Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

HOL A LEGTÖBB KOSSUTH-SZOBOR? Egy szegedi orvos érdekes gyűjteménye Habent sua fata libelli — ám úgy látszik, a szobrok­nak ts megvan a maguk sorsa. Sok kallódik, feledés­be merülten alussza álmát egy sötét kapualjban, de az is lehet, hogy tágas tér kö­zepén ágaskodik, csak éppen senki nem emlékszik már, mióta áll ott, s ki csinálta. Dr. Ádámíy Józsefnak, a nyugdíjba — de korántsem nyugalomba — vonult főor­vosnak a Kossuthot ábrá­zoló szobrokkal kapcsolat­ban minden adat, ahogy mondani szokás, a kisujjá­ban van, no meg a példás rendben tartott dossziéiban. S hogy mennyi idő, munka és szervezés van ezekben a dossziékban? Ibsennek tulajdonítják azt a mondást, mely szerint min­den értelmes embernek van egy „hobbyja". Adámfy dok­tor négy éve foglalkozik a hazánkban található Kos­suth-szobrok lajstromba vé­telével, történetükkel, alko­tóikkal. Mi késztette rá, sekkel —, másfelől az, hogy ben, a legtöbb köztéri szob­ezt a témát eddig még senki rot 1902-ben, Kossuth szüle­nem dolgozta föL Ez adta az ötletet, hogy szétküldje leveleit és fölhívásait múze­umoknak, városi és községi tanácsok művelődési osztá­lyainak, levéltáraknak és na­pilapoknak. És íme, megin­dult a levéláradat: eddig körülbelül 1500 válasz érke­zett, köztük sok magánsze­mélyektől, mint legutóbb pél­dául attól a mérnöktől, aki­nek egy, a pécsi Zsolnay­gyár által készített, 27 cm tésének századik évfordulója alkalmából állította az emlé­kezni kívánó utókor, s a nagy magyar államférfit leg­többször Horvay János szob­rászművész mintázta — ceg­lédi szobrának mását 1899­ben, három évvel korábban avatták föl New Yorkban, mint itthon. S még egy ér­dekes történet: Adámfy fő­orvos ismerte föl a Kecske­méten álló szobor ülő mellék­bogy érdeklődése éppen ez bori Kossuth-szobor még őrzi irányba forduljon? Egyfelől titkát magas zöld eozin mellszobor alakjában Kacsóh Pongrá­van a birtokában, s amely valószínűleg egyedi példány. Minden szerepel ebben a nyi Iván tartásba n: térképek bejelölve a szobrok helyével, mindegyik alkotásról több — javarészt sajátkezűleg készí­tett — fénykép, pontos ada­tok a szobrászról, a művek keletkezési és fölállítási ide­jéről. Csupán egyetlen szo­bor alkotója anonym még, s az időpontot sem sikerült eddig kideríteni: a kiszom­az a tény, hogy egyetlen költőt, tudóst vagy államfér­fit sem örökítettek mégolyan sokszor, mint éppen Kos­suthot — külföldön mintegy 25—30, Magyarországon 129 köztéri, múzeumi és magán­tulajdonban levő szobormása van, s ez a szám még nö­vekedhet is az új fölíedezé­Néhány érdekes adat, ame­lyet Adámfy főorvos csak­úgy, mint minden egyéb, az üggyel kapcsolatos tudniva­lót, fejből tud: a legtöbb szobor Csongrád és Szabolcs megye területén található, a legelső Kossuth-szobrot Sió­cot, a János vitéz zeneszer­zőjét, aki a szobrásznak, Teles Edének volt jó ba­rátja. Egy ilyen nagyszabású adatgyűjtés természetesen nem történhet segítőtársak nélkül. A szegedi József At­tila Tudományegyetem köz­ponti könyvtára után most már a Művelődésügyi Mi­nisztérium is támogatja Adámfy doktort kutatásai­ban, amelyeknek eredményét majd monográfia formájá­ban dolgozza föL Persze csak akkor, ha már az anyag vég­legesnek és lezártnak te­kinthető. S ki tudja, hogy maroson, a mai Balatonsza- ez mikor lesz? Hiszen még badi területén avatták 1894- mindig érkeznek a levelek... Kulka Eszter Legyezik az aszályt A kiskundorozsmai József Attila tsz nagyarányú be­ruházással veszi fel a küz­delmet a földjein gyakran pusztító aszály ellen. Egy­millió forintot áldoznak