Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 42. szám 1969. FEBRUÁR 2* CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételévei mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÜR Épül a h 604 milliós beruházás Szegeden — Szovjet technológia — Dunaújvárosi elemek Rendkívül jelentős, Szeged és az egész Dél-Magyarország fejlődését érintő beruházásról, nagy paneles építési technológia szegedi alkalmazásáról, valamint a Csongrád megyei Építőipari Vállalat elkövetkező esztendőkben kifejtendő munkájáról Sípos Mihály, a CSÉV igazgató tartott sajtótájékoztatót tegnap a vállalat Bocskai utcai székházában. Elmondotta, hogy a terveknek megfelelően a szegedi házgyár építése 604 millió forintos beruházással megkezdődött Szeged nyugati iparkörzetében, az E—5-ös számú főközlekedési út, a gumigyár és a tejüzem határolta területen. Az új üzem közvetlenül kapcsolódik majd a vállalat előregyártó telepéhez. A házgyárral kiegészült régi telep az ország egyik legjelentősebb építőipari bázisát alkotja majd, mintegy 73 holdat foglal el, területét közművesítik, iparvágányhálózattal, gázvezetékekkel látják eL Évente 2500 lakás A szegedi házgyár melynek építése, szerelése 1972-ben fejeződik be — évente 2500 lakás „termelésére" válik képessé. A szovjet technológia alapján tervezett üzem korszerűbb lesz, mint jelenleg az országban működő házgyárak, öt-tízszintes lakóépületeket és ötféle lakástípust készít, szemben a jelenlegi hazai gyárak két típusával. A lakások átlag 50,3 négyzetméter alapterületűek, 3—5 férőhelyesek lesznek. A lakások kétharmadát ötszintes, egyharmadát pedig tízszintes épületekbe építik, a házgyárban született lakások „egységcsomagokba", tehát valamennyi szerelvénnyel ellátva kerülnek ki az üzem kapuján. A helyszínen mindössze az alapozást kell elvégezni, s az előregyártott épületeket összeszerelni. A korszerűséget bizonyítja, hogy a későbbiek során a házgyár termelő elemei tovább variálhatóak, lehetőséget adnak új lakástípusok előállítására. Előnye, hogy a lakások valamennyi építőipari alkatrésze a házgyárban készül. A termelés előre programozott ütem szerint történik. Nagypanelek Tarján ban A szegedi házgyár termelésével együtt a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat több mint 3 ezer lakást építhet egy esztendőben. A jelentős beruházáshoz szükséges, gépi berendezéseket a NIKEX külkereskedelmi vállalat útján a Szovjetuniótól rendelték meg. Mivel az építőipari vállalatnál a házgyár működéséhez különleges szakképzettségű dolgozókra, a jelenleginél lényegesen több betonszerelőre, darűkezelőre van szükség — ezekben a szakmákban fokozottabban képzik a tanulókat. Sípos Mihály beszélt a most induló nagypaneles építési módról ls. A dunaújvárosi gyárban készült előregyártott panelelemekből még az idén 946 lakás; és 1972-ig évenként 1000 lakást szerelnek össze Tarjántelepen. A Dunaújvárosban gyártott szerkezeti elemek vasúton érkeznek majd Szegedre. A legideálisabb munkaszervezést — a Szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumával közösen — matematikai módszerrel 2 és fél hónap alatt dolgozta ki a vállalat. Ennek alapján kezdik meg a munkál hamarosan, amikor az első szállítmányok Szegedre érkeznek. A Dunaújvárosban vagonokba rakott elemeket a vasúti szállítás után az állomástól — vagonostól együtt — nagy teherbírású szállítógéppel továbbítják majd Tarjántelepre; külön rakodás nélkül a vasúti kocsiból kerülnek helyükre a nagypanelek. Egyszerre 6 lakás elemei utaznak a tehervonaton Szegedre. Együttműködés Érdemes megemlíteni, hogy az előregyártott elemekből, házgyári szerkezetekből épült lakásokhoz megfelelő fa- és fémszerkezeti berendezést biztosít az építőipari vállalat Ennek érdekében tárgyalásokat folytat a Csongrádi BútorgyárraL hogy süllyesztett bútorokat, konyhabútorokat szekrényeket, valamint az új lakástípusokhoz igazodó garnitúrákat gyártson. A vállalatok között megfelelő kooperáció alakul ki, ezzel enyhíthető az építőiparban uralkodó bútorgond. Hasonló feladatot szán a Csongrád megyei Építőipari Vállalat a FÜTÖBER Vállalat csongrádi gyáregységének is, ahol a szemétledobó, szellőző berendezéseket kívánja készíttetni a házgyári lakásokhoz. Az idén előreláthatólag 858 millió forintos termelési értékkel dolgozik a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Az említetteken kívül azonban még jó néhány kiemelt feladattal foglalkozik, többek között a szegedi kőolajés földgázberuházás „F"programjának végrehajtásával — amelyben lakás- és irodaépületeken, valamint munkásszálló építésén kívül szolgáltató egységeket is készít, folytatja az MTA biológiai intézetének építését. Szentesen új táglagyár, Csongrádon diákotthon, Hódmezővásárhelyen MÜM iskolát emel; a Szegedi Kábelgyár, az EMERGÉ gumigyár, a makói gépgyár bővítésén dolgozik stb. Emellett a vállalatnak 1969— 1970-ben legalább 3 ezer lakást kell megépíteni, s 1969ben 1300 lakást kell átadni A szegedi Tarján telepen előreláthatólag az idén 800— 900 új lakás készül eL Ezek a feladatok az országos építőipari termelésnövekedéshez képest jóval nagyobb ütemű termelésnövekedést igényelnek a vállalattól. Ezért alvállalkozók, valamint a honvédség segítségét is igénybe veszik. Matkó István KGST-TANACSKOZAS. Tegnap délelőtt Budapesten, a Gellért Szálló tcaszalonjában megkezdődött a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei első értekezletének plenáris ülése, ami az együttműködés gazdagítását segíti. A miniszterek értekezletének, mint szervezetnek a létrehozásáról a KGST végrehajtó bizottsága 1968 szeptemberében hozott határozatot. Az ülés megnyitóján részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, s üdvözölte a belkereskedelmi miniszterek első értekezletét. Apró Antal beszéde után Szurdi István tartotta meg előadását, majd a külföldi delegációk vezetői szólaltak fel. Képünkön: Tanácskoznak a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei Árvízvédelmi készültség A megáradt folyók felső magyar szakaszán — amint várható volt — szerdán, a Fehér Körös kivételével, megkezdődött az apadás. A jeges áradás azonban még veszélyes lehet. Ezért továbbra is tíz folyót őriznek árvízvédelmi készültségben a vízügyi igazgatóságok. A helyzet kedvező alakulását jelzi azonban, hogy a tíz fotíz folyónál Kitüntették Klgyő hőseit Tegnap este a szegedi Tisza szálló koncerttermében ünnepélyes keretek között kitüntették az emlékezetes algyői olaj- és gázkitörés elfojtásában kiemelkedő munkát végzett olajbányászokat, tűzoltókat. Az ünnepséget — amelyen megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Balog István, a szegedi párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője is — Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója nyitotta meg. Dr. Lőrincz Imre, nehézipari miniszterhelyettes rövid beszédben emlékezett meg a mintegy négyheti hősi helytállást követelő mentésről, az emberek áldozatkészségéről. Megköszönte az olajbányászok, a katonák, a tűzoltók, az állami és társadalmi szervek, a lakosság segítségét. Elismerését fejezte ki a sajtó munkatársainak, hogy a jelenHárman az algyői csata kitüntetettjei közül: (balról jobbra) Hingl József, Patsch Ferenc és Buda Ernő tős