Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

TÉLI ESTEK Megvallom őszintén, valahogy úgy akartam kezdeni ezt az írást, hogy régen olvastam egy finn könyvet, amelyben a tanyasi gazda elindul kölcsönkérni a távollevő másik tanyából néhány szál gyufácskát. Szegényember volt az istenadta, olcsó kis földnélkülijános, akinek még gyufára sem tellett. Aztán találtam közelebbi példákat is, időben, térben, egyszóval nekünk valót Elég csak a hajdani Szeged városához tartozó földek bérlőinek sorsára gondolnunk, a 20-as esztendőkre, amikor hányan, de hányan nem tudtak fizetni, szedhették batyuikat, mert elűzettek a bérleti földekről, s hogy a tanyákról is elzavarják, elűzzék óket, a városi tűzoltóságot rendelték ki. Azokkal bontották, verették szét a tanyák tetejét Birkózott, küszködött a homokkal, a feltört dűlőkkel, a városi szegénységből bérlővé avandzsált népség, s mire silány kis gyümölcsöst, szőlőt sikerített a tanya köré, búcsúzhatott tőle, sirathatta, átkozhatta, mert a megemelt bérleti díjat sehogyan sem tudta kifizetni, előteremteni. Dr. Bugyi István sebész-főorvos, az akkori Csongrád megyei közkórház főorvosa így vallott róluk: «... különösen a téli hónapokban érezhető kórházi betegeinken az a jellemző szúrós, kaparó „szegényszag". A nedves vályogfalak, a sárpadozatos lakóházakba befészkelődött penészgomba szaga az, ami mellbe vágja a nem benne élőt. A már ólholnapra tengődő napszámosok ruházkodása sok kívánnivalót hagy fent, kiváltképp a téli hónapokban." Alig múlik el tíz esztendő, még roszszabb, reménytelenebb a helyzet, gazdasági válság is sújtja a nincsteleneket, takarmányrépán tengődhettek a szegényemberek. Igaz, a város 80 filléres napszámmal útjavító munkát adott, de ez arra sem volt elég, hogy a családfő napi élelmét előteremtsék. Amikor 90 fillért mertek kérni ezek a napszámosok, akkor a polgármester a küldöttséget egyszerűen elzavarta. Szolgálhatunk éppenséggel gyufás példával is. Elég említenem, emlékeznem Rozika nénire, aki a „szatymazi kertekben" lakott, ugyancsak a 30-as években, t aki téli estéken óvatosan, nagy-nagy gonddal, ügyesen kettészelte a gyüfaszálakat, ne fogyjon annyira, tovább tartson. Mondhatnám, gyerekkorom téli estéit, a görhék, málék, sülttökök ízét, szagát, a lámpavilág nélküli tanyázgatásokat, mégis inkább mást választok; meg ne haragudjon lelkem, jó anyám. Anyám 35 esztendővel ezelőtt nem tudta hogyan is fog ő szülni, nékem életet adni. Mennyire elfeledtük ezeket a napokat, eszünkbe se nagyon jutnak. Pedig még nem múlt el egy emberöltő, s a földek ígéretesebbek sohasem voltak, a szegedi táj két marékkal kínálja vissza a töménytelen szenvedés, nélkülözés árát, a piros aranyat, a homok kincsét, a tőkék levét; a fűszerpaprikát, őszibarackot, szőlőt, gyümölcsöt, bort, áldott lett a sívó, valamikor elporzó homok. A téli esték számbavételre valók. Hosszúra nyúlnak, bőven jut idő mindenre, ki-ki elkészítse az évvég! leltárt. Mint a közös gazdaságokban, termelőszövetkezeti csoportokban tart a zárszámadási felkészülés, minden egyes falusi ember elgondolkodik azon, mire is vitte hát az elmúlt esztendőben, az elmúlt években. Számvetést csinál, mennyit vár még a közösből, mire fordíthatja a pénzmagot. Csalódni semmiképpen nem csalódott, ha olykorolykor megijesztette a korán jött fagy, a hosszúnak tűnő aszály, a közös legtöbb helyen kiheverte a csapást, kifogott az időn. Telik ma már, jól telik. Gondot inkább az okoz, hogyan használják, élvezzék, hogyan fordítsák