Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

Országgyűlési EtizsStságnsik fistakozása Az országgyűlés külügyi bizottsága pénteken Komócsin Zoltán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes előadói beszéde után a külügyi bizottság megvitatta az NSZK hatóságainak legutóbbi provokációs lépését, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság új államelnökének megválasztására Nyugat-Berlinbe hívták össze a szövetségi gyűlést. A külügyi bizottság vita után egyhangúlag határozatot fogadott el. Ebben elítéli az NSZK kormányának azon elhatározását, hogy a március 5-én esedékes köztársasági elnökválasztásokat Nyugat-Berlinben bonyolítja le. Ezzel a lépésével az NSZK kormánya ismételten demonstrálni akarja NyugatBerlinre vonatkozó jogellenes igényét. A külügyi bizottság ez alkalommal is leszögezi, hogy Több a nevelő — kevesebb a diák Szegedi iskolaigazgatók félévi értekezlete A szegedi általános és középiskolák igazgatóinak, szakfelügyelőinek hagyományos félévi értekezletét tartották meg tegnap délelőtt a városi tanács előadótermében. Kovács József, az m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője az 1968 1969-es tanév első felének oktató-nevelő munkáját értékelte, és beszélt a soron levő feladatokról. Felszólalt — egyebek között — dr. Biczó György, az m. j. városi tanács vb elnöke, aki általános gazdasági kérdésekről és a nemzetközi politikai életről tájékoztatta a résztvevőket. A város oktatásügyének költségvetési kerete az országos szint felett áll. Csupán az óvodák ellátottsága szerényebb, míg egyetlen férőhelyre országos átlagban 4500 forint jut, Szegeden 4054 forint. Legutóbb 3076 helyre 3395 gyereket vettek fel, s míg alig egy esztendeje szabad kapacitással rendelkeztek az óvodák, most 110 százalékos azok kihasznaltsága. Némi megnyugtatást jelent a gyermekgondozási segély időtartamának kiterjesztése, elsősorban a jövőre nézve, hiszen a városban ősszel már komoly gondokat okozott volna a 2 és fél évesek óvodai ellátása. Az állal j*os iskolák tanulólétszáma viszont tovább tanítás. Ugyanakkor lényegében változatlan maradt a pedagógusok száma, ezért az egy tanulócsoportra jutó nevelők aránya országosan éppen nálunk. Szegeden a legmagasabb: 1,8. A pedagógusállomány szakos összetétele viszont igen jó: a tanítási órák 94,1 százalékát szakos nevelő látja el — a megyei jogú városokat tekintve szerencsésebb statisztikával csak Pécs dicsekedhet. A szegedi középiskolákban 8400, a szakmunkásképzőkben 4500 fiatal kezdte meg tanulmányait az idei tanévben. A diákok mindössze 20 százaléka jár gimnáziumba, a többiek szakmát kapnak. A csökkent. így enyhült a zsú- középfokú iskolák tanulóifoltság, kevesebb az osztályok létszáma és a délutáni Forgalom és kockázat Visszaveszik az üzletektől a megmaradt tejet I Három kettes egymás után: jók az árusításra kijelölt üz222 százalékkal nőtt palac- letek. !; kostej fogyasztásunk 1968 A szerződés alapján a ,T„, „ . „ ,. „ januárjához viszonyítva. 1334 kiskereskedelem kötelezi Nyugat-Berlin nem tartozik helyett 2994 hektoliter pasz- boltjait az állandó, friss vaj*rc"r,r ' " 1 " • törizált tejet ittunk meg itt készlet biztosítására. Ennek Csongrád megyében az év ellenében a tejipar vállalta. az NSZK-hoz és ott hatóságai semmilyen illetékességgel nem rendelkeznek. Az országgyűlés külügyi bizottsága — a magyar nép véleményét kifejezve — elítél minden olyan lépést, amelylyel az NSZK kormánya újból alá akarja támasztani Nyugat-Berlinre vonatkozó jogtalan igényét. A külügyi bizottság meggyőződése: a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország helyes úton jár, amikor határozottan fellép a tervezett provokációs lépés ellen és eltökélten folytatja az