Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Ki fizeti meg ? Ho! az olcsó keksz? Bárkányi Istvánné (Kiste­Szabó Gábor (Bécsi körút gépkocsi üzemben tartó.ia a 8—16.) olvasónk gépkocsija- jogszabály szerint kártérí­val telefonoszlopnak ütkö- tésre kötelezhető. Vagyis az zött. A vezetékek leszakad- idegeneknek okozott káro­tak, az autó karosszériája kat. S ezeket akkor is. ha a megsérült Az Állami Bizto- gépkocsivezető figyelmetlen­sító a kötelező gépjárműbiz- ségéből valakin személyi sé­tosítás alapján csak a tele- rülést okoz. Akár az autóban fonpóznán keletkezett kárt ült a sérült, álcár a forga­térítette meg. Miért? lomban vett részt. A saját Az ÁB megyei igazgatója, gépkocsin okozott károkat az dr. Nóvák Imre közölte, hogy ÁB csak akkor téríti meg. a kötelező gépjármúbiztosí- ha a gépkocsi üzemben tar­lek, Szabadság utca 17.) és tás alapján csak olyan kárt tóiának önkéntesen köthető még többen — szegediek is térítenek meg, amelyekért a casco-biztosítása van. — kérdik levelükben, miért oly ritkán kapható az üzle­tekben a kedvelt 12 forintos keksz. A nagykereskedelmi vál­lalat élelmiszer osztályának vezetője tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy az Édesipari Vállalat nem csök­kentette az olcsó keksz gyár­tásának mennyiségét. ,Sőt — igaz, nem sokkal, de — töb- viából. A hozott 2,5 kilo- írónk e két eljárásra kér bet termel belőle,, mint az gramm narancsért hét fo- magyarázatot. eít'ZŐkiéVazonbanEZa S<n™ nőtt rint0t kellett fizetnie a ha" Kérésünkre a vám- és fogVasztás^0nigényeketleSTer- táron- Más balommal olyan pénzügyőrség megyei pa­vek szerint hamarosan üzem- rokonuk jött át, aki három rancsnoka megvizsgáltatta a Nem a vámért Nagy Ferenc (Kölcsey ut- ter szeszt nem engedték neki ca 13.) olvasónk anyósa lá- áthozni, de visszautazásakor togatóba érkezett Jugoszlá- sem kapta azt meg. Levél­be helyzik az NDK-ból ren­delt kekszsütő gépsort, amelynek segítségével 20 százalékkal nő a gyártási ka­pacitás. éve nem járt Magyarorszá- szóban forgó eseteket és a a következő választ adta: „Bár­gon, ezért ném ismerte szesz szállítására vonatkozó milFen forgalomban beho­tiltó rendeletet Az egy li­Képernyő Részletek, pláne egy rész­let alapján nyilvánvalóan lehetetlen egy ötrészes fil­met érdemben megítélni; ez az ötödik rész utáni össze­foglalóra tartozik. Annyi azonban már ebből az első részletből is kiviláglik, hogy a televízió a vasárnap este lakra épül. mpotpTrtptí Rpre aimil film- "* ­volt viharos és tarka ese­ményekben, magától értető­dőleg olyanokban is, ame­lyekben a történelmi lé­nyeg csak áttételesen és ne­hezen felismerhetően jelent­kezett; a Bors című film a valóságnak ezekre az olda­megkezdett Bors című film­jével kiemelkedő feladatra vállalkozott. Emlékezés ez a film az 50 év előtti eseményekre. De nem akármilyen emlékezés. Nemcsak arról van szó, hogy ez az ötrészes film szokatlanul nagyszabású, mégcsak önmagában nem is arról, hogy a produkció — hogy ezzel a csúnya, de di­vatos kifejezéssel éljünk — televíziószerű, hanem min­denek előtt arról, hogy pa­tétikus és retorikus megol­dások helyett a tévé — két­ségkívül bizonyos bátorság­gal — a kalandfilm mód­szereivel nyúlt ehhez a nem akármilyen témához. Nyilvánvalóan van ebben a vállalkozásban valami el­lentmondás: az októberi for­radalom és mindaz, ami be­lőle következett, nem ka­land, olyan értelemben leg­alábbis semmi esetre sem, mit például a Kalózkapi­tány kalandja. Mégis leta­gadhatatlan — az első rész vetítése után nyugodtan mondhatjuk ezt —, hogy az ilyen szellemű feldolgozás­nak is van létjogosultsága: nem hamisítja meg a forra­dalom lényegét. Az orosz­országi forradalom gazdag A film hősei magyar ha­difoglyok, akiknek az első világháború után már csak egyetlen vágyuk van: mi­előbb hazajutni. Ez azon­ban nem olyan egyszerű. A film, amely ennek az álla­potnak a felvázolásával kez­dődik, azt mutatja be, ho­gyan jut ez a hadifogoly­csoport haza, milyen har­cok, küzdelmek utárt, s mit tesznek a viharos és veszé­lyes helyzetekben, hogyan jutnak el egy magasrendű történelmi igazság vállalá­sáig. A film írója Fülöp János. Az öt részt azonban nem egy rendező vitte vászonra, mint szokásos, hanem Hers­kó János irányításával, aki az első részt rendezte is, négy másik rendező: Mar­kos Miklós, Szabó István, Palásthy György és Simó Sándor. A vállalkozás érdekes és figyelemreméltó: ez az első munkásmozgalmi témájú magyar kalandfilm. A fenti­eknek mindössze az volt a célja, hogy felhívják olva­sóink figyelmét a televízió­nak erre az ígéretes vállal­kozására. ö. L. Autósok, figyelem / Rövid átfutási idővel vállaljuk gépkocsi motorok hengerfúrását, honolását. főtengely köszörűlését, csapágyon tését és fúrását, dugattyúk megmunkálását. Cím. ML Autójavító Vállalat Szeged, Tolbuhin sgt. 11. Telefon: 15-491 xS. 457 zott gyümölcs, déligyümölcs törvényerejű rendelet elő­írása szerint egészségügyi szempontból vizsgálati köte­lezettség alá esik. A pana­szos hozzátartozója tehát nem a vámkezelésért, hanem a vizsgálatért fizetett hét forintot, így kaphatta meg a fertőzésmentességet igazoló bizonyítványt" A szeszre vo­natkozóan: „Utasítások sze­rint tisztaszeszt nem lehet behozni. Visszaviteli lehető­ség csak akkor biztosítható, ha az utas azt belépése után azonnal intézi. A panaszos rokona ezzel a lehetőséggel nem élt, ezért a szeszt érté­kesíteni kellett" Késsel tárnái! feleségére Különös családi dráma zaj­lott le még tavaly Üllésen, a Rózsa dűlő 97. számú tanyában, ahol Kapitány László és fele­sége laktak. A férj korábban onnan elköltözött, majd vissza­ment, s minden jogcím nélkül birtokba vette a tanyát. Közte és felesége között ugyanis idő­közben megszakadt az élettársi kapcsolat. Az asszony más fér­fival akart új életet kezdeni. 1961-től ugyanis a Kapitány Lászlóval kötött házassága után nyolcszor éltek külön hosz­szabb-rövidebb ideig, a férj ita­los életmódja miatt. Kapitány László mindannyiszor visszakö­nyörögte magát a feleségéhez aki sokadszorra is megbocsátott neki. Férje az ígérgetések eUe­nére is ott folytatta iszákossá­gát, ahol korábban abbahagyta. Az előle elmenekült felesége visszament a tanyába, hogy el­hozza saját és gyermeke ruha­neműit. Férje támadásra felké­szülten fogadta. Az asszony kö­zeledtére kést rántott, s több szúrással súlyosan megsebesítet­te, majd otthagyta. Kapitányné az elszenvedett sérülések miatt súlyos egészségi romlást szen­vedett. s fizikai munkát többé nem végezhet. A szegedi megyei bíróság em­berölés kísérlete miatt mondot­ta ki bűnösnek Kapitány Lász­lót és nem Jogerősen 8 évi sza­badságvesztésre ítélte, s 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. CARMEN Bemülatfl a szegedi színházban Telt ház. A folyosók is te­le kabátokkal, bent, a kakas­ülőtől lefelé, alig találni ásí­tó széket. Duruzsoló-csivitoló, megbolydult méhkas az egész színház. A zenészek hangol­nak, a karmesteri pulttól jobbra-balra mikrofonok gű­nárnyaka ágaskodik az or­chester fölé. Mikrofonok a függöny előtt, mikrofon a bal­oldali földszinti páholyban: a riporter olvassa jegyzeteit. Rádióközvetítés. Aztán taps­moraj, aztán csend, aztán fel­dübörög Bizet tüzes nyitánya, elhozva láttatóan, valahonnan nagyon messziről, az arénák vérpiros illatát, a mediterrán szenvedélyek vad lobogását, torerok és szépasszonyok, pi­cadorok és hajszára ajzott stadionok bikavadító kaval­kádját Telt ház, taps, függöny ...' És gyors és reménytelen sta­tisztika, mikor volt utoljára olyan remek, olyan igazi szín­ház Szegeden, mint a szombat esti premieren. # Véletlen? Inkább a tökéle­tesség megismételhetetlensége hozhatta, hogy a verizmus olyan alkotásokat adott az gyeimet a színpad előterébe, gyen. Littay Gyula másoddá operairodalomnak, melyeket hogy mindig nyitva a lehető- felvonásbeli jelenete remek; szerzőik csak egyszer tudtak ség a fontosabb belépések olyan feszültséget teremt? megfogalmazni. A fiitteres exponálására ls. Vaszy Vlk- amit később nem képes tar­színházat, káprázatos ékít- tor eleven lendülettel, friss tani — érzésem szerint azért; menyeket, ária-tirádákat fel- tempóban vezeti az előadást, mert énektechnikai lag túl; színes elemeitől megtisztító gondosan figyelve, hogy a da- kombinálja Escamillo szóla­izlesforma hétköznapi embe- rab kulminációs pontjaira mát. Berdál Valéria Micaelá­rek keserveit^ megaláztatását, zene és színpad mindig pár- ja valóban öntudatosabb an­huzamosan forrósodjon fel. nál a modellnél, mely hosszá évek óta megkonzerválódott Harmath Eva címszerepe az elhagyott parasztlány, ellentétes véleményeket ka- esendő-szánandó alakjában: sággal, ami nemcsak Mascag- híatstltnia'csak rést ni életművében tette egyedü- vetu üral szopranja csgk resz­livé és utolérhetetlenné a Pa­rasztbecsületet, Leoncavalló­Slflis József felvétele Vad is Ki«s I aszlo (Don ban. men) az opera II. felvonása Jose) és Harmath Eva (Car­szakadtas ruháját komponál­ta az addig díszlet- és jel­mezkölteményektől roskadozó színpad helyére. Olyan felfo­kozott, koncentrált elszánt­Sinkó György kulturáltan; fejlett zenei intelligenciával ieteiben' képes megfelelni a feledteti, hogy Zuniga had­szerep súlyosabb színekkel ár- nflgy maszkja alapjában véve nál a Bajazzókat, D'Albertnek Ca^s^íT^ a Hegyek alján-t, vagy ép- honos a színpadon> ah'ol ,az pen Bizet szamára a Carment érzések rapszódikus váltásait csempészötösben Vigh Iréntől ~ han,el? .egycsapásra sike- ke]1 vissza^dnia_ ott még kí_ Szabadíts Judittól, Juhász Jó­rult velük és áltáluk megují- sérlete„ik. Egészében vi°zont zseftől és Halmágyi Mihály­tam egy közkedvelt zenei mu- _ tói. Énekben-iátékban eav­követelményeinek. nem az övé. Az epizódszerep­löktől kitűnő megoldásokat láttunk, így mindenekelőtt a fajt is, az operát. A verista Carmen — s hogy megbírko- tói. Énekben-játékban egy­Szegeden. Ezen a színpadon eszmél korszerűségére, maisá­gára az énekes-színész, itt ta zott a feladat minden kon- arant erősségé az előadásnak operajátszásnak komoly-ran- zekvenciájával, feltétlen a ja- Gyimesi Kálmán Morales sza­hagyománya alakult ki vára frandó Vadas Kiss LáJsz_ kaszvezetóje és a Szalay Mik­ló elsöprő sikert aratott. Am tós intencióit követő kórus: ha következetes művészi Dobrovoljva Rozalija koreog­ixi „x.x í i i-x i ix munkájában nem ragadtatja ráf iá ja kissé mattszínű, a lál hálás feladatot, karakté- el a tapsok hízelgései az első táncosok viszont ezúttal ia reK, nus-ver szereplők, esen- felvonáson még csiszoini fog elnyerték a szépszámú közön­formálására A^'szegedi oDe- Ennyi keíl ahb°z" hogy Don ^ -mpátiájat. íatórsulí carmen bemutató- José3a kabinetalakítás le- Nlkolényi István ja folytonosan, logikusan il­leszkedik a fenti művek pre- ——ui, i— in nna—«—^^mmmm— mierjeinek sikersorozatába. Vaszy Viktor zenei vonal­vezetése artisztikusan hagyja nyitva a darab természetes ösztöneit, Versényi Ida ren­dezése korrekt. Semmi erő­szakoltság, semmi műviség mely valamiféle megkerülő spekulációra vallana. Mind­össze néhány momentum, ahol a mérték diszharmoni­kus: így nem feltétlenül szük­séges a dohánygyárból ki­szünetelő munkáslányok mindegyikének cigarettázni, aztán a viadalra masírozó banderillerok néhány teste­sebb-köpcösebb példányát el­nézve még bátor képzelettel is nehezen feltételezi a néző, hogy fürge eséllyel állnak ne­ki a bikavadításhoz, vagy me­rész fantáziával sem könnyű hinni a sziklák közt bujkáló csempészlányok vagányságá­ban, ha elegáns bőrruhákban divatos piroscsizmákkal ka­paszkodnak a lejtőkön. Az riső felvonás kritikus pontja a gyerekkórus. Lelassul a ze­ne, elmerevedik a színpad — a többszöri előadás rutinja bizonyára segít majd. A má­sodik felvonás viszont pará­dés. Sándor Lajos kitűnő dísz. 12 HÓNAP HELYETT 18 HÖNAP! A BUTORÉRTÉKESÍTÖ VÁLLALAT fél évvel tovább vállalja a garanciát valamennyi, 1969. január elseje után vásárolt HAZAI ÉS IMPORTALT BÚTOR MINŐSÉGÉÉRT leniős munkásságot fejtett ki a vasbeton- és acélszer­kezetek plasztikus mérete­zési elméletének megalkotá­sa és kifejlesztése ferén. Képlékenység! elmélete a szakmai világirodalomban letei rendre úgy terelik a fi- is elismert, és kezdeménye­ző szerepét minden esetben elismerik. A mintegy 100 szakdolgozatban közölt ered­ményeit hazai és külföldi folvóiratokban tette közzé . Nemzetközi és világkong­resszusokon tartott előadá­saival sok hívet szerzett az új építészeti anyagoknak, és eredményei nyomán az acél- és vasbeton-szerkeze­tekkel a világ minden ré­szén számosan beható kísér­A mérnöki tudomány gazdagítója Kazinczy Gábor, a modern leteket kezdtek, s rendre töréselmélet (vagy máskép- Kazinczyt igazolták, pen képlékenység! elmélet) Részt vett az 1931. évi megalapítója, Kazinczy Fe- vasbetonszabályzat és a he­renc író dédunokája 1889- gesztesi szabályzat kidolgo­ben, most 80 éve Szegeden zásáöan, továbbá a csavart született Középiskolai tanul- betöm as bevezetésének al­mányai után, mérnöki ok- lzalmazástechnikai leírásai­levelét 1911-ben a Budapes- nak kidolgozásában. ti Műegyetemen szerezte A fővárosi állásából 1943­meg. Ugyanabban az évben ban vonult nyugdíjba, majd a főváros szolgálatába lé- később Svédországban tele­peit, ahol a III. ügyosztá- pedett le, ahol tovább dol­lyon engedélyezési tervek gozott, és a Betong című statikai felülvizsgálatával svéd lapban, valamint a foglalkozott, de új építő- Die Bautechnik című folyó­anyagok alkalmazására szol- iratban közölte eredmánye­íáló engedélykiadás is a ha- it. A svédországi Motalában, táskörébe tartozott. 1931- 75 éves korában. 1964. má­ben szerezte meg a műsza- jus 24-én hunyt el. ki doktori címet, és 1932- Kazinczy Gábor egyike tol a városépítési osztály ve- ,,„u „„„„ „_. .. ... , zetőhelyettese lett, majd V°U dZOn nagy alkotóknak' 1939-ben műegyetemi ma- aklk számos területen me­gántanári képesítést kapott, résznek látszó megállapítá­Kazinczy Gábor, a kiváló saikkai gazdagították a statikus fóérdeme, hogu je- „,x„>.... „, . . .. l<mtő* iaU* mérnöki tudományt, végső soron a műszaki haladást. Bátyai Jenó JOBB MINŐSÉG NAGYOBB KÉNYELEM x. DL. 8. Helyszíni árusítás f. hó 23-án 9—13 óráig az AKÖV régi, Mar* tér 10­11. sz. telepén. Irodabúto­rok: szék. íróasztal, szek­rény. Olcsó árakon. *S. 624 KEDD, 1969. JANUÁR 21. DÉL-MAGYARORS/AG t

Next

/
Thumbnails
Contents