Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 4. szám
Kutatólaboratórium Szegedről Vietuamba Űjtípusú élelmiszeripari kutatólaboratóriumot készített a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz, dr Mészáros Lajosnak, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Alkalmazottkémiai Intézete adjunktusának találmánya alapján. A különleges berendezés első példánya exportra: vietnami megrendelésre készült, s már el is indították rendeltetési helyére. Az üveg és fémalkatrészek tömegéből álló laboratórium legfontosabb része a példátlanul nagyhatású pneumatikus porlasztókészülék. Ez, a különféle vegyi-, vagy élelmiszeripari anyagokat szinte füstfinomságúra alakítja, tehát a felületük a milliószorosára is növekedhet A kémiai anyagok így összeporlasztva, a hagyományos vegyítés ideiének a töred 'ke alatt egyesülnek. Hasonló a hatás például élelmiszeripari szárításnál: az ilyen eliárással zárt térbe felül beporlasztott folyékony élelmiszer megszárad, mire lehull. A gyakorlatban ez mi hogy egy ilyen elven működő közepes élelmiszeripari szárító — például levesporkészítő — üzem elfér egy szobasarokban. A berendezés most elkészült első példánya tehát megfelel egy folyamatosan működő vegyipari-, vagy élelmiszeripari üzemnek. Mivel a folyamatok rendkívül gyorsan, s emellett ugyanúgy mennek végbe mint egy nagy termelőüzemben, így az új típusú berendezés kiválóan alkalmas kutatólaboratóriumnak, tehát új gyártási módszerek kikísérletezésére. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban élelmiszeripari kutatásokra használják maja. A ktsz terve szerint évente 25 ilyen berendezést gyárt, körülbelül 20 millió forint értékben. D. B. Hit költünk a Tiszára, belvízvédelemre? Vasúti csomópont korszerűsítése Szolnokon megkezdték az ország egyik legszebb és legkorszerűbb személypályaudvarának épftését. Az új pályaudvar némileg közelebb kerül a belvároshoz. 700 millió forintos költséggel megvalósuló munka négy év alatt fejeződik be. A szolnoki személypályaudvar építése része e fontos vasúti csomópont teljes rekonstrukciójának. Első üteme, a korszerű automatikus technikai berendezésekkel felszerelt rendezőpályaudvar kialakítása, a múlt év november 7-re fejeződött be. (MTI) Pilóták továbbképzése MTI foto — Bajkor József felvétele A mezőgazdasági repülőflotta pilótái Kaposvárott tanfolyamon tovább bővítik ismereteiket. Itt meg kell védeniök „jogosítványukat"', s a repülőgép vezetéséhez szükséges szolgálati igazulványukat is. Képünkön: A pilóták a rádiónavigációs ismereteket gyakorolják egy AN —2-es gépen. Laci elcsavargott Tizenhárom éves kisfiú. A haja szőke, a szeme barna. Tanyán lakik. Pontos címe: Mórahalom, VII. kerület, széksóstói tanyák. Amikor találkoztam vele, egy rendőrtörzsőrmester előtt ült Szegeden. A neve, Laci. A vezeték nevét tapintatból nem írom le. — Hol töltötted az éjszakát? — kérdezik tőle. — Az állomáson. — Nem igazoltattak? — Nem. Azt hitték vonatra várok. — Miért jöttél el Szegedre? — Csak, jöttem. Gondoltam anyám testvéréhez elmegyek. — Tudod hol laknak? — Azt nem tudom. — Ittál szeszes italt? — Egy keveset — Hol? — A „Virágzóban". Ott lagzi volt Következnek a tanúk, akikkel együtt utazott a vonaton, jegy nélkül. A tanúk tizenhat-tizenhét éves ipari tanulók. Tanyabeli szomszédok. Laci nevezi meg őket, azt mondja a Makra jó barátja, azt hallgassák ki. Behívják a Makrát, meg a Szűcsöt is. — Hol találkoztatok össze Lacival? — A vonaton. Azt mondta, hogy a rokonaihoz megy. Rokonokhoz nem ment. Hova is ment volna? A barátokkal elsétált az építőipari dolgozók szállodájáig, rrajd visszafordult és járta a várost. Közben ivott is. Sört és bort. Majd a vasútállomáson meghúzta magát éjjelre. Enni nem evett új év napján. Másnap kilencven fillérért vásárolt magának kenyeret Annyit evett január másodikán. — Otthon is szoktál inni? — kérdik tőle. — Szoktam. — A szüleid adják? — Nem. Ott az üveg az ablakban, öntök magamnak. Persze kiszolgálták már vendéglőben is. Eleinte tagadja, azt mondja, hogy a Móra Ferkó hozta ki a söntésből, mert ő „nagyobbnak látszik", neki már adnak. Aztán a kistermetű és kisfiú Lacinak is adtak már, a mórahalmi kisvendéglőben. — Jársz iskolába? — kérdem én. — Igen hetedikbe, — Mindennap eljársz az iskolába? — Igen. — Milyen volt a tavalyi bizonyítvány? — Kettő egész nyolc. — S milyen lesz a mostani? — Egyes. Szegeden még alig járt A városról beszéL Gyerekes még az elképzelése, mint ahogyan ő maga is kisgyermek. Testvéreiről is beszél, akik, már kiröppentek a családi fészekből. Talán jóravaló gyerek ez a Laci? — Szereted a szüléidét? — kérdem tőle. — Igen. — Ok is szeretnek téged? Kivár egy pillanatog, majd megrándítja a vállát — Biztos. — Apukád hány éves? — Nem tudom. — Nem félsz, hogy megver ezért a kimaradásért? — Kicsit ideges vagyok. — Mivel szoktak verni? — Leginkább nadrágszíjjal. Vastag szíja van Apámnak. Tudom, hogy a rendőrség gépkocsival hazaviszi szüleihez, de megkérdem tőle: — Ha nincs pénzed, hogyan utazol haza? — Elgyalogolok, szeretek gyalogolni. A rendőr megkérdezte, hogy akarok-e még valamit a fiútól. Mondtam, hogy nem, semmit sem akarok. Azt sem tudom, hogy elverték-e a szülei, de így utólag mégis megkérdem Lacitól: „Jó lesz ez így, fiú?" Gazdagh István Ha Szegeden és Csongrád megyében — a naptári évet véve alapul — összevetjük a tavaly lehullott csapadékot a sokévi átlaggal, azt láthatjuk, hogy 47 milliméter csapadékkal adós maradt a természet. 1969 első negyedében 2 milliméter híján 100 milliméter csapadéknak kellene lehullania, hogy egyenlő lej gyen a sokévi átlaggal. Az eddigi hóesés vastagsága mintegy 10 milliméter, éppen csak betakarja a földeket. A törlesztésre nemigen törekszik a természet, ha csak ezután nem. — A jelek arra mutatnak — tájékoztatott bennünket Forgó László, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője —, hogy az idén is aszályos esztendőre számíthatunk. A talajvíz jelenleg egy méterrel alacsonyabb, mint 1965 ősze és 1967 tavasza között a legmagasabb volt. Tartós és magas tiszai vízállástól és nagy mennyiségű, jelentős károkat okozó belvíztől az edddigi jelek szerint nem kell tartanunk, i Hacsak nem lesz 30—40 cen- ' timéter magas hóréteg, amely az átfagyott föld felett hirtelen, egyik napról a másikra olvad el, s ugyanakkor nagyobb mennyiségű újabb csapadék kíséri. Az ilyesmi eléggé ritka. Minden eshetőségre idejében és alaposan felkészült az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly árvízvédelmi berendezések korszerűsítésére, folyamszabályozásra együttvéve 12 és fél millió forintot fordított. Ebből az összegből magasították meg több kilométer hosszan a Maros jobb partjának töltését, amely Szeged védelmét is biztosítja. Ugyanilyen munkát végeztek a Körös bal parti töltésén. A belvíz elleni biztonságra tavaly 17 milliót költöttek. Ebből jutott az úgynevezett pusztai új szivattyútelep építésére Hódmezővásárhely alatt. Jól emlékszünk, hogy az évekkel ezelőtti nagy belvíz ezt a részt elöntötte. Befejeződött az algyői főcsatorna beruházása, hasonlóképpen a SzilIér-Baktó Fertő főcsatorna korszerűsítése. Mindkettő Szeged előtt úgynevezett övcsatorna szerepét tölti be. A csatlakozó dorozsma—majsai főcsatorna korszerűsítésére is kétmilliót fordítottak. Az úgynevezett főművek vonatkozásában Szeged és környéke megfelelően biztosított a belvizek ellen. Árvízvédelemre az idén sem költenek kevesebbet, mint tavaly. Dóc térségében a Tisza jobb partján több kilométer hosszan 6 millió forint ráfordításával erősítik meg a töltést. Amint a Tisza vízállása megengedi, hozzákezdenek Csanyteleknél egy nagyobb arányú partbiztosításhoz, amelyre mintegy másfél milliót költenek. A vízügyi igazgatóság területén, Csongrád megyében is, tovább folytatják a belvíz elleni védelmi rendszer kiépítését. Ebben eddig is nagy szerepet kapott a Kurca belvízrendszerének fejlesztése, amelynek összes költsége mintegy 60 millió forint. A befejező szakaszhoz az idén 12 milliót érő munka van hátra. További 20 millió forintot fordítanak belvíz elleni kisebb berendezésekre, korszerűsítést szolgáló munkákra, egyrészt a pusztai szivattyútelep kiépítésénél, másrészt a dorozsma—majsai főcsatorna befejező munkálatainál. Az utóbbi években építette ki a vízügyi igazgatóság a tápéi gépüzemét, amely eddig is összefogó központja volt a gépesített ár- és belviz elleni védekezésnek. A továbbfejlesztésre hároméves programot dolgoztak ki mintegy 40 millió forint ráfordítással. Ebből építenek az ipari részlegben egy háromhajós műhelycsarnokot, utakat, szociális létesítményeket. Az idén megkezdett munkákra 13 millió forintot költenek, s a programot 1971-ben fejezik be. A gépesített központhoz közel, a MAHART-telep mellett építnek 4 és fél milliós költséggel egy korszerű sójateret, ahol a vízügyi igazgatóság úszóműveit javíthatják és biztosíthatják vízi járműveik téli tárolását is. Ehhez a munkához is hozzákezdenek már kora tavasszal. lé. F. a Uj agyáramvizsgáló Kitűnő minősítést kapott hétfői mintapéldány vizsgáján az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára esztergomi gyáregységének legújabb ngyáram vizsgáló berendezése. a tizenhat csatornás készülék. Az agy bioelektromos tevékenységét vizsgáló új berendezés a legnagyobb klinikák és kutató intézetek igényét is kielégíti. Az új gyártmánnyal az esztergomi üzem az EEG-t gyártó európai cégek élvonalába került. Román küldöttség hazánkban Vasile Gliga-nak, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettesének vezetésével hétfőn delegáció érkezett Budapestre. A küldöttség itt-tartózkodása során megtárgyalja és aláírja az 1969-es, 1970-es évekre szóló magyar—román kulturális együttműködés munkatervét. A vendégek fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Molnár János műyelődésügyi miniszterhelyettes is. Hűhó - a hó miatt Az ígéret számonkérése Miniszteri utasítás a kórházi felvételről Gyakori viták megoldását jelenti az egészségügyi miniszter ez évi első utasítása az előzetes helybiztosítás nélkül kórházba szállított vagy ott felvételre jelentkező betegekkel kapcsolatos eljárásról. Az utasítás többek között kimondja: a kórház vagy klinika illetékes orvosa köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredménye szerint dönteni a felvételről akkor is, ha a beteget előzetes helybiztosítás nélkül szállítják be vagy jelentkezik. Ha a beteggel kapcsolatos orvosi feladat egyáltalán nem vagy esak részijen tartozik a kórház feladatkörébe (például szemészeti klinikára szállítanak lábsérüléses beteget), de fennáll a közvetlen életveszély, az : orvos köteles a szükséges se- ! gítséget megadni. A beteg más kórházba történő továbbszállítására vagy hazabocsátására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos a szükséges segítséget megadta és a beteg felvételét más kórházba előzetesen biztosította. A fel nem vett betegről az orvos köteles minden esetben nyilvántartó lapot felfektetni, a vizsgálatra vonatkozó adatokkal. Ha a beteget nem mentőszolgálattal szállíották be, a nyilvántartólap másodpéldányát át kell adni a betegnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy azt más kórházba kerülése esetén, ottani orvosának, haza- | bocsátás esetén pedig keze- j lő orvosának adja át. , A gyerekek, akik hógolyózni, szánkózni szeretnének, arról panaszkodnak, hogy mit ér a tél hó nélkül. Az utcákat róvó emberek, az utakon közlekedő járművezetők szidják a házfelügyelőket és a köztisztasági vállalatot, mert az eddig hullott kevés havat sem takarították el rendesen. Persze, az iskolások szemrehányása az égieket illeti, mert a játékhoz a friss hó hiányzik. A felnőttek bosszankodása azonban érthetőbb és jogosabb, mert a szegedi járdákon és az utakon latyakká taposott — lassan egy hetes — hó a hanyagság következménye. December közepén jelent meg az újságban az a tájékoztató. amely megnyugtató felkészülést ígért a hó szervezett eltaKarítására. Ebben a cikkben seprőgépekről, szállító munkára váró gépjárművekről, takarító brigádokról volt szó. S eddig — bár még nem is volt számottevő hóhullás — mindezekből itt-ott kapirgáló néhány embercsoportot és egy-két a h/-kupacot összegyűjtő lovasszekeret, láttunk. A lakóházak, int'zmónvek, űztetek előtt a járdát kevesebb helyen takarítették le. min4 rem Az utakon a villamossínek mentén a köz'e^edési forgalom eléggé lekoptatta ugyan a havat, de ez nem az arra hívatottak munkájának az eredménye. Ahol dolgoztak is valamit, ott meg az út szélén éktelenkednek napok óta az összedúrt kupacok. Nem kell messze menni, hogy mindezt meg lehessen állapítani. A Lenin körúton, a Széchenyi és a Klauzál téren, a Magyar Tanácsköztársaság útján a sugárutakon is ez a látvány fogad, nem beszélve a szintén forgalmas mellékutcákról, mint a Mérey, az Attila, a Bocskai és a többi utca. A piactereken sem jó kedvvel tópótnak vásárlók-eladók a hóban. Pedig — a meteorológusok szerint — az igazi tél. a nagy hóesés még hátra van. Á beköszöntő havas időjárás türelme; volt, szinte bizonyítékát akarta annak, valóban jó-e a felkészülés. A tapasztaltak nem azt mutatják. Ezért lenne helyes ha a tanácsi és a rendészeti hatóságok máris intézkednének arról: söpöriön mindenki a maga portáia előtt, a köztisztesági vállalat pedig az utakon és az u'ak szélén v'ce-sze el a "Zükséges mun'-ó De ne o'snn .tempóval' rr.'n e^Hig hanem — igém tóhez Mven — szervezettel és rendszeresen. K. J. KEDD, 1969. JANUÁR 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3