Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Beavatás — meghallgatás A gazdaságirányítás új rendszere minden eddiginél hangosabban kéri, kívánja a beavatás-meghallgatás együttesét, igényli a tájékoztatás kölcsönösségét. Mert tulajdonképpen információkról van szó mindkét vo­natkozásban. Arról, hogy a vezető avassa be a közösséget minden rátartozó kérdésbe, és kérje is a véleményeket, ja­vaslatokat, r.e „fázzon" az ellenvetésektől sem. S ugyanez áll a kollektíva minden tagjára, lentről fölfelé is avassák te minden problémájukba az irányítókat. Tájékoztassák helyeslésükről, vagy kételyeikről; szóljanak, hogy legyen mit meghallgatni. Nemcsak egy gép, egy műhely, vagy brigád, hanem az egész üzem szintjén gondolkodni a dol­gozónak — ez az egyik oldal. S a viszonosság alapján a vezetőnek látni kell a másikat: egyetlen munkapad vagy szövőgép szintjén is figyelmesnek, megértőnek kell lennie. S ez így együtt már egy kicsit a siker titka. Csak úgy indukálódhat hasznos energia, ha mindkét oldalról fontos kötelességnek, meg kamatozó jognak is tekintik a közlést, tájékoztatást Fontosnak és hasznosnak; enélkül ugyanis aligha lehet megtalálni a közös nyelvet A látszatbeavatás és a tessék-lássék hozzászólás mindig abból adódik, hogy a vezetésnek nehezére esik az ilyen, úgymond, plusz­munka, s az ímmel-ámmal ízt érezve, hasonló lesz a dol­gozók reagálása is. Pedig hatalmas energiahordozóról van itt szó. Sok kiaknázatlan lehetőségét akkor lehet igazán fölmérni, mikor okos feltárással felszínre kerülnek. A többség megszólaltatása nem könnyű feladat. Biza­lom nélkül nem is megy. Magabiztosság nélkül ugyancsak akadozó. Nem túlzás tehát azt mondani: az üzem vezető embereinek azontúl, hogy szakmailag kiérdemlik a több­ség bizalmát, tiszteletét, egy kicsit pedagógusoknak-pszi­chológusoknak is kell lenniök. önbizalom-ébresztésre is szükség van. Mi sem természetesebb, mint a munkatár­sak meghallgatása, a fölszólalásuk nyomán történt intéz­kedés ls élesztgeti ezt az önbizalmat Nagy előrelépés, ha a munkások, brigádok érzik a Jó kontaktust Ha tapasztalják a tanácskozó légkört ha az íigyek-bajok közös voltát az együtt-tevés szükségességét a gyári munkamenetben, a helyi szokásokban hangsúlyozott­rak látják. A dolgozók zömében megvan az igény, hogy tudja, értse, mi miért történik, s így tudatosan tegye, ami­vel megbízzák. Sőt sokuk már a kitekintésre, a gazdálko­dási szerkezet átfogóbb ismeretére is igényt támaszt Az ilyen tudatosság, tájékozottság, az összefüggések megértése növeli a biztonságot, önbizalmat ad, bátorságot a munká­hoz, kezdeményező és újító kedvet A kollektíva önismerete sok egyéni vonatkozásból számtalan apró dologból tevődik össze. A kölcsönös beava­tás és meghallgatás a legjobb út ennek kialakításához, az eredményes együttdolgozáshoz. Aminthogy a lecke alapos Ismerete előfeltétel a tökéletes megoldáshoz. A leckefel­ndás sokszor még túlságosan professzoros. Mint egy bri­gádvezető nemrég panaszolta, náluk olyanféle a közlési mód, mintha egyetemi katedráról történne. Záporoznak az Idegen szavak, műszaki kifejezések az egyszerű emberre. „Ettől nem lettünk okosabbak". Nyilván nem is előadásra, hanem beszélgetésre, gondolatébresztő kérdések feltevésére, bátorító véleménykérésre van szükség. A másik okosságá­ból, ötletességéből én is hasznot meríthetek — gondolat elplántálására. Sajnos, hallunk olyanról, hogy valakit, csak mert nem tudta választékosan kifejezni magát, lehurro­gott a tanácskozáson a művezető. A szándékot, akaratot nézte volna legalább, ha már gyönge oldala a tapintat! F ölkelteni a bizalmat, az érdeklődést, ablakot nyitni a távlatokra is, türelemmel és közérthetően tájékoz­tatni, osztozni a gondokban éppúgy, mint a sike­rekben. S még mennyi célkitűzés, amihez okos tájékozó­dással, tájékoztatással közelebb kerülhetünk. Tény, hogy az üzemi demokrácia még mindig elmarad lehetőségei tói: „sokkal több van benne". Nagyobb ösztönzéssel föl is le­het tárni ezt a többletet. Amiért különösképpen aktuális ezekről az egyébként is állandóan napirenden levő kérdésekről beszélni: a kollek­tív szerződéseket január 1. és március 31. között kell alá­írni és kihirdetni. A szabálykönyvkészítés jó iskolája, s hű tükre lehet az üzemi demokráciának, s most, a befejező, végső formát szentesítő időszakban különösen nagy szük­ség van véleménykérésre és javaslatmondásra. Simái Mihály VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R S Z O C 1 II m N ÍM ;III;B 'MM-M mm IMHIJ Í—| 59. évfolyam, 21. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1969. január 26. Az arab népek támogatása Szombaton délelőtt Kairó­ban megnyílt az arab népek támogatására összehívott má­sodik nemzetközi szolidaritá­si értekezlet. A tanácskozást, amelyen a nemzetközi szoli­daritási és békeszervezetek több száz képviselője vesz részt, Nasszer elnök nyitotÉB meg. A konferencián négytagú magyar delegáció vesz részt: Kárász Győző, dr. Simái Mi­hály, Varga József és Sarkai József a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság és a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsa képviseleté­ben. Az értekezlet elnöke Anvar Szadaat, az egyiptomi dele­gáció vezetője. Megnyílt a párizsi négyes konferencia Szombaton délelőtt Pá­rizsban, a volt Majestic-szál­lóban levő konferencia­központ nagytermében a meghívott 80 külföldi és francia újságíró jelenlétében megnyílt a vietnami problé­mával foglalkozó négyes konferencia első teljes ülése. A hatalmas kerek asztal kö­rül helyet foglaló küldöttsé­gek az újságírók távozása után megkezdték a tanácsko­zást Az ülésen a küldöttsé­gek nevében a küldöttségve­zetők szólaltak fel. Elsőnek Tran Buu Kiem, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabaditá­si Front Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja ka­pott szót. Hangsúlyozta, hogy a párizsi konferencia — né­gyes találkozó. Az amerikai agresszió ellen több mint tíz év óta bátran harcoló ha­zafias erők képviseletében a DNFF küldöttsége független Szombaton Párizsban megkezdődött a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet. A küldöttségek kerek asztalnál foglalnak helyet. Az előtérben az Egyestllt Államok, balra a DNFF. szem­ben a VDK és jobbra a saigoni kormányzat képviselőt •VB u n Iccasür ö k Kitüntetések, elismerés Meleg, elvtársi hangulatú ünnepség zajlott le tegnap délután Szatymazon. A mun­kásőrség szegedi járási egy­sége tartotta évzáró gyűlését a község művelődési házá­ban. Egyenruhás munkás­őrök, családtagok, valamint politikai, állami és társadal­mi életünk számos kiválósá­gának találkozója volt ez az esemény. Részt vett az ese­ményen Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Győri Imre elvtárs, a KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára is. A gyűlésen szép eredmé­nyekről számolt be Arany János parancsnok. Meg­állapította, hogy a szege­di járás munkásőrei az eskühöz híven teljesítették a párttól kapott feladatokat 1968-ban is. Személyes ma­gatartása, munkája alapján az egység 15 pártonkívüli Ady szobra a Pantheonban ötven esztendővel ezelőtt, 1919. január 27-én halt meg a magyar irodalom költő­óriása. Ady Endre. Az év­forduló alkalmából a városi tanács művelődésügyi osz­tálya a Dóm téri Pantheon­ban nemzeti nagyjaink szo­bor-sorozatában elhelyezi a költő szobrát. Mészáros De­zső szegedi származású mű­vésznek erre az alkalomra készített alkotását Az avató ünnepségre ma délelőtt 11 órakor kerül sor. a Dóm té­ren. Beszédet mond Hegedűs András főiskolai tanár. Köz­reműködik Molnár Piroska és Szabó Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint a MÁV Hazánlfc férfikara Erdős János ve­zényletével. Képünkön: az új Ady-szobor. (A költó halálá­nak évfordulója alkalmából lapunk 6—7. oldalán közlünk összeállítást) Somogyi KArotynő felvétele tagját vették soraikba az érintett pártalapszervezetek. Ilyen és ehhez hasonló sike­rekben térül vissza az a 180 óra, amelyet egy-egy mun­kásőr a kiképzésbein vagy a szolgálatban eltöltött 1968­ban. A parancsnoki beszéd után került sor a szolgálattelje­sítésben és a kiképzésben kiemelkedő alegységek, va­lamint egyes munkásőrök, parancsnokok kitüntetésére. Ocskó Imre parancsnok al­egysége a „Kiváló szakasz", Kékes Szabó István és Far­kas Vilmos parancsnokok al­egységei a „Kiváló raj" cí­met, s a vele járó oklevelet, jelvényt kapták meg. Ve­lük együtt négyen „Kiváló