Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

Vita a falusi ifjúságról December g-án Mi lesz veled, falusi Ifjúság? címmel vitaindító cikkel közöltünk lapunkban. Szán os levél, hozzászólás érkezett azóta szerkesztőségünkbe, amelyek közül most két frást közlünk, áárásszerte élénk visszhangot váltott ki a paraszllfjúsággal foglalkozó írás, KISZ-szervezetékben, ifjúsági klubokbán, művelődési házakban élénken vitatkoznak róla. Helyeslik, hogy (gy vetettük fel a témát, s érdeklődéssel várják á vitát. Mi pedig a további leveleket. FÜST nz hisokpurto Nem elveszett Kicsit sértőnek érzem za a fiúkat és a lányokat. Most az ifjúsági klub foglalkozásaira is járok, legutóbb már 24-en jöttünk össze. El. ^ „, ,» minden elképzelhetőt készen beszélgettünk a Tanácsközkérdes fellevesét. Nem elve- gyeimekük elé rakni. Jobban társaságról, társasjátékkal szett ifjúságról van szó, megbecsülnék a saját erejük- szórakoztunk, táncoltunk, amelyre kimondottan a nega- bő! megszerzett százasokat, szóval van ebben a kis fativ jellemzés mondható, s a mint a havi 900 forint zseb- juban is élet és minden faJövője kilátástalan lenne, pénzt luban lehet, csak akami Nem akarok elfogult lenni, 1967 8zeptember 1-én ke- kell. Igaz, a falusi fiatalok de mint a városon a falun rültem haza a falumba, Pusz- életkörülménye más, mint a is megvan, a fiatalok igénye lamérgesre óvónőnek. Har- városi ifjúságé. Számolni kell a kuiturara, s az egyéb szó- minchat gyereknek viselem a az esetleges konzervatív nérakozasi lehetőségek iránt. gondját) de emellett jut időm zetekkel, nevelni kell még az Nyilvanvaló, a körülmények a kÖ2Össég} életre is a £iata. iskolán kívül is, .unmdítadominalo szerepet kapnak. lokkal való foglalkozásra, ni a fiatalokat a passzivitás A közömbösség, amely va- Egy tánccsoportot hoztunk ból. lóban egyes fiataloknál ta- össze, alkalomszerűen tanú- Molnár Katalin óvónő, pasztaiható, talán abból ered, lünk táncokat, de ez is vonz- Pusztamérges hogy belenyugszanak, falun nem is lehet másképpen, itt minden unalmas. Az említett farmernadrágos kislány véleménye megváltozna, ha ismerné egyáltalán a fiatalok közös tevékenységeinek apró örömeit. Rájönne, nemcsak Zalatnay és Szörényiek Régóta vajúdó probléma a ban, éppen ezért beindítotvannak a világon, hanem domaszéki tanyavilágban a tunk egy mezőgazdasági gvüszamtalan más hasznos idő- nyolc osztályt kijárt és itthon mölcstermelő betanított töltés. Nem lehet csak mon- maradottak foglalkoztatása, munkás tanfolyamot, itt nádogatni: ez falu, mit lehetne Ezek a fiatalok korábban is lünk, a művelődési házban, itt kezdeni? Magától nem rendszeresen eljöttek, most is Eddig sikeresnek mondható történik semmi. Ha már itt eljárnak a művelődési ott- ez, amihez az is hozzájárul, elünk, mi fiatalok, nekünk honba, ahol figyelgetik a töb- hogy nem az iskolában, hakell értékesebbé, színesebbé biek játékát, szórakozását, nem a művelődési otthonban lenni a szürke napokat. Elő- vagy maguk is bekapcsolód- gyűlik össze a 32—33 főscsoítéletekkel nem lehet indul- nak. De aktív, hasznos mun- port, hetente két alkalommal, to. kát nem folytattak. Nálunk a Filmeket is vetítünk és a faA közösségi élethez, tevé- művelődési otthonban bőven lu szakemberei Közül a lcgkenységhez messzeáll az, van mód és lehetőség az ön- jobbakat hívjuk rneg előadást Jó helyen az otthonmaradottak ' í^il ^sgfr somogyi Károlyné felvétele Decemberben elnéptelenedik a halár. Néha még mcg-megjordul egy-egy székéi a nagyüzemi táblákon, hordja az istállótrágyát a szőlőkbe. Elcsendesedik a vidék, ritkán tűnnek fel az emberek, elmúlt az esztendő, pihennek, mulatoznak, amíg eljön a tavasz. Azért helyenként akad munka is A