európai biztonság megőrzésére és megszilárdítására irányuló politikáját, amely a legteljesebben tükrözi a világ valamennyi népének, köztük a német népnek az édekeií is. az első hónapjában, s hogy töb- h»gy a tízdekás vajat a lejábet nem, abba az ís beleját- !'at°t követő napon teljes szőtt, hogy nem lehet min- értékben visszaveszi. Ugyandig és mindenhol kapni. így- minden levonás nélkül Ahogy például Tisza vajat fogadja el a juhtúrót, kilónsem. Januártól a megye ós kr-'nt tíz forintért a sértetlen város kiskereskedelme mar fél és egykilós csomagolású kevesebb kockázattal rendel- félzsíros tehéntúrót het több tejterméket: vissz- A sajtfélék közül csupán aruzási szerződést kötöttek a a nemes penésszel érlelt és tejiparral. Elsejétől a Csöng- lágysajtokat, valamint a 25 rád megyei, 16-tól pedig a dekánál kisebb maradékot szegedi kiskereskedelmi vál- nem lehet visszáruzni, a lalat vezetőivel aláírt meg- többit teljes áron veszik egyezés álabján visszáruzza vissza az üzlettől. Ennek a Csongrád megyei Tejipari megfelelően a kereskedelem Vállalat a megmaradt tej- vállalta, hogy legkisebb bolttermékeket. jaiban is legalább tízféle sajA megállapodás szerint a tot tart készleten, bontatlan kannában, palack- • Az első hónap — a Csongban tárolt felesleges tej- rád megyei Tejipari Vállamennviséget az üzletektől a lat kereskedelmi osztályának szavatosság lejárta előtt tel- felmérése szerint — még jes áron, azután pedig lite- nem nem váltotta be a szerrenkénti 30—35 filléres levő- ződéshez fűzött reményeket, nással veszi vissza a válla- Mintha a boltok vezetői még lat Hasonló a helyzet a hab- mindig félnének a minimális tejszínnel, melyet a szava- kockázattól is. A négy kitosság lejártát követő napon jelölt tejüzembe — Szegedre, levonás nélkül visszáruzhat- Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Makóra, Orosházára — aanaanaaMaaHBmRallaR. a megye boltjaiból visszáru zott árumennyiség 31 ezer forintnyi volt. A tizenhat és fél ezer hektoliteres kannás tejből 4274, a 2994 hektoliter palackostejből ezer litert küldtek vissza az üzletek Különösen a sajtoknál számítottak nagyobb arányú visszáruzásra. Mindebből egyelőre nem lehet távoli következtetéseket levonni. Az üzletek óvatosságának „hagyományai" nem az utóbbi két évben, hanem a mechanizmus előtti sok-sok év tapasztalatában gyökereznek. A vásárlót azonban nern a hagyományok érdeklik, hanem a teli polcok, ahonnan reggel-délben-este kiemelheti a palackos — vagy netán: csomagolt — tejet, a friss vajat, túrót, sajtot Ezért érdemes felfigyelni a tejipar: vállalat és a kiskereskedelem szerződésére, mely újabb lehetőség arra. hogy — a modern táplálkozás tendenciáinak megfelelően — az üzletek kisebb kockázattal nagyobb forgalmat bonyolítsanak le a tejtermékek értékesítésében. Veress Miklós nak kevesebb mint fele szegedi (körülbelül 5000); közel 2 ezren laknak kollégiumokba, diákotthonokban (melyeknek lehetőségei igen szűkösek), 3 ezren naponta járnak be a környékről. A szociális problémák mellett gondot okoznak az oktatás tárgyi feltételei is, így különösen a tanteremhiány. Idén sem lesz könnyebb a beiskolázás, mint tavaly. 1300-an végzik el a nyolcadik osztályt, közülük legfeljebb 500-an mehetnek gimnáziumba, 450-en szakközépiskolába. 