Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Öiésl tartott a CSKP KB titkársága Tüntetések Prágában # Prága (CTK) A CSKP Központi Bizott­ságának titkársága hétfőn Prágában ülést tartott Meg­vitatták a januári plénum határozataiból a jelenlegi kö­rülmények között fakadó időszerű feladatokat. A titkárság — az ülésről kiadott közleményben — hangsúlyozza, hogy a kom­munistáknak és a pártszer­vezeteknek egységesen kell fellépniök és aktív politikai erőfeszítéseikkel kell előse­gíteniük a helyzet megnyug­vását a megfontolatlan ak­ciók megakadályozását és a munkához szükséges nyu­godt légkör megteremtését • Prágában szórványos tün­tetésre, szovjetellenes meg­nyilatkozásra, rendbontó ak­cióra került sor, amely a CSKP-nak és és a csehszlo­vák kormánynak a politikai helyzet konszolidálására irá­nyuló erőfeszítéseit próbálja megzavarni. A megmozdulá­sok mögött meghúzódó jobb­oldali erők igyekeznek to­vább szítani azt a hisztériát, amely Jan Palach prágai egyetemi hallgató öngyilkos­ságához vezetett A CTK közölte a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányszerveinek közleményét, amely elítéli ezeket az akciókat és nagyra értékeli, hogy Prága lakos­ságának túlnyomó többsége elhatárolta magát ezektől a sajnálatos és politikai kiha­tásaikban ártalmas akcióktól. Szovjet álláspont a leszerelésről Zamjatyin sajtóértekezlete # Moszkva (MTI) Hétfőn a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának hazai ás külföldi újságírókkal zsú­folásig telt termében Leo­nyid Zamjatyin, a Szovjet­unió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője egy és háromnegyedórás sajtó­értekezleten ismertette a le­szerelés kérdésében vallott szovjet álláspontot. Zamjatyin először nyilat­kozatot olvasott fel, majd Kirill Cnovikovval, a Szov­jetunió külügyminisztériu­ma kollégiumának tagjával, a nemzetközi szervezetek osztályának vezetőjével együtt válaszolt az újság­írók kérdéseire. A Leonyid Zamjatyin ál­tal felolvasott nyilatkozat több fontos megállapítást tartalmaz. Mindenekelőtt hangsúlyozza: a szovjet kor­mány újból megerősíti azt a készségét, hogy komoly eszmecserét folytasson az Egyesült Államok kormá­nyával a nukleáris fegyvert célbajuttató stratégiai esz­közök kölcsönös korlátozá­sáról, majd ezt követően csökkentéséről, Ideértve a védelmi rendszereket is. A leszerelésről szóló nyi­latkozatban a Szovjetunió kormánya aláhúzza, hogy a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére vonatkozó konkrét kérdéseket illetően — s ide tartozik a nukleáris fegy­verkezési verseny problémá­ja ls, — a megegyezés el­érése jóllehet nem könnyű, de reálisan megvalósítható. A Szovjetunió teljes mér­tékben osztja azt a nézetet, hogy ez idő szerint erőfe­szítéseket kell tenni az atomsorompó-szerződés mi­előbbi életbeléptetéséért, pontos és következetes vég­rehajtásáért. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a vi­lágban uralkodó feszültség jelentősen enyhülne, ha meg­valósulnának azok a javas­latok, amelyeket a szovjet Támadás egy katonai fegyverraktár ellen kormány terjesztett az ENSZ-közgyűlés 23. üléssza­ka elé és ahol ezek a ja­vaslatok sok küldöttség ré­széről pozitív értékeléssel és támogatással találkoztak. A nyilatkozat utal a szovjet emlékiratban foglalt javas­latokra. A továbbiakban a nyilat­kozat elítélőleg szól min­denekelőtt az Egyesült Ál­lamok, Anglia és az NSZK arra irányuló makacs kí­sérleteiről, hogy aktivizál­ják a NATO tevékenységét. A katonai előkészületek fo­kozása. a szocialista orszá­gok elleni aknamunka, a nemzetközi feszültség már létező tűzfészkeinek szítása, a „hidegháború", légköré­nek hevítése — mindez a béke érdekei ellen van és újabb akadályokat emel a leszerelés terén létrejöhető közös megállapodások fel­kutatásának útjába. A nyilatkozat ezután ki­emeli: a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak — számotvetve a NATO ag­resszív politikájával és ka­tonai előkészületeivel — gondoskodniuk kell a szocia­lista közösség országai biz­tonságának további megerő­sítéséről, segítséget és támo­gatást kell nyújtaniuk azok­nak az államoknak, ame­lyek harcolnak függetlensé­gükért az agresszió és a háború erőivel szemben. A nyilatkozat befejezésül hangsúlyozza: a leszerelés kérdéseinek megoldása nem kevés nehézséggel jár és az összes országok fokozott erőfeszítéseit követeli meg. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ezen a té ren is lehet eredményeket elérni, utalva arra, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizott­ság megállapodott abban, hogy 1969 márciusában foly­tatja munkáját. A nyilatko­zat. rámutat: a szovjet kor­mány reméli, „hogy ezen az ülésszakon megállapodás születik a fegyverkezési haj­sza korlátozását és a lesze­relést elősegítő újabb lépé­sekről. A Szovjetunió a ma­ga részéről továbbra is min­den tőle telhetőt megtesz c nemes cél elérésére. Nasszér beszéde Q Kairó (AFP, Reuter) Nasszer, az EAK elnöke hétfőn a nemzetgyűlés ülé­sén beszédet mondott és ki­jelentette: „Egyetlen talpalatnyi föl­det sem adunk át és soha­sem fogunk tárgyalni az el­lenséggel, amíg az megszáll­va tartja területünket. Az ellenség nem fog visszavo­nulni, amíg nem kényszerít­jük erre fegyverrel. Semmi­féle remény nincs a politi­kai megoldás előmozdítására mindaddig, amíg az ellenség nem győződik meg arról, hogy katonailag képesek va­gyunk visszaverni". Nasszer hangoztatta: „Né­pünk nem kíváncsi többé a szavakra: tettekre vágyik. Semmit sem lehet elérni egyszerűen szavakkal, ame­lyeket nem támaszt alá sem­mi. Ellenségünk nincs messze és nem ostoba", „önmérsék­letre van szükségünk, hogy szavaink kevesebbet mutas­sanak, mint amilyen a tény­leges cselekvési képessé­günk". Ml? HOL ? MIKOR ? 1969, JANUÁR 21., KEDD — NÉVNAP: ÁGNES ESO, HAVAZAS Várható Időjárás kei'd estig: változóan felhős Idő, főként al ország középső és déli részén több helyen további esővel, ké­sőbb havas csővel, havazással. Elénk, a nyugati és keleti me­gyékben helyenként erős északi-északkeleti szél. A hőmérsék­let csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 —mínusz 1 fok között. A Nap kel 7 óra 23 perckor, és nyugszik 16, óra 28 perckor. A Hold kel 9 óra 29 perckor, és nyugszik 29 óra 41 perckor. VÍZÁLLÁS , A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 8 cm. (Áradó.) NEGYVENÖT ÉVE halt meg Vlagyimir Iljics Lenin (1870—1924), a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy alakja. a marxista tudomány klasszikusa, a szovjetállam alapítója. KÉTSZÁZHÚSZ ÉVE született Nemetz József János (1749—1808), a legelső magyar fegyverszakértők és feltalálók egyike. A pesti egyetem termé­szettudományi tanszékének se­gédtanára volt. Leleményességét, sokoldalú kísérletezéseinek ered­ményét száznál több találmány és ügyes újítás dicséri. SZÍNHÁZ Nemzeti: Carmen. Csoko­nai-bérlet. (7). # Bonn (MTI) Hétfőre virradó éjjel — Ilyen az NSZK történetében eddig még nem fordult elő — ismeretlen tettesek megtá­madták a Saarbrücken köze­lében fekvő Lebach-i Bundes­wehr fegyver- és lőszerrak­tárt, megölték, illetve megse­besítették az őrség tagjait és fegyvereket, valamint muní­ciót raboltak el. A támadást hétfőn