Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

A legfrissebb eredmények Megtorpanás kézilabdában SPORT Egyetemi bajnokságok A Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem KISZ sportbizottsága most másodszor rendezte meg a karok közötti bajnok­ságokat. A következő sport­ágban voltak mérkőzések: asztalitenisz, kézilabda, ko­sárlabda és labdarúgás. A labdarúgás kivételével a másik három sportágban női és férfibajnokságot ls rendeztek. Az orvosi kar csapatai öt bajnokságot nyertek: női és férfi kézilabdában, női és férfi asztaliteniszben, va­lamint labdarúgásban lettek elsők. A női kosárlabdát a bölcsész kar, a férfi kosár­labdát pedig a TTK spor­tolói nyerték. A bajnokság összesített végeredménye a következő: 1. Orvosi Kar, 83 pont, 2. Természettudományi Kar 23 pont, 3. Bölcsősz Tudományi Kar 22J> pont, 4. Jogi Kar 12 pont, 5. Gyógyszerész Kar 10.5 pont. SZEOL—Pécs 81:77 (38:37) Tegnap, szombaton Szege­den főiskolai bajnoki férfi kosárlabda-mérkőzést ját­szottak, amelyen a SZEOL főiskolai csapata szép küz­delem után nehezen győ­zött a Pécsi Tanárképző Fő­iskola ellen. A hazai csapat­ból Láng és Kisteleki játéka tűnt ki, a két jó képességű kosaras ügyesen irányította csapatát. Láng 26, Kisteleki 23 pontot szerzett. A sze­gediek ezzel a második aka­dályon is túljutottak a fő­iskolai bajnokságban. A tegnapi, szegedi barát­ságos labdarúgó-mérkőzések eredményei: Szegedi Dézsa—Sz. Postás 3:1 (1:0) A helyi labdarúgópályák közül jelenleg a béketelepi általános iskola" pályája van a legjobb állapotban, ezért a csapatok ott mérkőztek. Széli József vezetésével. Dózsa: Bánfi — Károlyi, Pataki, Csanádi — Mada­rász, Reményik dr. — Csor­dás dr.. Szekeres, Hajós dr.. Bóka (Hegyes dr.), Héger dr. Postás: Csúcs — Becsei (Tóth I.), Tóth Gy„ Vass — Holkó, Murányi — Szécsi, Karsai, Radics, Tápai, Dren­csényL Elénk Iramú mérkőzésen az NB Il-sök többet támad­tak, de a Postás védelme majdnem mindig hárított. Tizennyolcadik éve egy csapatnál Az, aki tizennyolcadik éve „szolgál" egy csapatnál: Ribizsár Gyula, a Szegedi Kender SE röplabda-együt­tesének szakvezetője. 1952­ben került a gyáriakhoz, amikor még a megyei baj­nokságért játszottak, öt év­vel később jutottak fel az NB II-be, majd onnét 1960­ban a legmagasabb osztály­ba. A Kender mostmár egy­másután tizedik évét kezdi az NB I-ben, s ez a teljesít­mény a röplabda-sportban egészen rendkívüli. Eddig egy vidéki csapat sem sze­repelt ilyen hosszú ideig az élvonalban. De mi is tulaj­donképpen Ribizsár Gyula sikereinek titka? Röviden: a sportág ismerete, szeretete, a Játéikosokkal való törődés és — a határozottság. Bár ez utóbbi tekintetben a röplab­dásoké is az érdem, mert a mérkőzések közben mindig megfogadják a tanácsot, és az edző szavai után még nagyobb igyekezettel vetik magukat a küzdelembe. Az edző mellett feltétle­nül meg kell említeni Zsiga Rózsit és Ábrahám Ilonát, a két legrégibb játékost, akik szintén tizennyolcadik éve kitartanak a csapattal. Mik­lós Ibolya ugyancsak hosz­szabb ideje tagja az együt­Az első félidőben Héger dr. szerzett vezetést a Dózsá­nak, a 31. percben. Fordulás után Hajós dr. növelte a li­la-fehérek előnyét, majd a félidő közepén Tápai szépí­tett az eredményen. 2:1. A végeredményt az utolsóelőtti percben Madarász állítot­ta be* SZVSE—SZAK 4A (2:1) Vasutas-stadion, 100 néző. Vezette: Vörös Béla. SZVSE: Sima! (Gyimesi) — Csigér, Karsai, Szalai, Hájas — Szamosvölgyi, Tóth IV. (Juhász) — Tóth III. (Bíró), Bite (Kakas), Sándor, Sonkó. SZAK: Tóth (Szom­bati) — Putyora, Radnai, Vass, Bácskai — Olasz, Gá­bor — Kasza, Biltsik, Pusz­taszeri, Kovács. A középen víztócsák, a szé­len sár és hó nehezítette meg a két csapat játékát az edzőpályán. A labdarúgók többnyire a talajjal küsz­ködtek, egy-két formás ak­ciótól eltekintve igazi játék nem tudott kialakulni A 90 perc főképpen csak mozgás­ra volt jó. A SZAK-isták a második félidő közepéig lel­kesen küzdöttek, addig egyenrangú ellenfelek vol­tak, de a végére elfáradtak. A vasutasok jobb erőnléte és rutinja végül is győzött A 8. percben Sándor az SZVSE-nek szerezte meg a vezetést, majd 10 perc múl­va Pusztaszeri 1 l-esből egyenlített A félidő befeje­zése előtt Tóth III. szerzett ismét előnyt az NB Il-es csapatnak. A második fél­időben Biltsik egyenlített (2:2), majd a hajrában a jó formában levő volt móravá­rosi Kakas két góllal bebiz­tosította a vasutasok győ­zelmét A kézilabda sportág az elmúlt évek során igen szép eredményeket ért el. 1968­ban azonban mintha meg­torpanás jellemezte volna fejlődését. Az NB II-ből ki­esett a Szegedi Építők, a Tanárképző sem nyújtotta a korábbi jó teljesítményét. Az NB I B-s Előre is csak nehezen kapaszkodott meg a kiesési zónában. Magasabb osztályba nem jutott fel senki, az Olajbányász férfi és az EMERGÉ női szak­osztálya pedig megszűnt. Hibaforrások Mi az oka a megtorpanás­nak? Ügy véljük, mindenek­előtt az a visszatérő jelen­ség, hogy egy-két éves si­kertelen szereplés után, az egyesületek megszűntetik szakosztályaikat. (Szegedi Vörös Meteor, UTC, női Szegedi Kábel, EMERGÉ. Előfordul, hogy egyes csapa­tok játékerejükön, tehetsé­gükön felüli beosztást kap­nak, és a sorozatos vereség azután a megyei bajnokság­ban a kedvüket szegi. (Az EMERGÉ-t például az alap­fokú bajnokság nyolcadik helyéről sorolták be a me­gyei bajnokságba.) De nem szolgált a sportág javára a középiskolás bajnokság át­szervezése sem. Sajnos a csapatok egy részének és sokszor még az edzőknek nincs meg a hosszabb távú elképzelésük, célkitűzésük. Nem következetesek, s na­gyon sokszor hangulati té­nyezők, pillanatnyi elkép­zelések befolyásolják őket A női csapatok közül, több­nek inkább a jól szervezett és költségmentes városi baj­nokságban volna a helye. (A férfi együtteseknél azon­ban jobb a helyzet. Még a kiesett csapatok is, jó já­tékerőt képviseltek.) A Ta­nárképző esetében nagyobb gondot kellene fordítani a vizsgaidőszakból adódó ne­wímtwmmmími A Szegedi Tanárképző Főiskola NB Il-es női csapata S=0=R=0=K=B=A=N Ribizsár Gyula tesnek. Pálfiné legalább ti­zenöt éve szerepel, és ugyanennyi ideig játszott Kasza Mária is, aki családi körülményei miatt tavaly vonult vissza a sportolástól. A példa ázt bizonyítja: nem elég az edző szakértel­me és igyekezete. A szak­vezetés csak akkor érhet el eredményeket, ha a játéko­sok mindig helyt állnak a csapat érdekében, jóban és rosszabban egyaránt. ITT A NYERESÉGRÉSZESEDÉS FIZETÉSEK IDEJE! Álmok valósággá válhatnak Most vásároifon BÚTORT HŰTŐSZEKRÉNYT MOSÓGÉPET CENTRIFUGÁT PORSZÍVÓT vagy más, háztartásából még hiányzó értékesebb tárgyakat Szaküzleteink készséggel állnak rendelkezésre Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Az Újpesti Dózsa labda­rúgó-csapata ma, vasárnap Varsóban a