Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

Öoktm* A Doktor úr Molnár Fe- ' renc első darabja. 1902-ben irta, de — mint önéletrajzában később elmondta — nem ettől, hanem 1908-tól, Az ördög születésétől számította magát drámaírónak. Ha Molnár saját maga kihagyta ilymódon életművéből a Doktor urat, mi se erőltessük bele. Nincs okunk rá. Ez a darab ugyanis alig mutat valamit a későbbi Molnárból, a színpadi hatások nagy varázslójából. A Doktor úr szerzője ügyes és kissé igénytelen színpadi mesterembernek tűnik. A darab életés valóságanyaganak persze van némi köze Molnár világához: a nagyvárosi háttér. a világvárossá fejlődő Budapest furcsa figurái, bűnözői, rendőrei, ügyvédjei, szép asszonyai szerepelnek ebben a darabban, s feltűnnek benne annak a jellegzetes társadalomkritikának halvány nyomai is, amely 1908 után Molnár műveiben sokkal markánsabban jelentkezett. Az egészségtelen langyos unalmú darabnak — mert maga a történet, hogy miféle különös bonyodalmakba keveredik az ügyvéd úr családja egy rendőrfogalmazó ostobasága és egy ravasz betörő miatt, nem túlságosan izgalmas — vannak kitűnő részletei, igazán jó figurái. E hatások kiaknázásában nagy része van Kellér Dezső sikerült átdolgozásának és a szegedi előadásnak, pontosabban és főképpen Szász Károly rendezésének. A rendezés modern szellemű előadást produkált. A cselekményt meghagyta eredeti helyén, a századforduló világában, de az atmoszférát, melyben a darab lejátszódik, szellemes ötletekkel közelítette a mai emberhez. Átszőtte az előadást groteszk ötletekkel, irónikus—szatirikus karikatúrákkal, s ilymódon a kissé avult anyag friss színeket kapott Ugyanez történt Zerkovitz melódiáival is, melyeket a rendező a Fortuna együttessel játszatott w Zenés bohózat a színházban Mikor jár a munkabér? K. S.-né megbetegedett és a körzeti orvosa kivizsgálás céljából beutalta a szakrendelésre. Amíg a szakrendelésen a kivizsgálás tartott, két napig nem jelent meg a munkahelyen, de igazolta, hogy kivizsgáláson volt A vállalattól a kiesett napokra munkabért, illetve táppénzt kért, de kérelmét azzal utasították el, hogy sem munkabérre, sem táppénzre nem jogosult Olvasónk úgy hallotta) hogy orvosi vizsgálaton történő megjelenésre átlagbér jár. Kérdezi: Ha munkaidő alatt orvoshoz megy kivizsgálás végett, a kiesett időre jár-e az átlagkereset vagy a táppénz? A Munka Törvénykönyve 47. § (3) bekezdése szabályozza, hogy 'munkakiesés esetén mikor illeti meg a dolgozót a munkabére. E rendelkezés szerint nem jár munkabér, ha valaki saját hibájából nem végez munkát A vállalat működési körében felmerülő okból kiesett munkaidőre meghatározott mértékű térítés jár. A 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 5. § (1) bek. szerint a dolgozó részére átlagkereset jár: szavazás, ha• ' Siflis József felvétele A doktor űr (Katona András) és felesége (Máthé Eta), akikkel mindenféle különös botrányok történnek. Veres Mihály kiállítása el. Kis riadalom támadt ugyan az előadás elején, amikor a várt szeliden szentimentális zene helyett hirtelen rátört a közönségre a beat-gitárok teljes hangereje. De ez a riadalom rövid ideig tartott: kiderült, hogy ez a beat-Zerkovitz nem is elviselhetetlen. Mivel ez a modern groteszk szellemű átformálás az előadás legérdekesebb és legfontosabb alkotóeleme, a szereplők közül elsősorban azokat emeljük ki, akiknek énekében-játékában, sőt táncában — Mezey Károly remek karikatúrákat koreografált a színpadra — ezek a sajátos színek a legnagyobb hatással érvényesültek: mindenekelőtt Kátay Endre rendőrtisztjét, Lakky József betörőjét és Décsy Györgyi nevelőnőjét. Mindhárman más-más módon — természetesen nem szabad elfelejtenünk a szerep erre való alkalmasságát — hangsúlyozták a groteszk, bizarr elemeket: Kátay erőteljesen karlkírozással, Lakky -rokonszenves érzelmességgel, Décsy elfogadható harsánysággal. E három főszerep után három egészen kis szerep alakítóját kell említenünk: Zádori István kedves humorú Cseresnyését, valamint Marosi Károly és Gémesi Imre erőteljes karakteralakítását az öreg pedagógusok szerepében. Katona András, a címszereplő keveset valósított meg az előadás új törekvéseiből, Máthé Eta, a feleség pedig a szerepből. Okos, intelligens, de kissé jelentéktelen pesti úriasszonyt alakított; Molnár figurája ennél több. Demjén Gyöngyvér Lenkéje nem valami izgalmas szerep; nem az az alakítás sem. Még színtelenebb — szerepben is játékban is — Varga Tibor Bertalanja. A két rendőrt — vaskosságukat hangsúlyozva — Szabó István és Mezey Károly mutatta be. A szobalányt vonzó kedvességgel a színlapon érthetetlenül nem szereplő Bársony Bori játszotta. Az előadás jó hangulatú színpadképét Székely László tervezte. Ökrös László A helyzet változatlan Kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba — vélte a jó öreg Herakleitosz, amikor — elég régen már — szemléletesen hívta fel a gondolkodó emberfők figyelmét a szüntelen változó, mozgó világmindenségre. Bárcsak a televízió szerkesztői is megfogadnák a görög filozófus tanításait. Mert kérem szépen, a dolgok öszszeíüggnek. S az összefüggések egyetemessége azonnal nyilvánvaló, ha valaki többször végigbosszankodja a képernyő vasárnapjait. Kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba — idézem megint Herakleitoszt, mert a televízió ötvenkétszer is képes belelépni — évente. Enynyi vasárnap található a naptárban. Képernyőről nézvén tehát: vasárnaponként a helyzet változatlan. Vegyük hát sorjában a február másodikát. Az angol nyelvtanfolyam haladóknak nem izgatott, mert még kezdő sem vagyok. Az úttörőhíradóból már kinőttem, a matematikavetélkedőt pedig meghagytam az általános iskola nyolcadikosainak, akiknek címezték. A Bors második részét már láttam, s ugyancsak másodkézből vett a kóruspódium is. Ebédszünet. Délután negyed négytől mezőgazdasági szakfilmsorozatot kínáltak, s mivelhogy ez is „szakos", hát újfent meghagytam a szakmabelieknek, csakúgy, mint a rákövetkező iskolatelevíziót. A mexikói bronzérmesek emlékműsor, a muzsika ifjú követei, valamint a „Felfedező-úton a képzőművészet birodalmában" szintén „szakos". (Engem hiába érdekelt, a társaságomban ülőket nem.) A tudományos tudakozó izgalmas volt — az öröklődés kit hagy közömbösen? —, a tévészőttes ebben a formájában unalmas. Csak az utánérzéseket keltő Sebastien repríz-sorozat mérhető vele. A mechanizmusmagyarázat popularitása érzésem szerint már túllő a célon, Komlós műsora ismét szellemes volt, a Bors-sorozatról meg később, majd a végén illik nyilatkozni. Ezek után érthető show-igénnyel vártam a Csillagszórót, de elmaradt. A helyette látott francia revűkisfilm viszont azt a műsortípust példázta, amiből vasárnaponként mindig programba kellene iktatni néhányat. Mert ez az összeállítás túlzottan didaktikus. Soros negyedóráival kétségtelenül képernyőhöz köti az érdeklődők szűk-belterjes hányadát, ám mindig másokat, a munkaszüneti napok viszont országszerte sajnos vasárnapra esnek. Mint Gugyerák mondaná: leginkább. Olyan hét végi tévéadásról éneklek tehát, ahol „a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet". Persze ilyen nincs. Ez rőt utópia. De több többeket érdeklő, általánosabb kitekintésű, elsősorban szórakoztató hangvételű műsorral feltétlenül színesebb, izgalmasabb vasárnapok kerekedhetnének a képernyőn. Nem szükséges kivárni, hogy elkezdődjék a futballigény ... N. L A vasárnap déli tárlatnyltóra igyekvők sorai tömöttek voltak; szokatlanul, mondhatni, jelképesen tömöttek. Az önálló kiállítással először a közönség elé lépő festőművésznek szólt természetesen ez a népes sereglés, de egy kicsit mindenképpen a bemutatott anyag szokatlanságának is. Annak, hogy a fiatal festő nemcsak a szegedi művésztársakétól eltérő stílusban díszíti papírlapjait, vásznait, hanem egy más eszmei indíték szerint is. Ami Veres Mihály különös stílusára vonatkozik, arról könnyebb szólni. A szürrealizmus egy válfaját műveli 6, azt a kevesek által követett irányzatot, amely különösképpen jó mutatja a kubista elemek elvont formáinak továbbélését. Vaskos, „motiválatlan" fa-jelképei, egymást pontosan példázó háztetőinek dőlt négyszögei kellőképpen igazolják ezt. Ami viszont a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában kiállított képek szó nélküli