Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

Több könnyűipari termék Nagy Józsefné könnyűipari miniszter kedden a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában tájékoztatta a központi és a megyei sajtó vezető munkatársait a könynyűipar 1968. évi munkájáról, idei és távlati terveiről. 1968-ban a könnyűipar számára legfontosabb a belföldi piac egyenletes ellátása, a kereslet differenciáltabb kielégítése volt — mondta. Ez alapjában sikerült, annak ellenére, hogy 1963-ban a könnyűipari ágazat termelése- csupán 2,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakosság fokozott várakozást tanúsít a könnyűiparral szemben, s ez érthető is, hiszen a legközvetlenebb kapcsolatban áll a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakkal, amelyek gyártmányai nak tízmillió fogyasztója, felhasználója és ennek megfelelően legalább hétmillió felnőtt, hivatott kritikusa van az országban. Idén a könnyűipar termelése ágazati szinten előreláthatólag 3—3,5 százalékkal emelkedik. A textil-bőrruházati iparban 3 százalékos, a bútoriparban 6, a papíriparban 6,4, a nyomdaiparban mintegy 5,4 százalékkal több árut kap. A szocialista országokba irányuló export körülbelül az eddigi szinten marad. Fontos feladat a gazdaságos tőkésexport fokozása, a népgazdasági tervek a könynyűipari termékek tőkésexportjának körülbelül 6 százalékos emelésével számolnak. n sziiEető új városrész vil amosítása Automatikus nagytrafó Tarjánban A tarjántelepi városrész felépülése nagy feladatot ad a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatóságának. Az utóbbi időszak egyik legigényesebb munkáját hajtják végre itt a villamosítás szakemberei, a készülő több ezer korszerű lakás energiaigényének ellátására új 120 kilovoltos trafóállomást telepítenek a Gyevi sorra. Kovács János, a szegedi üzletigazgatóság vezetője elmondotta, hogy a trafóállomás 'étesítésére több tízmillió forintot fordít a DÉMASZ. Vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy az életszínvonal emelkedésével különösen a korszerű lakásokban egyre több háztartási kisgépet használnak. Hogy zavartalan legyen a villamosenergia-ellátás. az új lakásokhoz megfelelő kábeleket kell vezetni és a távvezetékeken érkező villamos energiát nagyteljesítményű transzformátorokkal kell házi használatra alakítani. Ezért van szükség a tarjántelepi új 120 kilovoltos állomásra is, amelyhez hasonló a város belterületén, egész Dél-Magyarország területén jelenleg nincs. Kovács János azt is közölte, hogy a tervek szerint a legkorszerűbb berendezésekkel készül az űj trafó, kezeléséhez nem lesz szükség a helyszínen emberre, automatikusan működik majd. Az épíiést több vállalat végzi el; a trafótól a tarjántelepi házakhoz vezető kábeleket a szegedi üzletigazgatóság szerelői fektetik le. Az elképzelések szerint két év múlva, '971-ben már üzembe állítják a berendezést. Az áramszolgáltató válla- munkldőben dolgoznak a DÉ- Azaz, az üzembiztonság, a lat szegedi üzletigazgatósá- MASZ és a szegedi üzlet- zavartalan energiaellátás gán a jelentős feladatokhoz igazgatóság dolgozói — ! illő úi munkaszervezési mód- ahogy Kovacs Janos monszereket vezettek be. 1969. dotta —, anélkül, hogy a január l-e óta rövidített fogyasztók ezt észrevennék. Somogyi Károlyné felvétele Csongrád megye jelenlegi legnagyobb „villamosenergia-bányája" az öthalmi úti OVIT-lrafóáilomás. A megépülő tarján telepi testvére is innen kapja majd az áramot. megfelelően Fő ok a gondatlanság Szomorú számvetts az utakról Sokszor és sokat hangoztatokoztak balesetet maguknak, vagy másoknak. A többi A napi közlekedési rendőr tuk már: nem törvényszerű a ségi híreken sokszor csak át közlekedési balesetek számá- siklunk, pedig mindegyik eset baleseti ok viszonylag arának emelkedése. Nem volna mögött ott van az előidéző ok nyosan oszlik meg. Csakhogy szabad összefüggnie a gép- is. a gyorshajtás, ittas veze- a gyalogosok sem angyalok járművek gyarapodásával, tés, elsőbbség meg nem adá- — hangoztatják olykor a mint ahogy ezt olykor ma- sa. az útviszonyok figyelmen gépjárművek vezetői. Sajnos gyarázzák is. Az sem új do- kívül hagyása. Az utóbbi ese- ez így igaz, mert 120 esetben közlekedés ma tében nem a KRESZ-ben meghatározott sebességhatálog, hogy a már minden tekintetben tár- 0 \ sadalmi ügy. Ezt általában rok túllépéséről van szó — elismerjük és szívesen is be- noha ilyen esetek ls szép szélünk róla. Csakhogy a té- számmal előfordulnak —, tel rögtön érvényét veszti, hanem elsősorban arról, hogy amikor a volán mögé ülve a gépjárművek sebességát megfeledkezünk arról a fele- nem a látási, forgalmi és lősségről, amelyet pedig ön- forgalmi kéntesen vállaltunk a jogosítvány megszerzésével. Sajnos nagyon beszédesek a tavalyi közlekedési statisztikai .adatok Szegeden és Csongrád megyében is. voltak okozói és alanyai ls. szenvedő Tanulság A kerékpárosok közül is sokan voltak balesetek okoforgalmi útviszonyoknak . , ete,K megfelelően választják meg. zó! e.s áldozatok tavaly Rájuk es a gyalogosokra általáÁldozatok 1967-hez viszonyítva tavaly 12,2 százalékkal több baleset történt. A számok sok tragédiát, szenvedést és szomorú- sok ban vonatkozik, hogy a legelemibb közlekedési szabályok ismerete és betartása nélkül vesznek részt a forgalomban. A gyalogosok és a kerékpárosok azok, akikre nem győznek vigyázni a gépA közutakon most viszony- járművezetők. Aki gyalogos lag „csend" és rend honoL — vagy gépjárművét letéve A motorosok és kerékpáro- ^ óráró1 f másikra azzá , , , ... ...... válik — minden esetben elsők leraktak jármüvüket és söbbséget kívánhat magáJárművek, gyalogosok személygépkocsi-vezető ságot takarnak. Családok si- js bgy vélekedik hogy a ^Ókih,OZZá^.rt?ZÓi^Jt„:lkÍk rosszabbodott útviszonyok nak? A KRESZ erre pontos feleletet ad. éppen ezért nem árt, ha a gyalogosok, kerék. „ , . , , ., , párosok elsajátítják és bemiatt biztonságosabb a gep- tartják az alapvető köziekeáldozatul estek a gondatlanságnak, a figyelmetlenségnek, a felelőtlen virtuskodás- jármű a garázsban. Az idő dési szabályokat nak. Az okok és okozati ősz- javulásával sajnos várhatóan szefüggések arra is fényt de- isméte]ten eiuralkodik az rítenek a statisztikában, hogy lsr"éteIten eiuraiKOOiK az a balesetek 96 százalékát el emberi gondatlanság, figyel- gyon is természetes, ha mindlehetett volna kerülni körül- metlenség, olykor a durvaság, annyian azt óhajtjuk, hogy az a mindenáron való előzés, a ^lami és társadalmi szervek A szomorú, tanulságos baleseti statisztika láttán natekintéssel, gondossággal. Mindössze a balesetek 4 szá- gyorshajtás a másik „lepipázaleka minősült műszaki hi- r7 „ J ' bának, amelyet előre nem lasa • lehetett látni. Nagyon szomorú: tavaly esetet, 438 esetben motorkeSzegeden és Csongrád megye rékpárosok idézték elő. határozottan intézkedjenek a balesetek elkerülése végett. Ha a közlekedés társadalmi Számszerint a legtöbb bal- márpedig azt valljuk akkor a szabálysértőkkel szembeni eljárás is legyen Csongrád megyében és Sze- ^^ "em ket: 330-an szenvedtek súlvos sérülést, amelynek maradan geden 34 ezer motorkerékpádó következményei lehetnek; ros közlekedik, s ha a balese585-en könnyebben sérültek, tek számát ehhez viszonyíts viszonylag szerencséseknek juk az ará