Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! 59. évfolyam, 42. szám 1969. FEBRUÁR 2* CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telévei mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÜR Épül a h 604 milliós beruházás Szegeden — Szovjet technológia — Dunaújvárosi elemek Rendkívül jelentős, Sze­ged és az egész Dél-Magyar­ország fejlődését érintő be­ruházásról, nagy paneles építési technológia szegedi alkalmazásáról, valamint a Csongrád megyei Építőipari Vállalat elkövetkező eszten­dőkben kifejtendő munkájá­ról Sípos Mihály, a CSÉV igazgató tartott sajtótájékoz­tatót tegnap a vállalat Bocs­kai utcai székházában. El­mondotta, hogy a terveknek megfelelően a szegedi ház­gyár építése 604 millió fo­rintos beruházással megkez­dődött Szeged nyugati ipar­körzetében, az E—5-ös számú főközlekedési út, a gumigyár és a tejüzem határolta te­rületen. Az új üzem köz­vetlenül kapcsolódik majd a vállalat előregyártó telepé­hez. A házgyárral kiegészült régi telep az ország egyik legjelentősebb építőipari bá­zisát alkotja majd, mintegy 73 holdat foglal el, területét közművesítik, iparvágány­hálózattal, gázvezetékekkel látják eL Évente 2500 lakás A szegedi házgyár melynek építése, szerelése 1972-ben fejeződik be — évente 2500 lakás „terme­lésére" válik képessé. A szovjet technológia alapján tervezett üzem korszerűbb lesz, mint jelenleg az or­szágban működő házgyárak, öt-tízszintes lakóépületeket és ötféle lakástípust készít, szemben a jelenlegi hazai gyárak két típusával. A la­kások átlag 50,3 négyzetmé­ter alapterületűek, 3—5 fé­rőhelyesek lesznek. A laká­sok kétharmadát ötszintes, egyharmadát pedig tízszin­tes épületekbe építik, a ház­gyárban született lakások „egységcsomagokba", tehát valamennyi szerelvénnyel ellátva kerülnek ki az üzem kapuján. A helyszínen mind­össze az alapozást kell el­végezni, s az előregyártott épületeket összeszerelni. A korszerűséget bizonyítja, hogy a későbbiek során a házgyár termelő elemei to­vább variálhatóak, lehetősé­get adnak új lakástípusok előállítására. Előnye, hogy a lakások valamennyi épí­tőipari alkatrésze a házgyár­ban készül. A termelés előre programozott ütem szerint történik. Nagypanelek Tarján ban A szegedi házgyár terme­lésével együtt a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat több mint 3 ezer lakást építhet egy esztendő­ben. A jelentős beruházás­hoz szükséges, gépi berende­zéseket a NIKEX külkeres­kedelmi vállalat útján a Szovjetuniótól rendelték meg. Mivel az építőipari vállalatnál a házgyár mű­ködéséhez különleges szak­képzettségű dolgozókra, a jelenleginél lényegesen több betonszerelőre, darűkezelőre van szükség — ezekben a szakmákban fokozottabban képzik a tanulókat. Sípos Mihály beszélt a most induló nagypaneles építési módról ls. A duna­újvárosi gyárban készült előregyártott panelelemek­ből még az idén 946 lakás; és 1972-ig évenként 1000 la­kást szerelnek össze Tarján­telepen. A Dunaújvárosban gyártott szerkezeti elemek vasúton érkeznek majd Sze­gedre. A legideálisabb mun­kaszervezést — a Szegedi József Attila Tudomány­egyetem kibernetikai labora­tóriumával közösen — ma­tematikai módszerrel 2 és fél hónap alatt dolgozta ki a vállalat. Ennek alapján kezdik meg a munkál ha­marosan, amikor az első szállítmányok Szegedre ér­keznek. A Dunaújvárosban vagonokba rakott elemeket a vasúti szállítás után az állomástól — vagonostól együtt — nagy teherbírású szállítógéppel továbbítják majd Tarjántelepre; külön rakodás nélkül a vasúti ko­csiból kerülnek helyükre a nagypanelek. Egyszerre 6 lakás elemei utaznak a te­hervonaton Szegedre. Együttműködés Érdemes megemlíteni, hogy az előregyártott ele­mekből, házgyári