Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

Ilyesmi is előfordul Magyarázom Magyarországot Szabó Sípos Tamás tízrészes rajzfilmsorozatát, a Magyarázom a mechanizmust, hétről hétre játssza a televízió. E sorozat után a 11 részből álló Magyarázom Magyarországot láthatjuk, amelyben dr. Agy mellett színre lép Soma, az örök kételkedő is. o Iljics oldatán Száz esztendővel ezelőtt, 1569. február 26-án született N. K. Krupszkája, ez első proletárállara kiváló kultúrtnunkása, ueves pedagógus, V. I. Lenin felesége. Megemlékezésül Lev Todorov cikkét közöljük róla. Nagyezsda Konsztantyinovna 30 évet töltött Leninnel, harcostársa, felesége volt. Csaknem fél évszázadon át folytatott alkotó tevékenységet a pártért. Forradalmi útja korán kezdődött. Több mint negyedszázadot szentelt a proletárforradalom győzelméért vívott hősies oroszországi harcnak, a marxista munkáspárt megteremtésének. Eletének második felét a világ első munkás- és parasztállamának, a szocialista művelődés, kultúra, tudomány megteremtésének szentelte. A part valamennyi kongresszusának küldötte volt, s ő lett a pedagógiai tudományok első szovjet doktora. Megkapta a Lenin-rendet, az ország legmagasabb kitüntetését. A szovjet nép 'dén országszerte megünnep11 születésének 100. évfordulóját. Gyermekkora a demokratizmus, a szabadságszeretet, a tudásszomj és a műveltség légkörében telt el, ez a légkör uralkodott családjában. Apja, Konsztantyin Krupszkij nagy műveltségű ember volt. Demokratikus, szabadságszerető magatartásáért hivatalnok társai megrágalmazták, s ezért állásából elmozdították. Családja emiatt szegény sorsban tengődött, Nadja Krupszkája óraadással kereste meg a megélhetésre valót. Még nem volt 14 éves, amikor edesapja meghalt Édesanyja egész életét leányának szentelte, elkísérte a száműzetésbe, az emigrációba egyaránt. Nagyezsda Konsztantyinovna 18 éves korában határozta el, hogy életét az igazsag és a szabadság győzelméért vívott harcnak szenteli. Nemsokára elolvassa A tőkét és az Antiduhringet. Hatásuk alatt a munkásmozgalomban találta meft kérdéseire a feleletet. . „A marxizmus olyan nagy boldogsággal töltött el, amilyent ember csak kívánhat" - írta. • Keresi a közvetlen kapcsolatot a munkásokkal, és ezért, mint tanítónő, estivasárnapi iskolában vállal állást. Ót évig dolgozik itt. A munkások megszerették a szerény, kitűnően képzett leányt. így találta meg második hivatását. 1896-ban forradalmi tevékenységéért letartóztat j áiJ. Ufába kell mennie száműzetésbe. Minthogy azonban a száműzött Vlagyimir Uljunov menyasszonya, azt kéri, engedélyezzék számára, hogy Susenszkoje távoli szibériai faluba utazhasson. „Ügy találkoztunk Iljiccsel - írta —, mint már kialakult marxisták és ez ráütötte bélyegét közös életünkre és munkánkra." Tgy kezdődött Krupszkája számára a hivatásos forradalmár élete, amely tele volt megpróbáltatással. Krupszkája végigjárta a száműzetés és az emigráció, a cári bíróságok és börtönök útját. A lenini Iszkra c. lap titkáraként dolgozott. Leninnel együtt készítette elő a párt XI. kongresszusát, tevékenyen részt vett programtervezetének kidolgozásában. 1995-ben Leninnel együtt Pétervárra utazik, s a bolsevik központ titkára lesz. Amikor a forradalmat elfojtják, ismét emigrációba kényszerül. ... 1917 októbere. Krupszkája a Közoktatásügyi Népbiztosság egyik vezető személyisége. 