Felgyői Állami Gazdaság üzem. egységében Süli Mihály brigádja napról napra talál foglalatosságot a szőlőben. Szedik a szaporítóanyagnak valót. Hideg már a december, csípős szél jár az elárvult, megkopaszodott tőkék kőzött. Tüzet raknak az árokparton, melegednek. Csapódik a füst, körülállják az elhamvadó tüzet, cigarettáznak, melengetik kezüket. Hiába, itt van már a tél. Egy líilyirü rézeleje A szatymazi vasút mellett nul... Ekkor közbevág egy csérem, de a fináncok is azt kitaposott út kanyarog. Ke- bajszos ember: mondják róla. — Közben ressük a pálinkafőzőét. Egy bőbeszédű asszony Igazít útba. — A tornyos villánál már hogy a fiatalok csak köszön- képzésre, hiszen fotoszakkör, tu-mri Azok a fütr.lck akik megérzik a szagáról - int han ar Rgvó Sándof pá- nem tagadom - mondja önnek egymásnak. Ez az adva- honismereti szakkör, irodai- ezt a tanfolyamot eredmé- a s'nek irányába. Igaza volt, Iink*főzdei alkalmazott a n. érzetesen, majd a mostani riasság legalapvetőbb foka. mi, színjátszó szakkör, ifjúsá- nyesen elvégzik, nagyobb a tornyos villánál törköly- - Nem szabad, hogy ebbe me- gi klub működik, de ezekkel eséllyel indulhatnak a homo- 4llat terjeng, mivel annak a rüljön ki a közösségi érdek a lehetőségekkel csak keve- ki termelőszövetkezetekbe, naznak az udvaran van a minden megnyilvánulása. sen élnek, közülük, inkább a termelőszövetkezeti csopor- szeszfőzde, Kakuszi János Ha nincs aki irányítson a diákok és az ipari tanulók, tokba munkára, mint akik- bátyánk birodalma. „ fiatalok közül, ott vannak a Akik a nyolc osztályt kijár- nek semmilyen képzettségük Az udvaron egy C-s rend- csövek között sürög-forog. fJfLT^Ú*^°m.!S felnőttek 40 évesen is lehet tók' s itthon csellengenek a nincsen. számú Pobeda, tetejen szőlő- Djcséri: indítsak utba^áO hektót. Most íiatalon gondolkodni ötletet tanyavilágban, leginkább fi- Tersze ez nem minden. Ez venyige. Az üstök alá tüze- ... . _ .... ' adiú Lcatabb az eíindulá!- gyelik, nézik a szakkörök U csak egy lehetőség, de lőnek. Egy homoki féderes ~ J'flnu^ * ^" hoz. j^ élet anyag^ oldalá^- munkáját, de valahogy be- minél több ilyen iehetóséget kocsin öt hordó törköly. Jani ^nrtf° J^t^TJE!^ — Ez a baj, kérem, drága megtudom, hogy az öreg a főzetés. Ezt sérelmezi a több mint három évtizede termelőtársadalom, magam is! űzi mesterségét. — Azelőtt maszek voltam, nem tagadom — mondja önuimaiuíuci aisairaazuu a .1- „„„„,.„, . - „„,,„„ zetésére panaszkodik. Hektó- nak ~a pálinkával, nem kell senkinek. En eladtam. Ide jöttek Kecskemétről, megkóstolták. literfok után kapják a gá zsit Kevesli. Közben ellenőrzi a berendezést, a tüzet. Szépen csillogó rézüstök és üresek a hordók — mutatja, kongatja a dongákat — Üjro.w.ww n.vu.a,., ra. ..ra.rara ura.,. ... ból kell nekik, hál' istennak eltúlzásával" városon és kapcsolódni, aktivizálódni, teremtünk, a homoki falvak- bácsi lefokolja a nyersanya- ~ m"C6 „ nek — bal kezével kopogfÍn éSa Sozh£ ®ddig nemigen mertek. ban, annál inkább összvszok- got Az emberek kassal hord- EX*^®? a paUnkát meg- tatja az asztal lapját, alulurtó É^rlenne Sy-S TlTető^terem- tTyiTTWMm^zleL W „ *6IEÜSTa ^tolhatja! rót í^ontó esXn JStic « iSSSKJSSm ^ük velük: a kollektív élet, nök" az újságírót is klelé- A pincében meg is kósto- .A rézelejéről beszélgetünk, ni a szülőkkeL Ha tizen-éve- fiataloknak, ne kallódjanak a köz* tevékenységöromeit, gítl, mondja, mondja: hogy ,0m Előbb , ^umolcsot Állítólag azt mindig m^rcn megkapja gyermekük az el, ne múljanak el fölöttük £ fbba" előkészítjük őket a a cefrét és a tüzelőt a főzető «tón a törkölyt. Tényleg: jó nyalta a főzető. Persze abból autót, vajon huszon-évesen az évek üresen, értelmetle- holnapokra. hozza, fizet hektoliter-fokon- T1"08^. Nem büdös. Sőt. is csak egy fütyürűvel, mert mit fog várni a szüleitől? Ha nül. Most a szülőknek sincs Kardos László ként 15 forint díjat, a kifő- Jar|i bácsi mondja: legalabb nyolcvanfokos. Most az anyagi fedezet meg is annyi munkájuk a szőlő és Domaszék, művelődési zött pálinkának felét az ál- — A megyében itt fő a "gy mondják, hogy elopárvan, akkor sem lenne szabad a gyümölcstermő tanyavilág- otthon igazgató lam „lekapcsolja" díjtala- legjobb itóka. Nem én di- amelyet le kell^ adni a likőriparnak. Jani bácsi az ^^^mmmm adatokat sorolja inkábo. Kik főzetnek, mennyit, elviszik-e azt. amit az államnak hagyFaluról falura KISTELEKI BETYÁROK, ZÁSZL Ó TÁNCOL TA TÓK Hiába, Kistelek se felejtette el Rózsa Sándort. Itt. a hatalmas pusztaságban, amikor a bevárok a katonaságtól szöktek meg, nyakukba ették a világot, cimborákkal, szegénylegényekel szö\ etkeztek, útonállók lettek. Lovakat szedtek a ménesből, az úri birtokokról, üldözheték őket a pandúrok. Pásztortüzek, kútágasok, a .ceresztutaknál levő bugáncskóróra kötött szőrszál, a csárdák ablakába állított mécsvilág, a halmok tetejére leszúrt karók, vagy a fák kéregvájása, mind-mind megannyi jelként szolgált a pusztai szegénylegénynek, amelyek megóvták a bajtól, eligazították a hosszú úton. Rózsa Sándort övezi a legtöbb legenda. Mindenütt ott volt, ahol csak történt valami, állandóan hadakat gyújtott, a lápok között, a fantáziákban élő helyeken, folyton gyülekeztek az ő árvalányhajas, lobogós ingű legényei, folyton fegyverkeztek, kés :öltek az osztrákok ellen. Megszépült legendák ezek. A vasúti betyár A szabadcágharc leverése után ismét az ';. királya, a puszták réme lett a szegedi táj '.tlan ura, Rózsa Sándor. Pedig a világosi . erletétel után bandája elszéledt, miután dijges csati' kat vívott és híven szolgálta az ö-as forradalmat, ö maga csikósnak szegőt el Alsó-Szegeden, a dobói méneshez. A lelyei azonban újból összeverődtek, elrejtkeza lápok nehezen hozzáférhető ingoványaiban, : itörtek onnan, fosztogatták a környékbeli ül' -o'-at és tanyákat, az országúton a vásárra ;yekező"et. Az államhatalom rendfenntartói tehete'tene': voltak. A nép. a ' 'stelekiek is mindenütt a szegén- 'r e o b'ttók, s a romn-'ikus legendákkal övezett Rózsa Sándort. Kecskeméttől egészen Szabadkáig nagy rablóbandák Jártak a tájon, s ezt mind-mind a Sándornak tulajdonították. Hiába kutatták a hatalmas tanyavilágot, soha nem tudták elfogni őt a pandúrok, elrejtette a pusztai bokor, a láp, a homok világ. Tízezer pengőt tűztek ki fejére. Hiába. 1854 februárjában Kistelek és Félegyháza között harmadmagával reggel 9 órától délután 3 óráig 12 kocsit rabolt ki. A nép meg beszéli, egyszer úri ruhában látják Szentesen, máskor marhakereskedőként Vásárhelyen a vásáron, Kisteleken pedig zabért jelentkezik a községházán, majd Sövényházán, Homokon, Félegyházán, szóval mindenütt ott van, csak éppen ott nincs, ahol a csendőrség keresi. Híres vezérel voltak, mint a balástyai Veszelka. Bíró uram, bíró uram 1857 májusában fogták el a híres betyárvezért Rúzsán, Katona Pál tanyáján. Kufsteinban és Vácott raboskodott, később amnesztiát kapott, de tízévi rabkenyér sem szelídítette meg. 1868-ban bandájával Kistelek és Pálmonostora között felszedte a vasúti síneket és kifosztotta az utasokat. Utóbb már annyira ment, hogy fényes nappal állított be Kisteleken is a községháza udvarából. Az elősiető bíróra ráparancsolt, hogy zabot a lovaknak, a legényeknek és magának pedig harapnivalót, meg bort adjon, de tüstént. Ez volt a „Sándor porciója". Sok küzdelmet, sok viszontagságot megért ez a homoki nép. Hiszen nagyon régi településről árulkodtak itt a közeli ásatások, népvándorláskori leletekről, s állítólag itt székelt a hatalmas hun király, Attila is. De nehezen vidámult fel a nap a kistelekiekre Hiszen a homok "yencéckén fizetett, alig-alig tartotta el a gazdát. Valamikor így beszéltek róla: A legfelső réteg homok, 100—150 centiméter hatnak A romantika' mélységig, alatta homokos márga 125—160 cen- _ Nincs ma már jjyesmL timéterig, alatta homokiszap 100—150 centimé- üzem ez, kérem Szeszfőzde, térig. Az agyagos homok 10—100, a vastartalmú Hajszál pontos mérőgépekagyagos homok 100—140, agyag (sárgáskék) 200 kel amely a kupicát is jelzi. —240 centiméter mélységig található. A sokszor A többi meg a fináncok elpusztult táj, a mocsarak, kistavak, a láp és doiga a homok világa nem marasztalta az embert A _ Fejkendős asszony ketörténelmi dúlások ls sokszor sújtották a vidé- resj Négy mázsa törkölyt főket A község alapítása után sem akart jó világ zetett Alig lett belőle pálenni az új telepesekre. A futóhomok terjedése bnka már nemcsak a termőtalajt veszélyeztette el- _ 'szemorvosságnak elég árasztással, hanem maga a község is szinte meg- iesz _ vigasztalják. Mások közelíthetetlenné vált 1793-ban, mondják, ak- 300 utert is hazavisznek. Sokora homokfúvás támadt, hogy a község észak- kan meg kiöntik a törkölyt nyugati részén kilenc házat annyira betemetett. a malacoknak, vagy a szeazokból a lakosokat ki kellett telepíteni. Ekkor métre vetik Az aprójószág kezdte meg Pillich József tiszttartó a fásítást kicsipkedi a'magot. Nem érSelyemkendős zász'ók demes egy-két literrel bajlódni. Fűz István bácsi a fehértói tanyavilágból hozta el a törkölyt Nem sokat, de gyümölcsből 34 liter lett — Mind elvitte? — Dehogy! — csodálkozik naivságomon. — Ráment vagyonom. Az évszázados küzdelem a sivár homokkal, a dühödt küzdelem a természet erőivel, viaskodóvá, virtuskodóvá nevelte a fiatalokat Aligalig múlt el bál, vagy más mulatság anélkül hogy egy-két leszúrt legény ne maradt volna a vöina az összes' porondon. Ilyen közmondás járta: „Akit Hala- ha elviszem, son meg nem lopnak, Majsán meg nem szólnak ,. . , és Kisteleken meg nem bicskáznak, az nyugod- Van ben"® '^f^ meT* tan járhatja a világot". ugyan az államnak maradó & félrészt is elviheti a termelő, Nagy cécóval, mulatsággal, mutatóssággal de literenként 47 forint 50 Járt hajdan a lakodalom. Jó pénzen fogadták fillért kell leszurkolnia. Ezt a zászlótáncoltató legényeket, ök jártak elöl. sokallják a főzetők. Azért nagy selyemkendőt kötöttek a zászlóra, a he- főzetnek. Megkérdem még gyibe meg almát szúrtak. Utcai rezesbanda kí- Jani bácsit, hogy mikor lesz sérte a menetet, s a virtusos, legjobban táncoló sok pálinka a cefréből. Azt fiatalok mar messziről magukra Irányították a feleli: figyelmet. A násznép csoportosan hátul lépke- — Ezt nem mondom meg dett. Középen a boldog, vagy boldogtalan fia- még a doktor úrnak se. talok, akik saját esküvőjükre igyekeztek a nász- Titok? néppel. Előtte való napon a menyasszonyos ház- _ Nem az de csainok az tói elvitték nagy ceremóniával az ágyat, és emberek, hogy úgy mondjam. ilyenkor összetrombitálták a fél falut. Járták illegették magukat a zászlótáncoltató legénvek. ölelték a díszes rudat, mintha éppenséggel a 'egszebb kisteleki lányt tartották volna karjui között Régi szokás. Elmúlt, betemette az idő. a kis'eleki homok. Igaz, úgy mondják, manapság mái imét divatba jött a rezesbanda, a cintányér, a dob. a hejehujás nagy-nagy rikoltozás. lakodalmazás Sz. Lukács Imre Kár faggatni. Nem is akarom. Nézem az üstöket. Egyenletesen csurog a kristálytiszta pálinka. \z óra "'gy ketyeg, mint a taxi kl>méterjelzője. Egv fütyürűel sem lehet ..átvágni" a 'ináncokat. Itt legalábbis nem. G. L