Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Zákányszéki bűbájosok Nem ls olyan régen történt • honioki világban, hogy az t'gvik gazda lovát kölcsön­kérte a jól ismert boszor­kány. Szántani akart vele. Am a gazda nemet mondott, amiért rögtön meg is kapta: majd jössz te még énhoz­zám. Reggelre a ló bőre dagana­tokkal lett tele. Nem tehe­tett mást a tulajdonos, mint­hogy fogta a kötőféket, elve­zette lovát a bűbájos asz­szonyhoz, aki már várta. A gerenda alól egy rozsdás kést vett elő, amit végighúzott a ló hátán, s az másnapra meg­gyógyult Régi településről vallott Itt a föld, s az öreg, okos írá­sok már 1138-ban említést tettek Villa Sakaniról. Eb­ben az oklevélben a Szeged körül fekvő helységek leg­nagyobb részét felemlítették. Ebből következtetünk, hogy a honfoglalás korától itt már települések voltak. A közép­korban szerepet játszott Sze­ged életében is, s a helység a Zákány családtól kapta ne­vét. A szegedi családnak Itt jószágai voltak, s egy időben Zákány István főbíró egy lo­vat ezer kősóért adott el Frá­ter Györgynek. Szeged-Alsótanyához tarto­zott a zákányi kapitányság. Hatalmas, bejárhatatlan ho­moktenger. A zabosfal ré­szen alakult ki a mai község elődje. Lengyelkápolna. Állí­tólag ezen a helyen egy öreg nyárfa hullatta minden esz­tendőben leveleit, s minden évben kikelt az odvából né­hány szál zab. Csodaföld volt ez, meg csodafa. Innen lett aztán az elnevezés, Za­bosfa. A tudatlan népek meg misztikumot fontak köré, ide építették a kápolnát, a Len­gyel Pál területére. 1950 feb­ruárban változtatta meg a település a nevét, s mivel a zákányi kapitányság terüle­tén volt, először Zákányhá­za, majd Zákányszék nevet kapta. Rajta ls maradt Már 1852-ben megépült a LZabosfai"-Iskola Lengyel János tanyáján. Egy tanítója volt, aki egyetlen osztályban 200 gyermekkel is foglalko­zott. A gyerekek az asztal kö­rül a földön ültek, míg ké­sőbb a szegedi felső leányis­kolából, a líceumbői selejte­zett régi padokkal nem szol­gálták ki a homoki „tano­dát". 1867-ben Szeged ennek az iskolának — mely eddig bérelt házban volt — 10 holdnyi birtokot vásárolt és a már rajta levő épületet ki­egészítette a lányok számára külön varróteremmel. A ké­zimunkát, varrást a tanító fe­lesége oktatgatta. Ezért őt il­lette a föld haszonélvezete. Szép eredményt értek el az 1871. évi országos női ipari kiállításon, a lányok munká­it bronzéremmel tüntették ki. Tíz esztendőre Sári Mátyás lett a tanító, akiről Tömör­kény István a zákányi embe­rek jó ismerője, barátja. Fecskék című írásában olyan szépen megnyilatkozik. Külö­nös szálak fűzték ide, a ho­moki világról legtöbbet tu­dó, legszebben szóló írót Apósának a tanyáját (Klspal­csi-féle tanya) sokszor felke­reste. Az idős, kérges kezű parasztemberek, a fekete kendőt hordó, megráncoso­dott arcú parasztasszonyok be-bekerültek a legszebb so­rok közé, meg a Szögihegy­nél levő tanya is, ahogyan ma mondják, a „Sebők"-ta­nya. A messzi tanyákban a az egymástól is oly távol élő földművelőkre ráfért az okos sző, a baráti intelem, mert mélyen hittek a babonák­ban, s a bűbájosok szavának. A felkutatható szokásaikban is megmutatkozik ez. Nagy tisztelete van a keresztelő­nek, a disznótoroknak, a betlehemi játékoknak, s a pünkösdölőnek is. Nem em­lítve a húsvétot, vagy a tus­kóhúzást Családi szokás a halotti tor. Jó néhány idős ember írásban, vagy szóban meghagyja, hogy halála után tort tartsanak. Ezzel akarja megköszönni a résztvevőknek a koszorúkat, a virágokat, a végtisztességen