0 irányítja a népoktatás országos átszervezését. Szinte lehetetlen felbecsülni szerepét, tudását, marxista felkészültségét. Hiszen ezekben az években még az új iskola építésével kapcsolatban semmi tapasztalat nem volt, s minden lépésnél mind újabb nehézségekkel kellett megküzdeni. Ezekben az időkben egy angol újságíró tett látogatást Nagyezsda Konsztantyinovnánál. Nemsokára egy külföldi lapban cikk jelent meg, amelynek ez volt a címe: „A First lady" (szó szerint: „Első hölgy"; így nevezik az Egyesült Államok elnökének feleségét). A cikk gúnyosan írta le azt a régimódi villát, amelyben Krupszkája dolgozott, olcsó anyagból készült ruháját, divatjamúlt cipőjét, simára fésült haját... Vlagyimir Iljics és Nagyezsda Konsztantyinovna jóízűen nevetett a cikk szerzőjének kispolgári korlátoltságán, s Lenin még hosszú idő múlva is „First lady"-nek szólította feleségét. Krupszkája ezekben az években új, marxista pedagógiát alkot. Beszédeiben megmutatja, hogyan kell fejlődnie a szovjet iskolának. Üj módon fogja fel a munkának a nevelésben betöltött szerepét, új közoktatási programokat dolgoz ki, tankönyveket lektorál és hagy jóvá. A felnőttek oktatását magas színvonalra emelte. Munkáiban megalapozta a közművelés-közoktatási munka rendszerét, amely az ő irányítása alatt és közvetlen részvételével valósult, meg a szovjetországban. Egyszersmind szenvedélyes propagandistája volt a lenini eszmének. Amikor Gorkij megkapta Krupszkája Leninről írott könyvét, ezt írta a szerzőnek: „Kedves Nagyezsda Konsztantyinovna, most fejeztem be Vlagyimir Iljicsről szóló visszaemlékezéseinek olvasását. Milyen egyszerű, mennyire kedves és szomorú könyv ez. Szeretném innét a távolból megszorítani a kezét, és köszönetet mondani magának, miért is, talán ezért a könyvért, nem is tudom? Mégis szeretnék valamit mondani, megosztani magával azt a meghatottságot, amelyet viszszaemlékezései keltettek bennem." Az első gőzmalmot 1854-ben, az Alsó Tisza-parton építették fel, 12 pár kővel dolgozott. De ugyanakkor 90 vízimalom, 11 lóval hajtott szárazmalom és 4 szélmalon) is működött még. Szalámigyárát 1852-ben létesítette először Torrossy Jó; zsef pesti kereskedő, kinek | első évi produkciója 300 mázsa termék volt. Árvízkor három jelentősebb, évi 400 mázsás kapacitású és több ki! sebb szalámiüzeme is működött a városnak. A paprikaőrlés népiparnaK számított sokáig, külükkel, óriás famozsarakkal porították a megszárított paprikát. 1874-ben a Pórty testvérek vasöntő gyárukban speciális szárító- és őrlőgépeket készítettek, amivel évi 1500 mázsás teljesítményt értek el, s egyúttal ők voltak az elsők, akik a szegedi paprika külföldi kivitelét, világforgalmát elindították. A gyufagyártást Neubauer József 1858-ban kezdte el, s az árvíz előtti időben évi 50 ezer csomag kénes és 50 ezer csomag szalongyufát állítottak elő hat férfi, 12 női és 10 gyerekmunkás foglalkoztatásával. 1878-ban már Fálfi Lipót tulajdona volt a gyufagyár, az árvízkor először elégett, aztán a víz döntötte romba a gyárépületet. A kékfestő gyárat Felmayer Antal 1826-ban létesítette. Évenként 3—4 ezer vég vásznat megfestettek benne, amihez 60 inázsa Indigót használtak el. A lóerővel mozgatott üzemben 35 segéd dolgozott. Ez a gyár is elpusztult a vízben. Bakay Nándor kötelesmesI ter a hetvenes évek elején már gyári eszközökkel termelte a kenderfelszerelést, mivel gőzgép által hajtott | húsz szövő és 56 fonókerekén 70—80 munkás közreműködésével évi 2500—3000 mázsa kötélneműt állítottak elő. Az árvíz ezt a gyárat is elsöpörte. Pillanatkép a víz előtti városházával Csontliszt- és enyvgyár, a mai falemezgyár helyén 1877ben létesült. Szörnyű bűze miatt sok panasz volt rá, míg az árvíz el nem söpörte. Nyolc férfi, 10 női és 38 gyermekmunkás dolgozott benne. 1868-tól két téglagyár ls működött Szegeden. A géptéglagyár Hoffmann-féle Idén március 12-re esik Szeged múlt századi katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a jubiláris alkalomból közöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsorozatunkal. Szolnoktól Egerig A múlt napokban az ország szinte valamennyi napilapjának első oldalára került a hirtelen olvadás következtében előállt ár- és belvízveszély. De azért természetesen akad más is. Szigligeti olaszrizling A szigligeti hegyközség szövetkezetének borát azelőtt „badacsonyiként" hozták forgalomba, néhány hónnpja csupán, hogy a VOSZK palackoztatja Szigligeti olaszrizling néven. Ezt a jogot a hegyközség szövetkezete vívta ki magának kitűnő minőségű boraival. Budapest is igényt tartott a Királyné szoknyája badacsonyival egyenlő rangú borára. Jelenleg 3500—4000 hektoliter bort termelnek Szigligetein, de nemsokára még többre lesznek képesek: 14 holdon telepítettek új szőlőt az utóbbi években. Városok közti hőtávvezeték Hőtáwezetéket építtet az esztergomi városi tanács a dorogi hőerőműtől Esztergomba. A vezeték első szaTallózás a megyei lapokban SZERDA. 1969. FEBRUÁR 26. kasza 1970-ben készül el. A város ipartelepeit, a leánynevelő intézetet, a különböző tanácsi intézményeket, a kórházakat és az új lakóházakat 1971-től távfűtéssel füük. Kőolajipari gépgyár A Szolnok megyei országgyűlési képviselőcsoport legutóbbi ülésének a megye negyedik ötéves tervre szóló fejlesztési javaslatait tárgyalta. Megállapították többek között, hogy míg jelenleg a kőolaj bányászatban Szeged környékére összpontosul a kutató és feltáró munka, a következő ötéves tervben intenzív kutatómunka kezdődik Szolnok megyében is. A tervidőszak első felében kőolajipari gépgyártó és javító üzemet építenek Szolnokon. Nagyvárosi fények Impozáns látványt nyújt Debrecen, újjáépített főutcája, a Vörös Hadsereg útja. Míg nyolc évvel ezelőtt napi 12 lcilowattos fogyasztással 3 lux volt a világítás fényereje, most 130—140 kilowattos fogyasztás mellett 18 lux fényt ontanak a higanygőzlámpák. Mind több a színes neonreklám, portálfelirat, néhány közülük már több emelet magas. A tanácsházát és a Nagytemplomot reflektorokkal világítják meg, a közúti jelzőtáblák is mind belső világításúak, a „villanyrendőröket" a Villamosautomatikai Intézet irányításával szerelték fel. jelfogó rendszerrel működnek. Reumagyógyítás — hitelből Az egri kórházban 1965ben — mintegy kísérleti jelleggel — reumagyógyászati osztályt nyitottak, 25 ággyal. A helyben feltárt gyógyvíz kitűnően bevált: eddig ezer mozgásszervi betegségben szenvedő ember gyógyulását, illetve javulását segítette, elő. Február 22-én ismét reumaosztályt avattak Egerben. Az újabb 25 ágyas részleg költségeit 3,3 millió forintos hitelből teremtettek elő. A következő ötéves tervben a kórház balneológiai osztályát fogják korszerűsíteni körkemencékkel, 60 férfi. 30 nőmunkása évi hatmillió téglát állított elő. A másik téglagyár évi háromezer mázsa meszet égetett, 400 ezer darab cserepet állított elő. A víz előtti Szeged ipara szempontjából az ország 34. városa volt. Az úgynevezett népisicolák vagy ingyenes iskolák 1841től nyíltak meg Tabánban, Móra város ban és az Alsóvárosban. A tanyavilág számára mozgó iskolálcat létesített a varos. Ez azt jelentette. hogy a tanyai iskolák minden évben más háznál béreltek tantermet, de ugyanakkor 30 állandó tanyai iskolája is működött már a városnak, 1846-ban kisdedóvó nyílt, ebben az első évben 200 gyerekkel foglalkoztak. Száz évvel az árvíz előtt, 1779-ben polgári fiúiskolát létesített a város, 1868-tól pedig polgári leányiskolát is. Az árvíz előtti esztendőben 213 fiú, 202 lány volt beiratkozva. 1842bem tanítóképző nyílt, kétéves kurzuson négy gimnázium után képezték ki az alsótagozatos tanítókat, i 878-ban 200 növendéke volt ennek az intézetnek. 1723tól működött Szegeden a kegyesrendiek főgimnáziuma. 1878-ban 850 növendék tanult a gimnáziumban, ebből 507 vidéki. 1799-től rajziskola 'nyílt a városban. 1838-tól gyakori megszakításokkal hangászati iskolát nyitott a város. Nyilvános könyvtárat a meglevő 14 egyesületi, egyházi mellé 1873-ban létesített a város, 11 ezer kötet könyvvel 1735-től fából épült állandó színháza volt a városnak. A színjátékot a kegyes tanítórend kezdeményezte és jelentette hosszú időn át, később a vándortársulatok népesítették be, német és magyar nyelvűek. 1800-ban az új városháza bul oldali szárnyában rendezték be a színpadot és a nézőteret, a megnyitáskor Kelemen László magyar nyelvű társulata játszott. A vlz esztendejében három nyomdája van a városnak. A Gríiran Orbán Jánosé 1802-ben alakult A Bába Imre könyvkereskedőé 1862-ben létesítve és a Traub és Társáé 1873-ban alapítva. A Bába-féle nyomdáról tudjuk, hogy kézi erővel hajtott gyorssajtója, simítógépe volt, hat férfi és és egy nőmunkás dolgozott benne. Ma természetesnek tűnik, hogy ahol nyomda van, ott megterem a hírlap. Szegeden az' első nyomda létesítése után 50 évvel később került kl az első hírlap, s még az sem napilap, a Tiszavidéki Üjság. Ennél időtállóbb a Szegedi Híradó, ami még később, 57 év múlva a nyomda létesítése után, 1859-ben jelenik meg hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Első évében 317 példányban, abból 170 példány vidékre Jár. 1879-ben már él, egyéves a Szegedi Napló, itt dolgozik Mikszáth Kálmán, húszéves a Szegedi Híradó. A városban 1827-től 125 olaj lampa*, jelentette a közvilágítást 1865-ig, amikor is Reidinger augsburgi gyáros gázgyárat létesített, és 400 utcai gázlámpát állitott föl, ekkor az olaj lámpák kiszorultak a külvárosok fontosabb utcasarkaira. A vízelőtti Szeged majdnem 300 utcájából, teréből, közéből csak 27 utca volt köves és a Széchenyi tér. Első utcaburkolatát a sóháztól a Széchenyi térig 1842-ben építették, 1845-ben a mai Kossuth Lajos sugárút a gázgyárig volt kővel burkolva, onnét kifelé kisteleki szikfölddel volt borítva. De ez az út már alkalmas volt arra, hogy Auslender és Társa cég gyors utazású vállalatot létesítsen rajta. Az utcákat láncravert rabok takarították 1862-ig, azonban a szenny, szemét és búz nyomán különösen nyáron nagyon rossz volt a levegő a városban. Szennyvízlevezető csatornái a Maros utcait kivéve mind nyitottak voltak és a vár sáncárkába vitték a szennyvizet. 1847-ben klcövekelték a vasút helyét, de a szabadságharc közbejöttével vonat csak 1854. február 14-én érkezett meg Szegedre. Az árvíz előtti esztendőkben sokat foglalkozott a város tanácsa a lóvasút felállításával de abból nem lett semmi .'Folytatjuk}