Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

A gerendák egymásra fek- nehéz évekről vall keserű tokba kell foglalni a városi szenek, a cserépléceket is szövegével, szomorkás dal- munkásszállások közösségeit helyükre kényszeríti a sok la mával; kutatják aztán az szabályozó íratlan törvényefényes szög, azután a tető észrevétlenül általánossá vált ket; adatokat kell szerezni az csúcsára felkerül a mindenféle borosflaskákkal, papírszalagokkal díszített faág. Az „utca embere", aki a magasba parancsolt libegőhajladozó díszt látja, arra különböző szokásokat — a egyik legrövidebb múltú, de tapasztalatok szerint május mindenfelé nagyon várt ünelsejéhez kötődik a legtöbb „újmódi szertartás" —. s keresik még többek között a szájhagyományokon tovább nep, a szövetkezeti zárszámadás lebonyolításának különféle módozataihoz. És így to- j vább, és így.tovább ... A sok cédulára kívánkozó gondol, hogy ismét elkészült élő meséket, anekdótákat, ,.euu.ara 81vllnK,l7ü egv ház; újra aitót nvit iö- amelyek többnyire egy-egy " &UK a d STRTRTCJCC LRTLVXI ^JLŐTT ^OY OTT iplpsphh ficriiVQ lrri_ "ú"1, Oöis^eSZt;Ucí>t.l fc? 161 lileHáromszor: köszönöm! Ismét elég gyakran kapunk levelet névaláírás nélkül, monogrammal, cím nélkül, vagy csupán jeligével. Ilyen e heti postánkból a mórahalmi G. T„ vagy például II. L-né levele. Az ezekben felvetett kérdésekkel, s egyáltalán semmilyen névtelen levéllel sem tudunk foglalkozni, a bennünk felvetett ügyekben nem lehet eljárni: nincs hitelük. Más kérdés, hogy valaki megkér bennünket, hogy hallgassuk el nevét, címét. Azt indokolt esetekben megtesszük. De legtöbbet a valódi névvel, lakcímmel megírt levél ér! Csak ezek tartalmával foglalkozunk. Viták a kötelesség körül vendő lakói hon... A díszes lomb hajladozása azonban nemcsak a takarosan berendezett szobák képzetének feljelesebb figura személye körül alakultak ki, s amelyek libeeése »születési ideje" sok eset___ ben az agrárszocialista mozgalmak éveire tehető. szetesen nem vállalkozhat a kis szegedi munkaközösség — annál is inkább nem, mert a néprajzi tanszéknek épp elég „egyéb" dolga is van —, Ha nagyobbrészt kezdeti de a szívesen vállalt feladakeltésére alkalmas — beso- állapotukban is vannak még tokát erejükhöz, idejükhöz rolható az egy tudonlánvág ezek a munkásfolklór-kutatá- mérten mindenképpen teljesok. néhány általánosabb ész- síteni fogják, revétel azért már bizonyítást g ha már telJesftik> szeret_ r.ének számot is adni róla! Az egyik legfontosabb ta- Szívesen összeállítanának egy Ián az, hogy Szegeden az vékonyabb kiadványt, amely érvszolgáltató adatainak sorába is. Felesleges csodálkozni: a néprajztudomány művelői nézik ilyen szakértő szemmel a házépítések befejező- újabb szokásokat, legendákat a közérdeklődésre leginkább sének hagyományát, ők illesztik az újabb keletű népszokások sorába ezt az aktust. A tetőcsináló építőmunkások szép szokása persze kokillönös erővel táplálják a számottartó dolgozatokat, korábban születettek. Ma- gyűjtési anyagot tartalmazgyarán: tájékunkon ma is ná. Sajnos, azonban, e kis nagyon él a paraszti hagyó- kötet kiadásához sehogysem mány — jó néhány frissebb akad gazda. Ez pedig annál keletű népi szokás a hajda- is inkább elszomorító, mert ránt sincs egyedül. Találni ninak töretlen továbbélése. Kálmány Lajos óta az újabbilyen frissebb keletű „szer- Ez a szakadatlan kapcsolat keletű szellemi emlékek ősztartást" más szakmák műve- logikus, hiszen Szeged mun- szagyűjtése, publikálása „terén" nem sok minden történt. Éppen ideje lenne már a mint