Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

VILÁG r>íi (JET ARJAI. EGYESÜLJETEK) AMA G Y A R S Z O C 1 A LISTA M U N K P A R T ,L AJLkA 59. évfolyam, I. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1969. január 3. Fock Jenő nyilatkozata: Az életszínvonalról, a lakás helyzetről, kőzéleiünkrőH és az 1f ő9-es teendőkről Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az új év alkalmából Megyeri Károllyal és Szepesi Györggyel, a televízió, illetve a rádió riportereivel beszélgetést folytatott és válaszolt kérdéseikre. A következőkben — némi rövidítéssel — közöljük az interjút A népi-nemzeti egységről A Minisztertanács elnöke először az 1968-as év fontosabb eseményeit értékelte. Hangsúlyozta: — Megítélésem szerint 1968 sikeres év, mozgalmas esztendő volt. Elsősorban nem arra gondolok, hogy a nemzetközi politikában — bár ott is elég mozgalmas év volt —, hanem idehaza Magyarországon. Utalok a gazdaságirányítás reformjának bevezetésére. Mozgalmas volt az év olyan szempontból is, hogy sok váratlan nehézséggel kellett megküzdenünk, például az aszállyal. Ennek ellenére sikeres esztendőt záiunk. Nemcsak gazdasági eredményeinket tekintve beszélhetünk sikerekről, hanem olyan értelemben is, hogy talán az előző évieknél jobban erősödött közéletünk demokratizmusa, erősödött a népi-nemzeti egység. Fock elvtárs a továbbiakban azt fejtegette, hogy szocialista viszonyok között akkor lehet igazi demokrácia, ha a hatalom a munkásosztály kezében van és ha a munkásosztály — mint nálunk az elmúlt esztendőben — eredményesen gyakorolja hatalmát, bevonva a hatalom gyakorlásába a parasztságot. Parasztságunk az utóbbi esztendőkben mindinkább egységes paraszti osztállyá kovácsolódott, tehát nem akármilyen parasztságot vont be hard szövetségébe a munkásosztály, hanem egy egységes osztálylyá kovácsolódó parasztságot. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy kikkel együtt és kiknek az érdekében gyakorolja a hatalmat a munkásosztály. Véleményem szerint — s azt hiszem, ezt a véleményt osztja az ország lakossága is — az egész magyar nép érdekében. Éppen ezért a munkásosztálynak a hatalom gyakorlásába a parasztságon kívül az értelmiség széles rétegeit is be kell vonnia és be is vonta. A szövetségi politikáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: — Amikor népi-nemzeti egységről beszélünk, soha nem szabad azt hinnünk, hogy ez azt jelenti — mint valamikor mondták nálunk —, hogy tízmillió magyar szíve együtt dobban. Sajnos ez nincs így. Nagyon soká lesz, amikor mindenki egyformán gondolkodik majd, s amikor szocialista alapon megvalósult teljes népi, nemzeti egységről beszélhetünk. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy ne túlozzuk el azok számát és jelentőségét, akik ma és talán még hosszabb időn át nem teljesen és nem mindenben értenek velünk egyet. Nem szabad még egyszer olyan hibába esnünk, hogy szinte magunk „gyártjuk" a rendszer, a nép, a párt ellenségeit Tudomásul kell vennünk — mert az élet ezt mutatja —, hogy vannak és még nagyon sokáig lesznek emberek, akik a szocializmus építése időszakában először is, másodszor is és utoljára is önmagukat nézik, akiket nem hatott át — Veres Péter megfogalmazásával szólva —, a kormányzati gondolkodás. Azt azonban látni kell, hogy ha valaki ebben a rendszerben tisztességesen dolgozik, akkor is ezt a rendszert erősíti, ha csupán önmagára gondol. Vannak természetesen olyanok is, akik a közösség rovására, a közösség kárára keresik egyéni boldogulásukat Az ilyen emberekkel szemben olyan eszközökkel kell fellépni, ahogy ők a közösséggel szemben fellépnek. Fock Jenő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a jogszabályok tudatos, vagy akár öntudatlan megsértőivel szemben a törvény teljes szigorával kell eljárni. Visszakanyarodva a nemzeti egység kérdéséhez, Fock Jenő rámutatott: — Vannak, akik politikailag közömbösek. Velük kapcsolatban hosszú, türelmes nevelőmunka szükséges. Vannak viszont politikai ellenfeleink is. Ök sem egyformák. Azokra sok gondunk ne legyen, akik a régmúltra gondolva — amikor nekik személyileg jobb sorsuk volt — azt várják, hogy a párt, a kormány vezetői ismét olyan hibákat kövessenek el, amelyekbe a rendszer ellenségei bele tudnak kapaszkodni, s amelyeket a maguk javára fel tudnak használni, vagy várják a külső beavatkozást. — Ügy kell dolgoznunk, hogy ilyen hibákat még egyszer ne kövessünk el, s úgy kell dolgoznunk nemzetközileg, szövetségeseinkkel, hogy efféle külső beavatkozás lehetősége se merülhessen fel. Vannak rendszerünknek tudatos ellenségei is. akik törvénytelen eszközökkel lépnek fel, izgatnak, szervezkednek, politikai bűntettet követnek el. Velük szemben a törvény teljes szigorával fel kell lépnünk. vezetőiben. Ha az ember ezt érzi, bátran neki mer fogni komolyabb, nagyobb reformoknak is, és közben mindig áthatja a gondolat, amit vagy 12 évvel ezelőtt fogalmaztunk meg és azóta is néhányszor, hogy a népet akarjuk szolgálni. Ehhez annyit teszek hozzá: csak addig érdemeljük meg, hogy helyünkön legyünk, amíg valóban szolgáljuk a népet, amíg nem élünk vissza azzal a beosztással, amelybe a nép bizalma emelt bennünket. Egyébként, ha egy kormányzat okos, jelentősen megkönnyíti munkáját, ha számít erre a bizalomra, ha ki akarja érdemelni ezt a bizalmat; ha tudomásul veszi, hogy sok százezer és sok millió embernek együttesen sokkal-sokkal több a tapasztalata, mint akármilyen okos kormánynak; ha minden jelentős kérdést megtanácskozik a nép széles rétegeivel, mielőtt határozna, mielőtt törvényt alkotna, mielőtt a parlament elé vinné. Gondolom, egyetértenek velem abban, hogy az elmúlt 12 évben így, ilyen szellemben igyekeztünk dolgozni. Tíz évvel ezelőtt például a legfontosabb kérdés, a hatalom kérdése és ezzel összefüggésben a munkásosztály helyzete volt az, amit a nép széles rétegével kellett megvitatnunk. Meg is vitattuk és megfelelő központi bizottsági határozatot hoztunk. — Természetesen nem mindig követhetjük azt a munkamódszert, hogy előzetesen, határozathozatal előtt mindent megtárgyalunk a széles nyilvánosság előtt. Hadd említsek egy példát. Az elmúlt év során a csehszlovák eseményekkel összefüggésben nagyon sok kérdésről teljes nyíltsággal beszéltünk a széles közvélemény — nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény — előtt is. De augusztus 20-át nem tudtuk a néppel megszavaztatni. Nem is lett volna helyes, nem is csak a mi ügyünk volt. Bíztunk azonban abban, hogy a dolgozók Magyarországon is meg fogják érteni, miért kellett ezt tennünk; meg fogják érteni, hogy internacionalista kötelezettségünk volt. Ebben bíza tettük meg augusztus 20-án a többi szocialista országgal együtt az ismert lépéseket. Ügy gondolom, a bizalom légköre segített, hogy végül is ebben a krédésben is egységes állásponton vagyunk a dolgozó néppel. Vannak olyan kérdések, amelyek államtitkot képeznek, az azokban való döntést természetesen nem tudjuk megkonzultálni széles körökkeL Lakásokat — a tervezetten felül A néppel tanácskozva A párt és a kormány irán- bízik az emberekben, ugyanti bizalomról szólt ezután akkor tudja, érzi, hogy az Fock elvtárs. emberek ii bíznak a rendJó érzés, hogy az em- szerben, a rendszer igazsáber — például jómagam, a gában, az eszme erejében, kormány elnöke —, amikor bíznak a párt és a kormány A kormányzati munkáról, a Minisztertanács tevékenységéről adott ezután tájékoztatást Fock elvtárs. — Azt hiszem joggal feltételezhető, hogy a kormány — amely három éven át dolgozott azért, hogy a gazdasági reformot bevezethessük és állandóan hangoztatta, hogy ezzel együtt nemcsak a gazdasági életben, hanem az élet minden területén erősödni kell a demokratizmusnak — a maga munkájában, a szűken vett kormányzati munkában is érvényesíti a demokratizmust — Az elmúlt évben kereken huszonöt ülésén körülbelül 300 napirendet tárgyalt meg a Minisztertanács. Közülük néhány olyat említett Fock Jenő, amely közvetlenül érintette a lakosságot. — Az anyasági, vagy más néven a gyermekgondozási segélyt ugyan nem tavaly, hanem az előző esztendőben határoztuk el, de a múlt évben is több alkalommal foglalkoztunk vele, s a közeli napokban, hetekben ismételten foglalkozni fogunk a kérdéssel. A parlamenti ülés után már ismert, hogy a kormány azzal foglalkozik: a két és fél esztendős gyermekgondozási segélyt három, esztendőre emeli fel és kibővíti az érintettek körét is. Fock Jenő ezután a lakáshelyzetről beszélt. — A lakáshelyzettel — mint a legnagyobb szociális problémával — a kormány a múlt évben is több alkalommal foglalkozott. Röviden azt mondhatom, hogy az ötéves lakásépítési tervet teljesíteni fogjuk. Eddig három év alatt a részarányos előirányzatot teljesítettük. További lakásépítési tervszámaink ismertek. Hozzátehetem: januárban a kormány foglalkozik azzal, hogy a tervezett 62 000 lakásnál hogyan építsünk néhányezerrel többet. Ahhoz ugyanis, hogy a következő ötéves terv (Folytatás a 3. oldalon.) TÉLI ÖRÖM ÉS GOND Losonczi Fái újévi köszöntője Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 1-én a televízióban, illetve a Kossuth rádióban köszöntötte az ország lakosságát: Az új esztendő első napján őszinte tisztelettel köszöntöm kedves hallgatóimat, népköztársaságunk valamennyi állampolgárát. Szívből kívánom, hogy az új esztendőben kísérje siker és szerencse minden jószándékú törekvésüket. Teljesüljön mindaz a jó, amit ilyenkor egymásnak kívánni szoktunk. Töltse be hétköznapjainkat az örömteli szocialista építőmunka, ünnepeinket a jókedv, a gondtalan pihenés. Kívánom, hogy leljenek hazánkfiai sok örömet családjuk boldogságában, s a tágabb család, a szocialista nemzet anyagi és szellemi gyarapodásában. 1968 egy gondokkal teli, ugyanakkor eredményeiben sikeres esztendő volt. Az óesztendő és az új csak a naptárban különül el. Az élet folyamatos, 1969 munkája a múlt évekére épül. Az elmúlt év eredményeinek értékét csak növeli az a tény, hogy bonyolult és feszültségektől terhes nemzetközi viszonyok között értük el azokat. Hazánk belső helyzetét a törvényes rend és a nyugodt építőmunka jellemzi. Céljainkat egészében véve elértük. Az ipar, a mezőgazdaság és a szellemi élet eredményei jóleső érzéssel töltenek el mindnyájunkat. Űj alkotásaink és kiváló teljesítményeink messze földön hirdetik a magyar nép szorgalmát és alkotókészségét. Népünk a múlt évben is teljesítette kötelességét a szocialista haza iránt. Köszönet és elismerés illeti a munkások, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, minden becsületes magyar állampolgár hozzájárulását sikereinkhez. Pedig 1968-ban sem hiányoztak a kisebb-nagyobb próbatételek. Az élet sokszor nehéz és bonyolult feladat elé állított bennünket. A próbát kiálltuk. Népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált és bevált politikája iránti bizalom jegyében, magabiztosan folytatta munkáját, nyugodt méltósággal figyelte a világban folyó eseményeket. Belső helyzetünk szilárdságát növelte, hogy hazánk egyenjogú tagja a szocialista országok nagy és erős közösségének. Hazai sikereink ugyanakkor nemcsak a mi életünket, hanem a szocialista világ egészét is gyarapítják. A világ népeinek békéjét, függetlenségét is csak a szocializmus erői, azok egysége és összefogása biztosíthatja. Ezért munkálkodunk mi is a szocialista országok egysége, az összes haladó erők összefogása érdekében. Ugyanakkor szorgalmazzuk és egyengetjük kapcsolataink elmélyítését minden országgal, amely ezirányú törekvéseinket hasonló őszinteséggel viszonozza. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy belső életünk fejlődése és következetes külpolitikánk öregbítette a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét, jóbarát és a velünk nem rokonszenvezők előtt egyaránt. Az új esztendő céljait lehetőségeinkhez mérve szerényen, a realitások figyelembevételével tűztük ki. Folytatjuk nagy nemzeti programunkat, a szocializmus teljes felépítésének történelmi művét, annak a politikának az alapján, amelyet önök mindannyian, elsősorban naponta végzett munkájukkal, támogattak az elmúlt évek során. Meggyőződésem, hogy a jelen és a jövő nemzedék boldogabb életének formálásában társadalmunk minden rétege 1969-ben is egységesen felsorakozik a történelmi mű folytatásához. Nagy feladataink megvalósításához békére van szükségünk. Most, az új esztendő küszöbén is hitet teszünk minden nép legféltettebb kincse, a béke mellett. Programunk világos céljai a dolgozó magyar nép akaratát, vágyait fejezik ki. A szocialista nemzetté válás folyamatában a szocialista építés közös érdekei mind közelebb hozzák egymáshoz társadalmunk különböző rétegeit, hatékonyabbá teszik mindennapi munkánkat. Munkánk és politikánk minden eredménye is közös öröm, közös megtiszteltetés és jutalom lesz. Sok ilyen örömet, megtiszteltetést és jutalmat kívánok hallgatóimnak 1969 minden napjára. E gondolatok jegyében kívánok szocialista hazánk minden hű fiának és leányának, és önökkel együtt az egész világnak; a békeszerető embereknek: békés, boldog új esztendőt. Somogyi Károlyné felvételei Szép, fehér hótakaró borítja a várost, kinek örömet, kinek gondot okoz. A téli szünidőben örülnek a gyerekek, szánkózni, korcsolyázni lehet a kemény hidegben, a szegedi hídfőnél azonban készenlétben állnak a teherautók, hóekék, hogy szükség esetén, újabb hóhulláskor megtisztítsák az utakat.