Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Nem frázisok. rnap ItOlliíSll Filmet forgatnak 1919-es témából Szépen gyümölcsözik Odessza és Szeged barátsága Lenin, a forradalmi proletariátus zseniális vezére azt hagyta ránk örökül, hogy minden eszközzel erősí isiik az országok népeinek barátságát. A barátság eszméje régóta lakozik Magyarország és hazánk népeinek szívében, különösen azóta, hogy a Szovjet Hadsereg segítséget nyújtott a német iga lerázásában, a hatalom kézbevételében. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság odesszai területi titkársága közreműködik a szovjet és magyar nép kapcsolatainak továbbfejlesztésében, erősödésében. Támogatja a szovjet embereknek a szocialista Magyarország életének, a magyar népnek pedig a kommunista építkezés, a szovjet tudomány, technika és kultúra széles körű megismerésére irányuló törekvéseit. Mintegy negyven odesszai intézmény, vállalat, tanintézet, színházi kollektíva létesített szoros kapcsolatokat magyar barátainkkal. Ezek az intézmények és szervezetek folyamatosan leveleznek magyar elvtársaikkal, tapasztalat-, információ-, berendezés-, termék-, küldöttségcserét rendeznek, érdekes emberekkel találkoznak. Meggyőző példa Több mint tíz esztendeje közvetlen baráti kapcsolat jött létre a tengerparti Odessza és a Tisza-parti Szeged között. Az ilyen barátság közös érdekeket, célokat, a gazdasági és kulturális élet minden területét átfogó együttműködést hoz létre. Meggyőző példával szolgól erre a pedagógiai és tudományos kutatómunka összehangolása az odesszai és a szegedi egyetemek, az Uslnszkij Pedagógiai Főiskola és a Szegedi Tanárképző Főiskola dolgozói között, az odesszai 58-as iskola és a Radnóti Miklós gimnázium, az odesszai és a szegedi jutagyárak, konzervgyárak, s több más üzem között kialakult baráti kapcsolat A két egyetem szerveskémiai intézetei 1965«ben egyezményt kötöttek közös kémiai kutatások elvégzésére. 1968-ban összesítették az egyezmény első eredményeit, melyek arról tanúskodnak, hogy az odesszai egyetem laboratóriumaiban új szerves anyagok szintetizálását végezték el az 1,3 dioxi-ciklobután rendszerek kémiája és sztereokémiája területén, melyeket az egyezménynek megfelelően megküldték szegedi kollégáiknak. Napirenden van a szerveskémiai tanszék aspiránsának, G. A. FíIIipnek szegedi utazása, aki a közös munkatervben rögzített kísérletsorozatot a szegedi egyetem laboratóriumában fogja elvégezni. Jelenleg az odesszai polimer és kolloid fizikokémiai tanszék, valamint a szegedi kolloidkémiai intézet közötti információcsere alapján a diszperz rendszerek stabilizációjának kérdését vizsgálják. Az odesszai Mecsnyikov egyetem rektora, Jurzsenko A. I. professzor, továbbá Fedoszejev V. O. raktorhelyettes, Pahomov I. M., Tkacsenko G. V„ Belozjorov Sz. T. professzorok, Seserbakov D. I. docens és mások a szegedi egyetem vendégei voltak, előadásokat tartottak magyar kollégáik és egyetemi hallgatók részére, tanulmányozták a szegedi egyetem munkáját. A szegedi egyetemről dr. Márta Ferenc, dr. Kovács Kálmán. dr. Tertók Mihály és mások viszont az odesszai egyetemet kerestek fel. Az egyetemi ifjúsági szervezzetek » kialakították Részlet ac odesszai egyetem kémiai tanszékének laboratóriumából kapcsolataikat: rendszeresen leveleznek egymással, küldöttségeik tapasztalatcserén, építőbrigádjaik társadalmi munkán voltak a testvérintézeteknéL A szegedi egyetemisták rendszeresen megkapják a Za naucsnije kadri című egyetemi lapot, mi pedig a Szegedi Egyetem cikkeit is olvashatjuk. Gyakorlati haszon Az Októberi forradalom 50. évfordulójának előestéjén M. Szimonyenko docens, az Usinszkij főiskola rektora a Szegedi Tanárképző Főiskola munkájával ismerkedhetett, előadást tartott a szovjet népművészet rendszeréről. 1967-ben az odeszszai pedagógiai főiskola pedagógiai intézetének docense, Hmeljuk P. 1. részt vett a szegedi tanítóképzési szimpozion munkájában. A szegedi főiskola tudományos közleményeiben Brodszki) M. Sz. professzor, Szimonyenko M. K. és Hmeljuk R. L docensek és mások tudományos munkáit is publikálták. 1968. szeptember 3 —13-ig a szegedi főiskola képviselői az Uslnszkij pedagógiai főiskola vendégei voltak. A magyar kollegákat a hallgatók pedagógiai gyakorlatának szervezése, tanulmányi munkájuk eredményessége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, a főiskolai, valamint az intézeti Tudós Tanács jogköre, az egyes tanszékek tudományos programja, főiskolai pedagógiai kérdések megoldása stb. érdekelte. A mi szakembereinket az MNK pedagógus képző rendszere érdekli elsősorban, ezért különös figyelemmel hallgatták a Szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló általános iskoláinak tapasztalatait. Ezenkívül sok más tapasztalatot is gyűjtöttek. A véleménycsere eredményeként kétéves szerződést kötött a két testvérintézet. Főiskoláink baráti kapcsolatainak és együttműködésének csak egyik formájáról szóltunk. A társaság kezdeményezésére a „Testvérnépeink köszöntése" ciklusból rádió- és intervíziós tv-adásokat rendeznek, a magyar nép nemzeti ünnepeinek — Magyarország, Szeged felszabadulásának évfordulóin stb. — szentelt esteket, előadásokat, ünnepi gyűléseket szerveznek. Cselekvés Testvérvárosaink barátsága és együttműködése lehetővé tette, hogy alaposabban megismerjük egymást. A gazdasági együttműködés kölcsönösen eredményesnek, hasznosnak bizonyult. Tudósaink, tanáraink alkotó együttműködése jól kimutatható eredményeket hozott az olyan tudományokban, mint a kémia, a matematika, a fizika és a pedagógia. A diákok és egyetemi hallgatók barátsága hozzájárult a proletár nemzetköziség érzésének elmélyítésehez fiataljainkban. Odessza és Szeged testvérvárosok példája fényesen igazolja Lenin szavainak helyességét: „...az internacionalizmus nem frázisokban, nem a szolidaritás kifejezésében, nem . határozatokban, hanem tettekben nyilvánul meg." M. Szimonyenko docens, az SZMBT odesszai titkárságának elnöke R. Hmeljuk docens, az SZMBT odesszai felelős titkára Film készül névtelen falusi emberekről, akikből oly sok volt mindig a nagy mozgások, a forradalmak sűrűjében. Gyöngyösi Istvánt, a fiatal írót és rendezőt egy 1919-es téma — Simon pop balladája — ihlette a Virágvasárnap megírására. Nem csoda, hiszen már a ballada első strófája is megragadja a képzeletet: { Akácfára rászallott a (vadgalamb Hármat kondult toronyban (a nagyharang Hej, Simon pap, Simon pap Komenista Simon pap Krisztus Jézus árulója (nem te vagy. A szerző, eredeti szándékai szerint, drámát akar írni ebből a témából. A szegedi színház évad eleji műsortervében — mint annak idején közöltük <— szerepelt is a dráma előadásának terve. Végül azonban a szerző nem irta meg a színdarabot. Film lett belőle. Most olykor 300—400 statisztával, 96 színésszel dolgozik a rendező és Széchenyi Ferenc operatőr. A film magvát két testvér — Vrénust kommunista tanítő és Simon pap, a „Nyitott kapu" szekta vezetője — párharca képezi. Velük együtt, mellettük mozdul a falu népe. S amikor arra kerül a sor, soksok tiszta szándékú, becsületes ember feláldozza magát az eszméért. A film talán legizgalmasabb jelenetét Eger fölött egy homokbányában forgatták. Az összefogdosott emberek, hivők és kommunisták egy csoportban tartják a csigáról lógó farönkök kötelét. A rönkök alatt 10—12 ember van egymáshoz kötözve. Fejük fölött ott lóg a borzasztó teher, amely minden pillanatban rájuk szakadhat. Csak az kell, hogy a kötelet tartók közül valaki ne bírja tovább. Az egyensúlyt ravaszul úgy számították ki a hóhérok, ha egy ember elengedi a kötelet, akkor lezuhan a súly. És várnak. A fehérterrorista különítményes főtiszt sétálva cigarettázik. Tudja, előbb-utóbb úgyis lezuhan a fa és agyonüt néhány embert. Tudják ezt a megkötözöttek is és azok, akik a kötél végét tartják erejük utolsó megfeszítésével. A főtiszt nyugodt, az emberek egymást végzik ki. ö csak szemléli, ellenőrzi a „kísérletet" — emberei biztosítják annak sikerét — tanulmányozza a halálraítéltek lélektanát. A kötéltartók között ott van Urénusz, a kommunista tanító, a falu paraszt, cseléd forradalmáraival és a hivőkkel együtt. Végül hozzájuk csatlakozik Simon pap is, aki virággal és minden fegyJ ver elégetésével akart jobb világot teremteni. Sikertelenül. Urénuszt Tóth Benedek alakítja, Simon pap szerepében vendégszínész, a pozsonyi Frantisek Velcckyt látjuk majd. Harmadéves főiskolás lány, Bús Katalin formálja a női főszerepet, Barna Annát, akiről a ballada így szól: A kínzóknak rakoti tőre (de éles Barna Anna keszkenője [de véres .. I Izgalmas, lirai-balladai hangvételű film ígérkezik a forgatókönyv és az eddig látottak alapján, és várakozás előzi meg a tavaszi bemutatót Alexa Ferenc Simon pap szerepében Fran- Bús Katalin, a film Annája tisek Velecky, a pozsonyi színész MEGLEPETÉS Egy szép napon, amikor Péter hazaérkezik a munkahelyéről, a felesége gyengéden megcsókolja és így szól hozzá: — Drágám I Nem akartam idő előtt közölni veled a dolgot, de most már biztosra vehető: hamarosan hárman leszünk ... — Ö, ez csodálatos! — kiáltja boldogan és izgatottan a férj —, de egészen bizonyos vagy benne? — Egészen bizonyos, drágám!1 Nézd, itt a tép - J irat, amelyben a, mamám értesít, j hogy holnap ér-1 kezik. D. L PINTÉR ISTVÁN: DOKUMENTUM-REOfeNY A titkárnő némán bólintott és kiment A vacsorameghívást is úgy fogadta, mint parancsot de hát tulajdonképpen úgy is hangzott. Höttl mindig megmondta, hogy mire van szüksége, s többnyire ez elegendő is volt ahhoz, hogy elérje. Az intim helyzetekben is épp olyan határozott maradt, mint íróasztala mögött. A hölgyeket nem kérdezte meg, hogy ráérnek-e, van-e kedvük, csak egyszerűen közölte velük a meghívás helyét és időpontját És aztán megmutatta, hogy merre van a fürdőszoba. Mindezzel több eredményt ért el, mint mások hosszas udvarlással, ajándékokkal. Az igaz, hogy Höttl sem volt szűkmarkú: mind a magánéletben, mind a hírSzerző szolgálatban az volt az elve, hogy minden szolgálatot megfelelőképpen kell honorálni. Valamit nem megfizetni éppen olyan bűn, mint valamit túlfizetnl. s mindenkit azzal kell jutalmazni, ami a legcélszerűbb. Egy olyan ügynököt, mint Pejacsevichet, a horvát követség tanácsosát, az elszegényedett grófot — pénzzel. Az olyan nöt, mint Doris, ruhákkal, s majd később azzal, hogy férjhez adja valamelyik beosztottjához. Ez az elv juttatta Höttlt már fiatalon sok sikerhez, s jelentős beosztáshoz. Huszonhárom esztendős volt, amikor Hitler megszállta Ausztriát, éppen akkor szerezte meg a doktorátusát a bécsi jogi egyetemen. Rövidesen sikerült bekerülnie a bécsi Siaherheitsdiensthez, ahol jelentéktelen, egyházi kérdésekkel foglalkozó tisztviselőként kezdte. Kaltenbrunner SS-Obergruppenführer, aki maga is osztrák volt, s 1943-ban, ttefdriah megölése után ez egész biztonsági főhivatal, az RSHA főnöke lett, azonnal felfigyelt dr. Höttlben rejlő kvalitásokra. Áthelyezték a VI-os ügyosztályhoz, a külföldi hírszerzéshez. Ott Höttl előbb az olasz ügyekkel foglalkozott, később aztán a balkáni ügynökök irányítását bízták rá. S mikor a Führer elhatározta Magyarország megszállását, Kaltenbrunner megbízta Höttlt: dolgozza ki azoknak a listáját, akiket a megszállás napján letartóztat a Gestapo. Ezt a munkát az SS Sturmbannführer játszi könnyedséggel, magyarországi nyilas ügynökeinek segítségével végrehajtotta. A letartóztatásokat maga Kaltenbrunner irányította, aki az 1944. március 19-i vasárnapion néhány napra maga is Magyarországra érkezett. S amikor távozott, Höttlt Budapesten hagyta. A Sturmbannführer hallotta, amint a ház nehéz vaskapuja becsapódik. Az órájára pillantott — egy negyedóránál valamivel több telt el azóta, hogy Pe.jacsevichcsel befejezte a telefonbeszélgetést Nem kétséges, a horvát követségi tanácsos érkezett. Követségi tanácsos? A 89-es számú ügynök. Már régen szerepelt a gróf a Gestapo nyilvántartásában. Már odahaza, a Pavelics-féle fasiszta horvát államban különböző szolgálatokat tett a Gestaponak, abban az időben, amikor Höttl még Bécsben ült és balkáni ügyekkel foglalkozott Aníikor megkezdődött Magvarország megszállásának előkészítése, éppen Höttl elhatározására és beavatkozására nevezték ki Pejacsevichet a budapesti horvát követségre. A tö)e kapott értesüléseket jól fel tudták használni az előkészülete^ a listák összeállítása során. Most Per jacsevich hazautazni készül: a követség sze-mélyzetét lecserélték. Höttlnek nem volt már többé szüksége Pejacsevichre Budapesten, annál inkább kérte őt a Gestapo belgrádi központja, A front közeledett Jugoszláviához, egyre inkább égett a talaj az ottani megszállók lába alatt, s a Gestaponak minden rendű és rangú ügynököt mozgósítania kellett, hogy legalább valamilyen eredményt elérjen az ellenállási mozgalom ellen. Az új horvát követ és tanácsosa már az előző nap, szeptember 7-én be is mutatkozott a kormányzónál. Pejacsevich néhány napon belül elhagyja a magyar fővárost. Vajon milyen jelentenivalója lehet búcsúzóul? Höttl leült az íróasztala mögé, hogy megfelelő pózban fogadja a látogatót. Alapjában véve barátságos természetű ember volt, kellemes társalgó, de vigyázott, hogy viselkedésével is kihangsúlyozza a közte és partnerei között levő viszonyt. Pejacsevich hiába gróf, hiába diplomata, ebben a szobában, Schulhoff Lajq$ egykori tulajdonát képező Dísz tér 7. szám alatti házban, amelyből a megszállás után azonnal kiköltöztették a háztulajdonost, s amelyben Höttl az irodáját rendezte be, csak egyszerű ügynök. A titkárnő jelentette: — A 89-es megjelent. — Küldje be — intett Höttl. A titkárnő kiment, Pejacsevich széles, barátságos mosollyal lépte át a küszöböt, de Höttl hivatalos arckifejezését látva, elbátortalanodott. Mivel Höttl nem állt fel, nem is kínálta helylyel, megállt két-három lépésnyi távolságban az ajtótól, mintegy öt méternyire a Sturmbannführer íróasztalától. Höttl — még mindig ülve — kelletlenül nyújtotta előre a kezét— Na, jöjjön csak. Pejacsevich közelebb lépett, s Höttl kezet fogott vele. Aztán egy kézmozdulattal helyet mutatott neki az íróasztal előtti széken. — Nos? — Nagy hírem van, Herr Sturmbannführer! Szenzációs hírem! — Mondja, hallgatóm ... — Hát arról van szó, hogy Horthyék különbékén spekulálnak — . frolytatjukj , J