Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Fő a mondanivaló Egyetemi felvételi vizsgák A felsőoktatási Intézmé­nyek nappali tagozatára pá­lyázók június 26. és július 20. között tehetnek majd felvételi vizsgát. A tanító­képző intézetek tanítói sza­kéra és az óvónőképző inté­zetekbe jelentkezőknek azonban még a felvételi vizsgát megelőzően pályaal­kalmassági vizsgán kell át­esniük. Mindazok, akik olyan egyetemekre, szakokra, ka­rokra jelentkeztek, ahol a felvételi vizsga tárgya ma­tematika és fizika, továbbá, akik a bölcsészettudományi, állam- és jogtudományi ka­rokra pályáztak országosan azonos időben, központilag Válaszúton a civilizáció Egy könyv margójára A Korunk Világnézeti Kér­dései sorozatban megjelent, „Válaszúton a civilizáció" cí­mű könyv tallózgatása köz­ben sok, szerteágazó gondo­lat vetődött fel bennem. A tudomány nem hagyja érintetlenül az embert, min­sával foglalkozóknak, egyre többet kell foglalkozniok a tudományos-technikai forra­dalom eseményeinek és ered­ményeinek terjesztésével, mert minden emberben ki kell alakítanunk a tudomá­nyos világképet, ugyanis denképpen beleszól életünk- szocializmus egyik alappillé­be, amidőn meghosszabbítja re a sikeresen alkalmazott az életet, népbetegségeket tudomány és technika, írt ki, a föld termékenysé- A könyvből Igen alapos és gét növeli, a levegőben, a szá- jój felépített képet kapunk a razföldön biztonságossá teszi tudományos-technikai forra­a közlekedést, az éjszakát a dalom jellegéről, az emberi nappal fényével világítja be, élet termelőerőinek struktu­növeli az emberi látás hatá- rális átalakulásáról, a mű­ralt, megsokszorozza az em- szaki és a társadalmi változá­beri izom erejét, gyorsítja a sokról. Külön kiemelést ér­mozgást, csökkenti a távolsá- demel a könyvnek az a fe­got. A tudomány és a techni- jezete, amely a munkában, a ka hatással van ránk, sőt Irányítja az embert, a társa­dalom fejlődésót. Életünkbe mindig és mln­szakképzettségben és a mű­velődésben beálló forradalmi átalakulásokkal foglalkozik. Felhívja a figyelmet a tu­denütt, akarva és akaratlanul dományos-technikai forrada­beleszól a tudomány; van lom nyugati leegyszerűsítői­amikor áldásos hatását él- re, akik az ún „kompenzációs vezzük, máskor rettegjük elmélet"-tel szűken vett mű­eredményeit. A tudomány a szaki, s nem társadalmi fő­technikával dialektikus egy- lyamatról beszélnek, pedig ez ségben — egymással szem- nem „második ipari forrada­ben Igényeket támasztva — lom", jóval több annál. A tu­az ember életével, civilizáció- dományos-technikai forrada­jával együtt fejlődik, s ilyen- lom és a művelődés kap­formán az egész emberi tár­sadalmat befolyásolja. Ma még csak megismerünk egy tényt, holnap annak segítsé­gével könnyftünk életünkön. csolatának tárgyalása során, bő teret ad a kultúrforrada­lom eredményeinek, új mű­velődési rendszerekről be­szél, amelyektől a műszaki A tudomány birtoklása az tudományok eredményei nem embert még nem teszi töké- választhatók eL A könyv letesebbé, ahhoz az ls kell, utolsó két fejezetében a mo­hogy tudását megeméssze, sa- dern civilizáció és az em­ját és a társadalom lelkiségét ber fejlődéséről, továbbá a azzal gazdagítsa, azaz mű- tudományos-technikai forra­veltté váljék. És itt következhet az a kérdés, hogy műveltségünk­nek, civilizációnknak mi kö­ze a műszaki haladáshoz? Er­re a kérdésre a könyv elő­szavából F. Sorm akadémi­kust Idézem: „A tudományos megismerés mérhetetlenül dinamikus fejlődése, amelyre a legutóbbi évtizedekben sor került — csakúgy, mint az emberi élet anyagi alapjai­nak gyors fejlődése — minő­ségi, forradalmi változást je­lent, távlatilag is megváltoz­tathatja a civilizáció jellegét is hatalmas lehetőségeket nyithat meg a szocializmus és a kommunizmus előtt. F.zért nézünk szembe azzal a sürgető szükségességgel, hogy komplex tudományos módon behatoljunk korunk