reggel fedezték fel, amikor az egy kilométerre fekvő laktanyá­ból munícióért jöttek a rak­tárhoz, amely egy erdőben fekszik. A fegyver- és lőszerraktár 12 bunkerből áll. Négyet nyi­tottak fel a támadók. Egye­lőre még nem állapították meg mi hiányzik a raktárak­ból. Bizonyos, hogy az őrség fegyvereit — 2 pisztolyt és három puskát — magukkal vittek a támadók. Kiesinger kancellár ki jelen­tette, hogy az ügyet,, nagyon komolynak" tartja s ezért a legenergikusabb nyomozást rendelte el. A helyi hatósá­gok kikapcsolásával úgyneve­zett „központi nyomozást" indítottak. A rendőrség, a hadügyminisztérium és a ka­tonai elháritószol gálát embe­rei együttesen folytatják a vizsgálatot az óriási íeitünést keltő ügyben. Nem lehet tud­ni, közönséges, vagy politikai hátterű cselekményről van szó. crroglobus VAS ES ACEL TEK VÁLLALAT RÖVID KATARIDON BELÜL SZÁLLÍT jelenlegi készletéből kerítéselemekhez leggazdaságosabb görredónyacélt (23x23x1,75) továbbá Z—acélt (40x25x4), L—acélt (63x40x3), egyenlószárú szögacélokat. Zárt négyzet- és téglalap-szelvényeket hidegen alakított kivitelben. Raktárról szállítunk melegen hengerelt köracélokat (80—180 mm), I— és U—acélokat, kovácsolt köracélokat is. Rendeléseiket a Rúd-idom Osztályra kérjük Bp. VI., Lehel u. 3/b. Telefonérdeklődés: Bárdos Lenke (203—702) A rendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. Provokációs haigyakorEat előkészöietei A Nürnberg (AP, Reuter) Az amerikai légierők for­besi támaszpontjáról' négy­motoros sugárhajtású C— 141-es Starlifler szállító-re­pülőgépek vasárnap este megkezdték annak az 5000 katonának Európába szállí­tását, akik Nyugat-Németor­szágban, a csehszlovák ha­tártól mindössze 40 kilomé­terre más amerikai egysé­gekkel együtt nagyszabású hadgyakorlatokon vesznek részt. Az Európába érkező 5000 újabb amerikai katona csat­lakozik a jpnuár 6 óta az Egyeisült Államokból az NSZKrba szállított 12 ezer­hez. Nürnbergből a katoná­kat a tüzérséggel és harc­kocsikkal együtt vonaton szállítják a grafenwohri gya­korlótérre. MOZIK Szabadság: Ha mondom, hogy szeretlek. (Színes olasz, fél 4, 'áromnepved 6 és 8 órakor.) Fáklya délután és este: Egy zsák arany egy fejért. (Bolgár, 2, 4, 6 és 8.). BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. sz. Sebészeti Kli­nika (Pécsi u. 4.) veszi fel. CNSPEKCIÖS ÁLLATORVOSI SZOLGALAT Szeged város területére Január 25-ig este 8 órától reg­gel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehézellés esetére ügyeletes dr. Szüts László álla­mi állatorvos. Lakása: Szeged, Párizsi krt. 45., I. em. 3., IL lépcsh. Telefon: 14-877. Az állatorvos kiszállításáról g hívó köteles gondoskodni. diólskola. 16.58 Hallgatóink fi­gyelmébe 17.00 Hírek. 17.05 Merre tart Japán? 17.29 Halak és tapírok.. . 17.30 Interjú köz­ügyben. 17.59 Életem, találkozá­saim. TIT rész. 18.11 Szálasi Fe­renc naplója. 18.2s Könnyűzenei híradó 18.58 Hallgatóink flgyel­mébe. 19.00 Esti krónika. 19.30 A szabó család. 500. adáaj 90.00 Századunk mestermúveiből. Köz­ben: 20.55—21.CO Hírek 21.28 Kö­szöntő az életre. 22.00 Hírek. 22.20 Lakatos Zoltán népi zene­kara játszik. 22.50 Meditáció. 23.00 Barckk kamarazene. 24.00 Hírek. 0.10—0.25 Filmzene. Petőfi 4.30—8.05 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 9.54 Idegen nyelvű vlzjelzószolgálat. 10.00 Muzsikaszó népszínművek da Iáiból. 10.52 A mevfla'aloőott bécsi kikötő. 11.07 Két verseny­mű. 1148 Földindulás. 12.04 A Jazs világa. 12.54 Házunk tája. 13.14 Wagner: Slegfrted — záró­jelenet. 13.47 Vízálláslelentés. 14.00 Kettőtől hatig... Közben: 14.00—14.08 Hírek 16.00—16.03 Hí­rek. 18.00 Hírek. 18.10 Cendes Don — IV. rész. 18.58 A lepecsé­telt asszony — daliátékrészl. 19 28 Kétzongorás művek 19.52 Jó éiszakát. gyerekek. 20.00 Est.1 krónika n. 20.30 Oj könyvelt 20.33 Verbunkosok. népdalok. 20.58 Futószalag mellett . . . 31.30 Tánczene. 22.00 EmMkezés Pzto­jsnovits Jenő zeneszerzőre. 22.20 Könyvkiadók — könyvtárak — olvasók. 22.35 Mozart: D-dúr zongoraverseny. 23.00—23.20 Hí­rek. (Sí —­TEVE RÁDIÓ Kossuth 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig ... 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 5.40 Falurádió. 6.00 Hi­rek. 6.45 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Kör­zeti időiárás. 7.30 Ül könyvek. 8.00 Hírek 8.05 Műs"-,s"-ertetés. 8.20 Balettzene operákból. 8.50 A tenger könnye. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.43 Kórusok népda­lokat énekelnek. 10.00 Hírek. 10.10 Az én könyvtáram. 10.40 Schu­bert-zongoraművek. 11.00 Iskola­rádió. 11.35 Tánczene. 12.00 Hí­rek. 12.15 Zenekari muzsika. J3.00 A világgazdaság hírei 13.05 Budapest kulturális programjá­ból. 13.06 A Rádió Ady emlék­könyve. 13.28 Előadó a szerző . . . 14.00 Diákkönyvtár — magnósza­lagon. III. r. Petőfi: Az apostol. 15.00 Hírek. 15.15 J. Strauss: Reggeli lapok — keringő. 15.25 Dalok és történelem. 15.55 La­katos Sándor népi zenekara Ját­szik. 16.20 Rádióreklám. 16.25 Rá­Budapest 8.05 Iskola-tv Számtan-mértan. (Alt. Isk 5. oszt.) 9.00 Környe zeüsmeret. (Alt. lsk. 4. oszt.) 9.55 Történelem. (Alt. lsk. 5. oszt I 11.05 Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 13.10 Számtan-mértan. (Ism.) 14.00 Környezetismeret (Ism.) 14.55 Történelem. (Ism.) 15.50 Kémia (ism.) 17.58 Hirek 13.05 Minta értékkel. Ipari műsor. 18.35 Esti mese. 18.50 Remekmű­vek titkai, in. A Beaunei szár­nyasoltár 19.15 Kukkantó. 20.011 Tv-híradó 20.20 A holtak vissza­járnak. Tv-film. (14 éven felü­lieknek). 21.55 Goar Gaszparjan énekel. 22.15 Tv-hlradó. — 2. ki­adás. Belgrád 17.45 Rajzfilmek. 18.00 Bábjá­ték. 19 00 Népi muzsika. 19.15 Ri­port 20.35 Évszázadok völgye 20.50 „A szoba titka" — angol film. 22.20 Ravel: Bolero — .balettadás. Bukarest 16.35 Matematikai konzultáció. 17.05 Angol nyelvoktatás. 17.3(1 Gyermekműsor 19.40 Gazdasági horizont. 1969. 20.05 Tele-egye­tem. 20.30 Tv-szinház. Irány: oz integráció Húsz éve kezdődött Húsz évvel ezelőtt, 1919. január 25-én jelent meg a KGST megalakulásáról szóló közlemény. Az évforduló al­kalmából Pálos Tamás soro­zatát közöljük a KGST-ről. O Húsz éve kezdődött — hirdetik a krónikák, amelyek feljegyez­ték, hogy 1949. januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia, és a Szovjet­unió képviselői értekezletet tartottak és megállapították: „A népi demokráciák országai és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának megalakítását, az ér­tekezleten résztvevő országok képvi­selőiből, egyenjogú képviselet alap­ján, azzal a feladattal, hogy gazdasá­gi tapasztalataikat kicseréljék, mű­szaki segítséget nyújtsanak egymás­nak és segítsék egymást nyersanyag­gal, élelmiszerrel, gépekkel, felszere­léssel, stb." Az idézet tanúsága szerint a króni­kásoknak igazuk van: a KGST böl­csőjét valóban két évtizeddel ezelőtt ringatták. De mégis, húsz éve kezdő­dött? Nem, sokkal olóbb. Voltaképpen több mint ötven éve, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalommal, amely megvetette az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett nagy szociaista átala­kulások alapját. Megteremtette a Szovjetuniót, amelynek győzelme nyomán több ország számára is meg­nyílt a szocialista fejlődés útja. A szocializmus kilépett egy ország kere­teiből. A föld összlakosságának egy­harmada, szárazföldi területének pe­dig több mint egynegyede jelentős nyersanyagforrásokkal és árúíelvevő piacokkal új, szocialista világrend­szert alkotott. Ez a történelmi események egyik láncolata, amely elvezetett az 1949-es eseményekhez. A másik láncolat a kapitalista or­szágokhoz fűződik. A második világ­háború után a tőkés világ mindent megtett, hogy az újonnan felszaba­dult országokban meggátolja a népi demokratikus fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálta a kereskedel­mi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval. Arra törekedett, hogy ezeket az államokat alárendelje a Marshall-terv diktátu­mának. Törekvéseinek erősítésére létrehozta a nyugat-európai országok USA vezette integrációját az Euró­pai Gazdasági Együttműködés Szer­vezetét. A második világháború után csak­nem három évvel tehát történelmileg megérett egy olyan összefogás lehe­tősége és szükségessége, amely hasz­nosítja a Szovjetunió és több kelet­európai ország gazdasági alapjának, államrendjének és ideológiájának azonosságát, közös erővel segíti az országok gazdasági életének legész­szerűbb fejlesztését; együttes erőfe­szítéseket állít szembe az imperialista diszkriminációs mesterkedésekkel. Ez bevezető a KGST történelmé­hez, amelynek szereplői 1949. január 25, óta a megalakítását kezdeménye­ző hat országon kívül Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-től kezdve pedig Mongólia. Al­bánia az utóbbi években távol tartja magát a KGST-től. Az ázsiai szocia­lista országok — Mongólia kivételé­vel — és Kuba megfigyelőként vesz részt a Tanács munkájában, Kína azonban nem igényli a KGST együtt­működést. Jugoszlávia 1965-ben — külön megállapodás alapján — be­kapcsolódott a közös munkába. A KGST megalakulása nagy port vert fel Nyugaton. A legjellemzőbb visszhang egy amerikai gazdasági fo­lyóiratból származik, amely 1949. februárjában így írt: „A Szovjetunió plusz kommunista integráció — ve­szélyes ellenfél." Ez az ellenfél valóban veszélyesnek bizonyult a szocializmus ellenségeire, versenytársaira nézve, de nem egy­szerre és nem automatikusan bon­takoztatta ki előnyeit. Erősödése, te­rebélyesedése fokozatos volt. Kezdet­ben — az első 5—6 évben — a leg­egyszerűbb együttműködési formákat választották a KGST tagállamai: ki­cserélték termékeiket. A kapitalista embargó viszonyai között, így biztosí­tották egymásnak a fejlődéshez nél­külözhetetlen gépeket, nyersanyago­kat, legfőképpen a Szovjetunió segít­ségével. A következő 6—7 évben — egészen 1962-ig — újabb területre terjedt ki az összefogás: közvetlen a termelésre: Ekkor már a tervek egyeztetése, az árúk gyártásának sza­kosítása és a kooperáció került napi­rendre. Idővel — a szocialista orszá­gok gyorsütemű haladásával — az együttműködés módszerei, formái már elmaradtak az igények, a szük­ségletek mögött. Ekkor lépett fejlő­désének harmadik szakaszába a KGST, amelyet 1962-től kezdve már nem az egyszerű együttműködés, ha­nem a széleskörű és új típusú munka­megosztás elvei, céljai vezérelnek. A tudományos-műszaki forrada­lommal egyetlen kisebb ország 6em tudna lépést tartani kizárólag saját erejéből, vagy ha megpróbálná, ez mérhetetlen, s aránytalan áldozatok­kal járna. Ezért vált uralkodóvá az összefogás, a közös munka gondolata, amelynek a megvalósítása senkinek az önállóságát, szuverenitását nem csorbítja meg. De a KGST mellett ér­velnek a számok és a tények is. Következik: Országhatárok felett és alatt

Next

/
Thumbnails
Contents