jobban saját kényelmükre, szórakozásukra, művelődésükre a megkeresett forintokat Nőnek az igények. A televízió, személyautó, fürdőszoba, kertes ház, villany, gáz, hódít a falun. Ha azt mondjuk, hogy sohasem ment ilyen jól a magyar parasztságnak, akkor igazat mondunk. Mert ki állította volna ezelőtt három évtizeddel, hogy manapság, ha éppen kedve szottyan a gazdának, lekocsikázhat a tengerpartra saját gépkocsijával, vezetheti a Moszkvicsát, Volgáját vagy Fiatját, ha éppenséggel nem ő, akkor a felesége. Természetesnek vesszük, megszoktuk. Miképpen azt is, nehezen vállalják a termelőszövetkezetekben az állattenyésztői munkát, mert bizony oda naponta menni kell, s a telepeken, majorokban nincsenek még megfelelő kommunális épületek, mosdó, ebédlő, hideg-meleg víz, így aztán nem lehet ünneplőben végigmenni a falun, az elkoszolódó munkaruhát pedig restellik erősen. Jól ismerem a falusi emberek világát, a tegnapelőtti nyomorúságukból kilábalók reményét, szívós iparkodását. Mégis meglepett a közelmúltban az egyik téli este?"' Hazament a bátyám a szövetkezetből a napi dolga után, éhesen, átfázva, s nekikészülődött a vacsorának. Felesége paprikáskrumplit főzött, jó zsíros lében, talán még szalonnadarabok is úszkáltak benne, fehér kenyeret tett melléje. De a bátyámnak ez nem kellett, nem volt jó, hajbakaptak az asszonnyal, miért nem készített rangosabb vacsorát, húst, süteményt, hiszen bőviben vannak az eleségnek. Gazdagabbak, igényesebbek lettek a téH esték. Művelődési otthonok fényei, könyvek kínálják magukat, tanfolyamok, akadémiák. A falusi ember is többre törekszik, utolérni önmagát, lépést tartani a korral, amelyben él, boldogul. Meghányják, vetik közös dolgaikat, készülnek az itjei esztendőre, elhatározzák, hová mi kerüljön, mivel szépítsék a falut, s mit tegyenek érte. Mondhatnánk, a téli esték az álmodozások, a reális tervek készítésének ideje. Mint ahogyan régen, gyerekkorunkban is ilyenkor látogatott el hozzánk a jószavú mese, letelepedett mellénk a kemence padkára. Íme a régi vágyakból valóság lett, a téli esték legfőbb tanulsága. fis. Lukács Imre Talán • ii Ff jovore... Három út vár megépítésre a szegedi járásban, mégpedig Zákányszék—Bordány, Röszke—Mórahalom, Rúzsa—Üllés között. A szakemberek megállapították, hogy melyik út felújítása, kiépitése hány millió forintot igényel. A Zákányszék—Bordány közötti út hossza összesen 4,7 kilométer. 7 millió forintot is elkívánna a költségvetés, a röszke—mórahalmi szakaszon 5,5 kilométer földút. Megépítése 8 millió forintot igényel. A rúzsa—üllési útszakaszon szintén 5,5 kilométer hosszúságban kellene makadámút, szintén 8 millió forintba kerülne. Bár az érintett községek társadalmi munkával Ullés—Rúzsa jelentős pénzzel is támogatnák a munkálatokat, az idén erre nem kerül sor. Fontosság! sorrendben a Rúzsa—Üllés összekötő út kiépítése kerül első helyre. A mezőgazdasági nagyüzemek termékeinek szállítása így meggyorsulna, Szegedre és Szatymazra olcsóbbért juthatna el az áru. Ugyanakkor az út két oldalán tanyák húzódnak végig és a rúzsai ruki II., valamint az üllés kara-homoki iskola, itt autóbuszjáratot Indítanának. Az üllés—rúzsai üt megépítésének költsége 8 millió forintot tesz ki. Ebben az esztendőben már semmiképpen sem kezdhetnek hozzá, hiszen állami költségvetésből nem kapnak segítséget, mert többek között Kiskundorozsmán, Pusztaszeren, Sövényházán és Bakson építkeznek. Mit kell tudni a szanálásról? A veszteséges mezőgazda- bankhitelt kérhet, de csak sági termelőszövetkezetek akkor, ha ennek visszafizeté5 sét 12 hónapon belül biztositgazdaságos működési feltete- -a Ha a fent említett feltételeinek megteremtéséről ren- iek nincsenek meg, szanálást deletet hozott a PM—MÉM. kell indítani. Ez szervesen beleilleszkedik azoknak a jogszabályoknak a körébe, amelyek a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán szabályozzák a termelőszövetkezetek gazdálkodási rendjét i Hit mond a rendelet? A közös gazdaságok köré.11 Á szanálás „rendje1 A szanálást a megyei tanács végrehajtó bizottsaga, illetve adott esetben az ezzel azonos szintű tanács rendeli eL Természetesen előfordulnak sajátos esetek is, amikor a szanálási eljárást a a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöben az érvényben levő arak, ke a Magyar Nemzeti Bank valamint a tamogatasok ku- elnöke javasolja, ez esetben lönböző módjai, formái lehe- a végrehajtó bizottságnak el tővé teszik, hogy a gazdái- kell rendeinie. Sőt, maga a kodás átlagos megfelelő veszteséges termelőszövetkeszintje mellett a termelésra- zet ig Kezdeményezheti, kérfordításait fedezzék az árbe- hetj ezt. vetelek es a tagságnak a he- A szanálási bizottságok velyi adottsagoknak megfelelő- és 3_5 tagját a végen, biztonságos jövedelmet, rehajtó bizottság jelöli ki. megelhetest nyújtsanak. En- Feltétienüi képviselnie kell nek ellenere különböző okok egy.egy tagnaK a bankot és a miatt ha veszteseges gazdal- vb_t Az eljáras ideje alatt a kodas jelentkezik huzamo- termelőszövetkezetek vezetői sabb idon át szanálást lehet feladatukat ellátják. Az is alkalmazni. A rendelkezesek megtörténhet, ha olyan súelsodleges célja, hogy fel- lyos hibák merülnek fel, hogy tarjak a veszteseg forrásait, az eljárás idején a tsz vezerómutassanak, hogyan lehet tóu felfüggesztik. A bizottjavitam a gazdalkodast, mi- sá alapvető feiadata, hogy lyen szervezeti vagy egyeb feltárja a veszteség okait és intezkedesekre van szükség, megállapítsa az esetleges szeh0?>:. * kozos eazdasag meg- mély, felelősséget. Átvizsgalerosodjék. ja a szövetkezet teljes számA rendelet kiterjed vala- viteli anyagát, az ellenőrző mennyi termelőszövetkezetre, bizottságok jelentéseit, a reamely zárszámadásában vesz- víziók alapján készített jegyteséget mutat kl. De szanálá- zőkönyveket és jelentéseket, si eljárás alá vonhatók to- a bank vizsgálati és elemző vábbá azok a közös gazdasá- anyagait, a közgyűlések és gok is, amelyek zárszámadá- vezetőségi ülések jegyzősukban nem mutatnak ki könyveit, okmányait. Emelveszteséget, de esedékes kö- lett szóban is meghallgatják telezettségeik teljesítéséhez az érdekeltek véleményeit, nem rendelkeznek olyan esz- tapasztalatait, esetleges jaközökkel, amelyek egy éven vaslatait belül értékesíthetők és az elért árbevételből a kötelezettséget teljesíteni tudnák. Előfordulhat, hogy a veszteséges szövetkezetnek csak olyan mértékű jövedelembiztonsági alapja van, amely a veszteséget nem fedezi, ilyen esetben a szövetkezet Luca-pogácsa MlllllllllllllllllllllllllllUllllllillllllllllinilllllllllllllllllllllllD Hatalmas a rúzsai tanyavilág. Télen, ha tanyázni, disznótorozni összejönnek a szomszédok, sok szóval emlékeznek meg a régi világról, a híres betyárvezérről, Rózsa Sándorról. Mert hogy erre is gyakran járt. A beláthatatlan homoktenger, a bokros, erdős világ védelmet nyújtott a pandúrok ellen, s felhajthatták a könnyen szerzett jószágokat, egészen Pest alá. Némelyek szerint a falu is onnan vette nevét, Rózsa Sándorról, minthogy mondogatják; rózsa-ruzsa, Rózsa Sándor = Kuzsa Sándor. Az idősebbek tudják még a fáját is, az öreg eperfát, ami alá igen-igen sokszor kikötötte a lovát. Mások meg arról beszélnek, mégsem a betyárvezérről kapta nevét a falu, hanem a rúzsa járásról, minthogy ruzsaszínű tehenek legeltek volna rajta. A falu az ősi mesterséget őrizi nevében, a pásztorkodást, hiszen valaha a régi világban pásztorszállás volt itt. Baromjárás, Rúzsa Jakab-féle baromjárásként említik a régi írások, innét később az elnevezés, ruzsajáxás, még később pedig Rúzsa. Hanem azért igazuk van az öregeknek, akik szívesen emlekeznek Sándorra, hiszen itt fogták el a Paplógó-tanyán, 1857 május elején. Akkoriban három család húzódott meg a tanyában, szűkös szegénységben. Katona Pál is itt élt, aki keresztkomája volt a homoki betyárnak. A hagyomány szerint Majsára mentek a vásárba, ahol megtetszett egy jóformájú c ikó a vezérnek. Alkudozott rá erősen, de kicsi volt a bugyelláris, vékonyan csörgedezett binne a pénz. Elment, hogy szerezzen, ám amikor meglett a csikó ára, nem mert visszarrenni a gazdához, mert félt, hogy felismerik. / ':kor már tízezer forint volt a fején. Komáj' -a, Katona Pálra bízta hát a vásárlást, aki e ónban nem igen bolondulhatott a gyorslábú erikóért, inkább ökröket vásárolt a pénzen. Hová leit a iizezer (orsnf? Sándor aztán odaállított május elején a tanyához. Odakormányozta lovát, mindjárt az ajtó 'elé. Számonkérni, hová is tette egvkomája, Katona Pál a csikó árát. De éppenséggel nem volt a házban a keresett, hanem az ólak közül került elő egy vasalt lőccsel, amivel majd-hogy eltángálta a nagy vezért Szó szót követett dulakodtak, s Rózsa Sándor pisztolyát is használta, átlőtte Katona Pál balkarját összeszaladt a ház, a három család és Katona Pál Maris nevű lánya egy baltával úgy fejbevágta a betyárt, hogy az elájult Összekötözték és pandúrkézre adták. A tízezer forintot állítólag megkapta a három család, s elosztotta, legalábbis így őrzi a monda, így mondta el a falusiaknak Katona Pál dédunokája. Decemberben sokan megsütik még a Lucapogácsát. Búzalisztből készül, főtt krumplival gyúrják össze, tepsiben sütik. Korán hajnalban kemencébe dugják, hogy mire jönnek a Luca-köszöntők, akkorra friss, meleg pogácsával kínálják őket. A gyerekek meg viszik az iskolába, s rágják szaporán, hátha hozzájuk kerül a szerencse, a híres pénzmag. A tanyába gent vagy lányt sohasem szúrtak meg. Aztán kiderült a nagy virtuskodás, nagy legénykedés titka is, a bicska pengéjére morzsolt kukorica csutkaszárat húztak, éppen csak hogy a kés hegye állt ki, sérhette meg a szenvedőt Szerencsére mostanára kihalt ez a virtuskodás. Még a búcsú is elmegy különösebb összezördülés, veszekedés nélkül. Se híre, se becsülete nincs az ilyen legénykedésnek. Mezsgye húz ás A haragra mindig akadt ok. Elszántotta a szomszéd a mezsgyét máris haragudott a másik, bosszút forralt és állt is. Ennek egyik módja a mezsgyehúzás. Mégpedig Szent György napján, éjfélkor kerülhetett erre sor, amikor levetkőzött pőrére a sértett lehetett az nő vagy férfi és végigszaladt a szomszéd mezsgyéjén, elvitte a tej hasznát Igaz, a futás sem volt mindenféle, fehér lepedőt terített meg várják a vendégeket, csak férfi legyen, aki először kopogtat be. A férfivendég szerencsét termékenységet boz mégakk,f - magára az "igazságtevő, is, ha a Luca-pogácsában megtalálja a rézkraj- ^ 6 cárt, s magával viszi. Mert annak nagy értéke van, vásárolni kell rajta, ha lehet a vásárban, szerencsés lesz a gazda, szerencse lesz az árun, amit érte adnak. A 'ándékbicska 't A szűkre szabott mesgyék világa virtuskodóvá, ellenségeskedővé nevelte itt hajdanán a fiatalokat. Amikor az apa elvitte először búcsúba a fiát, megvette az első ajándékot, az nem lehetett más, csak bicska. Amikor meg eljött a bélozások ideje, készülődött a legény a tanyából, akkor valahogy ilyen szavakkal szóltak hozzá: „Fiam, inkább hat csendőr kísérjen, mint egy pap." A szülők belenevelték a maguk bosszúságát, ellenségeskedését, kicsinyes világát az utánuk következőkbe. Így aztán, ha eleresztették balba a legényfiút, sohasem tudhatták, ki jön meg hajnalra, a legény vagy csak a híre. Mert gyakran megesett a bicskázás. Nem is olyan régen, az egyik fiút 15 késszúrás érte. És két hét múlva már ott táncolt a bálban ... Egy időben tiltották, nem vihettek be bicskát a bálba a legények. Segítettek rajtuk a lányok, becsempészték a bugyiban. De ideElfedete az idő. Régi szokás ez, elavult, hiszen nincsenek már mezsgyék sem a rúzsai határban, a hajdani, valamikori járásokat, baromjárásoktt felváltották a nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök. Jóképű falusi házak szaporodnak a központban, csinosodnak a tanyák is. Nem eshet meg, ami korábban az egyik rúzsai tanyán megtörtént Kicsire sikeredett a ház, alacsony fallal, mindjárt a padlásfeljáró a pitvarból nyílott. Felrakták hát a kolbászt, szalonnát. Egyik éjszaka váratlan látogató mászott be a tetőn. Magához vette a szalonnát, kolbászt, de szerencsétlenül lépett, s a padlásajtó lecsapódott, leesett a pitvarba. Ott aludt a gazda, felriadt hirtelen. A fineszes látogató akkor már az ajtót nyitotta. Félálmában szívesen köszönt neki a házigazda, mondta: jó estét. Az meg megzavarodott, nem tudott mást kinyögni, csupán annyit; van eladó szalonna. Erre meg a gazda azt felelte; köszöni, nem kell. Reggel aztán kapkodott fúhöz-fához, de hűlt helve volt a malacnak. Már a padlásra felkötözött malac maradványainak. Sz. L. L Do'gozik a bizottság A szanálási bizottság jelentést készít, amit a megyei tanács végrehajtó bizottságának nyújt be. A javaslatok felől a vb dönt A bizottság igen sok javaslattal élhet. Így megemlítünk néhányat: ha a bizottság szerint a gazdálkodás megjavitásának feltételeit a tsz saját hatáskörében megteremtheti, akkor termelési-szervezési-technológiai és más gazdasági, pénzügyi intézkedéseket közvetlenül a közgyűlésnek javasol. Ha — a vizsgálat szerint —' a termelőszövetkezet gazdálkodása csak saját erőforrásait és lehetőségeit meghaladó intézkedésekkel javítható meg, erről külön szabályok "szerint a járási tanács vb véleményét figyelembe véve, a megyei tanács vb dönt. Előfordulhat, hogy a veszteségesen gazdálkodó tsz más tszszel egyesül. Előfordulhatnak végletes esetek, amikor a termelőszövetkezeti törvénjr végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni, amely elvezethet a működési engedély megvonásához is. A szegedi járásban az üllési Kossuth Termelőszövetkezetben 1968. december másodikán kezdte meg munkáját egy öttagú szanálási bizottság, amelynek vezetője Lovai Kálmán, a megyei tanács vb revizora volt. Tizennyolcadikán összefoglaló jelentést terjesztettek a megyei tanács vb elé. Munkájukat summázva megállapítható; amennyiben megfelelő személyi változás történik, úgy a közös gazdaság szekere kijut a kátyúból. A csengelei Honfoglalás Termelőszövetkezetet szintén szanálásra javasolták. Sőt, úgy hírlik, ez lesz a ruzs^ Juhász Gyula Tsz sorsa is.