való közre­működést. A tor mindig a te­metés után van. Ilyenkor erőa tárót és vöröshagymát tálalnak a vendégeknek, meg a homoki föld levét, a bort A módosabbak birkát vágatnak. Az ebédhez a megboldogultnak is megterí­tenek, rá is gondolnak, tesz­nek az asztalra neki is por­ciót, ételt és italt De a tá­nyérja mellé két szál égő gyertya is kijár. Nem olyan régen idős Csúcs Lajos bá­csi halotti torán 200 ember jött" össze a községi kultúr­házban. A pünkösdölő a lányok kedvenc népszokás®. Ilyen­kor ünneplőbe bújnak, ró­zsakoszorút tesznek a fejük­re, virággal kezükben Járják a homoki tanyákat • homoki falut Hosszú szöveget mon­danak, • énekelnek. Ami a fiúknak a locsolkodás, a kel­lemes húsvét az a lányoknak a pünkösdölés, hiszen a leg­több helyen pénzt kapnak ér­te. Ml A pünkösdnek elótéje, /bebújtam a kemöncébe Kiloptam a túrúslepényt, /nagyokat haraptam bele. Megsütötte fogamat, elhuj­[jántottam magamat, öreganyám möghallotta Jól elpiszkafázott. Zörgetik a kulcsot, pénzt [akarnak adni Ha egy tízest adnak, az is Ijól fog esni... De legjobban élnek még ma is a babonák, a bűbájo­sokról szóló történetek. Pus­kás Ferencné gyűjtésében há­rom nagy szakaszra osztotta ezeket; mégpedig babonák, rontások, amelyek tudomá­nyos alappal bírnak, aztán az olyan babonák, amelyek ká­rosak, de tudományosan alá­támaszthatók, majd azok, amelyek hiszékenységen, bu­taságon alapulnak. A csodálatos „röntgennek" is nagy híre van a faluban. Ez pedig nem más, mint a be­tegség megállapítása, kituda­kolása. Hasra fektetik a be­teg embert és a hátára ráüt­nek egy tojást Ezt pohár alatt addig húzogatják, amíg a sárgája elfakad, s ott, azon a helyen van aztán a baj, be­tegség. Nem nagyon hisznek már az ilyesmiben, de a messzi tanyai világban, a hosszú té­li estéken különös varázsa van a szónak, a régi történe­teknek, a bűbájosokkal esett csodadolgoknak. S nagy be­cse a szerencsét hozó lópat­kónak, ami nem közönséges szerszám. A hétlyukú lópatkó nagy érték, a küszöbre van szögezve, nyílásával befelé a legtöbb paraszti háznál. Sze­rencsét visz. De az új házak­hoz már nem gondoskodnak lópatkóról, megfeledkeztek róla. Mert tudják, a legna­gyobb szerencse mégiscsak az ember, a valamikor annyit ügyködő homoki-jánosok, akikre kinyílott, kivirágzott a megérdemelt szegedi táj. Sz. Lukács Imre Fehér a falu „Befútta az utat a hó." Fe­hér, egyszínű most a világ. Az útmenti fák fázósan dide­regnek s elrejtik magukat a hótorlaszok mögött Csendes a zákányszéki határ, s vi­lág. A hirtelenre fordult tél elején a minivonatot is meg­tréfálta ezen a vidéken a havazás. Kiugrott a sínekről. Pár napig szünetelt a köz­lekedés, de már vígan ko­corász. ha bírja szásszal. A faluban, Zákányszékén is fehérbe öltözött háztetők; utak villognak. Napközben ritkán járnak az emberek, s a töretlen tanyákhoz vezető utakon leginkább csak el­vétve tűnik fel egy-két szán­kó. Némelyiknek csengője is van. A lovak trappolnak, s messzire hallatszik a csengő­szó. Ez a legbiztosabb jár­mű. A bekötőutakon torla­szok, hótörések, könnyen el­akad bennük más jármű. A Fényes kisvendéglő s mindjárt mellette az élelmi­szerbolt nem csukta be as ajtót. Napközben be-be térnek ide a vásárlók vagy elidóa­getnek a bejárat előtt Hosz­szú Jégcsapok csüngnek az ereszről, ha elvétve kisüt a nap, könnyeznek. Esténként a Mikszáth Kál­mán művelődési házban gyü­lekeznek a fiatalok, külön­böző szakkörök hívogatják, csalogatják őket, alkalom­adtán meg a falusi lakodal­mak. Vőfély, versel