Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
Öiésl tartott a CSKP KB titkársága Tüntetések Prágában # Prága (CTK) A CSKP Központi Bizottságának titkársága hétfőn Prágában ülést tartott Megvitatták a januári plénum határozataiból a jelenlegi körülmények között fakadó időszerű feladatokat. A titkárság — az ülésről kiadott közleményben — hangsúlyozza, hogy a kommunistáknak és a pártszervezeteknek egységesen kell fellépniök és aktív politikai erőfeszítéseikkel kell elősegíteniük a helyzet megnyugvását a megfontolatlan akciók megakadályozását és a munkához szükséges nyugodt légkör megteremtését • Prágában szórványos tüntetésre, szovjetellenes megnyilatkozásra, rendbontó akcióra került sor, amely a CSKP-nak és és a csehszlovák kormánynak a politikai helyzet konszolidálására irányuló erőfeszítéseit próbálja megzavarni. A megmozdulások mögött meghúzódó jobboldali erők igyekeznek tovább szítani azt a hisztériát, amely Jan Palach prágai egyetemi hallgató öngyilkosságához vezetett A CTK közölte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányszerveinek közleményét, amely elítéli ezeket az akciókat és nagyra értékeli, hogy Prága lakosságának túlnyomó többsége elhatárolta magát ezektől a sajnálatos és politikai kihatásaikban ártalmas akcióktól. Szovjet álláspont a leszerelésről Zamjatyin sajtóértekezlete # Moszkva (MTI) Hétfőn a Szovjetunió külügyminisztériumának hazai ás külföldi újságírókkal zsúfolásig telt termében Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője egy és háromnegyedórás sajtóértekezleten ismertette a leszerelés kérdésében vallott szovjet álláspontot. Zamjatyin először nyilatkozatot olvasott fel, majd Kirill Cnovikovval, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagjával, a nemzetközi szervezetek osztályának vezetőjével együtt válaszolt az újságírók kérdéseire. A Leonyid Zamjatyin által felolvasott nyilatkozat több fontos megállapítást tartalmaz. Mindenekelőtt hangsúlyozza: a szovjet kormány újból megerősíti azt a készségét, hogy komoly eszmecserét folytasson az Egyesült Államok kormányával a nukleáris fegyvert célbajuttató stratégiai eszközök kölcsönös korlátozásáról, majd ezt követően csökkentéséről, Ideértve a védelmi rendszereket is. A leszerelésről szóló nyilatkozatban a Szovjetunió kormánya aláhúzza, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésére vonatkozó konkrét kérdéseket illetően — s ide tartozik a nukleáris fegyverkezési verseny problémája ls, — a megegyezés elérése jóllehet nem könnyű, de reálisan megvalósítható. A Szovjetunió teljes mértékben osztja azt a nézetet, hogy ez idő szerint erőfeszítéseket kell tenni az atomsorompó-szerződés mielőbbi életbeléptetéséért, pontos és következetes végrehajtásáért. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a világban uralkodó feszültség jelentősen enyhülne, ha megvalósulnának azok a javaslatok, amelyeket a szovjet Támadás egy katonai fegyverraktár ellen kormány terjesztett az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszaka elé és ahol ezek a javaslatok sok küldöttség részéről pozitív értékeléssel és támogatással találkoztak. A nyilatkozat utal a szovjet emlékiratban foglalt javaslatokra. A továbbiakban a nyilatkozat elítélőleg szól mindenekelőtt az Egyesült Államok, Anglia és az NSZK arra irányuló makacs kísérleteiről, hogy aktivizálják a NATO tevékenységét. A katonai előkészületek fokozása. a szocialista országok elleni aknamunka, a nemzetközi feszültség már létező tűzfészkeinek szítása, a „hidegháború", légkörének hevítése — mindez a béke érdekei ellen van és újabb akadályokat emel a leszerelés terén létrejöhető közös megállapodások felkutatásának útjába. A nyilatkozat ezután kiemeli: a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak — számotvetve a NATO agresszív politikájával és katonai előkészületeivel — gondoskodniuk kell a szocialista közösség országai biztonságának további megerősítéséről, segítséget és támogatást kell nyújtaniuk azoknak az államoknak, amelyek harcolnak függetlenségükért az agresszió és a háború erőivel szemben. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a leszerelés kérdéseinek megoldása nem kevés nehézséggel jár és az összes országok fokozott erőfeszítéseit követeli meg. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ezen a té ren is lehet eredményeket elérni, utalva arra, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizottság megállapodott abban, hogy 1969 márciusában folytatja munkáját. A nyilatkozat. rámutat: a szovjet kormány reméli, „hogy ezen az ülésszakon megállapodás születik a fegyverkezési hajsza korlátozását és a leszerelést elősegítő újabb lépésekről. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is minden tőle telhetőt megtesz c nemes cél elérésére. Nasszér beszéde Q Kairó (AFP, Reuter) Nasszer, az EAK elnöke hétfőn a nemzetgyűlés ülésén beszédet mondott és kijelentette: „Egyetlen talpalatnyi földet sem adunk át és sohasem fogunk tárgyalni az ellenséggel, amíg az megszállva tartja területünket. Az ellenség nem fog visszavonulni, amíg nem kényszerítjük erre fegyverrel. Semmiféle remény nincs a politikai megoldás előmozdítására mindaddig, amíg az ellenség nem győződik meg arról, hogy katonailag képesek vagyunk visszaverni". Nasszer hangoztatta: „Népünk nem kíváncsi többé a szavakra: tettekre vágyik. Semmit sem lehet elérni egyszerűen szavakkal, amelyeket nem támaszt alá semmi. Ellenségünk nincs messze és nem ostoba", „önmérsékletre van szükségünk, hogy szavaink kevesebbet mutassanak, mint amilyen a tényleges cselekvési képességünk". Ml? HOL ? MIKOR ? 1969, JANUÁR 21., KEDD — NÉVNAP: ÁGNES ESO, HAVAZAS Várható Időjárás kei'd estig: változóan felhős Idő, főként al ország középső és déli részén több helyen további esővel, később havas csővel, havazással. Elénk, a nyugati és keleti megyékben helyenként erős északi-északkeleti szél. A hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 —mínusz 1 fok között. A Nap kel 7 óra 23 perckor, és nyugszik 16, óra 28 perckor. A Hold kel 9 óra 29 perckor, és nyugszik 29 óra 41 perckor. VÍZÁLLÁS , A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 8 cm. (Áradó.) NEGYVENÖT ÉVE halt meg Vlagyimir Iljics Lenin (1870—1924), a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja. a marxista tudomány klasszikusa, a szovjetállam alapítója. KÉTSZÁZHÚSZ ÉVE született Nemetz József János (1749—1808), a legelső magyar fegyverszakértők és feltalálók egyike. A pesti egyetem természettudományi tanszékének segédtanára volt. Leleményességét, sokoldalú kísérletezéseinek eredményét száznál több találmány és ügyes újítás dicséri. SZÍNHÁZ Nemzeti: Carmen. Csokonai-bérlet. (7). # Bonn (MTI) Hétfőre virradó éjjel — Ilyen az NSZK történetében eddig még nem fordult elő — ismeretlen tettesek megtámadták a Saarbrücken közelében fekvő Lebach-i Bundeswehr fegyver- és lőszerraktárt, megölték, illetve megsebesítették az őrség tagjait és fegyvereket, valamint muníciót raboltak el. A