önvallomásait illeti, azok titkainak megfejtéséhez már jóval nehezebben állnak egymás mögé a szavak. A képek futólagos megtekintése ilyen és olyan vélemények kialakítására is ösztönözhet. A hosszabb szemlélődés azonban feltétlenül a festő javára dönt! A majd minden képről felénk nyúló ágcsonkok még a legtöbb fájdalmat mutató változatukban is elárulnak valamit a művész hitéről az újrakezdés lehetőségében, meg arról, hogy egyszer, „valamikor" majd tényleg az annyira kívánt harmónia lombos ágait lökik a nap felé az egyelőre még oly drasztikusan letarolt fák. S ha már a fáknál tartunk! Nem lehet említetlenül hagyni ezt a Veres Mihály által oly hosszú keresés után meglelt motívumot. Ha más nem, hát képeinek ez a százszor megrajzolt-megfestett, de mindig más alakban előtűnő fő alkotó eleme jól mutatja, hogy a harmincadik évét épphogy csak túllépett, Szeged környéki születésű, Vinkler László nevelte festő esetében tényleg egy szuverén világ felidézőjéről van szó. Az persze, hogy e birodalomig ugyancsak hosszú út rezet az ismerősebb tájak, s emberek elénk állítóinak talán sokak által szívesebben bebarangolt „országaitól" — tagadhatatlan. Tagadhatatlan viszont az is, hogy a korhoz erősebb szálakkal kötődő művészi produktumok mellett feltétlenül teret — s bíráló, értékelő visszhangot — érdemel az ilyen lemeztelenített gondolatokat kimondó, tőmondatos képkérdéseket feltevő festészet is. Jó dolog az, ha ilyen rangos alkotásokon van alkalmunk eltűnődni, vagy vitatkozni a képzőművészet barátainak! Akáez László tósági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, kőtelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat, hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásba vétel, valamint az önkéntes tűzoltói igénybe vétel esetén a teljes mulasztott időre. A munkabér csak a kötelező orvosi vizsgálat miatt mulasztott időre ját Kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a dolgozót az átlagkereset megilleti, csak azok az orvosi vizsgálatok, amelyeken a dolgozó egészségi állapotától függeU lenül köteles részt venni- A beteg dolgozó orvosi kivizsgálásából, illetőleg renosaeres kezeléshez szükséges vizsgálat tehát nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak | akkor sem, ha vizsgálat lo, folytatása ceak a dolgozó 1 munkaideje alatt oldható meg. Az ilyen címen történő 1 távolmaradás igazolt távollétnek minősül, díjazás azonI ban a mulasztott időre nem jár. Természetesen az orvosi vizsgálat idejére, ha a dolgozót visszamenőlegesen táppénzes állományba helyezik, akkor megilleti a táppénz. Ugyancsak átlagkereset illeti meg a dolgozót véradásra történő rendkívüli | berendelés esetén a teljes mulasztott időre. Nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfeljebb 4 munkaórára eső bér jár még akkor is, ha a vizsgálat eredménye alapján nem vettek vért tőle. Olvasónk esetében a vállalat helyesen járt el, mert a hiányzó két munkanapra sem táppénzre, sem pedig átlagbérre nem jogosult, hanem igazolt távollétnek minősül. • Dr. V. ÜL Épült: 1957—1969 Dóm tér 9. Amatőr ütmek bemiiatója Az elmúlt évben megrendezett ls. országos amatőrfilm-szemle díjnyertes filmjeiből rendeznek vetítést február 7-én, pénteken este 7 órai kezdetlel a Juhász Gyula Művelődési Központban, Az érdeklődök a következő alkotásokat tekinthetik meg: Kinevezték prófétánalt (Gulyás János), Magánélet (Jeles András —Kardos Sándor). Négy évszak (Káldy l.ászló). Egy nap (Buglya Sándor), Bánk is sütött a nap (Herrzenik Péter). Mereedes (Szönyl Mihály). Egyedül (Oláli Imre dr.) és ősmagyar hiradó (I)ozvald János). Az esteo levelűik az ismert szegcdi amatőr filmes, dr. Németh András Szc- ; ged, 1778 című munkáját is. ' A Hild József tervei szerint 1861-ben épült volt Hungária-házra is rámondhatjuk tulajdonképpen, hogy mégis manapság készült, hiszen 1967-ben kapta jelenlegi formáját, amikor felújították és árkádosították. A Károlyi István és Tamai István tervei alapján átalakított épület mpst a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának székháza, több akadémiai és egyetemi intézet otthona. KEDD. 1969. FEBRUÁR i. DÉLMAGYARORSZÁG 5