szerkeze­tekből épült lakásokhoz megfelelő fa- és fémszerke­zeti berendezést biztosít az építőipari vállalat Ennek érdekében tárgyalásokat folytat a Csongrádi Bútor­gyárraL hogy süllyesztett bútorokat, konyhabútorokat szekrényeket, valamint az új lakástípusokhoz igazodó gar­nitúrákat gyártson. A válla­latok között megfelelő kooperáció alakul ki, ezzel enyhíthető az építőiparban uralkodó bútorgond. Hasonló feladatot szán a Csongrád megyei Építőipari Vállalat a FÜTÖBER Vállalat csong­rádi gyáregységének is, ahol a szemétledobó, szellőző be­rendezéseket kívánja készít­tetni a házgyári lakások­hoz. Az idén előreláthatólag 858 millió forintos termelési értékkel dolgozik a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Az említetteken kívül azon­ban még jó néhány kiemelt feladattal foglalkozik, töb­bek között a szegedi kőolaj­és földgázberuházás „F"­programjának végrehajtásá­val — amelyben lakás- és irodaépületeken, valamint munkásszálló építésén kívül szolgáltató egységeket is ké­szít, folytatja az MTA bioló­giai intézetének építését. Szentesen új táglagyár, Csongrádon diákotthon, Hód­mezővásárhelyen MÜM is­kolát emel; a Szegedi Ká­belgyár, az EMERGÉ gu­migyár, a makói gépgyár bővítésén dolgozik stb. Emellett a vállalatnak 1969— 1970-ben legalább 3 ezer la­kást kell megépíteni, s 1969­ben 1300 lakást kell átadni A szegedi Tarján telepen előreláthatólag az idén 800— 900 új lakás készül eL Ezek a feladatok az országos épí­tőipari termelésnövekedéshez képest jóval nagyobb üte­mű termelésnövekedést igé­nyelnek a vállalattól. Ezért alvállalkozók, valamint a honvédség segítségét is igénybe veszik. Matkó István KGST-TANACSKOZAS. Tegnap délelőtt Budapesten, a Gellért Szálló tcaszalonjában megkezdődött a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei első értekezletének ple­náris ülése, ami az együttműködés gazdagítását segíti. A miniszterek értekezleté­nek, mint szervezetnek a létrehozásáról a KGST végrehajtó bizottsága 1968 szep­temberében hozott határozatot. Az ülés megnyitóján részt vett Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, s üdvözölte a belkereskedelmi miniszterek első érte­kezletét. Apró Antal beszéde után Szurdi István tartotta meg előadását, majd a kül­földi delegációk vezetői szólaltak fel. Képünkön: Tanácskoznak a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei Árvízvédelmi készültség A megáradt folyók felső magyar szakaszán — amint várható volt — szerdán, a Fehér Körös kivételével, megkezdődött az apadás. A jeges áradás azonban még veszélyes lehet. Ezért to­vábbra is tíz folyót őriznek árvízvédelmi készültségben a vízügyi igazgatóságok. A helyzet kedvező alakulását jelzi azonban, hogy a tíz fo­tíz folyónál Kitüntették Klgyő hőseit Tegnap este a szegedi Ti­sza szálló koncerttermében ünnepélyes keretek között kitüntették az emlékezetes algyői olaj- és gázkitörés el­fojtásában kiemelkedő mun­kát végzett olajbányászokat, tűzoltókat. Az ünnepséget — amelyen megjelent dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára és Balog Ist­ván, a szegedi párt-végre­hajtóbizottság tagja, a párt­bizottság osztályvezetője is — Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója nyitotta meg. Dr. Lőrincz Imre, ne­hézipari miniszterhelyettes rövid beszédben emlékezett meg a mintegy négyheti hősi helytállást követelő mentésről, az emberek ál­dozatkészségéről. Megkö­szönte az olajbányászok, a katonák, a tűzoltók, az álla­mi és társadalmi szervek, a lakosság segítségét. Elisme­rését fejezte ki a sajtó mun­katársainak, hogy a jelen­Hárman az algyői csata kitüntetettjei közül: (balról jobbra) Hingl József, Patsch Ferenc és Buda Ernő tős eseményről helyesen tá­jékoztatták az olvasókat. Dr. Lőrincz Imre, a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Patsch Ferencnek, és Placs­kó Józsefnek, az OKGT fő­osztályvezetőinek, Hingl Józsefnek, a szegedi kőolaj­fúrási üzem vezetőjének, Buda Ernőnek, a dunántúli fúrási üzem mérnökének, Török Endrének, a szolno­ki üzem kirendeltségvezető­jének, Molnár Gábornak, a dunántúli kőolajfúrási üzem csoportvezetőjének. Miniszteri dicséretben 27-en részesül­tek, köztük Üjvári Béla, Pla­ukity Ferenc, Leginszki Ist­ván, Csontos Sándor és Csizmeg István, a szegedi bányamentő brigád tagjai. Miniszterhelyettesi dicsére­tet 50 olajbányász kapott. A belügyminiszter által alapított Tűzrendészeti Érem arany fokozatát dr. Faricás György, országos tűzoltó fő­parancsnok nyújtotta át Csete György tűzoltó alez­redesnek, Dunai Pál rendőr alezredesnek. Moldován György tűzoltó őrnagynak, Varga István tűzoltó fő­törzsőrmesternek és Varga Ferenc főtörzsőrmesternek. Ezüst és bronz fokozatot két-két tűzoltó kapott. Az ünnepség befejező ré­szében az OKGT fogadáson látta vendégül a kitüntetet­teket és vendégeket —, akik­nek ebből az alkalomból emléklapot nyújtottak át. lyó közül a korábbi öt he­lyett már csak három folyó — a Tarna, a Berettyó és a Fehér Körös — gátjait védi másodfokú készültség. Szer­dára a Tárnáról levonult az áradás, s ezért megszüntet­ték a készültséget. A Körö­sök felső szakaszáról lehú­zódó árhullám miatt viszont a Hármas Körösön kellett első fokú készültséget elren­delni. Az áradásoktól megmoz­gatott és összezsúfolt jég még sok helyen okoz gon­dot. A tokaji kőbányászok a Tárnán Tarnazsadány és Tarnaméra környékén össze­sen hatszáz méter hosszú és helyenként másfél méter vastag jégtorlaszt robbantot­tak fel, s munkához fogtak a tarnabodi ötszáz méteres iégtorlódásban is. Három ti­szai jégtörő hajó szerdán délben kifutott a keleti-fő­csatorna torkolatában be­rendezett téli kikötőből, hogy az áradás közreműködésével megtisztítsák a jégtől a Fel­ső-Tiszát. Szerdán a Berety­tyó felső szakaszán másod­fokúról elsőre mérsékelték az árvízvédelmi készültséget, de a középső és az alsó sza­kaszt továbbra is másodfokú készültség vigyázza. A ko­rábbi olvadás következtében a mélyebb, lapályos terüle­teken összegyúlt a víz. Így szerdától a tiszántúli víz­ügyi igazgatóság egész te­rületére első fokú belvízvé­delmi készültséget rendeltek el. Jelenleg a Hajdúságban összesen 16 000 holdnyi te­rületen — főleg réten és le­gelőn — áll a belvíz. Az igazgatóság intézkedésére öt szivattyútelepet helyeztek üzembe. (MTI) Napirenden a műszaki főiskolák Több fontos, az oktatásügy egészét érintő kérdéssel fog­lalkozik az idén az Országos Oktatási Tanács — adott tá­jékoztatót dr. Benczédy Jó­zsef, a tanács titkára. A tes­tület a közeli hetekben sor­ra kerülő idei első ülésén például több műszaki főis­kola létesítéséről tárgyal majd. Az előterjesztés sze­rint a Budapesten és Kecs­keméten már működő felső­fokú gépipari technikumot műszaki főiskolává alakítják át. A témák között szerepel az emelt szintű szakmunkás­képzés továbbfejlesztése — tartalmi és szervezeti téren egyaránt A későbbiekben az Orszá­gos Oktatási Tanács további főiskolák, illetve új egyete­mi szakok létesítésének idő­szerűségét, indokoltságát vizsgálja meg, s behatóan foglalkozik a pályaválasztási tanácsadás eredményeivel, feladataival. A testület elé kerül az audio-vizuális esz­közök gyártásával és hasz­nálatával összefüggő téma. A tanács olyan szemszögből vizsgálja majd meg a kér­dést, hogy az új technikai eszközök, illetve új módszer­tani eljárások mind nagyobb szerepet kapnak az oktatás gyakorlatában. • 4

Next

/
Thumbnails
Contents