támadást hétfőn reggel fedezték fel, amikor az egy kilométerre fekvő laktanyából munícióért jöttek a raktárhoz, amely egy erdőben fekszik. A fegyver- és lőszerraktár 12 bunkerből áll. Négyet nyitottak fel a támadók. Egyelőre még nem állapították meg mi hiányzik a raktárakból. Bizonyos, hogy az őrség fegyvereit — 2 pisztolyt és három puskát — magukkal vittek a támadók. Kiesinger kancellár ki jelentette, hogy az ügyet,, nagyon komolynak" tartja s ezért a legenergikusabb nyomozást rendelte el. A helyi hatóságok kikapcsolásával úgynevezett „központi nyomozást" indítottak. A rendőrség, a hadügyminisztérium és a katonai elháritószol gálát emberei együttesen folytatják a vizsgálatot az óriási íeitünést keltő ügyben. Nem lehet tudni, közönséges, vagy politikai hátterű cselekményről van szó. crroglobus VAS ES ACEL TEK VÁLLALAT RÖVID KATARIDON BELÜL SZÁLLÍT jelenlegi készletéből kerítéselemekhez leggazdaságosabb görredónyacélt (23x23x1,75) továbbá Z—acélt (40x25x4), L—acélt (63x40x3), egyenlószárú szögacélokat. Zárt négyzet- és téglalap-szelvényeket hidegen alakított kivitelben. Raktárról szállítunk melegen hengerelt köracélokat (80—180 mm), I— és U—acélokat, kovácsolt köracélokat is. Rendeléseiket a Rúd-idom Osztályra kérjük Bp. VI., Lehel u. 3/b. Telefonérdeklődés: Bárdos Lenke (203—702) A rendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. Provokációs haigyakorEat előkészöietei A Nürnberg (AP, Reuter) Az amerikai légierők forbesi támaszpontjáról' négymotoros sugárhajtású C— 141-es Starlifler szállító-repülőgépek vasárnap este megkezdték annak az 5000 katonának Európába szállítását, akik Nyugat-Németországban, a csehszlovák határtól mindössze 40 kilométerre más amerikai egységekkel együtt nagyszabású hadgyakorlatokon vesznek részt. Az Európába érkező 5000 újabb amerikai katona csatlakozik a jpnuár 6 óta az Egyeisült Államokból az NSZKrba szállított 12 ezerhez. Nürnbergből a katonákat a tüzérséggel és harckocsikkal együtt vonaton szállítják a grafenwohri gyakorlótérre. MOZIK Szabadság: Ha mondom, hogy szeretlek. (Színes olasz, fél 4, 'áromnepved 6 és 8 órakor.) Fáklya délután és este: Egy zsák arany egy fejért. (Bolgár, 2, 4, 6 és 8.). BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. CNSPEKCIÖS ÁLLATORVOSI SZOLGALAT Szeged város területére Január 25-ig este 8 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehézellés esetére ügyeletes dr. Szüts László állami állatorvos. Lakása: Szeged, Párizsi krt. 45., I. em. 3., IL lépcsh. Telefon: 14-877. Az állatorvos kiszállításáról g hívó köteles gondoskodni. diólskola. 16.58 Hallgatóink figyelmébe 17.00 Hírek. 17.05 Merre tart Japán? 17.29 Halak és tapírok.. . 17.30 Interjú közügyben. 17.59 Életem, találkozásaim. TIT rész. 18.11 Szálasi Ferenc naplója. 18.2s Könnyűzenei híradó 18.58 Hallgatóink flgyelmébe. 19.00 Esti krónika. 19.30 A szabó család. 500. adáaj 90.00 Századunk mestermúveiből. Közben: 20.55—21.CO Hírek 21.28 Köszöntő az életre. 22.00 Hírek. 22.20 Lakatos Zoltán népi zenekara játszik. 22.50 Meditáció. 23.00 Barckk kamarazene. 24.00 Hírek. 0.10—0.25 Filmzene. Petőfi 4.30—8.05 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 9.54 Idegen nyelvű vlzjelzószolgálat. 10.00 Muzsikaszó népszínművek da Iáiból. 10.52 A mevfla'aloőott bécsi kikötő. 11.07 Két versenymű. 1148 Földindulás. 12.04 A Jazs világa. 12.54 Házunk tája. 13.14 Wagner: Slegfrted — zárójelenet. 13.47 Vízálláslelentés. 14.00 Kettőtől hatig... Közben: 14.00—14.08 Hírek 16.00—16.03 Hírek. 18.00 Hírek. 18.10 Cendes Don — IV. rész. 18.58 A lepecsételt asszony — daliátékrészl. 19 28 Kétzongorás művek 19.52 Jó éiszakát. gyerekek. 20.00 Est.1 krónika n. 20.30 Oj könyvelt 20.33 Verbunkosok. népdalok. 20.58 Futószalag mellett . . . 31.30 Tánczene. 22.00 EmMkezés Pztojsnovits Jenő zeneszerzőre. 22.20 Könyvkiadók — könyvtárak — olvasók. 22.35 Mozart: D-dúr zongoraverseny. 23.00—23.20 Hírek. (Sí —TEVE RÁDIÓ Kossuth 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reggelig ... 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 5.40 Falurádió. 6.00 Hirek. 6.45 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időiárás. 7.30 Ül könyvek. 8.00 Hírek 8.05 Műs"-,s"-ertetés. 8.20 Balettzene operákból. 8.50 A tenger könnye. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.43 Kórusok népdalokat énekelnek. 10.00 Hírek. 10.10 Az én könyvtáram. 10.40 Schubert-zongoraművek. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Tánczene. 12.00 Hírek. 12.15 Zenekari muzsika. J3.00 A világgazdaság hírei 13.05 Budapest kulturális programjából. 13.06 A Rádió Ady emlékkönyve. 13.28 Előadó a szerző . . . 14.00 Diákkönyvtár — magnószalagon. III. r. Petőfi: Az apostol. 15.00 Hírek. 15.15 J. Strauss: Reggeli lapok — keringő. 15.25 Dalok és történelem. 15.55 Lakatos Sándor népi zenekara Játszik. 16.20 Rádióreklám. 16.25 RáBudapest 8.05 Iskola-tv Számtan-mértan. (Alt. Isk 5. oszt.) 9.00 Környe zeüsmeret. (Alt. lsk. 4. oszt.) 9.55 Történelem. (Alt. lsk. 5. oszt I 11.05 Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 13.10 Számtan-mértan. (Ism.) 14.00 Környezetismeret (Ism.) 14.55 Történelem. (Ism.) 15.50 Kémia (ism.) 17.58 Hirek 13.05 Minta értékkel. Ipari műsor. 18.35 Esti mese. 18.50 Remekművek titkai, in. A Beaunei szárnyasoltár 19.15 Kukkantó. 20.011 Tv-híradó 20.20 A holtak visszajárnak. Tv-film. (14 éven felülieknek). 21.55 Goar Gaszparjan énekel. 22.15 Tv-hlradó. — 2. kiadás. Belgrád 17.45 Rajzfilmek. 18.00 Bábjáték. 19 00 Népi muzsika. 19.15 Riport 20.35 Évszázadok völgye 20.50 „A szoba titka" — angol film. 22.20 Ravel: Bolero — .balettadás. Bukarest 16.35 Matematikai konzultáció. 17.05 Angol nyelvoktatás. 17.3(1 Gyermekműsor 19.40 Gazdasági horizont. 1969. 20.05 Tele-egyetem. 20.30 Tv-szinház. Irány: oz integráció Húsz éve kezdődött Húsz évvel ezelőtt, 1919. január 25-én jelent meg a KGST megalakulásáról szóló közlemény. Az évforduló alkalmából Pálos Tamás sorozatát közöljük a KGST-ről. O Húsz éve kezdődött — hirdetik a krónikák, amelyek feljegyezték, hogy 1949. januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, és a Szovjetunió képviselői értekezletet tartottak és megállapították: „A népi demokráciák országai és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását, az értekezleten résztvevő országok képviselőiből, egyenjogú képviselet alapján, azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztalataikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel, gépekkel, felszereléssel, stb." Az idézet tanúsága szerint a krónikásoknak igazuk van: a KGST bölcsőjét valóban két évtizeddel ezelőtt ringatták. De mégis, húsz éve kezdődött? Nem, sokkal olóbb. Voltaképpen több mint ötven éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, amely megvetette az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett nagy szociaista átalakulások alapját. Megteremtette a Szovjetuniót, amelynek győzelme nyomán több ország számára is megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocializmus kilépett egy ország kereteiből. A föld összlakosságának egyharmada, szárazföldi területének pedig több mint egynegyede jelentős nyersanyagforrásokkal és árúíelvevő piacokkal új, szocialista világrendszert alkotott. Ez a történelmi események egyik láncolata, amely elvezetett az 1949-es eseményekhez. A másik láncolat a kapitalista országokhoz fűződik. A második világháború után a tőkés világ mindent megtett, hogy az újonnan felszabadult országokban meggátolja a népi demokratikus fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálta a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval. Arra törekedett, hogy ezeket az államokat alárendelje a Marshall-terv diktátumának. Törekvéseinek erősítésére létrehozta a nyugat-európai országok USA vezette integrációját az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. A második világháború után csaknem három évvel tehát történelmileg megérett egy olyan összefogás lehetősége és szükségessége, amely hasznosítja a Szovjetunió és több keleteurópai ország gazdasági alapjának, államrendjének és ideológiájának azonosságát, közös erővel segíti az országok gazdasági életének legészszerűbb fejlesztését; együttes erőfeszítéseket állít szembe az imperialista diszkriminációs mesterkedésekkel. Ez bevezető a KGST történelméhez, amelynek szereplői 1949. január 25, óta a megalakítását kezdeményező hat országon kívül Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-től kezdve pedig Mongólia. Albánia az utóbbi években távol tartja magát a KGST-től. Az ázsiai szocialista országok — Mongólia kivételével — és Kuba megfigyelőként vesz részt a Tanács munkájában, Kína azonban nem igényli a KGST együttműködést. Jugoszlávia 1965-ben — külön megállapodás alapján — bekapcsolódott a közös munkába. A KGST megalakulása nagy port vert fel Nyugaton. A legjellemzőbb visszhang egy amerikai gazdasági folyóiratból származik, amely 1949. februárjában így írt: „A Szovjetunió plusz kommunista integráció — veszélyes ellenfél." Ez az ellenfél valóban veszélyesnek bizonyult a szocializmus ellenségeire, versenytársaira nézve, de nem egyszerre és nem automatikusan bontakoztatta ki előnyeit. Erősödése, terebélyesedése fokozatos volt. Kezdetben — az első 5—6 évben — a legegyszerűbb együttműködési formákat választották a KGST tagállamai: kicserélték termékeiket. A kapitalista embargó viszonyai között, így biztosították egymásnak a fejlődéshez nélkülözhetetlen gépeket, nyersanyagokat, legfőképpen a Szovjetunió segítségével. A következő 6—7 évben — egészen 1962-ig — újabb területre terjedt ki az összefogás: közvetlen a termelésre: Ekkor már a tervek egyeztetése, az árúk gyártásának szakosítása és a kooperáció került napirendre. Idővel — a szocialista országok gyorsütemű haladásával — az együttműködés módszerei, formái már elmaradtak az igények, a szükségletek mögött. Ekkor lépett fejlődésének harmadik szakaszába a KGST, amelyet 1962-től kezdve már nem az egyszerű együttműködés, hanem a széleskörű és új típusú munkamegosztás elvei, céljai vezérelnek. A tudományos-műszaki forradalommal egyetlen kisebb ország 6em tudna lépést tartani kizárólag saját erejéből, vagy ha megpróbálná, ez mérhetetlen, s aránytalan áldozatokkal járna. Ezért vált uralkodóvá az összefogás, a közös munka gondolata, amelynek a megvalósítása senkinek az önállóságát, szuverenitását nem csorbítja meg. De a KGST mellett érvelnek a számok és a tények is. Következik: Országhatárok felett és alatt