900—950 tanulót szakmunkás iskolába kell felvenni. A fizikai dolgozók tehetséges gyerekei továbbtanulását viszont feltétlenül szorgalmazni kell. Romlanak a felvételi esélyeik a felsőfokú intézményekbe is, a tanári szakon ráadásul területi elvek szabályozzák a szegediek lehetőségeit: körülbelül 20-an nyerhetnek felvételt. Kiváltképp fontos feladatok várnak tehát a pedagógusokra: őszintén, tárgyilagosan kell tájékoztatniok növendékeiket továbbtanulási esélyeikről. N. I. A demokratizmus gazdagodása Esztendeje már, hogy a Szegedi Textilművékben útjára indult a kezdeményezés. Brigádtaggá avatni a vezetőket — az volt az egyik célkitűzés. A másik: egy kicsit irányítóvá, vezetővé léptetni elő a közvetlenebb viszony révén magukat a brigádtagokat. A végső cél, mindennek mozgató rugója pedig: a közös út, az összetartozás hangsúlyozása, a tulajdonosi szemlélet terjesztése, az üzemi demokrácia erősítése. Ügy is mondhatnánk: a textilesek megpróbálták, lehet-e úgy dolgozni vezetőknek, dolgozóknak, mint egy nagy brigádban, amelynek tagjait összefűzi az egymásrautaltság, a kölcsönös bizalom A konklúzió — nemcsak lehet, kell is. A már hagyományos, patronálásnak nevezett kapcsolat hiányosságait, azt, hogy ha egy vezető patrónusa a brigádnak, akkor az már egyfajta eleve kiemelés, sikerült így megszüntetni. A patronálónak mintegy az volt a kötelessége, hogy irányítsa a brigádvezetőt, „ítéletet hirdessen" a felmerült kérdésekben. Ezt a válaszfalat — amely persze nem volt ajtó nélküli, sőt — fokról fokra tüntették el a közös brigádgyűlések, amikor már mint brigádtaggal válthattak szót a segédművezetővel. művezetővel, de a gyárrészleg-vezetővel, sőt a főmérnökkel is. _ így kapott új, fontos fórumot az üzemi demokrácia. S kölcsönösen kamatozott, kamatozik ma is a tőke, amit például a legapróbb, de a munkások számára nagyon is lényeges dolgok megvitatása, megoldása jelent. Mert a gépállapot társadalmi ellenőrzése, a szakadásszám csökkentése, a minőségjavítás feltételeinek megteremtése mind közös téma S a munkások, ahogy mondani szokták — mostanában nem „szívbajosak" előhozakodni a gátló tényezőkkel, nem fukarkodnak a bíráló szóvaL Ha anyaggal, segédeszközzel nem jól látták el őket, bármiben fennakadás van, szóváteszik; a tapasztalat szerint a jóvátétel sem várat magára. Vitathatatlan, hogy — különösen a magasabb beosztásúak, főművezetők, részlegvezetők esetében — több lépcsőt „ugorhat" így fölfelé a demokrácia. Gyorsabb, hatékonyabb a segítő intézkedés. És persze, nagyobb a hatósugár is: aki mint felelős állást betöltő brigádtag, egy-egy dologról tudomást szerez, nem egy munkacsapat, hanem az egész üzem szintjén keres rá megoldást. Természetesen a vezetőtársakkal együtt. Vagyis minden információ — s bizony sok újat tudnak mondani a dolgozók a legtapasztaltabb vezető-brigádtagnak is — közkinccsé válthat így, csak jól kell vele sáfárkodni. Az a tény. hogy a gyártási színvonal ugrásszerűen nőtt tavaly, beszédes tükre a jó sáfárkodásnak. Tetszetős adat, hogy a fonodában 30 százalékkal csökkentették a szakadásszámot. A szövődében is jelentős a javulás, noha nemcsak saját gyártmányú fonallal dolgoznak. Tavaly nagy volt a létszámhiány, ekkor a szocialista és a címért küzdő brigádok tagjai még többre vállalkoztak. Huszonöt helyett ötven gépet kezelő szövőnők, ugyancsak a korábbi munka kétszeresét jól elvégző fonólányok, asszonyok — pirosbetűs hősiesség volt ez a köznapi munkában. S mindehhez az ad ösztönzést, hogy érzik, anyagiakban is, de erkölcsileg is az értelmét, hogy mindinkább tulajdonosnak, partnernek érezhetik magukat. A beavatás — sikerült, s egyre több a mondanivaló. Érdemes a módszer arra, hogy általánossá váljék. Simái Mihály lobb világítást kap Széchenyi és a Klauzál tér ÜLÉSEZETT AZ I. KERÜLETI TANACS Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront városi bizottságának Vörösmarty utcai székházában ülést tartott az I. kerületi tanács. Dr. Varga János vb elnök terjesztette az ülés elé az 1969. évi költségvetést és a fejlesztési alap költségvetését, amelynek írásos anyagából a tanácstagok ezúttal nemcsak a saját erőből megoldandó feladatokat ismerhették meg, hanem azokat is, melyeket idegen beruházók valósítanak meg 1969-ben az I. kerületben. Saját költségvetésében a tanács mintegy 18 millió forintot irányoz elő az utak és gyalogosjárdák felújítására, illetve kátyúzásra. A beruházások közül kiemelkedik az Újszegeden a Csanádi utcában létesítendő piac, a Korondi utcai orvosi rendelő terve, az újszegedi gázvezetékhálózat fejlesztésének első üteme, a belvárosi közvilágítás korszerűsítése a Széchenyi és Klauzál téren. A költségvetésről élénk vita alakult ki. Különösen az újszegedi gyalogjárdák és utak helyrehozatalára szánt összeg szétosztásáról. Felszólalt Sallai Ferenc, Sirián Gábor, Dóra Antalné, Szirté, Csanádi Józsefné, Kovács István, Pignitzki György, Osváth Lajos, Bodnár Lajos, Pálfalvi István, tanácstag és Korek Józsefné dr., vb-elnökhelyettes. Dr. Varga János válasza után a tanács elfogadta a költségvetést, azzal a módosítással, hogy az újszegedi tanácstagok, a pártszervezet és a Hazafias Népfront közösen megalakítandó bizottsága döntsön az újszegedi járdák és utak helyrehozatalára 1 millió forintban meghatározott idei összeg geti János, Balogh József, felhasználásáról. Elfogadta a Hörömpö József, Havalecz Istvánné, Nitsinger Gyula, Ötott Béla, Dr. Kiss IstvánTóth Béla felvétele „TAKARÍTÁS" ALGYŐN. Biztonsági intézkedésképpen a decemberben kitört, s azután elfojtott 168-as algyői olajkútnak & i'öldgátak közötl szétfolyt olaját elégetik — amint ezt lapunkban jelentettük. Képünkön: Gomolygó füstfelhő kíséri a mesterséges olajtüzet a szegedi szénhidrogén medencében Kiildötfsépb Bulgáriában Roska István, hazánk szó- politikai tevékenységét. Pénfiai nagykövete csütörtökön teken délelőtt Sztanko Tokoktélt adott annak a párt- dorov, a Bolgár Kommunismunkás-küldöttségnek a tisz- ta Párt Központi Bizottsáteletére, amely Herczeg Ká- gának titkára fogadta a külrolynak. az MSZMP Fejer ..... dottseget.-A fogadason jelen Belvízvédelmi készültség Dél-Magyarországon A tartós olvadás és eső- reggelig 76 centiméterrel zés hatására az országban emelkedett, s délelőtt 2 óra sok helyen megáradtak a pa- alatt további 89 centimétertakok és a folyók. A Tarna rel. vize például Verpelétnél Pénteken megáradtak a csütörtök reggeltől péntek , , , _ . . , , 6 ' bakonyi hegyi patakok, a hegyek aljában összegyűlt megyei bizottsága első titkárának vezetésével Bulgáriávolt Roska István nagykövet, ban tanulmányozta a Bolgár A küldöttség pénteken Kommunista Párt gazdaság- délután hazautazott. hólé pedig utat tört magának Borzavár, Porva és Zirc lakott települései felé. Pénteken reggel a pécsi, a bajai és a szolnoki vízügyi igazgatóság egész területére első fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Így egész Dél-Magyarországon készenlétben állnak a vízügyi szakemberek az esőzés és az olvadás következtében várható belvíz eltávolítására. SZOMBAT, 1969. FEBRUÁR 22. tanács azt a javaslatot is, mely a megyei jogú városi tanácsot arra kéri, hogy indítson o kerületi tanácsok között versenyt a társadalmi munkában. Dr. Bödő Istvánnak, a tanács vb titkárának bejelentései után hét tanácstag interpellált a kerületet érintő ügyekben. Kovács István arra hívta fel a figyelmet, hogy ideiglenesen is rendezni kellene a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán levő romos telket. Nitsinger Gyula és Kiss Jenő az újszegedi utcák rossz „ állapotára hívta fel a figyelmet, hasonlóképp Ötott Béla is. Sirián Gábor azt kérte, hogy az l-es villamosvonalon a 10 óráig dolgozók érdekében 10 és fél 11 között legalább két szerelvény közlekedjen. Szigeti János újszegedi gáztöltő állomás létesítését, Balogh József a háztáji földek kérdését hozta szóba. Dr. Varga János válasza után az ülés elnöke, Pálfalvi István mondott záró szavakat.