Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Felhőlakó élőlények a Vénuszén? Száguld célja felé u Vé­nusz 5 éa 6, szovjet bolygó­közi állomás; sima leszállá­suk május közepére várha­tó. Bizonyos, hogy sok új in­formáció birtokábu jut se­gítségükkel az ember, sok eddig ismeretlen jelenségre adnak választ. Az eddig, különféle méré­sekkel, csillagászati megfi­gyelesekkel szerzett adatok alapján u kutatókat egyre jobban foglalkoztatja a kér­dés: lehetnek-e élőlények a Vénuszon ? A bolygók légköre fejlődé­sük egy szakaszában cián­hidrogént, metánt, hidrogént, ammóniát és széndioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek u vegyületek már nin­csenek jelen. Kíserletek so­kasaga bizonyítja, hogy ezek, élőlények közreműködése nél­kül, sugárzósok, elektromos kisülések, hőmérséklet vagy pusztán állás hatására olyan vegyületekké — aminosa­vakká, fehérjékké, cukrokká, nukleinsav-származékokká — alakulnak, amelyekből az élővilág épül fel, s amelyek­ről korábban feltételezték, hogy csak életműködés ered­ményeképpen Jöhetnek létre. Éppen az élet kialakulása következtében légkörünk két fő alkotórésze a nitro­gén és az oxigén lett; az utóbbi fotoszintézis útján keletkezett. A Jupiteren még uralkodik az ammónia és a metán. A Vénuszon — a szovjet Vénusz—4 és az amerikai Mariner—5 mes­terséges bolygók mérései szerint — a légkört túlnyo­mó részt széndioxid alkotja, de — bár kis mennyiségben — már megjelent az oxigén is. Lehet, hogy ez már élet­tevékenység eredménye? Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a Vénusz felszínén a hőmérséklet mintegy 300—400 C fok; a szovjet mesterséges bolygó talajközelben 280 fokot mért. Ez eleve kizárja, hogy fel­színén földi típusú élet lé­gi en. A Vénuszt állandó felhőtakuró borítja. Ebben a íelhötnkaroban azonban már koránt sincs Ilyen me. leg: felső része jégkristá­lyokból, alsó része vízcsep­pekből áll. Az optikai vizs­gálatok arra utalnak, hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak ma­gukba. A légkörnek ez a zó­nája, ahol a stabil íelhőré­teg van, kb 0,5—l atmoszfé­ra nyomású és —70— 4- 10 fok hőmérsékletű, tehát földi típusú élet kialakulására már alkalmas lenne, ha az élőlények le nem esnének onnan a Vénusz felszínére. Éppen erre állított fel na­gyon érdekes hipotézist két amerikai kutató. Szerintük a Vénusz felhő­rétegében elképzelhető uz ottani légkör fajsúlyával azonos fajsúlyú lények lebe­gése. Hiszen a vízi szerveze­tek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján le­beg a különböző vízmélysé­gekben. A szerves anyagok fajsúlya természetesen lé­nyegesen nagyobb, mint a Vénusz légköréé. Ez azonban kiegyenlíthető egy kisebb fajsúlyú anyaggal töltött hó­lyag segítségével, mint azt a halak esetében az úszóhólyag teszi. A kutatók kiszámítot­ták, hogy ha a Vénusz felhő­lakó élőlényeit olyan gömb­nek képzeljük, amelyet egyetlen vékony hártya bo­rít, és belsejében hidrogén van, akkor 4 cm átmérő szükséges ahhoz, hogy uz ilyen lény a Vénusz-felhő „kellemes" szféráiban lebeg­jen. A hidrogént a lény fotó­szintézissel termelheti vízből, erre a földi élőlények eseté­ben ls van példa (blbor-bak­tériumok). A feltételezés elképzelhe­tőnek látszik. A közvetlen mérések minden bizonnyal rövid Időn belül választ ad­nak arra is, hogy valóban lé­teznek-e ilyen felhőlakó lé­nyek? H. J. m firr A „fogyasztói kosártól a heti bérig LÉTFENNTARTÁSI KÖLTSÉGEK A VILÁG NYUGATI NAGYVÁROSAIBAN Nem haszontalan néha be­kukkantant mások háztartá­sába. Hogyan élnek, milyen költségeket cipelnek, s mi­lyen arányokat mutatnak egymás mellett a kiadások. Az Ekonomska Politika című belgrádi lap hatalmas tábla­vattai segít bennünket, hogy eligazodjunk: hogyan alakul­nak a létfenntartási költsé­gek a világ kapitalista nagy­városaiban? A számok csu­paszok, nincs mellettük sem­mi elemzés, de szembesítésük és összehasonlításuk azért elég beszédes. Nem pénzben, hanem absztraháltan számol a táblázat. így reálisabb ls, hiszen ugyanannak a pénz­nemnek nem mindenütt azo­nos a vásárlóértéke, a fo­gyasztási szerkezetben vi­szont sok a közös elem. Első törvény, hogy enni kell! Élihez egy „fogyasztói kosarat" állítottak össze, amelyben 1 kg murhahús, 2 kg csirke, 12 db tojás, 2 kg burgonya, 1—1 kg kenyér, cukor, rizs és vaj, 1—1 liter étolaj, tej és bor, 0,5 kg bor­sókonzerv, 125 gramm ká­vékivonat, 0,5 kilogramm pörkölt és őrölt kavé, egy­egy üveg sör és tömény ital, s néhány apró higiéniai cikk van. Mit kell ezért fizetni — „egységekben" számolva? Toklóban legdrágább ez az elelmiszerkosár; 47,00, s utá­na (gy alakul a sorrend: Stockholm 38,40; Ü)-Delhi 37,82; Oslo 33,59; Koppenhá­ga 31,76; Helsinki 30.50. Kö­yéptájon szerepel Brüsszel, Athén, Isztanbul, Teherán, Róma, Párizs, Caracas, New York, Mexikó City, Zürich. Előnyösebb az élelmiszer­árviszony Montreálban, Düs­seldorfban, Londonban, Amszterdamban, Washing­tonban, Bécsben, és mégin­kább Hong Kongban, Sidney­ben, Buenos-Aireiben, Bei­rútban és Singaporeban. A másik alapvető szükség­let a lakás. Háromszobás, összkomfortos lakásra ugyan­csak szélsőséges a lakbérlls­ta. Valamelyest hasonlítani lehet a „fogyasztói kosárhoz" a nyugati nagyvárosokban kialakult lakbért. Itt is Tokió az „éllovas": 1000-rel, majd hosszú „szünet" következik, s így folytatódik a lakbérlis­ta: New York 650, Madrid 466, Caracas 435, Róma 360, s a háromszáz körül áll Stockholm, Athén, Isztambul, Buenos-Aires. A legelőnyö­sebb: Dttblin, Wellington, ahol 100 alatt marad a lak­béregység. Természetesen öltözködni is kell. Ahhoz, hogy egy fér­fi vagy egy nő közepes ele­ganciával megjelenjen (öl­töny és női felsőruha, fehér­nemű, cipő) New Yorkban kérnek legtöbbet: 214, illetve 64 egységet. Caracasban és Párizsban hasonlóan magas tétel az öltözködés, s ehhez képest csak harmada-negye­de Singapore-ban, Hong Kongban, Uj-Delhiben, Zü­richben. Mikor már így minden megvan, jöhet a szórakozás. Négy személy műsoros vacso­ráját így taksálják a tabel­lán: New York 210; Mexico­City 171; Tokió 138,25; Stock­holm 123; s száz egységen fe­lül jegyzik még (ne feledjük: több helyen ez egy öltönnyel vagy a havi magas lakbérrel arányos!) Brüsszelben, Cara­casban, Washingtonban. A lista alján szerepel Singapo­re, Dublin, Zürich, Üj-Delhi, olykor tízszeresen eltérő aránnyal. Ugyanez a táblázat heti bé­reket ts közöl, a kiadásokkal azonos módon számított, azokhoz viszonyított egysé­gekben. Egy gyakorlott kő­műves, egy banktisztviselő, és egy titkárnő kvótájával. A kőműves New Yorkban és Washingtonban keres legjob­ban a nyugati nagyvárosok közül: 250 körül. S a szélső­ségek itt a legnagyobbak, hi­szen ugyanez a munka Öj­Delhiben csak 3,33 egységet ér! Százon felülre a már em­lített két amerikai városon kívül csak négyben ugrik a kőműves heti bére. Bankhl­vatalnoknál 180-ra jön ki a maximum Beirútban, New York és Washington 127-tel. illetve 125-tel következik Utána, de a legkisebb jöve­delem sem esik 27 alá (Nai­robi). A titkárnőket Buenos­Airesben, majd New York­ban és Washingtonban fize­tik a legjobban (230. 125, il­letve 112>, de sehol sem kap­nak 18-nál kevesebbet. A hasonlításokra ezer meg ezer variánst lehetne csinál­ni, de hiszen a legfőbb mu­tatókból kiki maga is követ­keztethet az általános élet­színvonalra, a költségszintre és természetesen a szélsősé­gekre. Sz. S. I. A Tisza tízezer évek óta dajkaszeretettel él I saját nevelésű népei között, akikkel megkedveltette ma­' gát, ellátta őket hallal, vad­| dal, tüzelővel, minden szük­ségessel. Ha volt ezer csecse, mind odanyújtotta kölykeinek, s 5 anyaként munkálkodott 100 kilométereken át ejnyújtód­zó telephelyek között. Ha kellett könnyedén hur­colta hátán a terhes uszályt, a sóval rakott tutajt, a szál­fákból vert lápot, gőzhajót és halászladikot. Forgatta a vízimalmok százait, mosott ruhát, öntözött rétet, s mar a legrégibb korokban összekötő országúiul szolgált a partjain élő ismeretlen nyelvű népe­zetek között. S mint élő, létező valuki, I erejét Ismerő tavaszonként kilábalt szokásos alkotómű­helyéből, a partjain túlra ment megnézni, mire vitték hát az emberek a birodalmá­ban. Ilyenkor károk ls es­tek, amit igyekezett nyom­ban megfizetni mindenben gazdag öblözeteiben. A belőle éíő emberiség gyöngéd volt nála sokáig. Ezért hozzájuk idomulva élt. Szokásait is­merte, házait úgy építette, vesszőből és nádból, hogy ha tavaszonként összetalálkozik az ősanyával, attól megron­gálódik a hajlék, s levetkőzi tapaszruháját a ház, de az ár elmúltával az ottmaradt sár­ból újra téli gúnyába öl­töztetheti a gazdu. A Tisza mindig kijárt a saját ösl törvénye szerint, mióta él és dolgozik, de csak jóval a honfoglalás után merte ártónak tekinteni az ember, amikor állandóbb há­zaiban, beállított gyümölcsö­seiben, vetéseiben sétálgatott és tett kórt az öreg. A vele szembeni óvatos pa­naszokat talán nem ls szem­rehányásként, illetve tanul­ságul az utókornak, vagy a védekezésére fordított össze­gek elszámolása miatt tett az ember, ha tett. Azok ls in­kább az előző évezred má­sodik felétől maradtak meg, s máig is intő például az utókornak, A korabeli költők, legin­kább csak a vidékiek sírva énekelték róla a bölcsességet: „haragjában tette". Pedig dehogy haragos volt, hanem amikor az emberek a maguk akarata szerint kezdték vol­na szelídíteni, azaz szabá­lyozni tavaszi kilátogatásait, elhibázták a sorrendet. Szám­talan kanyarulatait, sétáló­helyeit, víztároló téréit a Fel­A regi Széchenyi tér és a Kárász utca ső-Tiszán kezdve átvágdos­ták, az ár mozgását felgyor­sították, úgy küldték, eresz­tették le az alsó, szabályozat­lan szakaszra, Csongrád­Szeged térségébe, ahol az ősi csavarodások ismét lelassí­tották a víztömeget, s az itt felduzzadt, megállíthatatlan erővel terült szét falvak és termőterületek százezer holdjain. Idén március 12-re esik Szeged múlt száza­di katasztrófájának, a mindent elpusztító nagy árvíznek kilencvenedik évfordulója. Ebből a ju­biláris alkalomból kö­zöljük 14 folytatásban megjelenő „Tudósítások a szegedi nagy vízről" című dokumentumsoro­zatunkat. Ma délelőtt 11 órától az bisztrónkban melegétel-, házitészta-bemutatő. árusítással egybekötve. 4 DÉLMAGYARORSZÁG ' KEDD 1969. FEBRUÁR 25. TSA V B ARIKÁJŰTÁI&TEA.. ~ ... ÁJTL: IÉTI ÍJ SÁL/ " < -Í A. * —-FIRTET.^TE „ >! JF , j^^SIK,"- : RYPF11 r; * "JPF SJJGP* Mindezek előzményekép­pen, különösen a hódoltság idején a hegyvidékek erdőit a sokféle hatalom letarolta, ezzel a Tisza vízgyűjtő körei­nek természetes egyensúlyát fölborította. Azelőtt a hegy­vidék fái alatt fokozatosan olvadt el a hó, fokozatosan gyűlt össze a Tisza mellék­folyóiban, onnan fokozatosan, a fölmelegedéssel együtt a meder a maga szabályozat­lan mivoltában is képes volt károk nélkül a tengerbe szál­lítani a vizet. Most erdők nélkül a Tiszá­ra dolgozó hegyi patakok az első napfényre egyszerre en­gedik el a téli csapadékot, azok egyszerre dagasztották föl a Tisza anyamedrét. írásban fölpanaszolt jele­sebb árvizeik voltak a Tiszá­nak: 1770 tavaszán, nyomában 202 ház dőlt össze Szegeden. 1790 márciusában 400 ház rogyott össze. 