Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Járhatók Baksi szamodas Törvénytisztelet a főutak Szombaton országszerte lényegesen megjavultak a közlekedési viszonyok. A MÁV főmenetirányító szogálatán hírül adták, hogy a rendezőpályaudvarokon szombaton már zavartalanul dolgozhattak. hamarosan felszámolhatják a teherforgalomban okozott torlódásokat. Hétfőre már a normál forgalmi rend szerint közlekedhetnek a tehervonatok is. Szombaton egyébként már csak elenyésző késések voltak a személyvonatoknál. A KPM közúti főosztálya jelentette: a főútvonalak mindenütt járhatók. Bács megyében Jakabszállás—Kiskunfélegyháza és Tázlár— , Csolyospálos között az összekötő útvonalon azonban még mindig 3—4 méter magas torlaszok vannak, amelyeknek áttörésére nagy hótakarító gépeket irányítottak. * Áz enyhülést érzi már néhány folyónk, szombaton ugyanis a Murán megszűnt a zajlás, a Sajó torkolati szakaszán pedig feltöredezett a jégpáncél és a jégmorzsákat leúsztatta a víz. A hóolvadás is megkezdődött, de belvíznek sehol sincs látható jele. hiszen még hó takarja a földeket. Egyes országrészekben viszont számítani lehet az enyhülés folytatására. Ezért a vízügyi igazgatóságok elővigyázatosságból telefanügyeletet rendeltek el, hogy szükség esetén — a községlek és a mezőgazdasági nagyüzemek jelzésére — azonnal intézkedhessenek a vízkárok elhárításáról, esetleges gyors műszaki segítségről. A Duna tovább apadt (MTI) Magyar és bolgár nemzeti zászlót tűztek tegnap, szombaton a baksi művelődési ház , homlokzatára. A Magyar— Bolgár Barátság Tsz tartotta j itt zárszámadó közgyűlését. Az egész községet magába foglaló gazdaságban 440 család boldogul, s az összes tagok száma eléri a 460-at, hiszen tavaly újabb 20 taggal gyarapodott a szövetkezet. Pallavicini egykori birotkának helyén ma 17 milliós tiszta vagyonnal rendelkező szövetkezeti gazdaság dolgozik, melynek eredményei esztendőről esztendőre szépülnek. Még a tavalyi aszályos esztendő sem rontott eredményeiken, hiszen a 20 ezer forintot meghaladta az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem, ami 1967-ben még csak a 13 ezer forinthoz közelített. A baksi szövetkezetben az asszonyok szorgalmát különösen megdicsérték a tegnapi közgyűlésen. Bár számszerűen kevesebben vannak a tszben a férfiaknál, a munkából tavaly is többet vállaltak. A szorgalom meghozta az eredményét Bakson, mert egy ledolgozott munkanapra 73 forintot számoltak. A tagok között többen kiemelkedő termelési eredményt értek el a mostoha időjárási körülmények ellenére is. Sokáig emlegetik majd bizonyára, hogy Barna Sándor 82,6, Szarvas István 71,2, Cs. Nagy Lászlóné pedig 65.7 mázsa paprikát termelt a rábízott föld holdjain. Több tsz-tag tűnt ki a cukorrépatermesztésben. Csépé István 335 mázsát termelt e^y holdon, de 300 mázsa fölötti eredmény dicséri S. Tóth Józsefet, Pölös Mihályt, Pataki Jánosnét és Buri Imrét is. Sokat költött a Magyar— Bolgár Barátság Tsz beruházásra is az elmúlt gazdasági évben: több mint 9 és fél millió forintot, amivel a következő éveket tette még megalapozattabbá. Cséri Gyula tsz-elnök beszámolóját a tagság megnyugvással fogadta. Többet várnak viszont a közös gazdaságtól az öregek, akik már nem tudnak olyan aktívan részt vállalni a közös mun kából, nyugdíjuk pedig nem fedezi egymagában megélhetésüket. A gazdaság módot is kerít 1969-ben az eddiginél rendszeresebb és gavallérosabb támogatásukra. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz zárszámadó közgyűlésére a faluba érkezett Ko mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is, és beszédet mondott. Különösen pártfogó szeretettel szólt az idős tsz-tagok sorsáról. Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete ugyancsak eljött, hogy gratuláljon a két nép barátságát nevében is hirdető gazdaközösségnek. A tsz tagjait melegen köszöntötte Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Csizmás Sándor, a járási pártbizottság titkára is. A zárszámadás napján igen sok baksi tsz-gazda részesült jutalomban múlt évi kiemelkedő munkájáért. Küldöttség elutazása A dr. Dávid Davidescunak. a Román Mezőgazdasági Főtanács einökhelyetteséneik vezetésével hazánkban tartózkodó mezőgazdasági küldöttség tervkonzultációs tárgyalásokat folytatott a MÉMben. Szombaton a MEM Váci utcai bemutatótermében dr. Dávid Davidescu és dr. Gergely István, mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhelyettes, aláírták az 1971—75-ös időszak mezőgazdasági fejlesztési tervednek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet. A román küldöttséget egyhetes magyarországi látogatása során fogadta dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élemezésügyi miniszter. A román mezőgazdasági küldöttség szombaton délután hazautazott A kenyér születése mindig mítosz volt ma is az. Találkozunk vele a cipók, veknik illatában, ott van a kenyérszegő mozdulatok ívében, a durcás, ropogós farlatok ízében is. De magát a munkát, annak nemességét szépségét csak azok látják meg igazán, akik pékműhelyben, sütőüzemben megfordulnák. Ahol most vagyunk, üzem is, meg iskola ia Tanműhely; a Fodor József szakmunkásképző intézeté. A szakma szépségeivel, fortélyaival, elméletével és gyakorlatával ismerkednek itt a gyerekek: a három éve működő intézet elsősed. Az első helyiségben padot, most üresek. Néaik a fekete táblát amin a leveles, vajas pogácsa „képlete" látható. Reggel fél 7-kor ugyanis, míg a két soros tanuló dagasztott, egy kis elméleti előkészítést kaptak az elsőévesek. — A dagasztők különben már este idejönnek, kovászéinak; így volt ez tegnap is — magyarázta a tanműhelyvezető, Móró Lajos. Beljebb kerülünk, itt a műhelyben ugyancsak meleg van. Fehér köpenyben, sapkában, kendőben mindenki. Fél 9 van, még üresek a kemencék. Hatalmas üstre emlékeztető „vascsészékben" dagasztják — a feeverőkarral — a kenyémekvalót a fiúk: Szabó Pista és Kmellár Béla. Persze nem egyedül: mikor előző este a kovásszal ágyat vetettek a kenyérnek, azt is Cseszkó András szakoktató felügyeletével csinálták. András bácsi nyugdíjasként tanít itt, haja ezüstfehér a féflrecsúszó sapka alatt. A sok évtizedes tapasztalat találkozik ebben Somogyi Károlyné felvétele Készül a kenyér liebmann Béla felvétele „TENGER" SZEGEDEN. Tegnap, szombaton délben kaptuk lencsevégre a szegedi „tengert" a Széchenyi tér és a Takaréktár utea sarkán. Itt az úttesten és a járdán az olvadással hatalmas tócsa keletkezett, amivel még a jármüvek is keservesen tudtak megbirkózni. Szeretjük a vizet, de nem az ily®'* a műhelyben a friss kedvvel, szorgalommal. Béla egyébként a legjobb tanuló az osztályban, 4,7 volt a félévi eredménye. Ennek fejében ő kapja a legmagasabb ösztöndíjat is. — Egy rokonom, aki pék, tanácsolta, hogy ezt válaszszam. — S megszeretted? Igent mond ő is: így érzik, mondják a többiek is. Szívós Sanyi például, akinek bátyja ugyanebben az intézetben harmadéves: — Nagyon tiszta, szép mesterség Büszkék is vagyunk rá, hogy az embereknek mi adjuk a kenyeret Meg — teszi hozzá egy kamaszos félmosollyal — az is jó, hogy közben lehet enni, 2—3 friss kenyeret kebelezünk be egy-egy alkalomé mai. — A lányok közül ki a legügyesebb? — Szerintem Juhász Ica. Fekete haj bújik ki a fehér kendő alól. A kipirult arcú lány elmondja, hogy ő tanult meg legelőször virgolni — vagyis a kenyeret gömbölyíteni —, ettől a tekintély. De jól is tanul. Ügy tervezi, él majd a lehetőséggel, amit a kiemelt szakma