Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

II lakásépítés vállalati támogatása Pénteken megjelent a pénzügyi, az építésügyi és a városfejlesztési, a munkaügyi miniszter együttes rendelete a lakásépítés vállalati támogatásáról. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a részesedési és fejlesztési alap egy részét a vállalatok dolgozóik lakásépítésének seí gítésére fordítsák. A részesedési alapból . felhasznált összeget maga a vállalat állapítja meg, a fejlesztési alapnak pedig legfeljebb 10 százalékát lehet felhasználni e célra. Az így képzett lakásépítési alapból hozzájárulhatnak a dolgozók társas- és családiház-építéséhez, szolgálati lakásokat építhetnek, ha pedig a vállalat segíti a tanács bér- és szövetkezeti lakásépítését, úgv kijelölheti bizonyos számú lakás bérlőjét. A telepszerű, koncentrált építkezések előmozdítására a vállalatok egymással társulva is szervezhetik a munkát. Vállalati segítség esetén társas- vagy családi ház építésekor a dolgozó előtörlesztésének el kell érnie a lakás árának 15 százalékát Igénybe lehet venni OTPhitelt is, amely azonban nem haladja meg az ár 25 százalékát, ha a vállalat nem házilag építi a lakást, ügy 30—40 ezer forint árkiegészítést is nyújt az állam. A lakásépítéshez nyújtott vállalati hozzájárulást a dolgozó az OTP-kölcsönnél szokásos Időtartam alatt kamatmentesen fizeti vissza, de évi 1 százalékos kezelési költséget fel lehet számítani. A vállalat huzamosabb munkaviszony kikötése alapján, továbbá a nagycsaládosoknak a fizetési kötelezettséget enyhítheti, a készpénzfizetési kötelezettség egy résziét megelőlegezheti. A vállalatok a jogszabályokban megállapított keretek között egyéb segítséget is nyújthatnak a dolgozók társas- és családiház-építéséhez. Megfelelő térítés ellenében a saját építő, szak- és szerelőipari, valamint tervező kapacitásokat is felhasználhatják. Van elem, nincs elem Fotoélet Szegeden Hozzászólás A Dél-Magyarország egy korábbi számában Fotósok és fényképészek cím alatt írás jelent meg, amely a város fotoéletével és a Szegedi Fotoklubbal foglalkozik. A benne felvetett kérdéssel annál ls inkább érdemes foglalkozni, mivel-a fényképezés nálunk igen elterjedt, s alig van háztartás, ahol ne lenne fotomasina. Jóval kevesebb azonban azok száma, akik a fényképezést tudatosan művészi színvonalon művelik. Ez természetes is, hiszen nem mindenkiből válik fotóművész, s nem mindenki az, aki magáról azt állítja. Sajnos, a Szegedi Fotoklub minden olyan próbálkozása, hogy a tehetseges fotoamatőröket maga köré gyűjtse, mégis rendre kudarcba fulladt. A klub ugyanis felismerte már azt a veszélyt, hogy tagsága elöregszik, nincs utánpótlása, s ezért több ízben rendezett amatőr fototanfolyamot. E tanfolyam hallgatói közül azonban senki sem maradt meg a klubnál! Rendezett a klub tehetségkutató pályázatot is, középiskolások és egyetemisták részére, ám Szeged több mint 10 ezer közép- és felsőfokú iskolai hallgatójából összesen 9 (!) pályázó akadt. Ezek közül is mindössze három maradt meg a klubnál! A távolmaradás okait érdemes lenne boncolgatni — e cikk kerete azonban ezt nem teszi lehetővé. Egy lehetséges tényezőt hadd vessek fel mégis, ami esetleg további vitákra adhatna alapot. Ügy tűnik, hogy oktatóink nagy része fiataljainkat anynyira megterheli a szakmai