a sonkák, oldalasok se- ból toborzódott. lőinél is. A gépek fogantyúi- kássága túlnyomó többségé nak húzogatóinál éppúgy, ben a környező vidék falvai bes kezű szétmetélőinél... Egy másik é^-étel: a Szakkönyvek lapjairól ls- legősibbnek vélt foglalkozási mert nevén munkásfolklor- ágak művelői körében is félnők hívják az ácsok, hente- fedezhető néhány, az újabb sek újabb szokásait, legen- kor kölcsönözte hatás. A hadáit feldolgozó tudományt, s lászok között például, akiitművelőit többek között Sze- nek „hagyományos" mungeden is megtalálhatjuk. Dr. káját igen erősen érintették Fercnczi Imre kandidátus, a a megváltozott körülmények. József Attila Tudományegye- Monthatni, az évezredes mestem néprajzi tanszékének ad- térségből „modern" vállalkomunkásfolklór nagyobbrészt ismeretlen darabjait illendő feldolgozásban közreadni! Jeles történelmi évfordulóink nagyszerű alkalmat adnának ehhez.., ii Még csak egy virágcsokor hiányzik a mostanában ér- Egyszer már megírtuk a gyobb automata engedélyezekezett köszönőlevelekhez. Jók Nemestakács utca 2/b számú sét kérte levélírónk az áramaz emberek, szívesen segíte- ház panaszát, hogy a szemét- szolgáltatótól. Viszont az nek egymásnak a bajban, s szállítók a kukaedényeket IKV — mint háztulajdonos nem egyszer kellemes megle- nem ürítik rendszeresen, és — műszaki ellenőre nem latpetést okoznak egymásnak. ha el is szállítják a szeme- tamozta az energiahasználaViszmeg P.-né (Deák Fe- tet- nem a helyére teszik az ti engedélyt. A jól íelszerenc utca 6. szám) a Lenin edényeket. A helyzet nem reit háztartásban a gépeket körúti 26. számú élelmiszer- javult, viszont felszólították mos(. csak külön-külön tudboltban vásárolt és ott felej- a haz lakóit, hogy március tette pénztárcáját. Magában 31-ig egy összegben kötelesek már le is mondott rolct, do, kifizetni a szemétszállítási hogy bizonyos legyen a vesz- d(j t Felhóborodva kérdezi a teségben vagy az esetleges / , , . szerencséjében, visszament tarsasház intézőbizottsága a érdeklődni. A pénztáros kö- levélben: „Most újból vitatzölte vele, hogy valaki meg- kőzzünk, hogy ha nekünk a jobb azt az engedélyt alá találta és érintetlenül átad- befizetés kötelességünk, ak- írni? ta olvasónknak a tarcat. , , ... „..,.. .... kor talán a vállalat is köteles Kulonos edzese volt minap az Alsóváros labdarúgó-csa- heti három alkalommal a patának! Mint azt dr. Várko- szemét elszállítására"? nyi Nándor főiskolai adjunk- . ... „_„„„ „ „,„„„ ™„„„„„»„i/, Vita helyett: egyszerűbb neseri a csizma marasztaló jók használni, holott az IKV két hónapja végeztette el a kötelező nullázást, vezetékcserével együtt. Vita helyett: nem volna A Csongrádi sugárúti iskolánál az autóbuszmegállónál az utasok a buszról egyetus levelében megírta, a hatytyastelepi Imre téren elakadt megoldás lenne, ha mindenki a tüzelőjüket szállító fúva- megtenné a kötelességét. roskocsi, s az arraa járó járművek „nem értek rá" segí- Az ingatlankezelő vállalat ^ Elegendő helyet teni. Amikor mar remenyte- kötelességét illető panasz, hagytak volna„ _ frja Gás_ sárba léphetnek. „Nem tudom, kinek az ötlete volt a föld felásása, legalább a lelen volt a helyzet, az alsóvá- amit Csiszór Gvula (Bokor rosi futballisták — futoed junktusa vezetésével egy ki sebb diákcsoport munkálkodik a Csongrád megyében és zássá lett a halfogás... A példaként említett megSzegeden élő munkáshagyo- állapításokhoz persze még mányok összegyűjtésén. Hogy miután kutatnak? jó néhány társigazságot kell majd sorolni. Utána kell járni többek között a mostanáAz Alföld