jelent. Hogy a legjobbak folytathatják tanulmányaikat — méghozzá évbeszámítással — a harmadév után, a szakközépiskolában, s persze aztán is. A vascsészék egyre-másra gördülnek az asztalhoz, fürge fiú- és lánykezek formálják. gömbölyítik. majd szakajtóba rakják a leendő mindennapit. Aztán bevetésre kerül sor. Hárman — Tóth Dezső, Vincze Laci és Tasi Jancsi — segédkeznek Ónozó Géza szakoktatónak, adják kése alá a cipótésztát. Most már csak a hasítás van hátra, s a lapáton besiklik a kemencébe, sülni, pirulni kezd a szentesi kerek vágott cipónak nevezett kenyér. Hamarosan tah<tínék ts érte. vihetik az autók a mai „mestermunkát". — Év elején jártunk a lágymányosi kenyérgyárban, az ország legkorszerűbb üzemében. Alagútkemencék, az az igazi. De majd nyugdíjba mehet itt is a lapát, ha meglesz az új kenyérgyár. Dezső Pusztaszerről jött az iskolába, kollégiumba. A községben jól keresett a pékmester — ez volt az ösztönző. Ha végez, ott akar dolgozni. Kellenek a jól képzett, szakmaszerető fiatalok a város új, korszerű üzemeibe, meg a falvakba is. Ók gondoskodnak majd arról, hogy asztalunkra mindennap friss, ropogós kenyér, sütemény, vagy akár foszló kalács kerüljön. Nincs szebb látvány, mint a piruló cipók százai. S a kenyérteremtés nehéz és szép munkáját tanulni — az egyik legszebb feladat. és bűnüldözés C

salóka a szám, ha Szeged lakosságát 123 ezerre tesszük. Ez csak az „éjszakai" adat, pontosabban szólva a bejelentett lakosok száma. A nappali Szegeden mintegy 150 ezer ember él. A 27 ezres különbséget a távolabbról bejárók és itt dolgozók, másrészt az idegenforgalom adja. E számok tükrében kell vizsgálnunk az utca s általában Szeged és a szegedi járás közrendjét, közbiztonságát. Legutóbbi ülésén erről tárgyalt elemzően Szeged városi párt-végrehajtóbizottság, majd szélesebb plénum, a városi pártbizottság is. Megállapításukat summázva: eredményeink a jó közbiztonságban is tükröződnek. Mint ahogy az ország egész területén, Szegeden is nyugodt légkörben, szilárd és rendezett közbiztonsági viszonyok között él és dolgozik a lakosság. Tovább erősödött a városban a fegyveres erők és testületek együttműködése, valamint a lakossággal való kapcsolatuk. A büntető eljárásban résztvevő szervek, a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok a jogpolitika elveinek megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítései mellett egyre jobb az állampolgárok aktivitása, segítőkészsége a szocializmus erkölcsi normái, a társadalmi együttélés szabályainak megszegőivel, a törvénysértőkkel szemben. A Szeged városi és járási rendőrkapitányság hatáskörébe tartozó bűnügyi intézkedések száma csökkenő tendenciát mutat a korábbi időkhöz képest. Az, hogy kevesebb a népgazdaság elleni bűntett, összefügg az új gazdasági mechanizmus mind erőteljesebb hatásával, a rendőrség és a társadalmi szervek összehangolt tevékenységével. Természetesen az anyagi ösztönzésnek, a kockázatvállalásnak az új gazdasági mechanizmusban nagyobb a szerepe. Az ezzel összefüggő kérdések azonban elsősorban polgári jogi felfelősséggel járnak. Csak áttételesen mutatható ki kapcsolatuk a büntetőjogi felelősséggel, amennyiben a vállalati nyereség látszólagos, s mögötte rosszhiszemű önzés, viszszaélés fedezhető fel. Éppen ezért nem mehetünk és nem is megyünk el olyan esetek mellett, amelyeknél kétségtelenül megállapítható a bűnös mulasztás, a társadalom szándékos becsapása. Jobban oda kell figyelni a jövőben az — ugyancsak az önzés szülte — üzérkedésre, a vásárlók megkárosítására, a közellátás érdekeit sértő bűntettekre, árdrágításra stb. A közrend és a közbiztonság elleni bűncselekmények előfordulását mutató statisztikai görbe is lefelé tendál. Közöttük viszont több a garázdaság. Ez a tény annak is tulajdonítható, hogy a rendőrök ilyen esetekben gyakrabban tettek büntető feljelentést. Másrészt ebben a bűntetti kategóriában nincs a visszaesőknek lehetősége „csak?' szabálysértéssel' megúszni a garázdaságot. Az államigazgatás és igazságszolgáltatás elleni bűntettek kategóriájában szaporodtak a hivatalos személyekkel szembeni erőszakos cselekmények, s ezeket főleg a közúti közlekedésben dolgozók ellen követték eL Többek között a vendéglők és szórakozóhelyek következetesebb ellenőrzésével függ össze, hogy kisebb értékű számjeggyel szerepelnek a személy elleni bűntettek. Következmények nélkül nem lehet kiszolgálni ittas embert és fiatalkorúakat sem szeszes itallal. Ami pedig mindannyiunk vagyonát, a társadalmi tulajdon védelmét illeti: a számszerűség emelkedése még örvendetes is, ha abból a szemszögből nézzük, hogy a gazdaságvezetők sokkal következetesebben állnak ki a társadalmi tulajdon védelmében, mint korábban. E bűntetti kategóriában a növekvő számok azt is jelentik, hogy kevesebb cselekmény maradt felderítetlen, illetve ennek hatására a jövőben minden bizonnyal kevesebb ilyen jellegű bűntett fordul majd elő. A közrend és a közbiztonság tekintetében továbbra is elszomorító a sok közlekedési baleset, amelyeknek oka rendszerint az ittasság, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés stb. Szeged útjain azonban vannak még veszélyes pontok, helyzetek. Megfontolandó, hogy koccanásos balesetek regisztrálásánál szükséges-e mindig a rendőrség jelenléte, avagy inkább egyezzenek meg a felek egymással, hogy ki fizet, kit terhel a felelősség. Az igazságtevés természetesen ilyen esetben nagyon labilis, esetleges, hiszen sérülést, kárt nem okozó szabálysértésnél is kimutatható a veszélyeztetés. Az eljárás egyszerűsítésével sok papírmunkától szabadulhatnának meg a közlekedési rendőrök, több idejük jutna más, fontos munkára. A

rendőrök — egy-egy kerületben az őrsök — kapcsolata a lakossággal, üzemek, intézmények dolgozóival jó, kölcsönösen segítő. A rövidhullámú adó-vevő készülékkel felszerelt kocsik mellett azonban több járőrt szeretne látni a lakosság az utcákon, hiszen a rendőr jelenléte a biztonságban még nagyobb biztonságot sugall. Lődi Ferenc Negyvenmilliót fizetnek Békekölcsön tagjaiknak a fogyasztási szövetkezetek Megkezdődtek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek mérlegmegállapító küldöttgyűlései. Az 564 szövetkezet csaknem másfél millió tagját százezer küldött képviseli ezeken a gyűléseken. Az idei gyűléseknek az ad nagy jelentőséget, hogy most zárják az önálló vállalatszerű gazdálkodás, a tagok aktív közreműködése és érdekeltsége alapján kialakult önkormányzat jegyében eltelt első gazdasági évet. A fogyasztási szövetkezetek általában éltek az önállóság és az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel. Előzetes számítások szprínt gazdasági eredményük meghaladja az egymilliárd forintot. A küldöttgyűlések döntései alapján tetemes öszszegeket fordítanak a szövetkezetek közös célokra. A nyereség 8—12 százaléka pedig a tagoknak jut. Mintegy negyvenmillió forintot fizetnek ki részükre vásárlási és részjegy utáni visszatérítés címén. A küldöttgyűléseken döntenek a különleges közgyűlési alap kezeléséről és felhasználásáról. (MTI) VASÁRNAP. 1969. FEBRUÁR 16. sorsolás Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, március 10-én és ll-én rendezi meg Budapesten az idei első' államköicsön-sorsolásokat, az I., az V., és a VI. Békekölcsön 1969. első félévi húzását. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen több mint 1 millió kötvény számát sorsolják ki 158 millió forint nyereménnyel és törlesztéssel. (MTI) fi 1