getések. Ínycsiklandozó birkapörkölt, minderre igen-igen jó • té'j este. Prémium Etelkának Közlekedési szabadegyetem Hét közepén érdekes és új előadássorozat kezdődött Pusztamérgesen. A TIT Csongrád megyei szervezete, a megyei közúti balesetelhá­rítási tanács és a közleke­désrendészet összefogásával egy előadássorozatot, „közle­kedési szabadegyetemet" szerveztek. Az előadásokon a közúti közlekedéssel kapcsolatos ismeretek, a közlekedési szabályok helyes értelmezé­se és alkalmazása, a balese­tek megelőzése szerepel. Az érdeklődők hallhatnak az új szabálysértési kódexről, a KRESZ szabálymagyaráza­táról, a kibernetika és auto­matizálás szerepéről a közle­kedésben. Tervek szerint tíz elő­adást rendeznek, neves szak­emberek bevonásával. Az e'őadások mindig a művelő­dési bazliaa lednek. ílÖtt Bár még a téli gondokkal, örömökkel telnek el a na­pok a szegedi járás iskolái­ban, de az úttörők már sok helyen a nyári táborozásra készülnek. Nem is csoda, hi­szen esztendőről esztendőre többszázan látogatnak el a magyar tenger partjára, az Északi Középhegység tájaira, a csodálatos Mecsek vidéké­re a Börsönybe, a Bakony­ba. Az elmúlt három eszten­dőben összesen 2798 tanuló vett részt a szegedi járás is­koláiból úttörő táborozáson. Ugyanakkor ebben az idő­szakban országjárásokon is többszázan 27 iskolából a Balatonra és környékére, 27 iskolából az Északi Közép­hegységbe, 27 iskolából Bu­dapestre, 31 iskolából pedig a Tiszántúl jelentősebb vá­rosaiba mentek el az úttö­Az épületcsoport magas drótkerítéssel van körülvéve. Mielőtt átlépnénk az ajtón, a fertőtlenítő szobában ke­zet mosunk és letöröljük ci­pőnk talpát — Egészségügyi okok miatt, — mondja kísérőm, Kószó István az öthalmi gazdaság vezetője. — TBC mentes az állatállomány. Vigyázunk rá­juk. A dolgozóink Itt leve­tik a bejáró ruhájukat és csak munkaruhában léphet­nek be. A szegedi állami gazdaság öthalmi birtokán fő specia­litás a tehenészet Jelenleg 216 fejőstehenük és 160 kisborjújuk van. Sétálga­tunk az első istállóban. Tá­gas, világos. A takarmányo­sok szerelvénye középütt fut A tehenek feje fölött táblák. Egyik oldalon a sze­mélyi adatok, másik oldalon számok, Krétával írják fel: 2.50, 4, 3,5, 6... — A pótabrak mennyisége. — mutat a táblára Kószó István. — S miért a különbségek? — Amelyik tehén kevesebb tejet ad, az kevesebb abra­kot kap. Hét liter a napi norma, azon felül pótlék jár, literenként fél kilógramm korpa, vagy 40 dekagramm vegyes abrak. — Vannak-e rekorderek? — Nincsenek kiugró ered­mények, de 20—25 literesek igen. Az istállóban egy gondo­zó tesz-vesz, villa van a ke­zében. Kálmán József há­rom éve dolgozik a gazda­ságban. Császártöltésről jött haza szülővárosába. Megállok egy tábla alatt és párbeszédet folytatok: — Neve? - Etelka. -Szü­letési éve? - 1961. - Miért van a szarvába égetve a 949-es szám? — Kérem, ná­lunk a név nem lehet mérv­adó, testünkre kell égetni a jelet, mint a rabszolgáknak annakidején. — Nem értem. — Könnyen elkeresztelhet­nek. Jön egy új gondozó, akinek nem tetszik az Etel­ka név és mondjuk Bözsinek szólít. Érti már? — Értem. — Kérdezzen nyugodtan. — Elárulná, hogy mennyi a napi tej hozama? — Tud szá­molni? — Tudok. — Akkor nézze meg a táblám másik oldalát. — Hetes szám van odaírva. — A prémiumom mennyisége, korpában kife­jezve. Tehát? — Tizennégy liter többlet, vagyis 21 liter a napi kvantum. — Ponto­san. — Ez szép teljesítmény. — Szeretem a gyomrom éa nem akarok idő előtt vágó­hídra kerülni. — Családja van? — Van. — Láthatnánk? — Keresse fel a bölcsődé­ben. Ott nevelkedik. — Ezt kissé sértődötten mondta. — Van okom rá. Elmaradott marhának néznek, aki al­kalmatlan saját borja fel­nevelésére. — Ne búsuljon Etelka, ilyen az élet, moder­nizálódik a világ. Amíg a borjúnevelő felé haladunk, Kószó István ada­tokat sorol. Tavaly úgy ter­Alumínium túra csónak­testet keresünk megvételre. Ajánlatokat „Ar megjelö­léssel" DR 184 számon a szerkesztőségbe kérjük. FIGYELEM: INTÉZMÉNY EK és KISÜZEMEK részére 4—6 órai elektromos berende­zések karbantartását kötött vagy Kötetlen időre vállalom. ..Szeged terüle­tén' 14 865 jeligére a Saj­tóházba. vezték, hogy egy tehén 2950 liter tejet ad egész esztendő­ben. Eredmény: 2988 liter tehenenként Az idei terv 3100 liter. Amelyik tehén nem váltja be a reményeket, azt „selejtezik". Januárban tízet, februárban húszat küldtek vágóhídra. — Mi határozza meg a tejhozam nagyságát? — Az állat egyedi tulaj­donsága és a takarmányo­zás. Persze van olyan te­hén, amely akkor se tejel megfelelően, ha csak abra­kot eszik. Az olyan tehenet nem szabad megtartani. A borjúnevelő valóban úgy néz ki, mint egy böl­csőde. Olyan ketrecekben vannak a kisborjúk, mint a gyerekjáróka. Az elletőben nyolc napot töltenek, utána kerülnek ide egy hónapos „kurzusra". A szobában, — nyugodtan nevezhetjük an­nak is — központi fűtés van, s meleg tejet kapnak a bor­jak. Csillag Lajosné és Mé­nesi Imréné neveli, gon­dozza ezeket a kis tehetet­len állatokat. Mutatják a négyliteres pléhedényt, ame­lyet cumival szerelnek fel. A bölcsőde után hatalmas tágas terem. Első felében a kisebbek infralámpák alatt, s ahogyan növekednek úgy haladnak a kijárat felé. Eb­ben a teremben 6 hónapos korukig nevelik a borjakat, illetve amíg el nem érik a 180—200 kilógrammos súlyt. S aztán utaznak: a bikák Ásotthalomra hízni, az üszők Kübekházára, a nö­vendéknevelő telepre. Az öthalmi gazdaság az elmúlt esztendők folyamán fejlődött modern állatte­nyésztő teleppé. Ma már 2000 liter tejet adnak na­ponta. Jól felszerelt tejházat építettek, ahol hűtik a tejet. Az idén rendbehozzák az úthálózatot, eltüntetik az utolsó „zökkenőket'' is. Öregek Mubje Dorozsmait A téil szezon a művelődési otthonokban. Kétszeres csa­pás, ha ilyenkor kell be­zárni kapuit A kiskundo­roesmai művelődési házat hónapokkal ezelőtt életveszé­lyessé nyilvánították. Csak kisebb termét használhatják. Csapás ez azért mert cél­kitűzéseit nem tudja meg­valósítani a művelődési ház. gond azért is, mert ha a rendezvények elmaradnak, elmarad a bevétel is. A szakkörök, kisebb csoportok akkor is igénylik a támoga­tást ha becsukták a nagy­termet Dicséretes ígéretet tett a József Attila Tsz elnöke a legutóbbi tanácsülésen. Vál­lalta, hogy a termelőszövet­kezet anyagi támogatásban részesíti a szakköröket a kul­turális alapból, sőt rövidesen átengedi az eddig tejcsar­nokként használt épületet is. hogv öregek klubjává alakít­hassák á* Falunapok Az Üllés és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet dolgozói munkaversenyre hívták a megye valamennyi fmsz-ét. Nemcsak a minden­napi munkában, hanem a község neves évfordulóin is kitesznek magukért; kiállí­tásokat. falunapokat rendez­nek. Február 31-én. pénteken délelőtt az üllési Déryné Mű­velődési Otthonban több köz­ség vezetőinek részvételével tanácskozást tartanak, ame­lyen megbeszélik a felszaba­dulási ünnepség részletes programját is. VASARNAP, 1969. FEBRUÁR 16. DFLMAGYARORS/ÁG i

Next

/
Thumbnails
Contents