Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

R S Z O C I A L l^ T A M U N Á R T L A P j A VILÁG PROLETÁRJAL EGYESÜLJETEK! 1969. FEBRUÁR 5„ SZERDA 59. évfolyam. 29. szám Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FIIXÉR EgyiitlmOködés — Közvetett export — üj lehetőségek A SZEGEDI IPAR KAPCSOLATAI A szegedi Üzemeik számá- mérlegeibe, a Ganz Vilia­ra is nagyobb lehetőségeket mos Művek műszereibe épí­termetett az új gazdaság' tették a kis szegedi öntődé­mechanizmus. A piackutatás ben született alkatrészeket, nyomán módot találtak gé- A gyár sikeresen megbirkó­peik hatékonyabb kihaszná- zott a nagy minőségi köve­lására, az ügyes muokásgár- telményeket támasztó fel­da képességeinek jobb ka- adattal, s ennek köszönhető, matoztatására. Számos alap- hogy az idén ismét kettős anyag-, illetve alkatrészgyár- feladata lesz az öntödének, tó szegedi vállalat mellett Különösen érdekes munkát több készterméket előállító bízott a kéziszerszámgyárra üzem teremtett gyümölcsö- néhány neves nagyvállalat; y.ö ipari együttműködést más az Egyesült Izzó televízió­hazai gyárakkal. képcsőt gyártó automatáihoz A Szegedi Kéziszerszám- készítenek konvejor szállító­gyár elsősorban a kéziszer- láncokat. Hasonló láncsor számok készítésével foglal- készül a budapesti Zománc­kozik, mint ahogy a neve ipari Művek, valamint a hirdeti. Az utóbbi eszten- mosonmagyaróvári Mezőgaz­dőkben jobbéra csak saját dasági Gépgyár megrendelé­szükségletei érdekében mű- sére. Az utóbbi üzemben ködtetetett precíziós öntődé- szovjet exportra kerülő gyü­jeben azonban bérmunkát mölcsválogató készülékbe vállalt. Tavaly a kéziszer- szerelik a szegedi szállító­számgyár termelésének már láncokat, egyötödét adta a korszerű- A Szegedi Vas- és Fém­sí tett öntöde. A Medicor or- ipari Ktsz sikeresen próbál­vo6i készülékeibe, a Metri- kőzik az ipari egvüttműkö­pond Mérleggyár bonyolult désseL A csepeli Motorke­Üj lakótelepek, városközpontok A LAKÓTERV az idén. üzletközpontját. A békéscsa­több mint 2200 millió forint baiak 16 lakásos OTP-lakó­értékű épület kiviteli tervét ház és egy kisáruház, abics­készíti eL Ebben az évben keiek pedig egy központi adják át a kelenföldi lakó- középület — rendelőintézet, telep központjóba tervezett gyógyszertár és posta — ter­27 létesítmény műszaki do- veinek alapján fognak hoz­kumentációját zó a település új központjá­Ebben az évben kezdik nak kiépítéséhez. Salgótarján meg Miskolc belvárosának, fejlesztését 500 személyes valan- int Békéscsaba és Bics- filmszínház, 450 személyes ke új központjának megter- kollégium, valamint múzeum vezését. A miskolci feladat a és zeneiskola tervezésével legbonyolultabb, mert mű- folytatják. Üj szállodát, mo­emléki környezetben kell el- "agyá™hazat: yásárcsar­» , . '. , , . , , , nokot es tobb mint 40 uzle­helyezni 400 lakást es a bel- tet terveznek Szolnok köz­vóros 3000 négyzetméteres pontjába. rékpárgyár európai hírű új P—20, valamint P—10 jel­zésű Pannónia motorkerék­párjaihoz a SZEVAFÉM készít csomagtartókat, mo­torállványokat, fékkarokat stb. A Ganz Villamossági Gyár legutóbb a gyöngyös­visontai hőerőmű szerelésé­ben vett részt, ahol a sze­gedi ktsz által „alvállalko­zóként" gyártott olaj-, gáz­és vízszolgáltató gépegysé­geket építették be. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz nemcsak az or­szágban, hanem külföldön is partnereket talált Az NDK-ba, a lipcsei Mezőgaz­dasági Gépgyár számára ekékhez és vontatókhoz szál­lít szerelvényeket; s leg­utóbb a világhírű torinói FIAT autógyárral kezdett tárgyalni. Azóta hét fajta visszapillantó-tükör minta­darabját küldték Olaszor­szágba, amelyek, ha meg­nyerik az autógyár szakem­bereinek tetszését a szege­di ktsz-műhelyben készül­nek sorozatban, s Torinóban, az autógyárban kerülnek az új FIAT-gépkocsikna. Két testvérváros, Szabad­ka és Szeged ruhaipari üze­mei is gyümölcsöző együtt­működést alakítottak ki. Ezek szerint a Zseleznyicár szabadkai ruhagyár mint­egy 200 ezer dollár értékű bérmunkát bízott a Szegedi Ruhagyárra. Mivel a kiala­kult kapcsolatok egyaránt előnyösek a két gyárnak, tárgyalások kezdődtek az 1969-es esztendő második félévének közös munkájáról is. A Szegedi Ruhagyár gyors és jó minőségű mun­kájára azonban nemcsak a szomszéd Jugoszláviában fi­gyeltek fel: legutóbb hol­land cégek tettek ajánlatot a Szegedi Ruhagyár veze­tőinek. A szegedi ipar új törek­véseire, az együttműködés keresésére jellemző a ruha­gyár példája. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy érdemes összefogni két hazai. de két külön „nemzetiségű" gyárnak is, hiszen egymást segítve, egy­más sajátos előnyeit kihasz­nálva, új piacokon jelent­kezhetnek, s új vevőket hó­díthatnak meg közös termé­keiknek. M. I. MTI foto — Kovács Síndor felvétele ÜJJAÉPfTfiS REPCELAKON. A Szénsavtermelő VáUalat répcelaki gyáregységében január 2-án történt robbanást követően gyors ütemben megkezdték a gyár helyre­állítását. Az újjáépítésben 12 vállalat vesz részt. A romokat már eltakarították, sz építők a megsérült kazánházon és laboratóriumon dolgoznak Egy óráig milliomosok — Két vagy három bőrön­döt szoktunk vinni érte. Nem mintha nem férne ket­tőbe ..., csak úgy nagyon nehéz. Mekkora halom? Hát bizony tisztelettel lehet rá­í nézni. Azt a két asztalt be­teríti, akármilyen akkurátu­san is rakjuk... Ami „még súlyra is. sok": közel 3 millió forint Ennyit szoktak a fő fizetési napon a szegedi textilművekbe kihoz­ni. Persze, nem csak úgy, bőröndösen, gyalogszerrel, mint a vasútállomásra. Gép­kocsival munkásőrök kísére­tében. Van úgy, hogy két autóban utazik a kíséret — Tréfából mondtuk egy­szer: mi lenne, ha az első kocsi — amiben a pénzes bőröndök vannak — hirte­len megváltoztatná a szokott útirányt? Mondom, viccnek szántuk és (a második kocsi­ban) mindenki ideges lett... (Túl sok krimi van újabban a tévében, moziban?) Perényi Mihályné bérelszá­moló csoportvezető és másik három bérelszámoló: Makra Gyuláné, Csóti Gézáné és Si­mon Katalin mesélik, milyen nehéz nap számukra a fize­tés napja Felváltva hozzák a kísérettel a bankból a pénzt. Hogy él az, aki havonta egy óráig multimilliomos? Csóti Gyuláné 1520 forintos fizetésért bérelszámoló, férje 2450 forintot keres. Hogy él­nek? Férje szerint az átlag­nál rosszabban, Csőtiné bi­zonygatja — a bérelszámo­lás tapasztalatai alapján —, hogy egész jó^ — Gondolt-e rá, ha az a bőrönd pénz a magáé le­hetne ...? — Komolyan még nem. — Tűnődik egy sort, majd azt mondja: — Nekem az csak papírhalom. Először izgul­tam nagyon: . micsoda fel­adat, ennyi péhzt rámbízni! Aztán a bankban a pénztá­ros teljes hidegvérrel tíz perc alatt kiadta a több mint 2 milliót..., s nekem papír­halmazzá vált az egész. Nem hiszi? Az volt a legnagyobb gondom, megvan-e. Darabra. A végelszámoláskor mind meglegyen. Darabra. Ha egy is hiányzott — mert ilyen is előfordul a borítékolásnál —, az rögtön „pénzzé vált", szá­zassá vagy tízessé. Hogyne, hiszen az már az én zsebem­ből megy... — Ha mégis lenne ennyi pénze...? — Szigorúan néz rám, hát jő, hozzáteszem: — Pénteken... tudja, a lottón. — Ja... — nevet. — Az más, az jó „baleset" lenne! Hát mit is kezdenék vele? Lakásunk van, azt viszont háromszobásra cserélném. Aztán otthonmaradnék, mert két kicsi lányom van, köny­nyebben felnevelném őket. Kocsit vennék. Arra gyűj­tünk úgyis. És üdülni men­nénk minden évben. Mert az két gyerekkel, maszek ala­pon (sosem jut családos be­utaló!), hát az sokba kerül. Csinos, jól öltözött fiatal­asszony. Pénzzel dolgozik, de nem környékezte meg a „pénz ördöge". Néha tréfá­ból mondja kolléganőjének, borítékolás közben: „vágj hozzám egy köteg százast", de ez csak azt jelenti szá­mára, hogy nyújtsanak már oda neki tízezer forintot, hogy borítékba rakja. Pénz­számolás után kezet mos, so­káig súrolja. Fizetésnapra 3600 embernek osztanak és ugye, „ki mivel dolgozik, az­zal piszkolódik". Ja, és a pénzes bőröndöket szidja. Igen nehezek. Pedig azokat azért sokan elcipelnék, „megszakadás" veszélye mel­lett is... A közelgő nyereségfizetési napra éppenséggel öt bőrön­döt tartanak készenlétben. P. Szőke Mária Szocialisla­brigád-vezetők előkészületei Egymilliárd az alumínium­program megualösításara A magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld-alu­mínium egyezmények meg­valósításával egyre több alu­mínium áll a feldolgozóipar rendelkezésére. Az ipar cél­ja, hogy a könnyűfém na­gyobb hányadát félgyárt­mánnyá, illetve készáruvá dolgozza fel, miután így kedvezőbb exportstruktúra alakítható ki és a belföldi fogyasztói érdekek is ezt kívánják. A célok megvaló­sítására a magyar alumí­niumipari tröszt akcióprog­ramot dolgozott ki, amely­nek végrehajtása az alumí­niumipar hazai történetének egyik legjelentősebb vállal­kozása lesz. A program során nagy összegű beruházásokra kerül sor. A fejlesztésben részt vevő vállalatok anyagi esz­közei nem elegendők a fi­nanszírozáshoz, ezért hi­telre van szükség. A válla­latok több mint egymilliárd forintos hitelt kapnák, en­nek egy részét devizában. A hitelekhez már idén „hozzányúlnak", az összeg nagy részét azonban csak 1970—71-ben veszik majd fel a vállalatok. Az első na­gyobb létesítményeik, ame­lyeket ezekből az összegek­ből építenek, a tervek sze­rint 1972-től fokozatosan lépnek majd be a termelés­be. Az akcióprogram meg­valósítása nyomán 2,3 milli­árd forinttal növekedik a gyártott termékek társadal­mi értéke. A program teljes felfutása után egyetlen év tőkés de­vizahozama 10—12 millió dollár lesz majd. (MTI) A SZOT termelési osztá­lyától kapott tájékoztatás szerint a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága április elején rendezi meg a szocia­lista brigádvezetők 3. orszá­gos tanácskozását. Ezt meg­előzően a különböző nép­gazdasági ágazatokban a vállalati szocialista brigádok képviselői megválasztják azt a körülbelül ezer kül­döttet, akik az országos ta­nácskozáson a szocialista brigádmozgalmat képviselik. Az országos tanácskozás előkészületeivel kapcsolatban a SZOT-ban utaltak arra, hogy a szocialista brigád­mozgalom most 10 éves. E jubileumi évfordulón a ta­nácskozással is kifejezésre jut a társadalom elismerése a nagy tekintélyre szert tett mozgalom iránt. Somogyi Károlyné felvétele ABLAKON AT. Ég és föld között lebegett a nagyméretű Spektrofotométer tegnap az MTA szegedi székháza előtt. Nem véletlenül került ebbe a szokatlan helyzetbe. A má­sodik emeletre, az MTA lumineswzencia és félvezető tan­szék kutatócsoportjának helyiségébe ugyanis nem veze­tett más út: a lépcsőház és az ajtó szűknek bizonyult, s az ügyes szállítómunkások ezért autós emelődaru segít­ségével emelték helyére a ládába csomagolt műszert « 1

Next

/
Thumbnails
Contents