Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-10 / 7. szám

Mezőgazdasági beruházások A mezőgazdasági nagyüzemek — tsz-ek és állami gazdaságok — az idén ismét jelentős összegeket fordítanak beruházásokra: a felhasznált összeg előreláthatóan eléri majd a 8—8.2 milliárd forintot. Ebből a közös gazdaságokra 6, az állami gazdaságora pedig hozzávetőleg 2,2 milliárd forint jut. Az állam nagy mértékben segíti a beruházási program megvalósítását. A mezőgazdasági nagyüzemek a vállalati beruházások után széles körű állami támogatásban részesülnek. Egyebek között például 70 százalékos ártámogatást kapnak a szarvasmarha- és sertéstenyésztési célokat szolgáló épületekhez, és ugyanilyen arányú kedvezmény illeti a szakosított tehenészeti és sertéshizaló telepek járulékos beruházásait is. ötven százalékos építési kedvezményt kapnak a hűtő-tárolókra és a növéyházakra. Érvényes marad az a koncepció, amely a marhahústermeléssel kapcsolatos beruházásokat megkülönböztetett anyagi ösztönzéssel segíti. A fejlesztésre szánt összegek nagyobb hányadából, korszerű tehenészeteket alakítanak ki. A sertéshúsprogram megvalósításáért főképpen a meglevő férőhelyeket korszerűsítik. A Duna alatt A budapesti földalatti vasút építői jó ütemben haladnak a Duna alatti szakasz fúrásával. A két hatalmas szovjet gyártmányú fúrópajzs közeledik a budai partfal felé. A jobboldali vonalalagút mindössze 17 méterre van Budától, a baloldalit 60 méter választja el. A vízalatti munkák különleges körülményei miatt sok megelőző biztonsági intézkedést foganatosítottak; plusz egy atmoszférás túlnyomás alatt dolgoznak, menekülő hidat készítettek, hogy az esetleges vízbetöréskor akadálytalanul juthassanak t* a légzsilipekhez a munkások. Metánészlelő műszer és könnyűbúvár mentőkészülékek egészítik ki a biztonsági intézkedéseket. A tervek szerint a meder alatt 12—15 méter mélységben húzódó mindkét vonalalagút egy hónapon belül „megérkezik" Budára. RÉGI ÉS ÚJ FORMÁK A pedagógus-szakszervezet a hátrányos helyzetű tanulókért Mint a pedagógus-szak- rányos helyzetű tanulók 80,3 napközik nyújtotta lehetőséMTX foto — Bara István felvétele Képünkön: Teljes iizem a Duna alatt Hajnaltól reggelig A sajtó névtelen munkásai között Hajnali fél 5-kor már kez- kek nevelése, az otthoni sok fizetők, ha későn jutnak az dik a munkát a szegedi l-es elfoglaltság miatt nem tud- aznapi laphoz. Pedig ők sietpostán a hírlaposok. Ez idő nak egész napi munkát vál- nek legjobban, hogy mielőbb tájt fut be Budapestről az lalni. A hírlapkézbesítés — végezzenek, az autóbusz, amely a napi- igaz, korán kell kelni, a reglapokat szállítja. Ugyancsak geli órákban legdermesztőbb ilyenkor jelentkeznek a a hideg — mégis 10—11 órányomda Kárász utcai kapu- ra befejeződik, s így több idő "el" "T jában a helybeli újságért, a int otthoni rfoioora Iel raKomannyai. szervezet városi bizottságának a napokban tartott küldöttértekezletén Borsos László titkár egyebek között bejelentette, a szakszervezeti munka új vonása, hogy növekszik az alapszervezetek aktivitása. Egyrészt maguk az iskolai szakszervezeti bizottságok, illetve bizalmiak, főképpen az iskolatanácsban kifejtett tevékenységükkel százaléka ilyen zsúfolt lakásban él. Tanulók a napköziben geket a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, s a legtöbb iskolában a szakszervezeti bizottságok eredményesen működtek ebben közMint ez az egyetlen példa is szemléletesen bizonyítja, már önmagában a felmérés sem egyszerű feladat. Még hatékonyabban vesznek részt nehezebb természetszerűleg a az iskolavezetés munkájá- segítés. De nem megoldhatatban, másrészt ma már nem- j különösen akkor, ha ezt cscilt 3 bizottsági tagok CtOl- — goznak, hanem egyre többen a munkát rendszeresen vég- fígyelemmeí" kTséruT^a az alapszervezetek tagjai kö- zik és ellenőrzik, s minden segítés olyan hagyományos és A főiskola kezdeményezése Az iskolai szb-k természezül is. Tanulmány és vita — De ha úgy van, mint most is, hogy késik a vonat, akkor nem indulhatunk el Máskor, különösen, ha új a kézbesítő, vagy helyettejut az otthoni dologra. Dél-Magyarországért A me- ,, — . ,, , ,, „ , • . , „ „„_,,,, Borbás Lászlóné „az ujszegediek kedvence". ötödfk .. . . „ , , .. ^Alvvnnft v f éve csútalja ezt a munkát, s.tem kell valamelyik megszemelyi onat, amely a ke- körzetébenJ mindenkit ismer betegedettet, nehéz az ehgapeslapokat, hetilapokat hozza. m°ndenW ismert zodás ott> aho1 8011 a levél" — Ha minden klaoool" szekrényen, sem a lakáson akkor a iTsótancéből átata- - Sok helyen a kertkaPu nincs névtábla. Petőfitelepen kított munkahelyen 5 óra- J^TÍ^ /V S-tf* ^^ ^ kor elkezdhetik a napilapok, l^h V ! -th gf A^®" l0U utcakban meg az ismeft 6sákt°r amhondrP°kp^ai ötszáz lapo^ visrelT ki na- is alig igazodik el. A ker S5ÍS4* - mondja Ponyai ponta ebből ötszáz Dél„ Mihály, a hírlaposztály ve- ^agyarorszá& tes családi házaknál gyakran szabadon hagyott mérges kutyák riogatják a kézbesítőt — Letépte rólam az orkánkabátot A gazdája azzal fiS lent a pincében már szor- Nemcsak előfizetői vantírozzák is a kézbesítők neve nak, többen példányonként és körzete szerint a lapokat, is vásárolnak tőle. Itt, a zsúfolt helyiségben _ De már tudom kl me_ zetett ki, miért nem hoztam pillanatnyi megállás nincs, lyik nap mit szoko'tt ;enni_ lángost a kutyájának. Közben megérkezik a szállítmány a vonatról. Gyorsan ., szétosztják, s már egymás— S üzletnek milyen ez a „,• -x • , , , slalkozás' - kérdem Után sorjáznak 15 kl a glalkozas. - kerdem. kapun biciklijükre, hátukra — Három gyermekem van, akasztott 20—25 kilós táskátaLta^^Lc.'í^l^Jh; S viszem neki. Valamikor a™ k.lZbeS1 lEakkj„ába kereskedő szerettem volna kevesebb vagy több kerül jön, mint amennyi kelL — Legbiztosabb a Pestről indított napilapok érkezése, a legtöbb izgalmat okozza az lenni. Ennek a megindult és egyre fokozódó alapszervezeti aktivitásnak sok más között abban a munkában is megnyilvánulnak áldásos hatásai, amelyet az iskolák a hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében évek óta javuló eredményekkel folytatnak. Ez a munka természetesen nem kizárólag szakszervezeti feladat; eredményeiért elsősorban az állami vezetők, az igazgatók, továbbá a pedagógusok, az osztályfőnökök, a tanárok felelősek. De nagyon mindaz, amit ebben a dologban a szakszervezeti alapszervek tehetnek és tesznek. Mindenekelőtt kiemelkedő?n jelentős a városi bizottság munkája. A bizottság azon felül, hogy ezt a kérdést — ahogyan mondani szokták — állandóan napirenden tartja, Pálmai Miklóssal, a ságváritelepi iskola igazgatójával, III. kerületi felügyelővel, köznevelési felelőssel tanulmányt készíttetett és ezt egyik ülésén alaposan és részletesen megvitatta. Mit tartalmazott ez a tanulmány és a vita? Mindé nekelőtt tisztázta a hátrányos helyzet okait, többek között a rossz lakásviszonyokban, a rendezetlen családi életben, a szülők iskolázatlanságában, illetve nagyfokú elfoglaltságában jelölve meg a legfontosabb tényezőket. Ez a pontosság az okok meghatározásában azért szükséges, mert enélkül nem lehet számba venni, felmérni a hátrányos helyzetű tanulókat, akiknek körét egyes iskolákban túlságosan szűken, másutt túlságosan tágan vonták meg. A hátrányos helyszerv törődik vele. Ezt szol- jól bevált formáit is, mint gálja többek között, hogy az például többek között a korerre vonatkozó tennivalókat szervezésé, de az^feffií nemcsak az iskolavezetés, tuk hogy az új kezdeményehanem az osztályfőnökök, sőt zéseket támogassák, felkarollegújabban a szakszervezeti ják- Az újszegedi Mező Imu- xx i _ i . re általános iskolába pélbizottságok munkatervei is dául az idei tanév eleje óta tartalmazzák. főiskolai hallgatók járnak ki korrepetálásra, kifejezetten azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat segítsék. Az iskola vezetői szerint a fiatal tanárjelöltek hátrányos helyzetű tanulók komolyan, felelősségteljesen segítésének legfőbb eszköze végzik ezt a fontos muna korszerű, magas színvona- katlú tanítás. A szakszervezet- , Az iskolai szakszervezet! , . , . . ,, bizottságok tennivalója lenek e tekintetben is meg- hetne> hogy ezt a keJzdemé_ van a maga tennivalója, de nyezést általánossá tegyék. A ennél sajátosabb feladatai is főiskola hallgatói nyilvánvaielentős vannak. Ellenőrzik például, lóan szívesen vennének részt jeienios , benne, s maga a főiskola is hogy a hátrányos helyzetű támogatná ügyet) hiszen a tanulókat felvegyék a napkö- kezdeményezés éppen tőlük zikbe, természetesen az is- indult el. kólák adottságai, lehetőségei szerint, javaslatokat, indítványokat tesznek erre vonatkozólag. Az a hogy a szegedi iskolákban általában jól felhasználták Mit tesznek ebben a dologban a szakszervezeti szervek, bizottságok, bizalmiak? A Jelentős, fontos feladata lehetne ennek a tevékenységnek abban, hogy a hátrátanasztalat nyoS helyzetű tanulók tanul,?,, , mányi eredménye javuljon, és a továbbtanulásra felkészületebbé váljanak. Sokasodnak külföldi kulturális kapcsolataink Külföldi magyar rendezvényekben, eseményekben és sikerekben gazdag évként zárta 1968-at a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Világsajtót bejárt hír volt, hogy az Üj-Delhi-ben megrendezett hagyományos nemzetközi gyermekrajz pályázat és kiállítás százezer részvevője közül magyar kislány, az akkor 15 éves Rácz Rózsa ynerte el a fő díjat: India elnökének aranyérmét. Rio de Janeiroban Tóth István magyar fotóművész gyűjteményes kiállítását a brazil fotóművészek szövetsége aranyéremzet mozgalmas állapot, s az j mel tüntette ki. A német művészeti akadémia Berlinben bemutatta Raszler Káiskolai felméréseknek ezeket az időközben bekövetkezett itt készülő Dél-Magyarország két és fél ezer forintot ke- jukkai a hírlapkézbesítők. 1 esetleSes változásokat nyo— mondja egy szusszanásnyi rések. szünetben Dudás István, aki Persze a hírlapkézbesítők a legrégibb szegedi hírlap- zöme 900—1200 forint között kézbesítők egyike. keres havonta. Ezeknek kiA magyarázatot társai ad- sebb a körzetük, nem régen kézbesítők, nincs olyan ru- A legfrissebb hírekkel thijuk, mint a régieknek. ^ sag^en," ma több Meg szétszórtabb a település, a külső városrészekben több idő telik a járkálássaL Hegyi Józsefné, akinek a js férje is postás, Algyőről jár be naponta. Négykor kel, s olyan későn zár a helyi lap, hogy ha kétszínű nyomással készül, vagy nagyobb a terjedelme, például ünnepen és vasárnap, akkor várni kell rá. Hét óra múlt pár perccel. — Megint vesztettünk egy őt-át, s ezt az előfizetőnek nem lehet megmagyarázni. Végezetül még egy adatot: nyolc éve 45 ezer újságelőmint 70 ezer! Kondoros! János mon kell követnie. A város egyik központi iskolájában, a Béke utcai általánosban például 511 tanuló közül 206, a tanulók 39 százaléka lakik szobakonyhás lakásban. Ezek közül azonban a hátrányos helyzetűek száma csak 69. Jellemző viszont, hogy a hát., , . . . , jó, ha délre hazaér. — Karácsonykor is 8 ora tájban indultunk a kézbesítéssel. Pedig a 86 kézbesítő már fél 6-kor ott sorakozik az átvételre. Tegnap, csütörtökön a vonat késett egy órát, így a kényszerű várakozásban Hetedik éve enyém a rókusi állomás környéke és ezen a részen bizony elég távol esnek egymástól a házak. — Nem fárasztó ez? — Hát, nem könnyű, de volt alkalom szót ejteni né- szeretem csinálni. Jólesik, hányukkal. hogy az emberek szinte úgy Szinte kivétel nélkül nők. várnak az újságra, mint a S közöttük is alig akad egé- kenyérre, a tejre, szen fiatal. Családanyák A problémákról is szó esik. többségében, akik a gyere- A kézbesítőt szidják az előMohácson elkészült a híres farsangi ünnepség, a február 16-i busójárás programja Az évszázados népi szokásokat ápoló dunaparti város több mint tízezer vendéget vár a „Baranyai vasárnapok 1969." évi nyitányára. Nagy segítséget jelent, hogy a KISZ védnökséget vállalt a busójárás megrendezése felett. Ugyanis az életmód, az életformák változásával, a városiasodással a felnőttek közül mind kevesebben veszik magukra az ijesztő álarcokkal, kifordított subával, lármás kellékekkel járó busó öltözéket, az úttörők, a KISZ fiatalok viszont szívesen közreműködnek a hagyomány-ápoló rendezvényen. roly grafikus művész és Mináltz Pál festőművész száz alkotását. A párizsi Musée de l'Homme-ban reprezentatív magyar néprajzi Kiállítás került a francia közönség elé. Hollandiai kiállításon szerepeltek jeles grafikusművészeink közül Csohány Kálmán, Gross Arnold. Kondor Béla, Kass János, Lakner László, Major János, Orosz János, Pásztor Gábor és Würtz Adám. Műveik az amsterdami Kristiaan galériában arattak sikert. Teheránban magyar hetek eseménysorozata öregbítette hazánk hírét, ízelítőt adva többek között népművészeti értékeinkről és mai grafikusművészetünkről. Hódmezővásárhely képzőművészetét — többek között Tornyai János, Endre Béla, Kohán György alkotásaival — a franciaországi testvérvárosban, Vallaurisban mutatták be tavasszal. Számos külföldi kiállítás rendezője volt a kulturális kereskedelmi vállalat, amely Kolumbiába, Bogotába küldött egy-egy kiállításra való magyar tudományos és műszaki kiadványt. ősszel a Bécsi Vásáron önálló könyvstandja volt a magyar pavilonnak, a Collégium Hungaricum-ban pedig az összes bemutalótermet könyvekkel és hanglemezekkel töltötték meg. 1968-ban először reprezentálta a magyar könyvkiadást és hanglemezgyártást a Kultúra az Egyesült Államok-béli Cleveland város nemzetiségi napjain. További rendezvények színhelye volt Caracas és Belgrád is. Moszkvában a Puskin Múzeum adott otthont a Magyar Nemzeti Galéria 20. századi festészeti anyagából nyitott nagyszabású bemutatónak. Törökországi látogatása idején Péter János külügyminiszter Tekirdagban, az egykori Rodostóban felavatta a Rákóczi emlékmúzeumot. A több sörért Az ország legmodernebb erjesztő kádjait építik fel a Pécsi Sörgyár rekonstrukciója során. A berendezéseket Svájcból és Ausztriából szállították. Üzembe helyezésükkel a gyár 50 ezer hektóliterrel több sört készíthet. PÉNTEK, 1969. JANUÁR 10.