nem rossz» mondhatjak magukat. A bal- :',,„ esetekből következő anyagi Ugyanakkor 7 ezer személykár 2 millió 600 ezer forint, gépkocsi-vezető közül 318-an tanulta meg a KRESZ-t, s főleg embertásait becsülni a közutakon, az sajátítsa el utólag és nagyon is érezhetően — a saját zsebére. J. F. továbbra is biztosított. S még egy érdekes újítás: az üzemviteli dolgozók ezentúl havi munkaidő-keretban végzik munkájukat. Egy bizonyos megkötöttséggel ugyan — előírták a legkevesebb és a legtöbb napi munkaórát —, de a villanyszerelők szabadabban gazdálkodhatnak idejükkel. Ennek a módszemek az a nagv előnye, hogy az eddigieknél lényegesen jobban alkalmazkodik a váratlan feladatokhoz. hibaelhárításhoz stb. — a dolgozók és a vállalat is egyformán jól jár. M. L Tanulmánykötetek Többéves kutatómunka eredményeként az idén több jelentős munkásmozgalomtörténeti kiadvány készül el, illetve jelenik meg az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének gondozásában. A kiadványok sorában jelentős helyet foglalnak el azok a munkák, amelyek a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados évfordulója alkalmából látnak napvilágot. II Osztozkodás" K

evés kormányrendelkezés találkozott olyan széles körű ellenkezéssel, mint amely a vállalati dolgozók kategorizálásáról és a részesedési alap kategóriák közötti felosztásáról intézkedett. A kategóriák közötti 80:50:15 felosztási arány minden esetben érvényesül. Ha például a részesedési alap az elérhető maximumnak fele, akkor az l-es kategóriában átlagosan az évi alapbér 40 százalékát, a II-esben a 25 százalékát, a III-as kategóriájúak pedig az évi kereset 7,5 százalékát kapják. A többséget alkotó III. kategóriájú dolgozók igazságtalannak tartják a felosztási arányokat Milyen alapon kapnak a vezetők nagyobb részesedést, amikor a felosztás alapjául szolgáló bérük is eleve magasabb? Ne vitázzunk ezzel a „többségi" nézettel azon az alapon, hogy a vezetők az új mechanizmusban többet is kockáztatnak: veszteséges gazdálkodás esetén alapbérük is 15—25 százalékkal csökkenthető. (Mert ma még gyakorlatilag a jelentős állami támogatások miatt nincs ilyen veszély.) Ha a kategórizálás mostani rendszerét vagy a részesedési alap felosztásának mai arányait sem tekintjük teljesen tökéletesnek, vagy minden szempontból véglegesnek, alkalmas azért időszerű feladatunk, az anyagi ösztönzés hatékonyságának növelésére. (Valószínűleg lehetne más módszert és konkrét megoldást is alkalmazni. Ma azonban a jelenlegi rendszer érvényes, és ezt kell következetesen végrehajtani.) Az anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása pedig elképzelhetetlen a jövedelmek differneiálása nélkül. Nevezetesen, differenciálni kell a jövedelmeket a végzett munka minőségétől, mennyiségétől, bonyolultságától és a vállalt felelősségtől függően. A gazdaságirányítás mai rendjében, mivel növekszik a vezetők szerepe, felelőssége, anyagi érdekeltségüket is szükséges kiterjeszteni; ez pedig feltételezi a kereseti, a jövedelmi különbségek további növelését is. Az utóbbi másfél évtizedben a jövedelmi különbségek nem növekedtek, hanem csökkentek. Az új re.idszer mindenféle látszat ellenére nem növeli lényegesen a jövedelmek közötti különbségeket. A legkevésbé lehet azt állítani, hogy az új arányok a III. kategória szempontjából kedvezőtlenek. A műszaki gazdaság1 vezetők most nemcsak az év végi nyereségrészesedést, hanem a különböző korábbi prémiumokat, jutalmakat is a részesedési alap kategóriájukra jutó hányadából kapják. S azelőtt a vezetők az év végi nyereségrészesedést a teljes adózott jövedelem után kapták (tehát a prémium után is), most viszont csak az alapbért tekintik mérvadónak. Ezek után érthető, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a III. kategóriában levők év végi nyereségrészesedése csökken, ott a vezetőket még nagyobb jövedelemveszteség éri. A jól dolgozó vállalatoknál az I. kategóriába sorolt vezetők a régi mechanizmusban is megkaphatták átlagbérük 60—80 százalékát, a II. kategóriába sorolt vezetők pedig alapbérük 40—50 százalékát, különböző prémiumok formájában. A jelenleg III. kategóriába tartozó dolgozók korábban elérhető maximuma évi keresetük 8 százaléka volt, tehát megközelítően egyhavi bérnek felelt meg. Most azonban maximumként csaknem kétszer annyit, évi keresetük 15 százalékát kaphatják. Vagyis az új rendszer a dolgozók többségének kedvez, nagyobb anyagi előrehaladást biztosít A közös munka eredményein tehát az „osztozkodás" nem bántó és nem igazságtalan. Ha maximum fizetésére a reform első éve után még nem is kerül sor, az előző időszak átlagos nyereségrészesedésének eléréséhez is a vezetők jobb munkájára volt — és 1969-ben lesz — szükség. Ezért nagyon fontos — a félreértések eloszlatása miatt is — a vezetők célprémizálásának konkrét, igazságos, ösztönző és az üzemi közvélemény által is követhető, ellenőrizhető rendszerének kialakítása. Ott jártak el helyesen, ahol még tavaly, az év elején leszögezték: abból, hogy az első vagy a második kategóriába sorolták, senki nem húzhat anyagi hasznot Viszont az a vezető, aki a vállalati nyereséget növelő jelentős műszaki, gazdasági feladat elvégzésére vállalkozott már év közben kellő céljutalmat kapott a részesedési alap terhére. Senki nem sérelmezheti azt a gyakorlatot, hogy ha valaki megkeresett a vállalatnak több milliót, néhány ezer forintot maga is kapjon belőle. Y

ita és félreértés pedig ott van (és méginkább lesz a nyereségrészesedés kifizetésének időpontjában), ahol bátortalanul éltek az évközi ösztönzéssel. Utólag viszont nagyon nehéz a kategóriákon belül lényeges különbségeket tenni a végzett munka, a vállalt felelősség arányában. Az egyenlősdi, persze, a kategóriákon belül is megengedhetetlen! Minden esetben legyen a premizálás, a nyereségrészesedés fizetés nyilvános, mert a mendemondáknak csak így lehet elejét venni. De a nyilvánosság egyben olyan demokratikus fórumot is teremt, amely eleve kényszeríti a vezetőket a formális pénzosztogatás elkerülésére, a bátor és következetesen igazságos anyagi ösztönzésre, a kategórián belüli lényeges jövedelmi különbségek létrehozására. Kovács József Magyar kiállítást rendeznek iszkuában Hazaérkezett a Szovjet- kiállítás területén lesz, ahol unióból a MÉM Kiállítási tíz külkereskedelmi vállalat Iroda küldöttsége, amely 15 tröszt, illetve vállalat Moszkvában aláírta a magyar mezőgazdasági és élei- melőszövetkezet 2000 miszeripari kiállítás megren- zetméteres fedett és dezéséről szóló megállapodást. A kiállításra — amelyen a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar legújabb eredményeit és fejlesztési terveit mutatják be — augusztus 20. és szeptember 2. között kerül sor. A bemutató a szovjet népgazdasági több állami gazdaság és ter négv3000 négyzetméteres szabad térségben állítja ki a gazdag áruválasztékot. (MTI) Megállapodás Együttműködési megállapodást kötött a Nyugat-magyarországi Fűrészek és az NDK beeskowi forgácslapgyára. Főként a forgácslapzyártás technológiájának tapasztalatait cserélik majd ki. A két gyár munkásgárdája is módot talál a barátkozásra. kulturális és szociális együttműködésben is megállapodtak. (MTI) SZERDA, 19«9 JANTJAR 29. 2. DÉL-MAGYARORSZÁG (Folytatása következik.)