1816-ban óriási károk ke­letkeztek, 1500 ház pusztult az árba. Később számtalan alka­tommal verték félre a haran­got Szegeden, s parancsoltak mindenkit a gyönge gátak erősítésére, több-kevesebb sikerrel elejét is állták az ár lezúdulásának, annyira, hogy jelesebb károk nem es­tek. 1876-ban óriási veszély fe­nyegette a várost, de a kör­nyék munkaerejének, és a város minden emberének mozgósításával sikerült ele­jét állni az ár betörésének. Az 1879. március 12-én, 90 évvel ezelőtt bekövetkezett árvizet „nagy" jelzővel illet­jük, megkülönböztetésül a többitől, mivel ekkor min­den korábbinál tetemesebb károk keletkeztek. Szeged város több mint hatezer lakó­házából 342 ház maradt meg fölismerhető formájában. A többit, természetesen a ben­nük levő értékkel együtt, a földdel egyenlővé tette a Ti­sza. Az 1870. évi országos nép­számlálás szerint Szeged va­lóságos népessége 70 ezer 179 főnek lőn kitüntetve, amitől az ország második városának számít. Foglalkozás szerint volt; 46 lelkész, 526 tisztviselő, 113 ta­nító, 14 író, 161 művész (va­lószínű a cigányzenészek is beleszámítva), 53 ügyvéd, 21 orvos, 25 bába, 10 gyógysze­rész, 3604 földtulajdonos, 485 földhaszonbérlő. 4226 gazda sági cseléd, 5902 gazdasági napszámos, 32 halász. A közelebbről meg nem határozható foglalkozást űző szenvedélyek valószínű a vá­ros terjedelmes külterületén, a mezőgazdaságban keresték meg kenyerüket. A különböző iparokban — építészet, fém, faipar, élel­mezés, textil, bőr, papír ipa­rokban — 8104 embert foglal­koztattak. Ini-olvasnI tudott 11985 férfi, 7223 nő. Ez a lakosság 32,64 százalékát teszi. E te­kintetben Szeged az írni-ol­vasni tudók országos százalé­kának átlagún jóval alul esett, ami 55,49 százalékot TESZ. Középülete volt 43 — köz­ségi, egyházi, iskolai, kato­nai — magánépület 8917, de ez nem mind lakóház. Az épületek közül 211 egy­emeletes, 19 pedig kétemele­tes volt. E tekintetben, va­rosiassága szempontjából Szeged az ország 88. városá­nak számít. A víz előtti évben legje­lentősebbnek mutatkozott a szeszipar. Évi félmillió má­zsa gabonából 1500 hektoli­ter szeszt főztek a mai felső Tisza-parti fűrésztelep he­lyén, ahol egyúttal két gat­terrel már deszkaíűrészelést is végeztek. (Folytatjuk.) Kutyaszámlálás" után CTTÖRÖVÁROS EPÜL ZÁNKÁN. Zánkán megkezdték a csaknem 300 millió forintos költséget igénylő úttörőváros építését. Az úttörőváros elnevezés nem túlzás, hiszen a • szó szoros értelmében kisebb városka épül a Balaton part- ( ján. A Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat több alvállalkozó- I val együtt már birtokába vette a mintegy 350 holdas Ba­laton-parti területet. A mélyépítési munkák első szakasza már befejeződött. Kétmillió forintos költséggel földbe he­lyeztek 2200 méter hosszú vízvezetéket és megkezdték a szennyvízcsatorna gerincvezetékének az építését is. Üj me­derbe terelik a leendő úttörővárost kettészelő, bő víz­hozamú Csorza patakot ff Hazánkban a „kutyaszámlá­lás" adatai szerint csaknem egymillió ebet tartanak nyilván. Az ebek tartásával ós vé­delmével kapcso­latos kérdéseket azonban eddig — néhány rendelke­zéstől eltekintve — országosan nem rendezte átfogó jogszabály. Ezért a Magyar Országos Állatvédő Egyesü­let és a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesülete rendeletterveze­tet készített, ame­lyet már eljutta­tott az illetékes szervekhez. A ter­vezet az ebek be­jelentésével kap­csolatos rendelke­zéseket, az ebtar­tási, az állatvédel­mi, a közegészség­Ügyi szabályokat, valamint a sza­bálysértési eljárá­sokat foglalja ma­gába. Közöljük, hogy a 3 SZEGEDI ÉPITÖ KISIPARI TERM ELOSZO VETKEZET 'zeged. Brüsszeli krt. 8. MNB 623. feélvegzfóe elveszett és azt érvénytelennek tekintjük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents