Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

Gazdagodó úttörőélet Nincs fagyszabadság az építőiparban Szegeden 1700-an dolgoznak Sűrű pelyhekben havazik, a hőmérő higanyszála jóval ebben a tanévben az oktatás a fagypont alá süllyedt, az építőipar azonban a szokottnál szolgálatába áll. is nagyobb erővel dolgozik Szegeden. Tegnap meglátogat ^ ^^itkíJsen tuk a Csongrád megyei Építőipari Vállalat legfontosabb is ^ijes az üzem. Az öt-, il­munkahelyeit. Megfordultunk a Tarján telepen, a Károlyi letve nyolcszintes házak si- ^ utcai lakótömbben, a téglagyárban, a járási tanács épüle- ker^n tetó alá kerültek; a küldötIse"gek7ezetőT-üdvö | A Belügyminisztérium köz­i ponti klubjában szombaton ' befejezte munkáját az úttö­rővezetők III. országos kon­ferenciája. A tanácskozás befejező napján a külföldi vendégek — a szovjet, a bolgár, a len­gyel és az NDK-beli pionír­teben — s mindenütt szorgos kőművesekkel, ácsokkal szakiparosokkal találkoztunk, akiknek keze nyomán új la­kások születnek, középületek szépülnek. Néhány évvel ezelőtt az ződik itt a munka. Heim Já­éj ítőiparban fagyszabadság­ra küldték a munkásokat a nos közölte, hogy az első ne kettes számú épület ablak­szemeit műanyagfólia borít­ja. Itt is dolgoznak a szere­lő mesterek, a villany-, gáz­és fűtésszerelők. Az egyes számú — magasabb — házon külső falazáson foglalatos­teli hónapokban. Az már nem kerül erre eyedév végén sor kerülhet 84 kodnak a munkások. Innen tályának vezetője vonta meg .. ... nem mp«7p „ iáráiil tonárs , r zolték a konferencia részve­vőit. Az egyes szekciók ve­zetőinek beszámolói után Szabó Ferenc, a KISZ Köz­ponti Bizottsága úttörő osz­idén lakás átadására is. sor. De nemcsak az' épületek épületében ugyancsak nem messze, a járási tanács . a konferencia mérlegét. órn'ilnióKnn nmrijnocolr a 1 Elmondta, hogy — a vita­Amint Heim János főmérnök gazdagodnak a Tarjántele- ^^f^ó^zéSn folyik ! indító referátumon kívül — aki végigkalauzolt az pen, hanem a közművek is. epulec Delb° res^nen ioiyin i építkezéseken — megjegyez- Az úgynevezett külső kör­te, több mint 1700 ember úton csatornát, a 305-ös épü­a munka. 21 kiselőadás, korreferátum, A Csongrád megyei Építő- j valamint 161 felszólalás dolgozik téliesített körűimé- lettel szemben pedig már a lpan VaUalat — helyesen - hangzott el a tanácskozáson. nem a mindenáron való teli­nyék között. A lakásprogram víztornyot építik. A víztor- • végrehajtásához rendkívül nyot Szegeden még nem al- Sh Lnkavé^st s^efte fűződnek, kalmazott módszerrel, úgyne- munkavégzést szervezte vezett csúszózsaluzással eme- meg. összpontosította dol­mint li a 31-es építőipari vállalat ^zoit a pontos, sürgető fel­adatok elvegzese erdekeben. fontos érdekek ezért a vállalat csupán la­kásépítkezéseken több embert foglalkoztat Az A téli időjáráshoz képest jól ált esztendőben — a vál- haladnak, eddig mintegy 10 flz ,.emDerek egészségére ku­-12 méteres épületrész ké- loPosen vvgyáznak, biztosít jak a megfelelő vedofelsze 700 elmúlt lalat fennállása óta többet — összesen 954 lakást szült el a a leg­ed tak át és ennél keveseb­bet az idén sem szeretné- Mucsi Lajos termelési nek építeni Éppen ezért kü­lönösen nagy gondot fordí- tarjántelepi munka tanak a tarjántelepi munkák lyét is bemutatta. A 217. és Heim János főmérnök és regeket Sajnos egy nehéz­sege mégis maradt a valla­tályvezetó a legérdekesebb " Matkó István A konferencia anyaga önálló kiadványban is napvilágot lát. A megszívlelésre érdemes észrevételek, javaslatok alap­ján szorgalmazzák majd a legidőszerűbb feladatok meg­oldását, illetve a szükséges intézkedéseket a kisdobosok és úttörők nyári programjá­nak, szórakozási, sportolási lehetőségeinek gyarapítására. késés nélküli elvégzésére. 