Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Zákányszéki bűbájosok Nem ls olyan régen történt • honioki világban, hogy az t'gvik gazda lovát kölcsönkérte a jól ismert boszorkány. Szántani akart vele. Am a gazda nemet mondott, amiért rögtön meg is kapta: majd jössz te még énhozzám. Reggelre a ló bőre daganatokkal lett tele. Nem tehetett mást a tulajdonos, minthogy fogta a kötőféket, elvezette lovát a bűbájos aszszonyhoz, aki már várta. A gerenda alól egy rozsdás kést vett elő, amit végighúzott a ló hátán, s az másnapra meggyógyult Régi településről vallott Itt a föld, s az öreg, okos írások már 1138-ban említést tettek Villa Sakaniról. Ebben az oklevélben a Szeged körül fekvő helységek legnagyobb részét felemlítették. Ebből következtetünk, hogy a honfoglalás korától itt már települések voltak. A középkorban szerepet játszott Szeged életében is, s a helység a Zákány családtól kapta nevét. A szegedi családnak Itt jószágai voltak, s egy időben Zákány István főbíró egy lovat ezer kősóért adott el Fráter Györgynek. Szeged-Alsótanyához tartozott a zákányi kapitányság. Hatalmas, bejárhatatlan homoktenger. A zabosfal részen alakult ki a mai község elődje. Lengyelkápolna. Állítólag ezen a helyen egy öreg nyárfa hullatta minden esztendőben leveleit, s minden évben kikelt az odvából néhány szál zab. Csodaföld volt ez, meg csodafa. Innen lett aztán az elnevezés, Zabosfa. A tudatlan népek meg misztikumot fontak köré, ide építették a kápolnát, a Lengyel Pál területére. 1950 februárban változtatta meg a település a nevét, s mivel a zákányi kapitányság területén volt, először Zákányháza, majd Zákányszék nevet kapta. Rajta ls maradt Már 1852-ben megépült a LZabosfai"-Iskola Lengyel János tanyáján. Egy tanítója volt, aki egyetlen osztályban 200 gyermekkel is foglalkozott. A gyerekek az asztal körül a földön ültek, míg később a szegedi felső leányiskolából, a líceumbői selejtezett régi padokkal nem szolgálták ki a homoki „tanodát". 1867-ben Szeged ennek az iskolának — mely eddig bérelt házban volt — 10 holdnyi birtokot vásárolt és a már rajta levő épületet kiegészítette a lányok számára külön varróteremmel. A kézimunkát, varrást a tanító felesége oktatgatta. Ezért őt illette a föld haszonélvezete. Szép eredményt értek el az 1871. évi országos női ipari kiállításon, a lányok munkáit bronzéremmel tüntették ki. Tíz esztendőre Sári Mátyás lett a tanító, akiről Tömörkény István a zákányi emberek jó ismerője, barátja. Fecskék című írásában olyan szépen megnyilatkozik. Különös szálak fűzték ide, a homoki világról legtöbbet tudó, legszebben szóló írót Apósának a tanyáját (Klspalcsi-féle tanya) sokszor felkereste. Az idős, kérges kezű parasztemberek, a fekete kendőt hordó, megráncosodott arcú parasztasszonyok be-bekerültek a legszebb sorok közé, meg a Szögihegynél levő tanya is, ahogyan ma mondják, a „Sebők"-tanya. A messzi tanyákban a az egymástól is oly távol élő földművelőkre ráfért az okos sző, a baráti intelem, mert mélyen hittek a babonákban, s a bűbájosok szavának. A felkutatható szokásaikban is megmutatkozik ez. Nagy tisztelete van a keresztelőnek, a disznótoroknak, a betlehemi játékoknak, s a pünkösdölőnek is. Nem említve a húsvétot, vagy a tuskóhúzást Családi szokás a halotti tor. Jó néhány idős ember írásban, vagy szóban meghagyja, hogy halála után tort tartsanak. Ezzel akarja megköszönni a résztvevőknek a koszorúkat, a virágokat, a végtisztességen való közreműködést. A tor mindig a temetés után van. Ilyenkor erőa tárót és vöröshagymát tálalnak a vendégeknek, meg a homoki föld levét, a bort A módosabbak birkát vágatnak. Az ebédhez a megboldogultnak is megterítenek, rá is gondolnak, tesznek az asztalra neki is porciót, ételt és italt De a tányérja mellé két szál égő gyertya is kijár. Nem olyan régen idős Csúcs Lajos bácsi halotti torán 200 ember jött" össze a községi kultúrházban. A pünkösdölő a lányok kedvenc népszokás®. Ilyenkor ünneplőbe bújnak, rózsakoszorút tesznek a fejükre, virággal kezükben Járják a homoki tanyákat • homoki falut Hosszú szöveget mondanak, • énekelnek. Ami a fiúknak a locsolkodás, a kellemes húsvét az a lányoknak a pünkösdölés, hiszen a legtöbb helyen pénzt kapnak érte. Ml A pünkösdnek elótéje, /bebújtam a kemöncébe Kiloptam a túrúslepényt, /nagyokat haraptam bele. Megsütötte fogamat, elhuj[jántottam magamat, öreganyám möghallotta Jól elpiszkafázott. Zörgetik a kulcsot, pénzt [akarnak adni Ha egy tízest adnak, az is Ijól fog esni... De legjobban élnek még ma is a babonák, a bűbájosokról szóló történetek. Puskás Ferencné gyűjtésében három nagy szakaszra osztotta ezeket; mégpedig babonák, rontások, amelyek tudományos alappal bírnak, aztán az olyan babonák, amelyek károsak, de tudományosan alátámaszthatók, majd azok, amelyek hiszékenységen, butaságon alapulnak. A csodálatos „röntgennek" is nagy híre van a faluban. Ez pedig nem más, mint a betegség megállapítása, kitudakolása. Hasra fektetik a beteg embert és a hátára ráütnek egy tojást Ezt pohár alatt addig húzogatják, amíg a sárgája elfakad, s ott, azon a helyen van aztán a baj, betegség. Nem nagyon hisznek már az ilyesmiben, de a messzi tanyai világban, a hosszú téli estéken különös varázsa van a szónak, a régi történeteknek, a bűbájosokkal esett csodadolgoknak. S nagy becse a szerencsét hozó lópatkónak, ami nem közönséges szerszám. A hétlyukú lópatkó nagy érték, a küszöbre van szögezve, nyílásával befelé a legtöbb paraszti háznál. Szerencsét visz. De az új házakhoz már nem gondoskodnak lópatkóról, megfeledkeztek róla. Mert tudják, a legnagyobb szerencse mégiscsak az ember, a valamikor annyit ügyködő homoki-jánosok, akikre kinyílott, kivirágzott a megérdemelt szegedi táj. Sz. Lukács Imre Fehér a falu „Befútta az utat a hó." Fehér, egyszínű most a világ. Az útmenti fák fázósan dideregnek s elrejtik magukat a hótorlaszok mögött Csendes a zákányszéki határ, s világ. A hirtelenre fordult tél elején a minivonatot is megtréfálta ezen a vidéken a havazás. Kiugrott a sínekről. Pár napig szünetelt a közlekedés, de már vígan kocorász. ha bírja szásszal. A faluban, Zákányszékén is fehérbe öltözött háztetők; utak villognak. Napközben ritkán járnak az emberek, s a töretlen tanyákhoz vezető utakon leginkább csak elvétve tűnik fel egy-két szánkó. Némelyiknek csengője is van. A lovak trappolnak, s messzire hallatszik a csengőszó. Ez a legbiztosabb jármű. A bekötőutakon torlaszok, hótörések, könnyen elakad bennük más jármű. A Fényes kisvendéglő s mindjárt mellette az élelmiszerbolt nem csukta be as ajtót. Napközben be-be térnek ide a vásárlók vagy elidóagetnek a bejárat előtt Hoszszú Jégcsapok csüngnek az ereszről, ha elvétve kisüt a nap, könnyeznek. Esténként a Mikszáth Kálmán művelődési házban gyülekeznek a fiatalok, különböző szakkörök hívogatják, csalogatják őket, alkalomadtán meg a falusi lakodalmak. Vőfély, versel getések. Ínycsiklandozó birkapörkölt, minderre igen-igen jó • té'j este. Prémium Etelkának Közlekedési szabadegyetem Hét közepén érdekes és új előadássorozat kezdődött Pusztamérgesen. A TIT Csongrád megyei szervezete, a megyei közúti balesetelhárítási tanács és a közlekedésrendészet összefogásával egy előadássorozatot, „közlekedési szabadegyetemet" szerveztek. Az előadásokon a közúti közlekedéssel kapcsolatos ismeretek, a közlekedési szabályok helyes értelmezése és alkalmazása, a balesetek megelőzése szerepel. Az érdeklődők hallhatnak az új szabálysértési kódexről, a KRESZ szabálymagyarázatáról, a kibernetika és automatizálás szerepéről a közlekedésben. Tervek szerint tíz előadást rendeznek, neves szakemberek bevonásával. Az e'őadások mindig a művelődési bazliaa lednek. ílÖtt Bár még a téli gondokkal, örömökkel telnek el a napok a szegedi járás iskoláiban, de az úttörők már sok helyen a nyári táborozásra készülnek. Nem is csoda, hiszen esztendőről esztendőre többszázan látogatnak el a magyar tenger partjára, az Északi Középhegység tájaira, a csodálatos Mecsek vidékére a Börsönybe, a Bakonyba. Az elmúlt három esztendőben összesen 2798 tanuló vett részt a szegedi járás iskoláiból úttörő táborozáson. Ugyanakkor ebben az időszakban országjárásokon is többszázan 27 iskolából a Balatonra és környékére, 27 iskolából az Északi Középhegységbe, 27 iskolából Budapestre, 31 iskolából pedig a Tiszántúl jelentősebb városaiba mentek el az úttöAz épületcsoport magas drótkerítéssel van körülvéve. Mielőtt átlépnénk az ajtón, a fertőtlenítő szobában kezet mosunk és letöröljük cipőnk talpát — Egészségügyi okok miatt, — mondja kísérőm, Kószó István az öthalmi gazdaság vezetője. — TBC mentes az állatállomány. Vigyázunk rájuk. A dolgozóink Itt levetik a bejáró ruhájukat és csak munkaruhában léphetnek be. A szegedi állami gazdaság öthalmi birtokán fő specialitás a tehenészet Jelenleg 216 fejőstehenük és 160 kisborjújuk van. Sétálgatunk az első istállóban. Tágas, világos. A takarmányosok szerelvénye középütt fut A tehenek feje fölött táblák. Egyik oldalon a személyi adatok, másik oldalon számok, Krétával írják fel: 2.50, 4, 3,5, 6... — A pótabrak mennyisége. — mutat a táblára Kószó István. — S miért a különbségek? — Amelyik tehén kevesebb tejet ad, az kevesebb abrakot kap. Hét liter a napi norma, azon felül pótlék jár, literenként fél kilógramm korpa, vagy 40 dekagramm vegyes abrak. — Vannak-e rekorderek? — Nincsenek kiugró eredmények, de 20—25 literesek igen. Az istállóban egy gondozó tesz-vesz, villa van a kezében. Kálmán József három éve dolgozik a gazdaságban. Császártöltésről jött haza szülővárosába. Megállok egy tábla alatt és párbeszédet folytatok: — Neve? - Etelka. -Születési éve? - 1961. - Miért van a szarvába égetve a 949-es szám? — Kérem, nálunk a név nem lehet mérvadó, testünkre kell égetni a jelet, mint a rabszolgáknak annakidején. — Nem értem. — Könnyen elkeresztelhetnek. Jön egy új gondozó, akinek nem tetszik az Etelka név és mondjuk Bözsinek szólít. Érti már? — Értem. — Kérdezzen nyugodtan. — Elárulná, hogy mennyi a napi tej hozama? — Tud számolni? — Tudok. — Akkor nézze meg a táblám másik oldalát. — Hetes szám van odaírva. — A prémiumom mennyisége, korpában kifejezve. Tehát? — Tizennégy liter többlet, vagyis 21 liter a napi kvantum. — Pontosan. — Ez szép teljesítmény. — Szeretem a gyomrom éa nem akarok idő előtt vágóhídra kerülni. — Családja van? — Van. — Láthatnánk? — Keresse fel a bölcsődében. Ott nevelkedik. — Ezt kissé sértődötten mondta. — Van okom rá. Elmaradott marhának néznek, aki alkalmatlan saját borja felnevelésére. — Ne búsuljon Etelka, ilyen az élet, modernizálódik a világ. Amíg a borjúnevelő felé haladunk, Kószó István adatokat sorol. Tavaly úgy terAlumínium túra csónaktestet keresünk megvételre. Ajánlatokat „Ar megjelöléssel" DR 184 számon a szerkesztőségbe kérjük. FIGYELEM: INTÉZMÉNY EK és KISÜZEMEK részére 4—6 órai elektromos berendezések karbantartását kötött vagy Kötetlen időre vállalom. ..Szeged területén' 14 865 jeligére a Sajtóházba. vezték, hogy egy tehén 2950 liter tejet ad egész esztendőben. Eredmény: 2988 liter tehenenként Az idei terv 3100 liter. Amelyik tehén nem váltja be a reményeket, azt „selejtezik". Januárban tízet, februárban húszat küldtek vágóhídra. — Mi határozza meg a tejhozam nagyságát? — Az állat egyedi tulajdonsága és a takarmányozás. Persze van olyan tehén, amely akkor se tejel megfelelően, ha csak abrakot eszik. Az olyan tehenet nem szabad megtartani. A borjúnevelő valóban úgy néz ki, mint egy bölcsőde. Olyan ketrecekben vannak a kisborjúk, mint a gyerekjáróka. Az elletőben nyolc napot töltenek, utána kerülnek ide egy hónapos „kurzusra". A szobában, — nyugodtan nevezhetjük annak is — központi fűtés van, s meleg tejet kapnak a borjak. Csillag Lajosné és Ménesi Imréné neveli, gondozza ezeket a kis tehetetlen állatokat. Mutatják a négyliteres pléhedényt, amelyet cumival szerelnek fel. A bölcsőde után hatalmas tágas terem. Első felében a kisebbek infralámpák alatt, s ahogyan növekednek úgy haladnak a kijárat felé. Ebben a teremben 6 hónapos korukig nevelik a borjakat, illetve amíg el nem érik a 180—200 kilógrammos súlyt. S aztán utaznak: a bikák Ásotthalomra hízni, az üszők Kübekházára, a növendéknevelő telepre. Az öthalmi gazdaság az elmúlt esztendők folyamán fejlődött modern állattenyésztő teleppé. Ma már 2000 liter tejet adnak naponta. Jól felszerelt tejházat építettek, ahol hűtik a tejet. Az idén rendbehozzák az úthálózatot, eltüntetik az utolsó „zökkenőket'' is. Öregek Mubje Dorozsmait A téil szezon a művelődési otthonokban. Kétszeres csapás, ha ilyenkor kell bezárni kapuit A kiskundoroesmai művelődési házat hónapokkal ezelőtt életveszélyessé nyilvánították. Csak kisebb termét használhatják. Csapás ez azért mert célkitűzéseit nem tudja megvalósítani a művelődési ház. gond azért is, mert ha a rendezvények elmaradnak, elmarad a bevétel is. A szakkörök, kisebb csoportok akkor is igénylik a támogatást ha becsukták a nagytermet Dicséretes ígéretet tett a József Attila Tsz elnöke a legutóbbi tanácsülésen. Vállalta, hogy a termelőszövetkezet anyagi támogatásban részesíti a szakköröket a kulturális alapból, sőt rövidesen átengedi az eddig tejcsarnokként használt épületet is. hogv öregek klubjává alakíthassák á* Falunapok Az Üllés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói munkaversenyre hívták a megye valamennyi fmsz-ét. Nemcsak a mindennapi munkában, hanem a község neves évfordulóin is kitesznek magukért; kiállításokat. falunapokat rendeznek. Február 31-én. pénteken délelőtt az üllési Déryné Művelődési Otthonban több község vezetőinek részvételével tanácskozást tartanak, amelyen megbeszélik a felszabadulási ünnepség részletes programját is. VASARNAP, 1969. FEBRUÁR 16. DFLMAGYARORS/ÁG i