Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

Cseppben a tenger Sok előadás, tájékoztatás, majd az azokat követő vitadélutánok után befejeződött Szegeden a városi és községi népfrontvezetők háromnapos tanácskozása. Jegyzetfüzetét teleírta Kiss Jenő, a Hazafias Népfront újszegedi titkára és Forgó András kiskundorozsmai népfrontelnök is. Egész esztendőre való témát és programot visznek magukkal haza ők is a mozgalomba, mint ahogy társaik. Az alaphang Abban egyetértettünk velük is, hogy az optimális gazdasági eredmény — amelyet általában elkönyvelhetünk az új mechanizmus létének egy esztendeje után — és a jó társadalmi közérzet egy tőről fakadnak. Az sem kerülte el a figyelmünket velük együtt, amely mindvégig átsütött valamennyi előadásból, a viták hevéből: a szocialista demokráciát úgy kell értelmezni és élni vele, hogy minél szélesebb néprétegek közvetlenül vagy közvetve részt kérhessenek, vállalhassanak az államhatalmi, államigazgatási feladatokból. Eteleszólni egy kerületrész, egy község életébe úgy, hogy annak a közösség és az egyén egyaránt lássa hasznát — ne csak divat legyen, szalmatűzfellángolás, hanem folyamatos részvétel a közügyek gyakorlásában. tései minden esetben a széles közvéleményen is alapulnak. Talán a társadalmi munkát nem becsüljük meg eléggé. Üjszeged esetében pedig a lakosságot közvetlenül érintő munkák beruházásának 15—20 százaléka a társadalmi összefogásból adódik. Üjszeged nagyon is sokat fejlődött az utóbbi években. A fejlődés ütemével azonban mehetnénk egy kicsit kintebb is, a perifériákra. Humoros, de így van: Szóregről hamarabb be lehet jutni busszal Szegedre, mint az Erdélyi tértől elérni a buszt, vagy a villamost. Újszeged keleti részén az utak szinte járhatatlanok. Igaz, hogy korszerű úttestet kapott már a Bérkert sor, az Odessza körút, de azért csak nézzünk kifelé is a Belvárosból... Szívesen Messze a várostól — Sokszor és sokat is tétlenkedünk, felülről várva kezdeményezést — mondta Kiss Jenő —, pedig jobban élhetnénk a lehetőségekkel. — A kerületi tanács talán nem ad eleget a népfrontbeliek szavára? — De igen, ad. Fontos dön— Minket is szőrit a cipő a közlekedésben — kapcsolódott a beszélgetésbe Forgó András. — Kiskundorozsma lakosságának nagyobb része Szegeden dolgozik és csak aludni jár haza. Az utaztatásban a mentesítő autóbuszjáratokkal is nagy a zsúfoltság, különösen most, télen, hiszen a saját járműveket, a motort és kerékpárt leteszik ilyenkor. — No de építik, sőt lassan befejeződik Dorozsma főútvonalának, a Felszabadulás utcának korszerűsítése — vetettük közbe. — Igaz, sok pénz is áll benne, 3 millió forint. Az út mellett majd parkosítunk a lakosság segítségével. — Ügy tudjuk — jegyeztük meg — a dorozsmaiak nem kéretik magukat, ha társadalmi összefogásról, munkáról van szó. Példa erre a magasnyomású vízhálózat lefektetése, amely lassan behálózza a tízezer lakosú községet Rosszak a nylonharisnyák Sokat romlott a minőség — A boltok szívesen becserélik — Ez igaz. Adnánk ml a társadalmi munkánkat egy új művelődési otthon, meg egy 12 tantermes iskolához is — fűzte a szót tovább Forgó András. — Az iskolához meg is ajánlottunk 1 millió forintot, községfejlesztési alapból. Nemcsak az ő gondjuk — Akkor a cigány-iskola átköltözhetne szűkös helyéről valamelyik öreg iskolába? — kérdeztük. — A cigánytelep felszámolása, egyáltalán a cigánykérdés végleges megoldása, rendezése nem ezen múlik és nem azon, hogy a putri-lakó gyermekek iskolába járnak. Az alapvető segítéshez, rendes lakóházakhoz, vízhez, villanyhoz, járható utakhoz, a kulturált életmód megteremtéséhez kevés, jóformán semmi a községi tanács ereje. E probléma megoldását vehetnénk már egyszer komolyan is, a felszabadulás lassan negyedszázada után — mondta szinte egy szuszra és kicsit indulatosan is Forgó András. Ez a gond is az övéké, mint a község más problémája. A dorozsmaiak találkozása az igényekkel másképpen esik latba, mint mondjuk a csengeleieké, az öttömösieké. A Szegeddel való közelség, közvetlen szomszédság erősen serkenti az urbanizálódásra való törekvést Jó alkalom volt, hogy akár száz városi és községi népfrontvezetővel is beszélgethettünk volna közös gondjaikról, munkájukról, terveikről. Csak kettőre futotta erőnkből, viszont a cseppben feszíti erejét a tenger is. Lődi Ferenc * Somogyi Károlyné felvétele MINI-ÖNTÉS. A Szegedi Kézhzerszámgyárban elektromos ivkemencébcn olvasztják az acélt, amelyből apró alkatrészek készülnek. Képünk az öntés pillanatát mutatja be A munkaügyi miniszter Csongrádon Tegnap Csongrádra látogatott Veres József munkaügyi miniszter és Kiss János, a Munkaügyi Minisztérium pártbizottságának titkára. A vendégeket Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára, dr. Varga József, a városi tanács vb elnöke és Balogh László, Csongrád országgyűlési képviselője, a FÜTÖBER csongrádi gyáregységének vezetője fogadta. A miniszter és kísérete megtekintette a FÜTÖBER csongrádi gyáregységét, a csongrádi ipari szakmunkásképző-iskolát és hasznos eszmecserét folytatott a város vezetőivel. Magasabb színvonala < a vezetés i tsz-ekben Az elnökök anyagi és társadalmi megbecsülése (Kiküldött munkatársunk vetkezeti vezetőknek dicsételejonjelentése.) retesen kijut. Mi tette aktuáA tegnapi lapok hírül ad- UssA hogy éppen most fogták. hogy a kormány meg- lalkozzanak s Minisztertahaligatta és tudomásul vette nács elé vigyék ezt a probléa Termelőszövetkezetek Or- mát? Nagy feladat vár naphiszen sok tsz egyesül, mások nyugdíjba mentek, többeknek a kihelyezése lejárt. Ami dicsérendő, a leváltott elnökök 60—65 százaléka ugyanabban a közös gazdaszágos Tanácsa elnökének jainkban a szövetkezeti ve- ságban maradt, s becsülettel tájékoztatóját a tsz-elnökök zetőkre. hiszen az új gazda politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről. Erről tartott sajtótájékoztatót tegnap délután Budapesten, a SZOT székházában dr. Simka István, a TOT titkára. Hazánkban 3 ezer termelőszövetkezeti elnök dolgozik a sági mechanizmus beköszöntésével egyre nagyobbak a megállja helyét a termelői munkában. Négy esztendő alatt a szövetkezeti tisztségkövetelmények, az igények, viselők közül 350-et jutalnagyobb az egyszemélyi fe- maztak kormánykitüntetéslelősség, nő a szövetkezetek sel. Előfordulnak azonban kisebb-nagyobb hibák is. A közvélemény egy része hajlamos arra, hogy ezekből . neg az egész leményben, de olyan hangok zeti mozgalmat, az új szövetis hallatszanak, mintha ezen a téren — a Soha ennyi panasz nem volt a női nylonharisnyákra, mint mostanság. Pedig mióta létezik, mindig is kifogás érte a minőségét. Forgalmasabb napokon egyedül a Centrum Áruház harisnyaosztályát 8—10 nő keresi fel reklamációval. Tudjuk, hogy tavaly olcsóbb lett a nylonharisnya, a varrott ára alig 28 forint, s a legdrágább sincs több azóta 40-nél. Egy ideig úgy látszott, hogy a hirtelen megnőtt kereslet miatt fogyatékos az ellátás. Sajnos azonban krónikussá vált a baj: hol ezt hol azt a fajtát nem lehet kapni, hol az egyik szín, hol a másik méret hiányzik. Azt mondják a nők, hogy szinte sosem kapják meg az üzletekben éppen azt a harisnyát amelyet megszoktak, megszerettek. Már pedig a vásárlók ízlését igényét illene szolgálnia az iparnak és a kereskedelemnek. Az ellátás fogyatékosságánál nagyobb hiba azonban az, hogy a minőség is egyenetlen. Csak néhány gyakoribb panasz, mutatóba: "már a zacskóban is lyukas a harisnya; a patentrész, felül, foszlik, olyan, mintha a szú rágta volna ki; nem egyforma hosszú a két szár; szövési hiba, csík van benne; a lábfejhez képest rövid a szár; az úgynevezett szembiztos harisnya bokában bő, a combon szorít; a nemrég piacra dobott vékony harisnyanadrág vagy már az originált, gyári csomagolású zacskóban lyukas, vagy az első felvételkor szakad eL • magyar harisnyagyártó* irányítói már évek óta le akarják szoktatni a nőket a nylonharisnya viseléséről. Számtalanszor elmondták már nyilatkozataikban, hogy nem arra való, hogy állandóan viseljék, hanem alkalmi holmi: ünnepnap szabad csak felvenni. A hivatkozás: a nyugati gyártmányú harisnyák sem bírják a strapát Egyszer ki kellene próbálnia a kereskedelemnek, hogy mi erről a magyar nők véleménye? Ha behoznának az NDK-n kívül más külföldi, akár nyugati márkát is, akkor nagyobb hitele lenne az ipar érvelésének. Mert annyi máris bizonyos: az NDK-harisnyák ellen elenyészően kevés a panasz most is. A „leszoktatás" egyik módszere lehet a minőség leszállítása. Csakhogy ez kétélű fegyver, félő, hogy visszalő az iparra. Az iparra, melynek végre tudomásul kellene vennie, hogy a nylonharisnya manapság már nem is divatcikk (csak egy-egy fajtája az), hanem a nők állandó, hétköznapi viselete. Joggal várják el tehát hogy az érte kiadott pénzért megfelelő színű, méretű és minőségű árut kapjanak. Még egy kérdés: mi a tennivaló, ha otthon kiderül, hogy rossz a harisnya, amit vásároltunk? Azonnal vissza kell vinni az üzletbe! Persze nem azt, amit valaki maga szakított ki, hanem a gyári hibásakat A boltban azután nyomban kicserélik, vagy ha vitás az eset, elküldik kereskedelmi minőségellenőrzésre, s ott döntik el, ki a hibás. r. K. Az orvos kategóriája Az új gazdasági mecha- melés el sem képzelhető az nizmusban a vállalat gaz- orvos közreműködése náldaságos tevékenységét ál- kül. Nem a közvetlen gyóünállósága, ma már a vállalatszerű gazdálkodásra törekszenek. Nemcsak megbeieen eredményesen a naffv*- csülés tapasztalható a közvé- Ítélje meg az egész szövetkell SSgL lí. leménvben. de oivnn haneok zeti mozgalmat. az úi szövetról évre több eredményeket érnek el a közös gazdaságok anyagi-erkölcsi megbecsülés az ered menyekből a szo- ^ terén _ nem lenne min_ den rendben. """""""""~~A 4 évre visszanyúló vizsgálat megál'apította. hogy a talában és legtisztábban a nyereségen lehet mérni. A nyereség alakulását az öszgyításra, vagy kezelésre gondolok, hanem a konkrét termelésre. Ergonómia, szes dolgozó munkája színdinamika, zajártalom és együttesen határozza meg. Persze bizonyos beosztámás, e témakörbe tartozó szakágazatok ismerője az sokból más-más a ráhatás orvos. Tanácsa, segítsége foka. Ezért határoztak meg anyagi előnyt jelenthet a három kategóriát a nyereségrészesedéssel kapcsolatban. Egyes, kettes és hármas besorolás van, amely megfelelő disztingvációt jelent. vállalatnak, nélkülözése pedig komoly hátrányokat. Egyszerűbb példákat is elmondhat az ember: jelentkezik egy dolgozó valamilyen panasszal, az Hogy kiket, illetve ml- üzem orvosa azonnal is selyen munkaköröket sorol- gíthet, de el is küldheti nak e kategóriákba, azt rendelőkbe, ahol hosszú többé-kevésbé rendelkezés órák telnek el. Azaz, tetehatározza rrjeg. Az adott mes munkaórát takaríthat üzem, vagy gyár kollektív meg tevékenységével vállaszerződésében pedig ponto- latának. Vagy a felvételeksan is rögzítik a besoroló- kor a gondos orvosi vizsgásokat. Általános tapaszta- lat jelent biztosítékot, hogy lat, hogy a szegedi üze- a munkakörre megfelelő mekben helyesen végezték egyének kerülnek az üzemel a besorolásokat. Mintha be. Ha ebben gyenge a közazonban figyelmen kívül reműködés, károk érik a hagyták volna a kollektív közösséget, a vállalat nyeszerződések perfektuálásá- reségét is. A fejlődő technika időszakában, a modernizálódó termelésben a műszaki és nál a vállalat orvosát, illetve szerepét. Az alapelv világos, a vállalat eredményére ráhatás, közgazdasági szakemberek befolyásolás, az ahhoz való mellett az orvosnak is meghozzájárulás mértéke, nagysága. A főművezető a kettes kategóriába tartozik, s határozó szerepe van. Ezért azok a vállalatok cselekedtek helyesen, amelyek az azt senki sem vitathatja, üzem orvosának munkáiát hogy ott a helye. Sajnos reálisan értékelték és a köazonban az üzem orvosa a hármasba került. Pedig az üzemi orvos tevékenysége igen nagy bezépszintű vezetők csoportjába, a kettes kategóriába sorolták őket Sajnos, kevés vállalat cselekedett így folyásolással van, s lehet a Talán még nem késő a korvállalat eredményére. Né- rigálás! hány példa: a modern ter-G. L kezeti vezető-garnitúrát Ez tsz-elnökök mindenképpen helytelen, az adott és konkrét környezetből nem szabad kiemelve vizsgálni az egyedi eseteket Mi tagadás, Csongrád megyében is előfordult, hogy szövetkezetek vezetői megfe- egyesek aránytalanul magas lelnek a szocialista erkölcsi, jövedelemhez jutottak — etikai normáknak, hiszen eredménnyel valósítják meg a párt agrárpolitikáját. Kömint például a szentesi Termál Szövetkezet vezetői. A korszerű mezőgazdaság. üzemek nagyobb mércét állítottak. o«1Ük- 7,V^'ék Pá,rtt?f a változó agrotechnika, a 26 százalek nedig partonkí- Ó1 T szaDorodó vüli. A fejlődő mezőgazda- S zerek a kiSéSő ság. a megszilárdult nagy- szi?vetkezet'; demokrácia egyszaitmai re inkább nehéz feladatokat .. ., , ... .., ^ , a ró a termelőszövetkezetek szövetjcezeti elnökök igyekez- e]nökelre. Munkájukhoz narek egyetemi, főiskola, vég- bb tórsadalmi megbecsüzettséget szerezni. Eddig ko- fést erkölcsj elismerést kér_ zülük ez 12 százaléknak si- nek. így többek között azt, került. 45 százalék pedig tegyék intézményessé üdülközépfokú rendelkezik. A szakmai műveltség jó irányban fejlődik, bár rendkívül differenciált. ami sokoldalú munkájukból ellenőrzésre hívta fel a fikövetkezik. gyeimet. Gyakoriak a vezetőcserék, Sz. Lukács Imre végzettséggel tetősüket A Minisztertanács — mint laounkban is hírül adtuk — elfogadta a TOT tájékoztatóját s a nagyobb, hatékonyabb Eltemették Betlen Oszkár elvtársat Pénteken, a Kerepesi te- Az MSZMP Központi Bimetőben, a munkásmozga- zottsága nevében Friss Istlom nagy halottainak gyász- ván akadémikus mondott drapériával borított Pante- búcsúszavakat. Méltatta ónjában mély részvéttel bú- Betlen Oszkár harcos, törcsúztatták Betlen Oszkárt, hetetlen hitű életét, kommua magyar és a nemzetközi nista emberséget. Az kommunista mozgalom ki- MSZMP KB Párttörténeti emelkedő harcosát. Koszo- Intézetének utolsó üdvözlerúkkal borított ravatalnál tét Vass Henrik, az intézet díszőrséget álltak barátai, igazgatója tolmácsolta. A tanítványai, egykori harcos- Magyar Partizán Szövetség, társai. Gyászkarszalaggal so- az egykori harcostársak, barakoztak fel a ravatalnál rátok nevében Fodor Zoltán egykori auschwitzi fogoly- és Leon Staisiak, a német társai, külföldi baitársai az Auschwitz-bizottság elnökNDK-ból. Csehszlovákiából ségének taeia búcsúzott és az NSZK-ból. Betlen Oszkártól. SZOMBAT, 1969. JANUÁR 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3