Legia Varsó csapatával mérkőzik a Vá­sárvárosok Kupájáért A li­la-fehérek ebben az évben még csak kétkapus edzést tartottak, szerdán a Tűz­oltó Dózsával Az újpesti együttes már vasárnap dél­után visszaérkezik, mert a második találkozóra, szer­dáin, február 26-án sor ke­rül Budapesten. A varsói mérkőzést a Magyar Televí­zió ma délelőtt közvetíti * A Szegedi VSE mai ifjú­sági kötöttfogású birkózóver­senyére közel száz nevezés érkezett Több jóképességű fővárosi birkózó is szőnyeg­re lép. A Szegedi 624. sz. ITSK népes gárdával indul, ök inkább a szabadfogás­ban érnek el jó eredménye­ket, de fiataljaik a ver­senyzési lehetőséget nem akaiiiák kihagyni, ezért megpróbálnak kötöttfogás­ban is helytállni. * A magyar úszósport tör­ténetében egyedülálló inci­dens zajlott lett a margit­szigeti fedettuszodában, ahol egy edzésen Kiss László, a Bp. Spartacus és ölveczky Vilmos, a Vasas edzője ösz­szeverekedett A tettlegesség a medence használata miatt támadt. Ebben az ügyben a MUSZ szerdán intézkedik, fegyelmi bizottság tárgyalja majd az ügyet. * Dortmund (1966), Prága (1967) és Madrid (1968) után az idén Belgrád lesz a szín­helye a sorrendben negyedik fedettpályás atlétikai Euró­pa-játékoknak. A sportpalo­tában március 8-án és 9-én bonyolítják le a jugoszlávok a küzdelmeket és a legfris­sebb jelentés szerint a két­napos viadalon 23 ország 310 versenyzője áll majd rajt­hoz — 209 férfi és 101 nő. Magyarország tizennégy ver­senyzővel vesz részt a küz­delmeken, akik március 6-án utaznák el a jugoszláv fő­városba. * Közeledik a tavasz, kez­dődnek az atlétikai verse­nyek. Március 9-én Szege­den a Szegedi Spartacus idénynyitó mezei futóver­senyt bonyolít le, majd 23-án a megyei mezei baj­nokságra kerül sor, ugyan­csak Szegeden. mai műsor 1 2 DÉLMÁGYARORSZÁG. VASÁRNAP, 1969. FEBRUÁR 23. ——_————— Asztalitenisz. Megyei kö­zépiskolás bajnokság. Textil­ipari Technikum, 9 óra. NB II-es női mérkőzés: Sz. Spar­tacus—Bp. Hazai Fésűsfonó, Kolozsvári téri iskola, fél 10. A Kender NB Il-es férficsa­pata Budapesten a Telefon­gyárral mérkőzik, az NB III-asok közül a SZEOL Nagykőrösön, a Kábelgyár Orosházán rajtol. Birkózás. A Szegedi VSE kötöttfogású ifjúsági verse­nye. Vasutas-stadion, 10 óra. Kosárlabda. Mérkőzések a Rókusi Tornacsarnokban. Közép iskolai bajnokság: Rad­nóti Gimnázium—Bp. Eötvös Gimnázium női. negyed 12. Radnóti Gimnázium—Kun­szentmártoni Gimnázium fér­fi, negyed 1. Barátságos mér­kőzések: SZEOL—Szolnoki Vörös Meteor női, 2 óra. SZEOL—Szolnoki Olajbá­nyász férfi, negyed 4. Labdarúgás. A SZEOL csapata Kecskeméten a Kecskeméti Dózsával játszik előkészületi mérkőzést. Tisza átúszása. Schirilla György átússza a Tiszát Üj­saeaedről Szegedre, érkezése a Tömörkény Gimnáziumnál. 2 óra. hézségek leküzdésére és az egész évi folyamatos, terv­szerű felkészülésre. Mindenki a maga módján A bázis szakosztályok lé­nyegében kialakultak, azon­ban még mindig nem elég­gé összehangoltak, a minősé­gi kézilabdasport érdekében a szakosztályi célkitűzések. Mindenki a maga módján és területén a legmagasabb osztályba szeretne kerülni. Ez elvileg ugyan nem rossz, de súlyos hibák forrásává válik, ha ehhez például az anyagi szakmai stb. feltéte­leket nem teremtik meg, vagy ha az indokolatlanul magasabb célokat a játéko­sok képessége miatt sem lehet megvalósítani. A mi­nőségi szakosztályoknál ál­talában nincs megoldva az ifjúságiak foglalkoztatásának szervezett biztosítása. Még mindig nem veszik komo­lyan az utánpótlással való foglalkozást Elmondhatjuk azt is, hogy az edzések sem töltik be mindig minden csapatnál a feladatukat A játékosok é? az edzők sem mindenütt lát­ják, hogy tervszerű, szak­szerű munka nélkül nem lehet komoly eredményt el­érni. Elgondolkoztató jelen­ség például az edzők ván­dorlása, melynek velejárója a játékosok vándorlása is. (A távozó edző a csapat felét elcsalogatja.) Ez semmi esetre sem mondható terv­szerű, városérdeket képvise­lő jelenségnek. Persze, hogy ez előfordulhat, azért az egyesületek is hibásak. Egy­egy edzőtől és játékostól csodát várnak, s közben el­felejtik, hogy minden fel­jebbjutás alapja a tervszerű felkészülés. (Más eset, ha „kinől" egy játékos, s ma­gasabb osztályba kerül) Iskola — sportegyesület A középfokú iskolák sportéletéről is kell szólni, ha hű képet akarunk adni a valóságról. Még jobban fel lehetne karolni a középisko­lás kézilabda sportot, mert néhány egyesület kivételével csak a középiskolában vé­geznek tervszerű felkészí­tést Meg kellene szüntetni azt az elavult elvet, hogy az a tanuló, aki társadalmi egyesületben játszik, nem versenyezhet iskolája csapa­tában. Ez az elv teljesen is­kolájához köti a tanulót holott a 17—18 éves diák­fiataljaink jó erőt képvisel­nének még a megyei baj­nokságban is. Természetes, tudatosítani kellene, hogy a kiadott tanulók a sport­egyesületben az iskolájukat is képviselik. Ha az iskolák sportszakmai munkáját a felügyelők értékelik, legyen az is értékmérő, hogy mi­lyen szinten, milyen külső egyesületben sporlol a diák. Javasolnám a régi fiú- és leány városi középfokú is­kolai bajnokság visszaállí­tását. Ez nemcsak hogy ol­csóbb, hanem időben is ta­karékosabb. Nem veszi el az utazgatás a tanulók idejét Lebonyolítását pedig a vá­rosi szakszövetség elvégez­hetné, mint a korábbi évek­ben. Már régen érettek erre a feladatra, • játékvezető gárdájuk is jó- Mint aho­gyan már évek óta az AST­vel közösen rendezik a vá­rosi serdülő kézilabda baj­nokságot.) Befejezésül: fiatal sport­ágról van szó, amikor a ké­zilabdáról beszélünk, s így természetes, tele van még „gyermekbetegségekkel". Azonban a fejlődést illetően sok múlik az egyesületek vezetőségén: nekik kell ugyanis a jó feltételeket és a megfelelő körülményeket megteremteni, hogy szak­mailag is nívós munka ala­kuljon kl. Éljenek a sport­egyesületek az önállóságuk adta lehetőségekkel jól s akkor elképzelhető, hogy a kézilabda sportág eredmé­nyesen betölti Szeged sport­életében is nemes feladatát. b. X Edzésben a SZEOL A SZEOL labdarúgói szor­galmasan készülnek a hét végén kezdődő NB I B küz­delmeire. Az együttes már közel két hónap óta edzés­ben van, a régi és az újon­nan igazolt játékosok mind arra törekednek, hogy beke­rüljenek az első csapatba, amely szombaton. március 1-én Pécsen küzd először a bajnoki pontokért. Képünk az egyik SZEOL-edzésen ké­szült, ahol erőnléti gyakorla­tok végzése közben Korányi kapus éppen magasat ugrik. DÉLMAGYARORSZÁG _ A Magyar szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanács­köztársaság útja 10., telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadás Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged. Bajcsy-Zsilinszky u. 28 - (Index: 29 053). — Előfizetési díj egy hónapra 30 forint

Next

/
Thumbnails
Contents