eseményről helyesen tájékoztatták az olvasókat. Dr. Lőrincz Imre, a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Patsch Ferencnek, és Placskó Józsefnek, az OKGT főosztályvezetőinek, Hingl Józsefnek, a szegedi kőolajfúrási üzem vezetőjének, Buda Ernőnek, a dunántúli fúrási üzem mérnökének, Török Endrének, a szolnoki üzem kirendeltségvezetőjének, Molnár Gábornak, a dunántúli kőolajfúrási üzem csoportvezetőjének. Miniszteri dicséretben 27-en részesültek, köztük Üjvári Béla, Plaukity Ferenc, Leginszki István, Csontos Sándor és Csizmeg István, a szegedi bányamentő brigád tagjai. Miniszterhelyettesi dicséretet 50 olajbányász kapott. A belügyminiszter által alapított Tűzrendészeti Érem arany fokozatát dr. Faricás György, országos tűzoltó főparancsnok nyújtotta át Csete György tűzoltó alezredesnek, Dunai Pál rendőr alezredesnek. Moldován György tűzoltó őrnagynak, Varga István tűzoltó főtörzsőrmesternek és Varga Ferenc főtörzsőrmesternek. Ezüst és bronz fokozatot két-két tűzoltó kapott. Az ünnepség befejező részében az OKGT fogadáson látta vendégül a kitüntetetteket és vendégeket —, akiknek ebből az alkalomból emléklapot nyújtottak át. lyó közül a korábbi öt helyett már csak három folyó — a Tarna, a Berettyó és a Fehér Körös — gátjait védi másodfokú készültség. Szerdára a Tárnáról levonult az áradás, s ezért megszüntették a készültséget. A Körösök felső szakaszáról lehúzódó árhullám miatt viszont a Hármas Körösön kellett első fokú készültséget elrendelni. Az áradásoktól megmozgatott és összezsúfolt jég még sok helyen okoz gondot. A tokaji kőbányászok a Tárnán Tarnazsadány és Tarnaméra környékén összesen hatszáz méter hosszú és helyenként másfél méter vastag jégtorlaszt robbantottak fel, s munkához fogtak a tarnabodi ötszáz méteres iégtorlódásban is. Három tiszai jégtörő hajó szerdán délben kifutott a keleti-főcsatorna torkolatában berendezett téli kikötőből, hogy az áradás közreműködésével megtisztítsák a jégtől a Felső-Tiszát. Szerdán a Beretytyó felső szakaszán másodfokúról elsőre mérsékelték az árvízvédelmi készültséget, de a középső és az alsó szakaszt továbbra is másodfokú készültség vigyázza. A korábbi olvadás következtében a mélyebb, lapályos területeken összegyúlt a víz. Így szerdától a tiszántúli vízügyi igazgatóság egész területére első fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Jelenleg a Hajdúságban összesen 16 000 holdnyi területen — főleg réten és legelőn — áll a belvíz. Az igazgatóság intézkedésére öt szivattyútelepet helyeztek üzembe. (MTI) Napirenden a műszaki főiskolák Több fontos, az oktatásügy egészét érintő kérdéssel foglalkozik az idén az Országos Oktatási Tanács — adott tájékoztatót dr. Benczédy József, a tanács titkára. A testület a közeli hetekben sorra kerülő idei első ülésén például több műszaki főiskola létesítéséről tárgyal majd. Az előterjesztés szerint a Budapesten és Kecskeméten már működő felsőfokú gépipari technikumot műszaki főiskolává alakítják át. A témák között szerepel az emelt szintű szakmunkásképzés továbbfejlesztése — tartalmi és szervezeti téren egyaránt A későbbiekben az Országos Oktatási Tanács további főiskolák, illetve új egyetemi szakok létesítésének időszerűségét, indokoltságát vizsgálja meg, s behatóan foglalkozik a pályaválasztási tanácsadás eredményeivel, feladataival. A testület elé kerül az audio-vizuális eszközök gyártásával és használatával összefüggő téma. A tanács olyan szemszögből vizsgálja majd meg a kérdést, hogy az új technikai eszközök, illetve új módszertani eljárások mind nagyobb szerepet kapnak az oktatás gyakorlatában. • 4