Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

I 59. évfolyam, 44. szám 1969. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Befejeződött a belkereskedelmi miniszterek értekezlete VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! Válasz munkatársunk kérdésére a sajtótájékoztatón (Kiküldött munkatársunk­tól.) Véget ért Budapesten a KGST belkereskedelmi mi­nisztereinek háromnapos ta­nácskozása. Tegnap délelőtt a Gellért szállóban dr. Ju­hár Zoltán miniszterhelyet­tes sajtótájékoztatón szá­molt be a munkaértekezlet eredményeiről és válaszolt az újságírók kérdéseire. A háromnapos tanácskozás célja az volt, hogy a KGST­országok belkereskedelmi egy ü ttműködését jobban összehangolja, meg­javítsa a fogyasztási cik­kek importját. Ez a jobb áruellátást bizto­sítja a tagországok számá­ra, másrészt összehangolja a kis szériában gyártott fo­gyasztási cikkek, „apróter­mékek" cseréjét, s ezzel az ipar fejlődését, szakosodá­sát is kedvezően befolyásol­ja. Igaz, hogy az utóbbi tíz évben a belkereskedelmi mi­nisztériumok közötti válasz­tékcsere-forgalom háromszo­rosára nőtt, de ez még sok­kal jelentősebb is lehetne. Az, hogy a szocialista orszá­gok korszerű fogyasztási cik­kei valamennyi szocialista ország piacán kaphatóak le­gyenek, a vásárlóközönség­nek és az iparnak is fontos. Nyilván kevesebb lenne a hiánycikk, másrészt az ipar­fejlesztésben biztonságot je­lentene az állandó piac. De nemcsak árucserére, hanem szakembercserére, közös ku­tatásokra, a kereskedelem és vendéglátóipar technikai­műszaki bázisa fejlesztésé­nek összehangolására is ki­tért a tanácskozás. A fel­adatok megoldására három bizottságot alakí­tottak a belkereskedelmi miniszte­rek, közülük az egyiknek a megszervezését — amely a belkereskedelmet érintő köz­gazdasági kérdések, tudomá­nyos munkaszervezés, szak­oktatás kérdéseinek tanul­mányozására alakult — a magyar Belkereskedelmi Mi­nisztériumra bízták. Dr. Juhár Zoltán minisz­terhelyettesnek sok kérdést tettek fel a sajtó munka­társai. Felvetették az im­A vasutasok sérelmeinek orvoslása Pénteken a Vasutasok Szakszervezetének Központi Vezetősége rendkívüli ülést tartott, amelyen megvitat­ták a MAV 1969/1970. évi kollektív szerződés terveze­tét. Szabó Antal főtitkár el­mondotta a kollektív szer­ződés hatálya kiterjed a költségvetésből gazdálkodó intézmények kivételével va­lamennyi államvasúti szer­vezetre, tehát körülbelül 160 000 vasutast érint. A vasutas dolgozók új kollek­tív szerződés kialakításánál arra törekedtek, hogy or­vosolják néhány jogos sé­relmét teljesítések több kí­vánságát, segítsék élet- és munkakörülményeik javítá­sát. Az új kollektív szerződés tervezete előírja, a törzs­gárdához tartozó csökkent munkaképességű dolgozók fokozott megbecsülését. így például, ha az egészségre ártalmas munkakörben dol­gozók munkaképesség csök­kenése a 40 százalékot meg­haladja és emiatt alacso­nyabb bérű munkakörbe kell őket áthelyezni, hely­zetük javítására a MÁV időbeli korlátozás nélkül bérkiegészítést ad. Erre nincs népgazdasági szintű kötelező szabály — de mint a kollektív szerződés ki­mondja - a MÁV-nál nyug­díj korkedvezményes mun­kakörben eltöltött 15 év, illetve nőknél 10 évi szolgá­lat után a dolgozó megér­demel ennyi megkülönbözte­tő elismerést. A vasútnál 46 000 dolgozó különleges váltásban teljesít szolgálatot. Köztük mintegy 18 000 dolgozó munkaideje egyes hónapokban elérte a 252 órát is. Az új kollektív szerződés tervezet szerint, a havi 240 óra feletti szolgá­latot szabadidővel köteles a MÁV megváltani. Ha pedig a vasút a szabadidőt nem tudja kiadni akkor túlmun­ka-átalány címén — a be­osztástól függően — 85—140 — forintot kell fizetni egy­egy többletszolgálatért. Ez­zel a teljesen újszerű ren­delkezéssel évtizedes sére­lem nyert orvoslást. Első ízben szabályozza a MÁV kollektív szerződése, milyen támogatást kaphat­nak dolgozói lakásépítéshez. portáruk nemegyszer érthe­tetlenül magas árát. Szóltak az importáruk és a hazai termékek versenyének ösz­tönző szerepéről, amiből haszna elsőként a vásárlók­nak lesz. Egy kérdés alapján a miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy ezentúl csak olyan kisgépeket hoznak be, amelyeknél az alkatrész­utánpótlásról és a kielégítő szervizhálózatról is gondos­kodni tudnak. A Délmagyarország szer­kesztősége munkatársának kérdésére Juhár Zoltán részletesen szólott a kisha­tár árucsere-forgalomról. Mint mondotta, a belkeres­kedelmi miniszterek meg­egyeztek abban, hogy ez hasznos és mindkét fél szá­mára előnyös kereskedelmi forma. Bővíteni szándékoz­nak a csehszlovákiai határ­területeken, valamint a ro­mániai és a szovjet határ mentén is. Mint ismeretes, legélénkebb a kishatár-ke­reskedelmi forgalom a ma­gyar—jugoszláv határ men­tén, ahol tavaly 4 millió dol­lár értékű árucsere-forga­lom bonyolódott. Az igények szerint ez az idén növeked­het. Ez természetesen Szeged kereskedelmét is érinti. El- ; sősorban a helybeli szak- . emberek látják, milyen áru­féleségek cseréje talál tet­szésre a vásárlóközönségnél, ezért idéntől Szegeden a bel­kereskedelmi vállalatok | megbízott szakembere dolgo­zik. Az idei év kísérleti lesz, s ha jól csinálják, a helyi nagykereskedelmi vállala­tok is egyre nagyobb önállóságot kaphatnak az importjog gyakorlásában — mondotta dr. Juhár Zol­tán. A KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozás záró­iegyzőkönyvét tegnap írták alá a tagországok miniszterei. P. Sz. M. Kibővített ülést tartott a járási pártbizottság Az MSZMP szegedi járási elvtárs, a pártbizottság osz­bizottsága tegnap, pénieken Csdpenszki István elvtárs­nak, a pártbizottság első titkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott u járá­si tanács szegedi székházá­ban. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Komócsin Mi­hály elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára is. A pártbizottság kibővített ülésén dr. Csizmás Sándor elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára beszámolót tar­tott a megyei pártbizottság állásfoglalása alapján a me­zőgazdaságban végzendő munka idei feladatairól. A járási pártbizottság és a vég­rehajtó bizottság 1969 első félévi munkatervéről, s a megelőző időszakban végzett munkájáról Vörös Lajos elv­társ, a pártbizottság osztály­vezetője számolt be. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi ülésén el­hangzott, a nemzetközi kér­désekkel foglalkozó időszerű kérdésekről Szabó Lajos tályvezetője tartott tájékoz­tatót. A tanácskozás vitájában felszólaltak Bozsó István, Bódi János, Busa Vilmos, Tanács Imre elvtársak, a já­rási pártbizottság t«gjai és Gruber János elvtárs, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜL AZ ÜJ AUTÓJAVlTÖ. Több mint 40 millió forintos beruházással kezdődött az autójavító vállalat új üzemének építése az AKÖV-telep mellett, tavalyelőtt. A 31-es Építőipari Vállalatnak 1968 december végére már át kellett volna adni a kor­szerű, új autójavító kombinátot, erre azonban nem került sor, még napjainkban is dolgoznak az építők az új csarnokokban. Jelenleg kisebb kőművesmunkákat végez­nek, szerelik az elektromos kábelhálózatot, s több helyre ezután kerülnek fel » nagy tetőablakok. Pedig a Xl-es Autójavító Vállalat már a második negyedévben szeretett volna beköltözni új otthonába. Képünk tanúsága szerint erre még jó néhány hónapot várni kell Nőtt a jövedelem a Felszabadulás Tsz-ben Szép ünnepre gyülekeztek a közös munkában rendsze- ságban. Az elért eredmé­csütörtökön és pénteken a resen, szorgalmasan részt nyek alapján részesülnek a szegedi Felszabadulás Tsz vett. Lényegében pár forint prémiumból az üzemágak tagjai. Tegnapelőtt az 1. szá- híján 5 ezer forinttal nőtt dolgozói, mú üzemegységben, a volt egy esztendőben az egy sze- Nem feledkeztek meg az Rózsa-majorban, tegnap pe- mélyre jutó jövedelem. öregekről sem. A szociális dig a 2. számú üzemegység- Komoly, évről évre bizto- bizottság személy szerint ben, mindjárt az algyői olaj- san termelő, fejlődő nagy- megvizsgálta körülményeiket, mező tőszomszédságában, a üzem a Felszabadulás. A be- s az arra rászorulóknak, va­kultúrteremben tartották ruházott vagyon 1967-ben 25 lamint a termelószövetkezet meg részközgyűlésüket, ame- millió 106 ezer forint volt, nyugdíjasainak postázta a lyen megismerkedhettek a mostanára pedig elérte a 28 kiutalt összegeket, segélye­gazdaközösség tagjai az el- millió 879 ezer forintot. A ket. 287 embernek 114 ezer múlt évi eredményekkel. forgóvagyon egy esztendő 420 forintot. Ekkor fizették Szilágyi Ernő főagronó- alatt 23 millió 447 ezer fo- ki a prémiumot is, „nagy mus bevezetőjében utalt a r<ntról 32 millió 104 ezer fo- pénz esett le" azoknak, akik szeszélyes és mostoha idő- rintra növekedett, ugyanak- nem vétettek a tsz fegyel­járásra arra a napokra. kor a tiszta vagyon a 34 mii- me ellen, s az előírt munka­amikor' gondterhelten járták 750 ezer forintról 46 napokat, munkanormákat a határt mert a kedvezőtlen millió 412 ezer forintra. teljesítették. Prémiumként tavasz „megnyomorította" 'a Tavaly, az űj gazdasági mintegy földeket, s mintegy 3 millió mechanizmus első esztende- forintot forintnyi „kieéssel" kellett Jében próbálták ki az ágazati sen. számolniok. Akkor részköz- rendszert is a közös gazda­gyűlcseken beszélték meg a tagsággal, mit tegyenek, ho­gyan szüntessék meg a mutat­kozó veszteségeket. Árendás György tsz-elnök beszámolójából meggyőződ­hetett. a közgyűlés, megbir­kóztak az aszállyal, a jégve­réssel stb. Szép esztendőt hagytak maguk mögött, hi­szen ismét erősödtek a kö­zös alapok, több jutott a bo­rítékokba. Az 1967-es eszten­dő után az egy főre eső jö­vedelem Szeged „reprezen­tatív" szövetkezetében 19 ezer 850 forintra alakult, az idei zárszámadásnál vi­szont 24 ezer 835 forint ju­tott minden egyes tagra, aki 1 millió 300 ezer fizettek ki össze­Ss. Lukács Imre Falúak együttműködése Tegnap a szomszédos kesítési Szövetkezet kezde­községek vezetőit fogadta az ményezésére, s rendezésében a tavalyi év együttműködé­Szóbakerült a helyi az előrehaladás a kulturális és a mozgalmi munkában, s nem utolsó sorban a szövetkezetek ösz­szefogásának eredményei, te­iillési Déryné művelődési otthon, öt homoki községből séről. — Forráskút, Rúzsa, Öttö- ellátás, mös, Pusztamérges és Üllés — jött küldöttek tanácskoz­tak az Üllés és Vidéke Al­talános Fogyasztási és Érté- endői. • • Ünnepi est a szovjet hadsereg évfordulóján Szegeden tegnap este a Fülöp Jánosnak, az MSZBT Fegyveres Erők Klubjában, a városi bizottsága titkárának fegyveres erők, az MSZBT megnyitó szavai után dr. Jó­szegedi intézőbizottsága, va- ger László ezredes, a Megyei lamint, a KISZ és a Hazafias Katonai Bíróság elnöke mon­Népfront Szeged városi bi- dott ünnepi beszédet. Ismer­zottsága ünnepi ülésen em- tette a Vörös Hadsereg meg­lékezett meg a szovjet had- alakulásának előzményeit, a sereg megalakulásának 51. szovjet—magyar fegyverba­évfordulójáról. Az esten meg- rátság történetét. Szólt arról jelent dr. Kelemen Miklós, az a segítségről is. amely hozzá­MSZMP Csongrád megyei járult, hogy olyan korszerű párt-vb tagja, a megyei hadseregünk legyen, mely rendőrfőkapitányság vezető- ma a szovjet hadseregnek je, dr. Biczó György, a Sze- hűséges szövetségese és ma­ged m. j. városi tanács vb radéktalanul kész a Varsói elnöke, dr. Ozvald Imre, az Szerződésben vállalt kötele­MSZMP Szeged városi vb zettségeinek teljesítésére, tagja, a városi pártbizottság Az ünnepi est második ré­osztályvezetője. Részt vett az szének művészi műsoraban ünnepi esten A. Sz. Bertyi- Gregor József és Kovács Já­kov. Odessza Lenin kerületi nos, a Szegedi Nemzeti Szín­pártbizottságának első tit- ház művészei, a Radnóti kára, valamint az ideiglene- Miklós Gimnázium énekkara sen hazánkban állomásozó Joó Ete vezetésével, vala­szovjet egységek képviselő- mint a Juhász Gyula Balett­je. iskola növendékei léptek feL

Next

/
Thumbnails
Contents