216-os számú házak alapozá­A Tarjántelepen olyan kép sa is megkezdődött Itt az a | fogad, mint az igazi építő- különleges, hogy az épülete- | ipari szezonban, úgyszólván ket teljesen új technológiá­valamennyi építőtevékeny- val, a dunaújvárosi házgyár seggel foglalkoznak. Mint nagyméretű előregyártott megtudom, több mint 530 elemeiből állítják össze A ember sürgölődik az új vá- vállalat külön szerelőüzemet r< isrész gyarapításán. A 102 hozott létre a fontos munka —103—104-es épületeket már zavartalan lebonyolítására, a szerelők vették birtokuk- Az üzem kizárólag ezzel fog­ba Most vezetik be a fűtést, lalkozik majd. A kapott tá­s/abályozzák a vízcsapokat, jékoztatás szerint jövőre szerelvényeket, javítják az mintegy 700 lakást építenek apróbb hibákat Az egyik fel ily módon; a 217. és 216­brigád vezetője elmondta, os számú ház alapozása azért hogy sokat segítene, ha a készül, hogy amikor márci­gázmű megépítené az alap- usban megérkeznek a ház­vezetékeket az átadás előtt gyári elemek, késedelem nél­élló házakhoz. Pontosabban kül hozzá láthassanak a sze­a 105., a 106. és 107-es szá- relóshez. mú épületekhez. Az utóbb Újszeged legszebb és leg­említett házakon ugyan még korszerűbb iskolája lesz az nincsenek üvegablakok, a Odessza-lakótelep 12 tan­műanyagfólia azonban véd a termes új oktatási épülete, hideg ellen, lehetővé teszi a Tegnap már valóban az belső munkát A falakon be- utolsó simításokat végezték, lül kőművesek dolgoznak, az építőipari vállalat három válaszfalakat készítenek, víz- brigádja szakipari munká­éi gázszerelők helyezik el a kon dolgozott. Hamarosan közmű vezetékeit A tervek bekapcsolják a központi fű­szerint márciusban befeje- tést így az új iskola még Megkezdik a közúti híd felújítását 50 Történelmi emlékeztető (Folytatás az 1. oldalról.) nius 30. — tüntetik el, hogy addig ne zavarja bontás az amúgyis nehézkes forgalmat. Ezután ideiglenes gyalogos­feljárókat készítenek a híd­főkben, majd hozzálátnak az említett szerkezetek átépíté­séhez. A beruházó és kivite­lező közlése szerint az épít­kezés idején csak a két híd­főben lesz forgalomkorláto­zás, de a szűkületekben is mintegy 5,50 méteres pályát szabadon hagynak, ahol két jármű óvatosan elférhet egy­más mellett. A pontonhíd építő-ének gondolatát elve­tették Amint az 5-ös villamos le­áll, helyébe lép a 6-os autó­busz, amely körjáratként közlekedik majd a Széchenyi tér—Kállay Ödön utca—híd —Vedres utca—Csanádi utca •—Odesszai körút—Népkert sort—híd—Tanácsköztár­saság útja—Vörösmarty utca —Széchenyi tér útvonalra. Indul és érkezik a Széchenyi térre, megáll a Vedres utcá­ban, a gyermekkórháznál, a Rózsa Ferenc sugárút sár­ii in, a Rózsa Ferenc gimná­zium előtt, a Liget vendéglő­r 1 és a Múzeumnál. A 10-es <ÖV csuklós autóbuszokat •lekedtet majd, melyek vonta 46—47 ezer utast ké­ziek szállítani. Csúcsidőben, •hát hétköznap 4.30-tól 8.00 < iig és 12.30-tól 10.00-ig 5 I r cenk ént járnak, máskor — \ .sarnap pedig egész nap — 10 percenként. Az első kocsi 1 iO-kor, az utolsó 23.00 óra­kor induL A autóbusz gyor­sabb, kényelmesebb, jobb közlekedési eszköznek ígér­kezik tehát mint volt a villa­mos. A viteldíjak alakulásáról már nem lehet ilyen egyér­telműen jót mondani. Azt a dolgozó embert, aki eddig is autóbusszal járt Újszegedre vagy Szegedre, a munkahe­lyére. nem érinti a változás, aki villamossal, azt igen. Bár a tanács szerette volna, hogy a 6-os autóbusz villamos vi­teldíjjal járjon, a KPM és az Anyag és Árhivatal elzárkó­zott e kérés elől. Az 1 forin­tos villamosjeggyel szemben tehát az autóbusz-jegy ára 2 forint, a 25 forintos villamos­bérlettel szemben az autó­busz-bérleté 80 forint. Van azonban úgynevezett egyvo­nalas autóbuszbérlet is 50 forintért, tehát ha valaki ez­zel jár majd a 6-os autóbu­szon, de Szegeden villamos­sal, annak 75 forintjába ke­rül majd havonta az utazás. (A félreértések elkerülése végett: a tanulók és a nyug­díjasok összvonalas autóbusz­bérletének ára 30 forint.) Újfajta bérletek is lesznek február 1-től: két olyan kom­binált bérletet adnak ki, me­lyek a város valamennyi vil­lamos- és autóbuszvonalára egyaránt érvényesek. Az egyiket a dolgozóknak 100 forintért, a másikat a ta­nulóknak és nyugdíjasoknak 40 forintért. A bérletek meg­váltásának módjáról rövide­sen külön tájékoztatjuk olva­sóinkat Fehér Kálmán Munkanélküli asszonyok sora 1919-ből 1919. január 5—6.: Fegyve­resen törik le a salgótarjáni bányszok megmozdulását. 1919. január 7.: Megjelenik az Ifjúmunkások Országos Szövetségének lapja, Az Ifjú Proletár. 1919. január 8.: A budapes­ti munkástanács ülése a kormányválságról tárgyal — Szegeden La Hongrie Répub­licaine címmel francia nyel­vű hetilap jelenik meg. 1919. január 11.: A Nemze­ti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes államfőnek nyilvá­nítja — Szegeden a Zárda ut­ca 7. szám alatt alakuló ülést tart a kommunista párt. 1919. január 17.: Hamis hír jelenik meg a Szegedi Friss Újságban a szegedi kommu­nista párt feloszlásáról. 1919. január 19.: Közel 2500 munkanélküliről ad jelentést a Délmagyarország. 1919. január 24.: A Szeged és Vidéke megcáfolja a sze­gedi kommunista párt fölosz­tásáról lábrakelt hamis hírt. A párt új otthona a Ma­ros utca 8. számú ház. 1919. január 25.: Kettésza­kad a Károlyi-párt. 1919. január 29.: Kommu­nisták és szocialisták hatórás heves vitája zajlott le Szege­den a proletárdiktatúráról. „Gyakorló" év után A korábbi években más miliője volt az év eleji star­toknak. A vállalatok csupán arra figyeltek, hogy a felülről meghatározott és kötelező tervelőírások idö­irányos részének rendben eleget tegyenek, sőt jól indulva egy kis előnyhöz is jussanak. Erre koncentrálták, mert elegendő volt ennyi. A vállalatnak lényegében csupán egy dolga volt: termelni. Az új gazdasági mechanizmus elvei sokkal többet kö­vetelnek a gazdálkodó szervektől. A legfontosabb a haté­konyság, a nyereséges munka. Ez viszont eleve feltételezi, hogy a termelés menete nem fejeződik be azzal, hogy a gyártmány elkészült, hanem csak a realizálással. A gyár­nak, az előállító üzemnek tovább kell kísérnie termékének útját, hiszen nyereségét csakis akkor „kapja kézhez',, ha bevételeiből fedezte kiadásait, s még maradt is valami. A gondos gyárat, vállalatot az indulás már nem zavar­hatja, hisz előzően tájékozódott a piacon, a beszerzéseit és eladásait illetően. Az új irányítási rendszer első esztendeje — úgymond — „gyakorló év" volt, s sikeres esztendőről ad­nak számot a gazdasági vezetők. Lehet, hogy óvatosak vol­tak és nem minden fedi a valóságot a múlt év nyereségeivel kapcsolatban, bár a nyereség nagyságától sem szabad félni. A vállalatok lassan megtanulják figyelni a piaci hely­zetet, a kereslet és a kínálat mozgástörvényeit. S ez a jó, mert csak így képesek gyorsan reagálni a jelzésekre, 3 amennyiben reagálnak arra, akkor megtalálhatják azt a pluszt is, ami biztos nyereséget jelent számukra. Tavaly még tartózkodóak vagy bátortalanok voltak a piaci viszo­nyokkal kapcsolatban. Gondolok itt az árakra: nem volt olyan mozgás, mint amilyenre számítottunk. A mozgás irá­nyát persze nem csupán felfelé, hanem lefelé is értem. Jó példákat bőven találunk a szegedi üzemek, vállala­tok gondos előrelátásában. A Kenderfonó és Szövőipari Vál­lalat egész esztendőre lekötötte kapacitását, biztos vevők várják a jó minőségű termékeiket. Ez megnyugtató nem csak a gazdasági vezetők számára, hanem a nagyvállalat közel hatezer munkásának és családjának a jelenére és a jövő­jére is. A ruhagyáriak „szorítottabb" helyzetben vannak, mint a kenderfeldolgozó ipar, mert sokkal több hazánkban az önálló ruhagyár és következésképpen nagyobb a verseny is. A Szegedi Ruhagyár gondoskodását jelzi, hogy bérmun­kát vállaltak külföldi cégek megrendelésére. Ez a fajta export egyike a legelőnyösebb üzletkötéseknek. A versenyről egyre több szó esik manapság. Ez is igen jó, mert csak a verseny képes elősegíteni annak az elvnek a megvalósítását, hogy a termelők piacából a fogyasztók piaca alakuljon ki az új gazdasági mechanizmus körülmé­nyei között. A versenynek is sok szép eredményéről be­szélhetünk már, amikor a termelők keresik a vevők ke­gyeit. Sok vállalat elhagyta korábbi merevségét: egyetlen példa, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek alatt a gáz­palacktöltő állomás az igen tisztelt fogyasztók rendelkezé­sére állt Persze sokkal több példát is el lehetne mondani, olyanokat, amelyek ma még említésre érdemesek, pedig emlftésnélküliek, természetesnek kellene lenniük. Persze ennek is eljön az ideje, s ebben az esztendőben is közelebb lépünk ezekhez a természetes dolgokhoz. A versenynek van egy belső oldala is, amely nem a termékek közötti rivalizálásban jelentkezik, bár avval is összefügg. Ez a gyárak belső élete: a szervezettség, a mun­kaidő, a keresetek, a munkahelyi biztonság és a munka­végzés melletti szociális körülmények. Az előbb felsoroltak jelentős hatást gyakorolnak a munkaerő-piacra. Aki mun­kát akar vállalni, az az előnyösebb feltételeket keresi, s nyilvánvaló, hogy ott fog kopogtatni, ahol a legjobb aján­latokkal várják. E zek a kiadások legalább úgy visszatérülnek a válla­lat kasszájába, mint a termék nyersanyagának az ára. Sőt létbiztonságot, jó hírnevet szereznek a gyár­nak kapuin kívül is. De visszatérnék az elején említett mennyiségi szemléletre, de más irányból. Nem is egy ter­mékféleségből nincs elegendő, vagyis sokkal nagyobb a ke­reslet, mint a kínálat. Ilyen cikkekből érdemes többet gyár­tani, azaz túlteljesíteni a terveket, mert biztos az eladás. A gazdálkodás, a termelés teljes útja sok-sok apró do­loggal is összefügg. Érdemes az apróságokkal is többet tö­rődni, mert ezek elhanyagolása sokszor „homokot jelent" a gépsorban. Summázva mégis elmondhatjuk, hogy a sze­gedi vállalatok, üzemek optimisták lehetnek ebben az esz­tendőben, mert tavaly bizonyították, hogy értik az új gazda­sági mechanizmus elveit. G. I. KGST kereskedelem Szovjet szakértők vélemé­nye szerint a Szovjetuniónak a KGST-tagországokka 1 foly­tatott kereskedelme 1969-ben rekordösszeget, több mint 10 milliárd rubelt, ér majd el. A Szovjetunió már majd­nem valamennyi KGST-tag­országgal megkötötte az 1969. évre szóló árucsere-megálla­podást. Legjelentősebb kereskedel­mi partnere továbbra is az NDK. A szovjet—NDK keres­kedelem összege 1969-ben el­éri a 3 milliárd rubelt, az NDK-t sorrendben Csehszlo­vákia. Lengyelország és Bul­gária követi. A jelek szerint a Szovjetunió külkereskedel­mében az ötödik helyre Ma­gyarország kerül. A Szovjetunió 1969-ben is a legfontosabb energia- és nyersanyag-szállítója lesz a szocialista országoknak. Ugyanakkor a szocialista kö­zösség országai jelentős sze­repet játszanak a Szovjetunió ipari termék-importjában. A Szovjetunió gépekre és be­rendezésekre vonatkozó meg­rendeléseinek kétharmadát juttatja ezeknek az országok­nak, főként az NDK-nak és Csehszlovákiának. A nagy­összegű szovjet megrendelé­sek kedvező feltételeket Biz­tosítanak a KGST-országok­ban a nagyvolumenú sorozat­gyártás és a gépipar szakosí­tása megszervezéséhez. Nem kevésbé jelentősek lesznek a Szovjetuniónak a szocialista országokban esz­közölt közszükségleti cikk­vásárlásai. (MTI) VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 5. DEL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents