Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

Kertészeti újdonságok Az idén még csak kisebb területen termesztették a Kertészeti Kutató Intéze' szentesi kísérleti állomásán nemesített zöldségújdonsá• fiot, a szentesi almapaprikát A konzervipari szakembe rek és a háziasszonyok is örömmel fogadták a klseb1almához hason'ó formá'ú sárgás-fehér színű paprikát amelyből nagvon zsmato savanyúság készíthető. Emel lett nversen U fogyasztható Ize fűszeresen csípős hús öt-hat milliméter vastag s a hús, va'am'nt a magház kö zöfc alig van hézag. Ezt tölt ki a savanvú lé. Ilyen mó don tartósítva hosszú Idein nem barnul meg. s menőrr eredeti szép. világos színét A szentesi kísérleti á'lo máson most már olvanasrvmennv'ségű elsőfokú .szanorftésú vetómagot nyertek. amellvel hatszáz ho'dn tudnék beültetni. A rendkí vül bőventermő új zöldség feleség egy évvel ezelőtt részesült fajtaelismerésben Holdanként! átlaghozam? eléri a száznyolcvan mázsá" s így 1969-ben legalább 100 ezer mázsa almapaprikát termelhetnek a nagyüzemi kertészetek. Egy tovább'' változatának előállítósár dolgoznak jelenleg a kutatók. Ez kisebb lesz elődjé nél, s ezért a golyópaprika elnevezést kapja. Szegedi képző' \ Modellgazdaság művészek tárlata Szépszámú érdeklődő je• ílétében nyílt meg tegnap délután a múzeum Horváth Mihály utcai képtárában a szegedi képzőművészek hagyományos téU tárlata. Az ünnepi megnyitón részt vett Deák Béla, a városi párt-vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője és Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. A tárlatot dr. Lőkös Zoltán, a Magyar Hirlap helyettes főszerkesztője nyitotta meg. A képzőművészeti élet hagyományai szerint a szegedi művészek téli tárlatai az összegezés seregszemléi. Az a hatvan műalkotás tehát, amely ezen a kiállításon látható, önmaga értékein felül abból a szempontból is érdekes és fontos, hogy bepillantást nyújt a szegedi képzőművészet fejlődésének folyamatába, bemutatja, hol áll, hol tart most Szeged annyit vitatott képzőművészete. Ez a tárlat — bár nem törekszik mennyiségi értelemben monumentalitásra: a 60 mű 29 művész alkotása, tehát átlagosan mindenki csak két munkával szerepel — ismét azt bizonyítja, amiről a szegediek legutóbbi szereplései és az említett viták már meggyőztek. Nevezetesen a határozottan érzékelhető fellendülésről. Nem egységes ez a művészet olyan értelemben, mint például, mondjuk akár a vásárhelyi, aligha beszélhetünk tehát szegedi iskoláról, de az a folyamat, amely nem most kezdődött el, vagyis a tehetségek markáns kibontakozása, most már sokfélesége ellenére ls valamiféle egységgé kezd összeállni. Hogy ez az egység pillanatnyilag még nehezen határozható meg, az kétségtelen, s az igaz, hogy nem formajegyekből, stílusmotívumokból vezethető le. Még valamiféle stílusjegyek mögött meghúzódó egységes szemlélet körvonalait sem követhetjük nyomon ezeken a képeken. A formanyelv különbségei természetszerűleg meg is nehezítenek egy ilyen nyomozást. Ügy tűnik például, hogy Erdélyi Mihály, Dorogi Imre, Vinkler Lészló művészetét ilyen értelemben egész világ választja el egymástól. S ez a különbség akkor is markáns. ha témavilágukban léptennyomon rokonságok fedezhetők fel; mindhárman Szegedet festik. S ez a téma, helyesebben ez a tárgykör magátólértetődőleg nemcsak az ő képeiken mutatható ki. hanem szinte mindenkién. Még az olyan elvontabb Időtlenebb formavilággal dolgozó művészek alkotásain is tettenérhetjük ezt a tematikát — hol határozottabban, hol halványabban —, mint Dér István, Zombori László, Szűcs Árpád, Papp György és Zoltánfy István, nem ls beszélve a hagyományos ábrázolásmódhoz egy lépéssel közelebb álló alkotókról, Cs. Pata) Mihályról, Fontos Sándorról, Pintér Józsefről, Tóth Sándorról és Vtncze Andrásról. De nemcsak a téma rokonságában, hanem abban a vonásban is találhatunk bizonyos hasonlóságokat a mai szegedi képzőművészek munkájában, hogy szinte mindannyiukat szenvedélyesen érdeklik a változások, a való világ újdonságai. Végeredményben ugyanezt mondhatjuk a legfiatalabbakról is, akik örvendetesen szép munkákkal szerepelnek a mostani tárlaton. Először állított ki ezen a rangos seregszemlén Matkó Katalin, László Anna, Fritz Mihály, s bér nem | tartozik ugyan a fiatalokhoz, de Gracza Ferenc képeivel is most találkoztunk először ezen a kiállításon. Ökrös László A kiskörei vízlépcső önözósi rendszerének egyik modellgazdaság) lesz a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet, melyet •gyúttai országos szak tan ácsídó üzemmé jelöltek ki A program szerint a korszerű nagyüzemi létesí'mények egész sorát építik meg a gazdaságban. A nagyarányú beruházásokat 1969-ben kezdik meg 180—200 millió forintos költséggel. Elégedetlenség — Csak ez az ajándéka. Tibor? Nem a tél a főszezon Átalakul a falusi élet, átalakul a művelődés Amikor Gulyás Eszter, a nyúlánk, szőke tanítónő tavaly szeptemberben a pusztamérgesi Iskolánál elfoglalta élete első állomáshelyét, rögtön kinevezték a művelődési otthon igazgatójavá is. Ezt a kinevezést lemondások követték, a szakkörök vezetői, s a falu művelődésének közreműködői hirtelen nem vállalták a munkát; a fiatal lány magara maradt. Egy kicsit elkeseredett és megijedt ettől a furcsa helyzettől, de aztán hozzálátott a munkához, kitartó szorgalommal dolgozott, s lassan a régiek egy resze visszatért, illetőleg ujak — főként fiatalok — jelentkeztek nála segíteni. Ma már a pusztamérgesi művelődési háznak megyeszerle jó híre van, a legjobbakkal együtt emlegetik. Pusztamérgesi hítköznapok Valóban eleven az élet a mindössze négy esztendős művelődési házban. Hétfőt kivéve a hét minden napjára esik egy vagy több program, szakköri foglalkozás, klubmunka. Kedden — Bulla Vince tanár vezetésével — a 10 tagú fotószakkör gyűlik össze, s bár nagyon hiányos a felszerelésük, lelkesen és nagy szorgalommal dolgoznak. Fő törekvésük, hogy a változó falusi élet legjellemzőbb mozzanatalt rögzítsék és megörökítsék; dokumentációs anyaguk jelentékeny. Kedd ezenkívül még a színjátszóké. Peták Julianna tanárnő irányításéval most éppen Tabi László Enyhítő körülmény című vígjátékát próbálják, februárban lépnek vele a közönség elé. művelődési házban az érdekesebb műsorok megtekintésére gyakran harmincan is összejönnek; főképpen természetesen fiatalok. Csütörtök ismét a színjátszóké, a péntek a KlSZ-szervezeté. Az ifjúság gyűléseinek, tanulásának napja ez. Szómban megint „tévés", illetve „mozis"-nap; a filmelőadósokat is a művelődési házban tartják. Vasárnap ismét filmvetítés, illetve kéthetenként bál van, havonta egyszer pedig ORI-műsor, budapestlszínészekkel, tóncdalénekesekkel, legutóbb például Kovács Kati járt náluk. Ezenkívül természetesen a művelődési házban tartják a TIT Ismeretterjesztő előadásait is és ott tartják a társadalmi esküvőket ls. Tavaly volt ilyen lakodalom először a művelődési házban, az Idén pedig már négy. Hagyomány és valóság Mindez nagyon érdekes; Gulyás Eszter még további adatokat, tényeket sorol. Engem azonban nem ez érdekel elsősorban, hanem az, hogyan készült fel a kultúrotthon a télre, a falusi művelődés fő szezonjára. — Nem a tél a főszezon — mondja a fiatal tanítónő és csodálkozva néz rám, hogy én ezt nem tudom. Pedig tényleg nem tudom. Mint később tisztázzuk, bennem, gondolom, akárcsak a legtöbb emberben, az a hagyományos elképzelés élt a falusi művelődési házak munkájáról, hogy az valójában szinte majdnem kizárólag a télre korlátozódik. A falusiak a novemberi rossz idők beköszönte után már nem dolgoznak, van idejük eljárni a kultúrházba. Tavasszal, nyáron viszont nincs. Mint kiderült, ez régen igaz lehetett. Ma már azonban ez ls másképpen van. A termelőszövetkezet egyebek közt azt is jelenti, hogy a nyár és a tél között egyenletesebben oszlik meg a munka, vagyis télen is kell dolgozni, s nyáron nem kell halálos fáradtra dolgoznia magát a falusi embernek. Ez egyenletesebbé teszi a művelődési ház munkáját is. Falusi diákok — Ráadásul — mondja Gulyás Eszter — nyáron itthon vannak azok a fiatalok, akik télen a városban tanulnak, s ők nemcsak elvárják, hogy a művelődési házban szórakozhassanak, tanulhassanak, hanem igen tevékenyen részt is vesznek ebben a munkában. Igen, így van. Változik a világ, változik a falu, s ezeket a változásokat a művelődési háznak is nyomon kell követnie. Magától értetődik természetesen, hogy munka és elfoglaltság szempontjából a falusi ember számara nem azonos a tél és a nyár. De a különbség, amely nyilvánvalóan tájanként, községenként eltérő lehet, a művelődés, a kultúrház szempontjából Igen sok faluban már ma sem lényeges. Éppen ezért az évi munka egyenletességének biztosítására kell törekedniük a művelődési házak vezetőinek. O. L. Bobért White amerikai Idegsebész professzor, akinek a közelmúltban két napon át átkerült életben tartania egv majom szervezetéből eltávolított agyvelőt, Moszkvában járva elbeszélgetett a Utyeraturnaja Gazeta tudósítóival a modern Idegsebészet perspektíváiról. — Furcsának tűnhet — tnondja White professzor —, de az agyátültetéssel kapcsolatos elméleti kérdéseknek, amelyekről az utóbbi Időben oly sok szó esik, sem- A L i^akkjb rnCC7 mi közük nincs ahhoz, amit KISCUUIK I UZbZ. teszünk, és a gyakorlatban tenni készülünk. dése csodálatosan hasonlít a normális agy működésére. Szerda „tévés-nap", s bár a falunak szinte minden házában van televízió, a Szatymaion akar építeni? Télen tse be oortaig'nyét sürgősen az Fmsz irodájánál FoiTrászüzIetek ünnepi nyitvatortása A fodrászüzletek naptár szerint lesznek nyitva, az alábbi rendben: December 22-én zárva 23-án és 24-én nyitva 29-én zárva 30-án és 31-én nyitva 24-én ts 31-én este 18 óráig lesznek nyitva. „Prózai41 feladatok — Idegsebész vagyok és munkámnak — legutóbbi kutatásaimat is beleértve — az a célja, hogy tökéletesítse az idegsebészet technikáját, tanulmányozza a lehetőséget, hogyan lehet megóvni u agyat a klinikai haláltól cs végül, hogy megbízhatóbb eljárásokat sikerüljön kidolgozni az agy elhalásának meghatározására. Ezt a célt szolgálják az állati agyvelő izolálásával és átültetésével kapcsolatos kísérletek is. Én személy szerint nem akarok és nem is fogok emberi agy átültetésével kísérletezni. — A „modellvizsgálat" lehetőségei természetesen nem kimeríthetetlenek, de ma még korai lenne azt állítani, hogy már kimerítettük ezeket a lehetőségeket, hiszen aránylag nemrégen sikerült izolálnunk és átültetnünk az agyvelőt. Ráadásul — folytatta White professzor — ezek a lehetőségek a kísérletezők fantáziájától függnek. Az agyvelő számos megbetegedése csak az embernél fordul elő, s az ilyen betegségeket természetesen nem lehet az állatokon vizsgálni. De megkísérelhetjük, hogy ezeket a betegségeket valamilyen mesterséges úton előidézzünk az Izolált agyvelőben. „Gondolkodik-e" az izolált agy? White professzor egy francia hetilapnak adott tudósításában erre a kérdésre így válaszolt: „Természetesen gondolkodik..." — Minden valószínűség szerint helytelenül értelmezték szavaimat — jelentette ki White professzor. — A kutatások jelenlegi stádiumában komoly kétségeim vannak aziránt, hogy az izolált agy valóban képes-e magas fokon szervezett tevékenységre, és hogy csakugyan van-e tudata. Azonban meg kell jegyeznem, hogy az izulált agy műkő-. White professzornak és munkatársainak az az egyik célja, hogy megbízhatóbb eljárásokat dolgozzanak kl az agyvelő elhalásának meghatározására. Ez kissé szokatlanul hangzik ... — Arról van szó — mondta White professzor —, hogy napjainkban revideálják a „hálál" fogalmát. A halálról, mint a szív megállásáról alkotott régi elképzelés nyilván nem felel meg sem a modern etikai, sem a modern orvosi elképzeléseknek. Egyetlen év alatt sok szívátültetést hajtottak végre a világon. Kell-e mondani, milyen nagy az erkölcsi felelősségünk azok iránt az emberek iránt, akiknek a szívét átültetjük? A „halálfogalmának új értelmezése szerint csak abban az esetben távolíthatjuk el a szivet, a tüdőt és más szerveket, ha pontosan megállapítottuk, hogy bekövetkezett az agy halála. De ezt nem könnyű megállapítani. Megkérdeztük White professzort, hogy a „halál" fogalmának új értelmezése nem akadályozza-e az agyvelő életének meghosszabbításával kapcsolatos kutató munkát? Nem fordulhat-e elő, hogy a gyakorló orvosok többet fognak törődni a beteg halálának megállapításával, mint a megmentésére tett kísérletekkel? — Valóban, van Ilyen aggodalom. De ha a régi meghatározáshoz tartjuk magunkat, akkor sokkal többet kockáztatunk. A szív megállásával bekövetkező halált csakugyan nem nehéz megállapítani, de a sikeres reanimáció mind gyakrabban hátrálásra készteti az ilyen „halált". Olyan jogi meghatározás, amelyik elvesztette reális alapját, formálissá válik. Ez pedig sok szempontból veszélyes. Amint már említettem, laboratóriumunkban tökéletesíteni lgvekszünk az agvstruktúra fenntartásénak technikáját a szervezet megbetegedése esetén, és meghatározzuk azt a pillanatot, amikor az agyvelő már nem képes tovább funkcionálni. A halál új meghatározása akadályozhatja az emberi agy átültetésével végzendő kísérleteket. Emberi agy átültetésére aligha kerülhet sor a közeljövőben... Ez legfeljebb öt-tíz év múlva válik lehetségessé. előbb semmiesetre sem ... A lépcsősor utolsó foko — Pesszimizmusomnak nem az az oka — mondta White professzor —, hogy az agyat a koponyából kiemelve nem lehet tartósan életben tartani, hanem az, hogy nem lehet helyreállítani egyes „megszakíthatatlan" kapcsolatait. Ma lényegében semmit sem tudunk szembeállítani V. Dyemihov professzor kísérleteivel, aki az állati agyat a fejjel együtt ülteti át. Megkérdeztük White professzortól, lát-e valamilyen etikai különbséget az agyátültetés és például a szívátültetés között. — Igenis, nem is. A szív, a tüdő és más emberi szer vek átültetésénél nem látok semmilyen etikai problémái. De az agy, vagy méginkabb a fej átültetésénél szerintem etikai kérdések merülnek fel. Az ember egyéniségét agya, nem pedig a veséje vagy a mája hordozza. Ha átültetjük a fejet, ezzel „átilltetiük" magát az embert. Ez az egyetlen eset, amikor a műtét következtében megszűnik a reclpiens személyisége és csak a donor személvtsége marad meg. Az agyátültetésnél még a legcsekélyebb kilátásunk sincs a sikerre. Mégis az utóbbi időben számos biztató körülményről szereztünk tudomést ley például sikerült felfedeznünk egy elég érdekes jelenséget: kiderült, hogy az átültetett agyszövet néhény nap elteltével nem megy át a kl vetődés folvamatán, mint nttdául az átültetett veseszövet. SZOMBAT, ifktt december 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 5