erre a célra. A munkák elsó ré­sze a meglevő csatorna szé­lesítésével. tisztításával kez­dődött meg. A felújítás 3 ezer méteres szakaszra ter­jed kl. Ezenkívül 4 ezer mé­ter hosszúságban teljesen új csatornát építenek. Amint a2 .dőjárás megengedi, ehhez is hozzáfognak. Az új létesít­mény kettős hasznosítású lesz, egyrészt öntözést, más­részt belvízmentesítést szol­gál. A vizet a Fehértó meg­kerülésével az algyői főcsa­tornából vezetik el. Mivel a csatornahá'ózat több más gazdaság földjét is érinti, a kiskundorozsmai tsz nem zárkózik el az elől, hogy — a beruházás egy részének megtérítése ellenében — ezek a szövetkezetek is hasz­nálják az öntöző vizet A József Attila Tsz újabb kor­szerű esőztető berendezése­ket vásárol és főleg a fűszer­paprika-. a kukorica- és a lucernaíöldeket árasztják el mesterséges csapadékkal. Ha terv szerint halad az építke­zés. úgy már ebben a gaz­dasági évben öntözhetik a másodnövényeket KERESKEDELEM név A nagyobb önállóság, a kínálkozó versenylehetősé­gek hatására sok minden­nel megpróbálkoznak a vállalatok, hogy ismerteb­bé, elfogadhatóbbá tegyék nevüket. Például éDpen ne­vet változtatnak. Gyakran amiatt nevet a közönség, hogy milyen nyakatekert, kimondhatatlan, nagyképű elnevezések születnek. De íme az ellenpélda: a Sze­gedi Fémfeldolgozó és Fi­nommechanikai Vállalat kérelmet nyújtott be felet­teséhez, a tanácshoz, en­gedné meg, hogy egész egy­szerűen Szegedi Fémipari Vállalatnak nevezzék. Az Indok: a régi cégnév nem fedi a vállalat munkájának tartalmát, s ráadásul hosz­szusága miatt nehézkes a használata. A névváltozta­táshoz hozzájárultak, úgy­hogy március 1-től mái- az újat használják. Vajon mikor változtat nevet például — hogy csak szegedi cégeknél maradjak - - az Anna Gyógyvíz-, üdítőipar és Szikvízipari Vállalat, a Szegedi Járási Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Építési önálló Közös Vállalkozása? U. számú Már majdnem teljesen le­szoktunk a számozásról: a cukrászdáknak, vendéglők­nek nevük van, ha olyan túl nagy fantázia nem ls kellett elkeresztelésükhöz: Ibolya, Éva, Kedves, Cuki, Mignon, Alsóvárosi, Gu­lyás, Felsővárosi, Zóna stb. let, ráadásul nem i& egy. Az egyik 4-es például a Dugonics tér 3. szám alatt (szövetkezeti), a másik 4-es az Odessza lakóne­gyed 26-os épületében (ál­lami) működik. Kl tudja, ki akarja ezt mind fejben tartani? Ráadásul minden A Kárász utcai üzletek boltra ugyanaz az ákom­Kossuth Lajos szobra New Yorkban Papírta vetett retekmag A röszkei Kossuth Tsz gazdái intenzíven foglalkoz­nak korai retek termelésével. Sok év alatt ötletes és jol bevált módszert kísérleteztek ki a magvetés könnyítésére. Vékony, úgynevezett, kalap­papírt használnak erre a cél­ra. Ez nyolcvanszor százhúsz centiméter nagyságú s erre „vetik" a magot, még pedig úgy, hogy megfelelő távol­ságban szemenként ragaszt­ják rá Erre az aprólékos munkára most télen bőven van idő s a családok apraja­nagyja kiveszi belőle a ré­szét Amikor megtelnek az ívek és az időjárás is ked­vező, kihelyezik a kertekbe a műanyagfóliák alá Ezután homokkal szórják tele, majd jól belocsoiják a papfrlapo kat, amelyeit eláznak és né­hány nap alatt kikelnek a magok. Ezzel az ügyes, talá­lékony módszerrel már előre kialakítják a legmegfelelőbb tenyészterületet és a kikelt növényt már nem kell ritkí­tani. Ezenkívül előnyös ez az eljárás azért is, mert a helykihasználás a lehető leg­gazdaságosabb. A szöyetkezet tagjai a kis kertekben nevelt primőrt közösen értékesítik. többségét is nevén nevezik: Sirály, Adám, Hófehérke, Juhász Gyula, Duna. Jó . az ilyen megoldás, a közön­ség