neveléssel, hogy a szélesebb körű művészeti tájékozódásra vagy öntevékeny „művészkedésre" már alig marad idejük. (Kivétel talán csak a Radnóti Miklós Gimnázium. ahonnan a pályázók több mint fele került ki.) Sok helyen pedig mereven elzárkóznak diák- vagy egyetemi fotókörök szervezése elől... Az emberi szubjektum teljes kifejlesztéséhez elengedhetetlen a művészetek szeretete, s tagadhatatlan, hogy a fotó az a legkönnyebben hozzáférhető művészet, amelynek segítségével az egyéniség a leggyorsabban kibontakozhat Még ha nem is mindenki válik e tevékenység alapján művésszé, akkor is eléri emberformáló célját, mert fotózni, tudatosan alkotni e műfajban is csak úgy lehet, ha valaki szélesen tájékozódik irodalomban, képzőművészetben és esztétikai kérdésekben egyaránt. Ha csak ennyit tanul meg valaki, akkor a fotó már elérte nemcsak egyéni, hanem társadalmi célját is. A Szegedi Fotoklub vezetősége — nem kis mértékben az említett újságcikk hatására — elhatározta, hogy ezentúl minden hónap utolsó hétfőjén, a Vörösmarty utca 3. szám alatti klubhelyiségben (volt id. Jancsó Kollégium) este 6 órai kezdettel szívesen lát mindenkit, akit a fotó érdekel, s jó szándékkal segít szakmai, technikai és esztétikai kérdésekben minden érdeklődőnek. Ezzel kívánja szolgálni klubunk nemcsak a város, hanem az egyetemes magyar fotokultúra ügyét. Várunk tehát mindenkit először január 27-én, hétfőn este 6 órakor. Dr. Pórszász János (Szegedi Fotoklub) Lemaradnak a buszról Fekete Sarolta (Zsombó, Felszabadulás utca 9.) és még húsz utastársa írta alá a levelet, amelyben utazási problémáikról írnak. Zsombóról Dorozsmára járnak dolgozni, s már reggel alig férnek föl az autóbuszra. Hazamenet a 16 órakor Szegedről Kiskunmajsára Induló járat lenne nekik a legalkalmasabb, erről azonban 15—20-an mindig lemaradnak hely híján. Utána már csak 18 óra 51 perckor indul autóbusz. Kérik az AKÖVöt, legalább a téli időszakban indítson mentesítő járatot vagy pótkocsis autóbuszt, hogy ne kelljen délután órákat ácsorogniok Kiskundorozsmán. A liftek Dr. Tömörkény László (Gutenberg utca 6.) olvasónk tud arról, hogy a szegedi liftes házakban gyakran járnak gyalog az emeletekre a lakók, mert nem működik a lift Varsói tapasztalatait ajánlja az ezután épülő mgas házak lakáselosztóinak. Varsóban a 8—12 emeletes házak liftproblémáit úgy oldották meg hogy a legfelső emeleten levő egyik lakást mindig liftszereló szakembernek utalják ki, akivel előre megegyeznek hogy bizonyos ellenszolgáltatásért felügyel a lift zavartalan működésére. ÖRDÖGŰZÉS és társasvacsorák megrendezését előnyös teltételek mellett, bő áruválasztékkal vállaljuk. Ételfogyasztásnál 10 százalék engedményt adunk LIGET VENDÉGLŐ Újszeged, Népkert sor l. Tel.: 114—67. Nem mindennapi tárgyalás kezdődött a zürichi esküdtszéken. Ha az ember nem tudná, hogy a XX. század utolsó harmadában, az atom- és rakétakorszakban vagyunk, azt hihetné, hogy a középkor elevenedett meg újra. A vád: halált okozó súlyos testi sértés. A fővádlottak Josef Stocker, volt szerzetes és szeretője, Magdaléna Kohler. Mindketten német származásúak. Mellettük négy svájci ül a vádlottak padján. A vádiratból elképesztő történet bontakozik ki. Stocker és Kohler Dél-Németország egyik kis helyiségében szektát alapított, amely az „ördögűzést és a világvége túlélését" tűzte kl céljául. Mikor különböző manipulációik miatt a nyugatnémet rendőrség érdeklődni kezdett a szekta dolgai iránt, a szektafőnök Stocker és helyettese Svájcba tette át a székhelyét. Hillikon faluban egy jámbor parasztcsalád, Josef Hasler és felesége menedéket nyújtott nekik. A naiv és bigott emberekkel hamarosan elhitették, hogy ők kiválasztottak, akik a nemsokára bekövetkező világvégét túlélik majd. Persze csak az esetben, ha az ő utasításaikat mindenben betartlák. Hamarosan nagyonis világi dolgokra terelődött a szó. és Stockerék közölték a házaspárral, hogy nagyobb összegű pénzre van szükségük a szekta számára. Josef Hasler ma erről így beszél: .Szentül hittük, hogy Magdaléna Kohler rendszeresen üzenetet kap az égből. Mint jámbor emberek tisztességes életei akartunk élni". Először csak a készpénzük ket szedték el, majd amikor ez elfogyott, Hasler eladta a földjének a nagyobb részét. Végül két fiatal és csinos leánykáját is a szektafőnökök rendelkezésére bocsátotta, hogy azokat a Németországban levő „Noé bárkájában" minden bűntől megszabadítsák. A rendőrség újra a nyomukban volt, mire Kohler és Stocker a svájci Ringwillbe tette át ismét székhelyét. Itt folytathatták aztán az ördögűzést, amelynek során a fiatal lányokat a legsúlyosabb lelki gyötrelmeknek vetették alá, majd miután — szerintük — vezeklésük nem járt eredménnyel, áttértek a „testi nevelésre". Ebben különösen Kohler asszony járt az élen, akinek parancsára Stocker és négy szektatársa rendszeresen verte a 17 éves csinos Bernadette Hasiért. Hogy a fiatal lányt megóvSzabácsi Zoltán (Bokor utca 16.) olvasónk a Kölcsey utca sarkán levő villamossági szaküzletben próbált többször is lapos elemet vásárolni. Mindig azzal küldték el, hogy nincs, elfogyott. Január 14-én délután azonban meglátta az üzletben, hogy az egyik vevőnek — már a raktárból csomagolva — hoznak és adnak elemet. Reklamálni kezdett, panaszkönyvet kért. Erre megmagyarázták neki, hogy az előző vevő azért kapott elemet, mert a rádióját is ott vásárolta. Levélírónk kijelentette, hogy ilyen címen neki is jár elem, hiszen ő is ott vett rádjót és magnetofont. „Miért nem ezzel kezdte?" — kérdezték tőle, s máris megkapta a két darab elemet. Természetesen a raktárból. Nem fedik be Ötott Kovács György (Rákóczi utca 36.) közli leveleben, hogy az utca lakóinak örömére az elmúlt hetekben gázvezetéket fektettek le a Rákóczi utcában. A baj csak az, hogy az árok feltöltését elhanyagolták és most nagy gödrök nehezítik a közlekedést. Ö kerékpáron jár munkahelyére, a nagyállomásra, de utcájukban a Járdán kénytelen tolni a kerékpárt, mert az úttesten veszélyes a közlekedés. Rossz a nyilvános telefon Muzsik Ilona (Kossuth Lajos sugárút 73.) olvasónk panaszolja, hogy a posta elhanyagolja az utcai nyilvános telefonok javítását, karbantartását. Megállapítása szerint az Anna-kútnál és a rendőrkapitányságnál levő nyilvános telefon már régóta rossz. Az áldozat, a 17 éves Bernadette Ilaslcr ják „a végső kárhozattól", az ütlegelések egyre kegyetlenebbek lettek, s végülis kioltották a fiatal lány életét. A zürichi esküdtbíróságon rendkívül nagy az érdeklődés a per kimenetele iránt. A tárgyalásra egy egész sor világlap küldte el képviselőjét. A vádlottakra, a svájci törvények szerint, 20 évig terjedő fegyházbüntetés szabható ki. | í^mStt*^ " • ^ti, liifct^ | f Sötét az utca K. S. Antal kiskundorozsmai olvasónk a falu közvilágításáról írt levelében azt panaszolja, hogy gyakran egész éjszaka nem égnek a lámpák. A későn hazajáró és korán munkába induló dolgozók a sárban, a házak falát tapogatva tudnak csak közlekedni. Sáros a járda Kovács Mihály (Petőfitelep, Dalos utca 8.) levelében azt írja, hogy az úttesten átvezető járdákat senki nem takarítja, sáros időben azokon lehetetlen közlekedni. Az Acél utcai szociális otthon előtt sem takarítják a járdát egy idő óta, pedig ott más években mindig rend volt, csak most látszik hanyagság. Ugyancsak szóvá teszi levélírónk sok petőfitelepi lakos óhaját, hogy a propán-bután gázpalackok cseréjére létesítsenek telepet a környékükön. Messze van a gáztöltő állomás és a külvárosiak szívesen vennék, ha nem kellene a város másik végébe járniok gázpalackértHét honapja hideg Szekeres Erzsébet (ösz utca 1.) tavaly augusztusban kérte gázrezsó beszerelését konyhájába. Előzőleg, még júniusban befizetett 947 forintot a gázműhöz. A szerelést szeptemberben el is végezték. Fogyasztásmérőt azonban csak december 17én kapott. A gázt azóta sem Válaszol az illetékes kapcsolták be, bár 11 alkalommal ígérték, s emiatt 11 napon át tartózkodott valaki egész nap a lakásban. Legutóbb január 20-án fogadta meg a művezető, hogy a rezsó még aznap égni fog, a szükséges munkát elvégezteti. Mégsem történt semmi, a rezsó hét hónapja hideg, „nincs üzemben". Füst a tejivókban Lapunkban a fenti címmel közöltük Sándor János és Fodor József olvasónk levelét. Azt írták, hogy a Somogyi utcai tejivóban állandóan füstcl a kályha, a Széchenyi tériben pedig megengedik a dohányzást Szabó József, a vendéglátó vállalat igazgatója válaszlevelében közölte, hogy a Somogyi utcai 'tejivó kéménye szűk, nem elég huzatos, ezért füstöl a kályha. A jövő fűtési szezonra gázkonvektorokat szerelnek fel és így megoldódik a probléma. (Miért nem szerelték fel már tavaly nyáron, aiikor is ismerték a kémény állapotát? A szerk. megjegyzése.) Mindkét tejivóban tilos a dohányzás. Február 1-től MINDEN HÉTKÖZNAP oldalas lesz DélMagyarország A LAP TERJEDELME EGYHARMADDAL Nö. előfizetési díja havi 20 lorint Kisteleken, a Petőfi és a Pipacs utca kereszteződése előtt. Szabó Lajos, Szeged, Bólyai János utca 20. szám alatti lakos pótkocsis teherautóval közlekedve nekiütközött egy álló tehergépkocsinak, amely mögött kerékpárja mellett állt Dékány József, Kistelek, Petőfi utca 89. szám alatti lakos. A kerékpárost a pótkocsis teherautó elütötte, majd a nehéz jármű széles ívben kivágódott és elzárta az úttestet. Ekkor közlekedett szemben személygépkocsival Mitvó Géza, Ásotthalom, VIII. kerület 1206. szám alatti lakos, aki az összeütközés következtében sérülést szenvedett. Megsérült a személygépkocsiban utazó Bahlányi László derekegyházi és a tehergépkocsiban helyet foglaló Hízó Sándor, Szeged, Lenin körút 22. szám alatti lakos is. A síkos út okozott balesetet Balástyán is, összeütközött egy autóbusz egy tehergépkocsival. Az autóbuszban utazók közül sérülést szenvedtek Rehák János és Török Antal kisteleki lakosok. Josef Stocker volt szerzetes, • szekta feje Magdaléna Kohler a bíróság előtt még mindig arra nróbil hivatkozni. hogy ,,s' ég narancsára" cselekedett SZOMBAT, 1969. JANUÁR 23. DEL-MAGYARORSZAG 5