néprajzi kutatásainak összefogására egyébként a napokban több megye — Bács-Kikun, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok — szakembereiből munkacsoport alakult Szegeden. Meghirdetett célja: adatfeltáró,. -gyűjtő, és -összehasonlító mes végiggondolni, mekkora zés közben — kirángatták a sárból a lovas kocsit. Ez a „hórukk" nem szerepelt az edzéstervben, az edzésnapló utólag sem örökíti meg az esetet — mi viszont megörökítjük. Nem lehet, s nem is érdeutca 14.) leír levelében. Lakásában annyi elektromos gépet, háztartási eszközt haszpár Sándorné l/a) olvasónk. (Sajka utca Vita helyett (mivel itt viKeresik az elmúlt évtize- ban vidékünkön is mindjobdekben született munkásda- ban népszerűsödő névadó lókat, amelyek közül igen ünnepségek, KISZ-esküvők sok a két világháború közötti helyi szokásainak; mondamunkával felrajzolni az országrész etnográfiai képét. A kalapácsforgatók lakta településekét is... Akácz László Autók „T"-jelzéssel Hivatás és „úrvezetés" — Fiatalok baráti köre lehetett volna a baj — amikor már úgyis megakadályozták a balesetet. Ilyenféle érnál, hogy az automata nem Iának helye sincs): mes? kell bírja a terhelést Ezért na- javítani a buszmegállót. A Kőrössy-halászcsórda története A Délmagyarország Kora reggeltől késő estig járják a közútakat. Teherés személygépkocsikkal. A járműveken a forgalmi rendszámon kívül az előírásnak megfelelően ott a „T" betű, ami jelzi, hogy a volánnál tanuló vezető ül. Esőben, hófúvásban — ha csak lehet közlekedni — futnak a Magyar Honvédelmi Szövetség Csongrád megyei gépjárművezető-képző iskolájának „T" jelzésű autói. Az iskolában — közölte Faragó Aurél, az iskola vezetője — non stop a képzés. A legtöbb résztvevő a szegedi tanfolyamon van, mert itt a legtöbb a gépkocsi a tanuláshoz. Szegeden kívül azonban tanítják a járművezetést Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen is. Zömmel hivatásos járművezetőket képeznek az iskolában. Azokat a sorállományú fiatalokat, akik a néphadseregben járművekre ülnek, majd leszerelésük után a volán mellett akarják biztosítani megélhetésüket. A hivatásos járművezetői tanfolyam 5, 5 és fél hónapig tart. Bő az elméleti képzés is, s minden tanuló összesen 40 órában teherautót, 10 órában személyautót és 6 órában motorkerékpárt vezet. Száz óra a műhelygyakorlat. A tanulók sikeres államvizsga után mindhárom járműre hivatásos vezetői engedélyt kapnak. Lényeges, hogy a képzés a tanulók munkaidején kívül, szabadidejükben történik. A fiatalok közül a járművek hivatásos vezetését városiak vagy falusiak választják-e? — Tavalytól — válaszolt nz iskola vezetője — több fiú jelentkezett a városok környékéről, a falvakból, mint a városokból. Az itteni tanfolyamot elvégzett és katonának bevonult fiatalokról tudnak-e? — Szoktunk informálódni. Általában nincs panasz a képzettekre, balesetmentesen vezetik járművüket. Arra azonban fokozottabban figyelemmel leszünk, hogy a tanulók még jobban elsajátítsák a járművek hibáinak megszüntetését. Erre is adott a lehetőség, mert jól felszerelt a szegedi MHSZ járműjavító, s minden vonatkozásban kitűnően képzett oktatók tanítanak az iskolákban. Természetesen olyan tanfolyamok is vannak, amelyeknek a keretében a magánhasználatú járművek vezetését, s vele együtt a KRESZ-t is tanítják, s egyúttal bizonyos műszaki ismereteket adnak. Ezek az „úrvezetői" tanfolyamok, amelyekre bárki jelentkezhet. Mindig sokkal több azonban a jelentkező a felvehető létszámnál. Az MHSZ-központból kiindulóan az iskolának érdekes terve van. Életre kívánják hívni Szegeden és a megye városaiban a gépjárművek ifjú barátainak körét úttörőkből és a középfokú tanintézetekbe járó diákokból. egyik az italmérést. Levélírónk Közés adhatta a tollat Balázs legrégibb előfizetője a 90 rössy Jóska itcést biztatta fel, Éva kezébe, amikor köszöne- éves Horváth Ferenc (Dugó- ^^ ^^ tét tolmácsolta az orosházi nics utca 39.) írta meg hosz- meg is kapta, annak fejében, határőr egység szakaszvezető- szú, érdekes levelében a Kő- hogy vett 40 hektoliter — jének, Kun Jánosnak. Olva- rössy-csárda születésének nem éppen híres — bort Aigsónk Szegedről utazott Kis- történetét. Mint leírja, az zomborra, s mikor leszállt a elég csalafinta eset volt. Az vonatról, elcsúszott a jeges történt ugyanis, hogy a bor peronon, s hogy nem tör- vizezése miatt bevonták sok tént komolyabb szerencsét- kocsmáros italmérési engedélenség, azt a határőr katoná- lyét, így Ónozóné kocsmájának köszönheti. ban is meg kellett szüntetni Hol lakunk? ner főispántól. Még az akkori újszegedi Vigadót is kibérelte Kőrössy, de mert- nem tudott bánni a pénzzel, igen hamar tönkrement. Nevét viszont annyira megismerték, hogy később őróla elnevezve nyitottak meg a Tisza partján egy halászcsárdát — de ő ott már csak csapos volt. Neve nemcsak akkor. de ma is ismert, hiszen csakNem lakáspanasz és mégis kők. a dokument szerint. Ab- nem féI évszázad után is fo" az. Olvasónk ugyanis olyan rahám István, Szeged, Be- galom Szegeden a Kőrössy — Go-kartokat, — esetleg !.. , , ., . . ,, -•— . ... i téren lakik — ami nincs. Álloiannisz tér 15." csárda. motorkerékpárt is adnánk — mondta Faragó Aurél. — Természetesen a megvalósításhoz kérjük a városok KISZ-bizottságainak, úttörővezetőinek, úttörőházainak, iskoláinak a támogatását ... Az úttörők és a KlSZ-isták szeretik a motorokat, bizonyos, hogy nagyon kedvükre szolgál a jó kezdeményezés megvalósítása. M. S. lítólag nincs! „A Délmagyarország február 22-1 számában olvastam az I. kerületi vb-elnök nyilatkozatát, mely szerint Szegeden nincs Beloiannisz tér, hiszen az már régen ismét Dóm tér. Személyi igazolványom bizonysága szerint még Beloiannisz tér 15. alatt lakom. A szomszéd házakban lakókat is kérdeztem, de ők is Beloiannisz téri laBalázs Béla művelődési központ? Székháza már van a haj- hez, az irodalomhoz, de még dani id. Jancsó kollégium- a baletthez is kapcsolódott, ban az új művelődési köz- és épp így kellő indokul pontnak s programja is szé- szolgálhat az a tény is hogy pen alakul. Csak a nevén & , . gondolkodnak meg az illeté- néhány kisebb színjátszó kesek. Hogy a töprengőknek együttesen kíviil még sem segítsünk, javasoljuk: Szeged utcának, térnek, sem valaszülöttjérő. Balázs Béláról mely más intézménynek nem nevezzék el a színházzal vált névadójává. Igaz. az szemközt álló épületet. Újszegedre tervezett mozi Javaslatunkat több körül- homlokzatára talán az ő nemény is támogatja. Főképpen vét akarják majd felírni, de az, hogy Balázs Béla neve ez a távoli terv aligha beíoméltón kerülne fel a művé- lyásolhatja a művelődési szetek képviselőinek új ott- központ közeljövőben várhahonára, hiszen sok irányú tó „elkeresztelését". munkássága nemcsak a film- A. L Épült: 1957—1969 -lakosok a IVIérey utcában (22.) A „CS"-betü megfejtése: csökkent felszereltségü. Bizony voltak a város fejlődésében olyan évek is, amikor nem lelt fürdőszobás, összkomfortos lakások építésére. Szerencsére az utóbbi években állami vagy szövetkezeti lakás már nem épült „CS"-alapon. Az üzletházzal szemben levő házsort egyébként szintén Barabás Ernő tervezte.