hamarabb fejébe vesz egy-egy szépen hangzó ne­vet, mint egy számot, ami az előzővel meg a követ­kezővel könnyen fel is cse­rélhető. Mert ugyebár van l-es, 2-es, 3-as fodrászüz­bákom betűs fodrász szó van kipingálva, ami — ha az ember a városképet né­zi — unalmas is. Budapesten nemrég ne­vet adtak a fodrászüzle­teknek. Lehet, hogy rosszul tették, de hogy biztosak le­gyünk benne, ki kellene próbálni Szegeden is! Piros-arany Tudom, rosszul állunk a márkákkal, védjegyekkel, emblémákkal, címkékkel, most kezdjük tanulni, ho­gyan is bánjunk velük. Egy-egy ilyen rajz, grafika — ha jó — mintegy meg­határozza, össze nem cse­rélhetővé teszi áz árut. Tu­dom, ha a szappanos polc­ra nyúlok a boltban, s aranypapír csomagolású szappant emelek le róla, az csak Tímea lehet. Ha egy­szer valakinek eszébe jút­ba meg arany színű doboz­ba is töltik, hogy a Feszti­vál gyöngye bornak olyan megtévesztésig hasonló pi­ros-arany címkéje van, mint az egyikfajta kadar­kának. A példákat (már­mint a rossz példákat) még hosszasan lehetne sorolni. Nem ártana, ha a kereske­delem jelezné a különböző termelőüzemeknek, esetleg még az áru forgalomba ho­zása előtt, amikor úgy ta­lálja, hogy az egyik cso­na, hogy az Operát is magolás úgy hasonlít egy­aranyba csomagolja, össze- máshoz, mint a tyúktojás a cserélném őket, s bosszan­kodnék. Ezért zavar, hogy azOm­nia kávét ezüst színű fóliá­tyúktojáshoz. (Persze nem az 1,60-as a 2,40-eshez!) Fehér Kálmán Gyakran olvasom az apróhirdetések között, hogy elvesz­tett kesztyűt, aktatás­kát, elcsavargott ku­tyát vár vissza gaz­dája a „becsületes megtalálótól, illő ju­talom ellenében." Ismerősöm, közös ismerősünk fiáról és annak két barátjáról mondott el érdekes történetet. Nyilasi Zoltán, Újhegyi György és Horváth Péter a szegedi épí­tőipari szakiskola másodikos növendé­kei. Együtt sportol­nak, szórakoznak s néha együtt is tanul­nák. Közel laknak egymáshoz. Decemberben ne­héz nap volt az Isko­lában. A „hármas" hazafelé indult, még mindig az ellenőrző könyvbe kapott taná­ri bejegyzésen töp­rengve. A Dózsa György utcában or­„Illő jutalom ellenében" ruk előtt futott el ja telefonált a gyár­egy áruval megrakott ba és az állomásra tehergépkocsi. Az is- Egyik helyen sem mert huppanóban tudtak az elveszett nagyot zökkent s egy cipőkről. Üjhegyiék doboz az útra esett a a rendőrségre tettek rakományból Az au- telefonbejelentést, tó már el is tűnt, mi- Azután vártak, szü­kor a három fiú oda- lők és fiaik egyaránt, ért. Mit tegyenek? hogy mi következik. — Nem akartunk Másnap a gyárból ügyet csinálni belő- küldtek valakit, hogy le. Haza vittük Nyi- átvegye a talált ér­lasiékhoz a csomagot, téket. Az átvevő ei­Gondolták, ha fel- ismervényt adott, bontják, kiderül, kié. fogta a csomagot, s S valóban: a doboz- azt mondta, „jó na­ban tíz pár exportra pot". Nyilasi mama készült, német angol, még felhívta a gyá­orosz nyelvű Ismer- rat, megkapták-e az tetővel ellátott női elveszett cipőket, lakkcipőt találtak. Igen, megkapták. Tehát a cipőgyár Kész. szállított a vasútra. S ezzel a történet Nyilasi Zoli marná- ls kész. Vége. A fiúk még osztálytársaik előtt sem emlitették, hogy négy-ötezer fo­rint értékű „lelettel" volt kalandjuk. — Nem beszéltünk róla, mert természe­tesnek tartottuk az egészet. De azt nem lehet természetesnek tar­tani, hogy a gyár, amelynek export hiá­nya talán csak az országhatáron derült ki — meg se köszön­te a három diáknak, amit tettek. Nem is beszélve arról, hogy iskolájuk igazgatóját, KISZ-szervezetét is értesíthették volna Zoli, Gyuri, Péter becsületes eljárásá­ról. Sót, az sem lett volna illetlenség, ha „illő jutalomban" ré­szesítik őket. Legalább úgy, mint ahogy a szökött puli megtalálóját szokás. Kondoros! János Betegségi segély részegség miatt T. I. tsz-tag berúgott és eltörte a lábát A körzeti orvos igazolása szerint ke­resőkeptelen. A termelő­szövetkezet azonban beteg­segi segélyt nem folyósít számára, mert részegseg következtében vált kereső­képtelenné. Olvasónk úgy hallotta, hogy az új tsz­törvény szerint csak az el­ső három napra nem jár segély, ha a megbetegedést részegség okozta. Betegség címén a termelő­szövetkezetnek azt a tagját keli jövedelempótló kész­pénzsegélyben részesíteni, aki a körzeti orvos igazolá­sa szerint keresőképtelen be­teg és a megbetegedést meg­előző egyévi, illetve — ha az a tagnak kedvezőbb — a megbetegedés első napját megelőző naptári évben a részére megállapított mun­kát teljesítette. A betegségi segély egy napra eső össze­ge a megbetegedést megelő­ző egyévi időszakban elert részesedés, illetve — ha a tagra nézve kedvezőbb — a betegség első napját meg­előző naptári évben elért ré­szesedés égy napra eső ré­szének 50 százalékától 75 százalékáig terjed. A száza­lék összegét mindig az alap­szabály írja elő e kereten belül. Kórházi ápolás idejére a tagot a betegségi segély összegének 50 százaléka il­leti meg, ha pedig eltartott családtagja is van, az egyéb­ként járó segély 80 száza­léka jár. A segélyt a keresőképte­lenség tartamára, de legfel­jebb annyi napra kell fizet­ni, ahány napig a tag kere­sőképtelenné válást megelő­ző egy — a tébéces megbe­tegedésnél két — évben a termelőszövetkezetben mun­kát végzett. A betegségi se­gély december 1. és a kö­vetkező év március 1. kö­zötti időben nem jár. Ebben az időben segélyt csak ak­kor lehet folyósítani, ha a munkaszervezeti egység (a brigád-, a csapatvezető stb.) igazolja, hogy a segélyre jo­gosult részére ebben az idő­szakban is megfelelő mun­kát tudnának biztosítani. A segélyt pénzben, havonta utólag kell kifizetni. Részesedésként kell számí­tásba venni minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban végzett munka ellenében kapott, te­kintet nélkül annak formá­jára, és elszámolási módjára (pl munkaegység, pénzbeli díjazás, prémium stb.) Részesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a járandóságot, amelyet a tag a segélyezés ideje alatt is megkap (háztáji föld. föld­járadék stb.), a kiküldetési költséget, előzetes feltétel­hez nem kötött jutalmat stb. A betegségi segély nem jár a pihenőnapokra; a szü­lési segélyezés idejére; a ke­resőképtelenség 4 első három napjára, ha azt részegség vagy a terhességnek a ter­hes nő kérelmére történt megszakítása okozta; arra a napra, amelyen a tag orvosi vizsgálat vagy kezelés miatt nem dolgozott, ha egyébként keresőképes (pL fogszakren­delési kezelés, belgyógyászati szakrendelési kivizsgálás stb.). arra az Időre, amely alatt a tsz-tag munkaviszonya vagy ktsz-tagsága alapján táp­pénzre jogosult; előzetes le­tartóztatás és a szabadság­vesztés idejére. Betegségi se­gélyre nem jogosult az, aki betegségét vagy balesetét, szándékosan okozta. Olvasónk, ha a betegségi segélyezéshez szükséges fel­tételekkel rendelkezik (a szükséges munkamennyisé­get teljesítette), a részegség okozta keresőképtelenség ide­jére a Lábtörését követő ne­gyedik naptól betegségi se­gélyre jogosult. Természete­sen december 1. és március 1. közötti időben csak akkor, ha csapatvezetője Igazolása szerint ezen idő alatt is dol­gozhatott volna. Dr. V. M. SZERDA, 1969. JANUÁR 29. 2. DÉL-MAGYARORSZÁG (Folytatása következik.) »

Next

/
Thumbnails
Contents