parancsnok", 15-en „Kiváló Munkásőr" kitüntetésben ré­szesültek. Részükre Csá­penszki István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság első titkára, valamint Arany János parancsnok nyújtotta át az elismerő okleveleket, jelvényeket. További négy munkásőr­nek 10 évi szolgálatért, má­sik négynek 5 évi szolgála­tért nyújtotta át a kitünte­tést Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, és Mákos István elvtárs, a munkásőrség me­gyei parancsnoka. Megható hangulatban kö­szöntötték azt a 27 őszülő harcost, akik sok évi helyt­állás után most leszereltek vagy tartalékállományba vo­nultak. Nevükben Lengyel Mihály ígéretet tett: mint eddig, ezután is becsület­tel teljesítik a párt megbíza­tásait. Majd a szatymazi Petőfi Sándor úttörőcsapat és a községi KlSZ-esúesve­zetőség képviselői ildvözlték a munkásőrgyűlés résztvevő­it. közöttük azokat, akik az esemény keretében tettek esküt a csapatzászló előtt, hazánk, népünk, pártunk fegyveres szolgálatára. A gvűlés második részében Komócsin Zoltán elvtárs tol­mácsolta a Központi Bi­zottság és Kádár János elv­társ jókívánságait. Egyben oolitikai táiékoztatót is tar­tott az időszerű hazai és nemzetközi problémákról. Kaezúr István Telefoto — AP — MTI — KS A Párizsban CM vietnami fiatalok a DNFF zászlajával éa Jel­szavas tábláival üdvözlik a Kié ber sugárúti béketárgyalásokra érkező küldötteket és a többivel egyenjogú fél­ként azért jött el erre a konferenciára, hogy komoly tárgyalásokat folytasson a vietnami probléma igazsá­gos megoldásáról. Tran Buu Kiem a továb­biakban részletes áttekintést adott a mostani súlyos hely­zet történelmi előzményeiről, ennek során pontról pontra bebizonyította, hogy az Egye­sült Államok, a saigoni báb­rendszer segítségével kezdet­től fogva neokolonista és agresszív célokat követett. Az amerikai kormányt azon­ban kudarc, kudarc után ér­le. nemzetközi színtéren pe­dig soha nem tapsztalt mé­retű elítéléssel találja ma­gát szemben. A DNFF kül­döttségének vezetője rámuta­tott: ha az Egyesült Államok el akarja kerülni a még súlyosabb vereségeket és tisztességes békét kíván, ab­ba kell hagynia agressziós háborúját, vissza kell vonni csapatait és csatlósainak egységeit Dél-Vietnamból, engednie kell, hogy a dél-vi­etnami lakosság külső be­avatkozás nélkül, maga ren­dezze ügyeit. Kiem a továbbiakban han­goztatta: a vietnami problé­ma megoldása tekintetében a DNFF álláspontja világos. Azt a front központi bizottsá­gának 1968. november 3-i nyilatkozata öt pontban fog­lalta össze. A DNFF kül­döttségének vezetője befeje­zésül kiemelte, hogy az ame­rikaiak miközben béketár­gyalásorkról beszélnek, fokoz­zák a háborút. Arra kény­szerültek, hogy befejezzék a VDK elleni támadásaikat, ezután azonban repülőgépei­ket és hadihajóikat a Dél­Vietnam és Laosz felszaba­dított területei elleni fékte­len támadásokra koncentrál­ták és szakadatlanul provo­kációkat követnek el Kam­bodzsa ellen. A dél-vietnami nép őszintén kívánja a bé­két, a függetlenséget és a szabadságot. Ha azonban az Egyesült Államok folvtatja agresszióját Dél-Vietnam el­len, a veitnami nép folytatni fogja ellenük a harcot a győ­zelemig. Ezt követően Xuan Thuy miniszter, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kép­viselője emelkedett szólás­ra Elöljáróban kifejezte kö­szönetét mindazon kormá­nyoknak, szervezeteknek, személyeknek, akik támogat­ták mindenütt a világon a vietnami nép igazságos har­cát. Xuan Thuy miniszter a többi között hangsúlyozta, hogy a konferencia célja po­litikai megoldást találni a vietnami problémában, az 1954-es genfi egyezmények­(Folytatás a 2. oldalon.) Klapka-iratok Szombaton délelőtt Pá­rizsban Madame Masselinde Klapka, Klapka György, az 1848—49-es szabadságharc legendás hírű hadvezérének unokája átadta Mód Péter­nek, a Magyar Népköztársa­ság párizsi nagykövetének nagyapja fennmaradt gazdag és felbecsülhetetlen történel­mi értékű levelezését é® egyéb iratemlékeit. Az irato' között található egyebek kö zött több feljegyzés Komá­rom várának ostromáról, a megadásról folytatott tárgya lásokról, levelezés Kossuth Lajossal, Teleki Lászlóval, Bismarck kancellárral, Ga­ribaldival és másokkaL

Next

/
Thumbnails
Contents