcs átvett körülbelül 250 holdat, azt a részt, amely a szomszédos falu határához tartozott. Az arra lakó tanyabell tagok is átléptek a zákányszéki Május 1. Tszcs-be. A jobb földek maradtak, sőt feketeföldjük is van, a röszkeiek irányában. Telepítettek gyümölcsöst is. Harminc hold őszibarackosuk és almásuk van. Nagyon szép, tiszta és már terem. Drótkerítéssel vették körül. A tanácsházán mondották: „Furcsa dolog lenne, hogy a domaszéki határ termését más Somogyi Károlyné felrétet* SZÖREGI UTCARESZLET "V. PaprikáB emlékek A faluban valamikor há- feledték már az akkori szerTápé monográfiája írásos emlék cink Mzonyf- ményezésére és anyagi tátásával Tápé magyar múltja mogatásával 25 tagú munkaaz Árpád-kor legelejéig ve- közösség dolgozik most zethető vissza, a régészeti azon, hogy a régészeti kokutatások már a kőkorszak- rokból a mai társadalmi áttól kezdve adatokkal szol- alakulásig tudományos érgálnak. A néprajztudomány tékű önálló munkában fogszerint s szegedi táj legha- lalja össze mindazt amit rom kút szolgált a paprikának. Itt taposták a piros aranyat engedték rá folyvást a vizet négy-öt vízből megáztatták, kimenjen az erő belőle. Piros lé folyt számokat a vasmozsárt, a taposókat, a rostát » szárítókereteket. Pedig a növény most is dívik, megfizeti a fáradtságot Elmúltak a régi haragok Rabolt pénzből van már nála [intöröm. (hitel) A gyulai szolgabíró jó [emberein, Majd ktigazoI az engem. végig az utakon, összegyűlt ^ az Alvég meg a Felvég a kutak táján mintha sírt, nündig ellenségeskedett A könnyezett volna a papn- években gyakorta bicsA fatn hagyományaiban, folklórjában gazdag. Balladák, mondák, legendák, nó„ , ták vannak bőven. Régi téka, a szegedi táj nagyhírű fáztak a legények. Az Alvég lepülés ez, mindig is szerenövénye. Pirosak voltak a m8dosabb házaiban a szer- Pet játszott a város életépaprikamolnárok meg az beknél, a Felvégen pedig a ben. Hiszen valamikor Itt emberek lába, akik a jó magyaroknál mindig akadt táborozott Frigyes Ágost pénzt érő fűszernövényt ta- olyan ^ aki tótotta száz választófejedelem, 50 posták. az ellenségeskedést Ennek Ma már csak egy kút ár- is vége. Meg a betyárvilágválkodik Röszkén, a Főút- nak. Mert Röszkén, a faluban legtöbbet legtöbben ma is a Sándorról beszélnek. Legendákat mondanak a mai öregek, merthogy itt élt a fia, talán a Julis is, a Szabadkára tartó műút melletti cán. Hiába keresnénk a piros folyót is, híre, hamva sincs. Csak a mondókákban, az emlékekben élnek a hasító-esték, amikor egy-egy módosabb háznál összegyűltek, az Alvégen Lukriéknál ezer főnyi seregével Temesvár visszafoglalása előtt írásos feljegyzések szerint 1439-ben Habsburg Albért feleségének ajándékozta a birtokot (akkor még gavallérok voltak a férfiak) amely addig Szeged város tulajdona. Később a Rákóczi tanyában. Nótát is tudnak szabadságharc leverése után (Fazekasék) Cseszkóéknál, róla, Rózsa nótát ami hamis katonai táborhelyül szolgált SzekereséknéL Szaporán járt a lányok keze, s a jó munkás röszkei szegények gyakran eldalolták: lett Rózsa Sándor üzeni Paprikától piroslik a röszkei [nagy utca Paprikás lány nótája szól a [hasitóban. De én arra sose megyek, so~ [se járok, Édesanyám csikós leszek, Mert már nékem nem dalol[nak a hasító-lányok. Meri Ostort ez a terület Országgyűlésen panaszkodott Szeged, mert gróf Herberstein városparancsnok Röszkén katonai határőrtelepet létesített őrházzal együtt a szolgálatot bojtárnak betöltő rácokból Ennek /ne adja, ny°mat őrzi, őrizte a rácesak a betyárságot temető Végül 1725-b« a Itanúim, megözvegyült grófnőtől a ^ ^ ^ ^ varos visszavasárolta a hirTnem'bojtár, tokot• kezembe, A tragédiák is a városhoz kötötték a határmenti teiefelesé[gének. Vigye gondját három gyerlmekének. Se csikósnak, [karikást gvományőrzőbb községe. Kedves gyűjtőterülete régóta a néprajz szegedi művelőinek, de megkülönböztetett érdeklődéssel tartja számon e tudományág többi képviselője is. dr. Juhász Antal múzeológus tájékoztatása szerint nem új a gondolat hogy Tápéról monográfia szülessen. Múltjának, hagyományainak rendszeres gyűjtését a 40-es évek elején szorgalmazták először a szegedi fiatalok, de munkájukat félbeszakította a háború. A községi tanács kezdeTápéról ma tudni lehet A eltet a te fel-fel csend Olt divatba jött a „hasító háxasság". Rég volt Sokan elKlválasxtok a ménesből egy pülést meg a munka, a [derest, mindennapi szegénység, re• I • • • • M rr Toportyu A disznójószágnak egyik le száráról. Tetőfokára hág kedves ismertetőjele, hogy szilaj jókedvem, ha csupasz szőrös. Ezt a disznó-tulaj- töpörtyű kerül ugyan sordonságát akkor is megőrzi, ra, de kettőbe vágva már ha már nem röfög, hanem töpörtyü. Van, ald bosszankodik miatta, én módfelett örülök neki. Honnan tudná meg a magamfajta jámbor ember, miből készül a töpörtyű, ha csupán ismeretterjesztési szándékból nem árulnák vele félaraszos szőrzetét is. Ha fával szeretjük az erdőt, virággal a mezőt, miért éppen az ártatlan töpörtyűnél tiltakozunk a természetes környezet ellen? Repes a szívem a gyönyörűségtől, amikor belecsíphetek a staniszliba, és hajánál sével, de vigasztal a húsfogva rángathatom elő ked- ipar dicsérendő magatartáves csemegémet anélkül, sa, mely szerint addig bárhogy összezsíroznám ujjai- mikor szőrösen kapható a mat. Ügy eheti az ember, töpörtyű. ahogy a cseresznyét harapja W előrikkant belőle kenyeres pajtásom: helló, apafej! Próbára teszi egy kicsit képzelőerőmet, mert nehéz végiggondolni, hogyan lehet úgy beletenni a töpörtyűbe a szőrt, mint szilvát a gombócba. Bízom benne, lesz alkalmam beletekinteni egyszer a szabadalmi lajstromba. Okos embernek kellett lenni, aki kitalálta, az biztos. Elszomorít a hír, hogy malacnemesítőink már kísérleteznek a csupasz sertés (sztriptízdisznó) kitenyésztéJubileum Húsz esztendeje dolgozik zsef Attila Tsz. Varga Sánközos gazdaságban Varga dor 13 esztendeje takarmányos. öt gyereket nevelt fel, mindnek szakmát adott a Sándor. Nem mai gyerek 62 esztendő van mögötte, ne héz életúttal Árva gyerek- a kezébe. De hűtlenek lettek ként nőtt fel a vásárhelyi ta- a földhöz, az Iparban vállalnyavilágban, a mindennapi tak munkát Mert akkoriban kenyérért híven megszolgál- szűköeskén fizetett a föld, jó ta a feketeföldi nagygazdá- esztendő volt ha kisikerekat Sokat tudnának erről dett a mindennapi kenyér. beszélni a csókási határ öreg fái. — Az ötvenes esztendők, ezok nagyon szigorúak: volUtánam jO» hét vármegye, (ágy keres. Hitvány legény lett a fiúból haszontalan ember, aki vásárról jövet felbukott a friss meleg kenyértől amit megevett, s azzal már oda is volt A megboldogult ménykedés. Jól példázza ezt az 1886 évi cséplési bállada. Eze1 nyolcszázny^lcNETTS oto[dik évben, mi történt a sze[gedX szérűskertben. Farkas Julcsa felmászott az laszíagra. Beleesett egyenesen a dobba. Osznovics Mtyáx, aki Papp Gyertek lányok, öltözzetek Józseffel együtt sokat tett a fűszernövény meghonosításáért számolatlanul tudta még a hajdani betyárnótákat Hajttk a lovamat Gyulára, Magamat vasban utána. Ne hajtsátok a lovamat [nagyon, (fehérbe, Vigyük ei a Julcsit az lorvos elébe. Az orvot szomorúan ezt (mondja Énnek csak az úristen az [orvosa. Még száz éve sincs a balladabeli eseménynek. Tőlünk mégis idegen, olyan Aztán meg elkerült Ja- tak. Járt ránk olyan év. kabszállásra. Próbálta az éle- hogy a kenyeret alig kerestét de nem sok örömre fu- tem meg, s még visszatart totta, nem nagyon boldogult toriam 500 forinttal. Sokan az akkori világban. 1941 elfelejtették már azt az időt ősizjén költözött Dorozsmára. En is felejtgetem. Mert jóra Élte a kubikos, vándorló em- jött minden, más már ez a berek életét Felpakolt a ta- szövetkezet alig ismerni rá. licskára, járt az országba. Bőven jut a jóból. Aki dolahová a munka, a szűkös pozik, autót házat vehet. Kemegélhetés parancsolta. Ha résünk. A legnagyobb baj, kellett Dunántúlra, ha kellett most már kifelé megy az be a városba, Szegedébe, ember a világból Pedig igaAmikor megalakult a falu- zán most akarna élni. ban a termelőszövetkezet, ő Kevés beszédű Varga Sánis az alapító tagok között dor. Meg hát a régi világra Ügyet soká leszek én ottan régi világra utal. Azért saj[majd vason, náljuk szegény Farkas Játtá gyúlni szolgabíró jó csáL [emberem, Bs. Lukács Imrs vállalta az új életet. se emlékezik szívesen. Leg— Kevesen voltunk, job- jobb lenne elfelejteni, bára kubikos, semmitlen em- Jubileumot ünnepel a köberek. Eluntuk már az örö- zös, s ünnepel Varga Sándor kös vándorlást, gondoltuk, is. Két évtized van mögötte, megsikeríti életünket a kö- Munkával, fáradsággal meg zösködés. A* gépállomás se- kitüntetéssel. gített akk<teR>an bennünket Gratulált az elnök. Meg Bízni bíztam én a földben, az országgyűlési képviselő is. nagyon. A munkával se fu- Katona Sándor. Jólesett karkodfunk. De nem akart Hátha még a 25 éves évforsehogyan sem jóra sikeredni dalót is megérem, s a szösz élet. Vallatom az öreget. Húsz esztendeje jár a határba, a szövetkezetbe. Húsz esztendős a kiskundorozsmai Jóvetkezetben ünnepelhetem. Bizonyára így lesz. A szövetkezet gondol tagjaival tisztelettel adózik az alapítóknak, az öregeknek. Sz. L. L TÁPÉI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET faipari részlege mindennemű asztalosipari, faipari szolgáltatást, ennek lakosság részére való teljesítését is előnyös feltételek mellett r^id határidőre vállalja VTÁÍS Építkezéshez ajtók, ablakok, vagy bármely más asztalosipari munkák teljesítését vállalja a szövetkezel Megrendelések felvétele Tápén, Kossuth L. u. 51. sz. alatt, mindennap reggel 7 és délután 3 óra között, a részleg központjában. xS 989 VASÁRNAP, 1969. FEBRUÁR 9. DÉLMAGYARORSZÁG 9