tudományos-technikai for­radalmának lényegébe, ennek társadalmi és emberi előfel­tételeibe, következményeibe." A technika és a természet­tudományok történetében na­gyon sokszor a tormófu»ottu­dományok lendületes fejlődé­se «d új gondolatokat a tech­nikai megoldásokra, de az is Igaz, hogy a technika előre­haladása segíti a természet­tudományos megismerést. Ez­zel a szoros tudomány­komplexummal pedig hatást tudunk gyakorolni a társa­dalomtudományokra, a társa­dalomra, s vegsősoron az emberre. Ehhez viszont a műszaki haladás eredményei­nek ismertetésére, azok tár­sadalmi hatására egyre sú­lyozottabban helyet kell adnunk művetlségtink pallé­rozásában, mert a tudomány és a technika soha nem lá­tott rohamléptekkel halad, s mellette nem maradhat le a társadalom, de egyetlen em­ber sem. Ügy érzem, a népművelés és a népműveltség pallérozá­dalom korában kialakult tár­sadalmi fejlődés új vonásai­ról olvasiiatunk. A könyv, amely a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsaga és Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia elnökségének kezdemé­nyezésére még 1966-ban je­lent meg, nálunk hiányt pót­ló szerepet is betölt, mert n mi ilyen Irányú irodalmunk nem bővelkedik nyomtatott munkákban. A könyv olvasásakor ta­lán azt érezheti az ember, hogy túl előre szóló tanul­mányt tart a kezében. A szer­zői kollektíva gondolataival talán túlságosan előrevágta­tott, de az is érezhető a la­pok soraiból, hogy a társa­dalom számára segíteni aka­rással tették, mert ezt ls kö­telességeik közé tartozóknak tartjék. Valahogyan úgy le­hetne ezt kifejezni: „Ha az ember teljesen képtelen vol­na ily módon álmodozni, ha nem tudna néha-néha előre­vágtatni, és képzeletében nem tudná előrelátni azoknak az alkotásoknak teljes és be­fejezett képét, amely éppen csak kezd kialakulni kezei között, akkor igazán nem tu­dom elképzelni, milyen indí­tóok tudná arra késztetni, hogy nagyszabású és fárasztó munkába kezdjen a művé­szet, a tudomány és a gya­korlat terén, és azokat be is fejezze." (Lenin.) Mindama írásoknak, ame­lyek a legfinomabb társa­dalmi szeizmográf igényeit is kielégítik, amelyek élet-rez­géshullámainkat mindig idő­ben regisztrálják, egyre na­gyobb szerep jut a társada­lom, de végsősoron az em­ber énfejlődésében. Dr. Bátyai Jenő megadott egységes írásbeli feladatokat dolgoznak ki. Ugyancsak Ilyen módszer szerint bonyolítják le az írásbeli felvételi vizsgákat a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemen és felsőfokú szakiskolákon. A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályzási rend­szert alkalmazva, de az elég­telen osztályzatot 0-nak vé­ve — külön-külön osztá­lyozzák az írásbeli dolgoza­tokat és a szóbeli feleleteket, illetve gyakorlatokat. A pá­lyázók Itt maximálisan tíz pontot érhetnek el. E pont­számokat egészítik ki a fel­vételi vizsga tárgyaiból a középiskola második, har­madik ós negyedik tanéve végén elért eredmény és az érettségi rendűségének fi­gyelembevételével számított pontok. Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür schák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny 1—10. helye­zettjei, valamint a televízió Ki miben tudós? — szellemi vetélkedő első és másodk helyezést elért résztvevői mentesülnek a felvételi vizs­gakötelezettség alól abból a tantárgyból, amelyből a he­lyezések egyikét elérték. A felvételi bizottságok ha­tározatáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. Az elutasítottakkal közlik a felvételi vizsgán elért pont­számot, a döntés okát. vala­mint a fellebbezési lehető­ségeket Saját gyártmány? Minden városi ember örömmel üdvözölte azt a mo»­gást, amely kereskedelmi életünket „meglegyintette" az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. Üzletet nyitott a cipőgyár, s boltjában nagyobb választékkal áll a vevők elé, saját gyárában készített termékekkel természetesen. A televíziókészülékeket gyártó vállalat is így cselekedett Ez helyes, mert bizonyos mértékben versenyt jelent, elő­segíti a termelők és a vásárlók közvetlenebb kapcsolatát, következésképpen az igények pontosabb megismerését, de az árak alakulására is hatással lehet A gyárak példáját a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek is követték. Standokat, üzleteket, elárusító helyeket létesítettek városokban. Egy szövetkezet önállóan vagy több szövetkezet közösen. Szegeden ls van egy „városellátó" üzlet a Széchenyi téren. Nagy bizakodással és remények­kel várták az üzletnyitást. Nem is csalatkoztak a jámbor városiak. De, sajnos, az Idő múlásával ez az üzlet éppen olyanná vált, mint bármelyik állami élelmiszerbolt. Áru­sítják az állami készletekből a konzervgyárak készítmé­nyeit, a tésztagyárak tésztáit, az állami húsfeldolgozó ipar szalámiját, kolbászérult és így tovább. Még egy példa: a szegedi Móra Ferenc Tsz csirke­csárdát nyitott a város kellős közepén. Valami deÜkátesz dologra gondolt az ember. Termelőszövetkezet, csirke­csárda. S aztán mi lett? Éppen olyan étterem, mint bár­melyik a városban, sőt egy „Jégkunyhó"-szerű éjjeli bár­nak már semmi köze a termelőszövetkezeti tevékenység­hez. Legfeljebb annyiban, hogy nincs megfelelő szervizük, s a fél deci konyakot borospohárban szolgálják feL termé­szetesen magas áron. Mást várna a városi ember: saját készítésű hurkát, kolbászt, savanyúságot..., tészát, tarhonyát, sonkát, tojást a „segítségünkre siető" termelőszövetkezetektől, s nem Globusz-árut és éjjeli bárhelyiséget. A szőlő is gyümölcs. Olcsó elmer Nagy-Britanniában hét fontsterlingért bár­ki vásárolhat nemesi címert, amelyre a lon­doni Mowlan cég ráír­ja, vagy belevési a ne­vét A fő megrendelők a turisták, elsősorban az amerikaiak. A cí­mereken a cég heti 5000—7000 fontsterlin­get keres. A ravasz cégtulajdo­nos kifürkészte, hogy a brit jog nem tiltja a már kihalt családok cí­merének használatát, ha az új címertulajdo­nos ezzel kapcsolatban nem támaszt semmiféle igényeket A címerekért, ame­lyeket vagy olyan nagyságban készítenek, hogy kifüggeszthető le­gyen az ajtóra, vagy pedig miniatűr formá­ban, valóságos dulako­dás folyik. • • Pontosabban fogalmazva nem csak a kövidinka szőSS tekintendő szőlőnek, mivel sok másfajta is van a világon, sőt környékünkön is. De baj van az arányokkal. Figye­lemmel kísérve az elmúlt évek szőlőtelepítéseit, a szegedi piaci viszonyokat, az áruajánlatot és az előzőekkel párhu­zamos árakat, kiderül, hogy nincs minden rendjén. A szőlő igen finom gyümölcs, s nemcsak folyékony állapotában, hanem bogyós formájában is kedvelt csemege. De hol vannak a régen látott csemegeszőlők? A Csaba­gyöngyétől a ropogós „kecskecsöcsűlg"? Sajnos, csak mu­tatóban lehet velük találkozni és igen borsos áron. Ter­melőszövetkezeteink leginkább csak rizlinget és kövidinkát telepítettek, mondván, hogy a nagyüzem nem bajlódhat csemegeszőlőveL Csak félig-meddig van igazuk. Nem százholdas sző­lőkre gondolnánk, hanem tíz-húsz holdakra. A Szeged környéki szövetkezetekben ekkora táblák megművelésére akadna munkaerő is. Gondoljanak a városi emberekre, gyerekekre, akik kérdőjelezve mondogatják az ismert ki­jelentő mondatot: „Lesz még szőlő lágy kenyérrel"? A lő meg állat Elfogynak-e a lovak Magyarországon? Ha így fogyat­koznak, mint az elmúlt esztendőkben, akkor irmagjuk se marad. Pedig a magyar mezőgazdaság belátható ideig még nem nélkülözheti a lovakat, mint igavonó állatokat De a ló más tekintetben is hasznos. A lótenyésztés jó jövedel­met jelent. A szegedi járásban hagyományai vannak a ló­tenyésztésnek, sőt a sándorfalviak külön sportlótenyésztés­sel foglalkoznak. Érdemes felfigyelni a lóra — mint ál­latra. Régebben a vágóhidak 4—5 forintot fizettek a vá­góállat kilogrammjáért, manapság az exportkövetelmé­nyeknek ls megfelelő, vágásra alkalmas ló kilója 10—12 forint. A „pecsenyecsikó" ára még kedvezőbb, 15—22 fo­rint kilója. Érdemes odafigyelni a traktorok mellől a lo­vakra is! Gazdagh István PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGO MÓDRA J DOKUMENTUMREGÉNY Himmler egy szólni kíván. 17. kézmozdulattal Jelezte, hogy — Mein Führer, még nem volt módom részle­tesen jelentést tenni a kormányzó fiának szere­péróL Ez a fiatalember, részeként annak, hogy az admirális most az ellenséggel készül cimbo­rálni, kapcsolatot keresett a jugoszláv partizá­nokkal. Balszerencséjére — mosolyodott el ör­dögien az SS birodalmi vezető — az az ember, akit közvetítésre kért fel, a ml egyik btzalmi emberünk volt. Höttl Sturmbannführer azonnal kidolgozta egy akció tervét Unternehmep Maus­nak neveztük el, mivel... — Értem, kedves Heinrich, értem! — nevetett Hitler. — Hiába, a német férfi egyik erénye a jó humorérzék! Az emberei ezért a fedőnévért külön kitüntetést érdemelnének! — Talán inkább egy láda pezsgőt küldenék majd nekik jutalmuL mein Führer! — Egy láda pezsgőt? Nem rossz ötlet, bele­egyezem ... De folytassa csak... — Szóval, úgy gondolom, hogy a helyzet olyan kedvezően alakulhat, hogy Skorzenynek nem is kell magát a kormányzót foglyul ejtenie. Elég, ha a fiát tőrbecsaljuk. Majd Höttl szállítja a jugoszláv partizánok küldöttét, akivel Miklós úrfi találkozhat Ott a mi embereink majd raj­taütnek, letartóztatják a fiatalembert, s akkor Horthy ls a kezünkben van. Azt tesz, amit mi kívánunk tőle. És nem lenne rossz, ha az átál­lás Magyarországon minél kevesebb bonyoda­lommal menne végbe. — Kiváló elgondolás! — mondta Hitler. — A ml embereink pedig, akik az ifjú Horthyt elrabolják, legyenek Skoreeny emberét. Ma már ennyit várahoetattuk a Jturmbannführert a fő­hadiszálláson, ne hagyjuk őt ki a magyarországi eseményekből, akárhogyan is alakulnak ,. — Rendben! — adta beleegyezését a Führer!. — Tehát Skorzeny, az ön feladatait ezzel ki­egészítettük. Hitler felállt, egy oldalajtóhoz ment. Mivel még nem búcsúzott el tőlük. Himmler és Skor­zeny sem távozott, de felemelkedtek a karos­székekből. Néhány másodperc múlva Hitler egy papírlappal tért vissza. A hosszú tárgyalóasztal­ra, a térképek tetejére helyzete, aztán töltőtollat húzott elő a zubbonyából. Alákanyarította a ne­vét, aztán a papírlapot átnyújtotta Skorzenynek. — Bízom önben és embereiben! — mondta, kezet nyújtott a Sturmbannführernek és távo­zott. Intésére Himmler is vele tartott. A különftményparacsnok egyedül maradt a szobában. Kíváncsian vette szemügyre a papír­lapot, amelynek bal felső sarkát arany dombor­nyomású birodalmi sas és horogkereszt díszí­tett. Alatta gót betűkkel ez díszelgett: „Der Führer und Reichskanzler". És a hitleri levélpapírra gépelt parancs így szólt: „Skorzeny Sturmbannführer személyes és rendkívül bizalmas Jellegű, különlegesen fontos parancsot hajt végre. Utasítok mindenütt min­den politikai és katona! szervet, hogy adja meg nek! az általa kért szükséges segítséget és tel­jesítse valamennyi kívánságát". A teljhatalmat biztosító parancs alatt ott virí­tott Hitler aláírása. Skorzenynek eszébe Jutott, hogy milyen reszketeggé vált a führeri írás azóta, hogy egy esztendővel előbb sajátkezűleg írta alá az ő kitüntetéséről szóló okiratot Skorzeny az órájára nézett, éjjel két óra volt már De elhatározta, felkelti Friedenthalban Fo­elkersam SS Hauptstrumführert, hűséges helyet­tesét hogy őt ls értesítse a fontos új meg­bízatásról. A késő éjszakai órákban már alig volt forga­lom a főparancsnokság külön telefonhálózatá­ban, s így a központos azonnal kapcsolta a Sachsenhausen melletti kastélyt Az ügyeletes Skorzeny parancsára felkeltette Foelkersamot, aki teljesen éberen lépett a telefonhoz. Hiába, a jó katona egyik tulajdonsága, hogy másodper­cek alatt teljesen ébren legyen. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents