Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Wlttman TShor i ü ifoncatak? BOLÍVIAI NAPLÓ Kerehasztal-beszáfgetés a vasátigazgatáság vezelöivel ©f")mlos 8lámo1^ A vasúti személyszállítás — ideje Szeged—Budapest kö- amellyel az elavult, korszemás közlekedési eszközök zott Igaz, még így is 15—20 rűtlen kocsikat újakra csegyors elterjedése és egyéb perccel lesz több, mint 2 rélik, pedig a régi személytényezők miatt — évről év- óra. amit a Szeged Expressz kocsik fenntartása jóval töbre csökken, s elsősorban a üzembe állítása előtt ígértek, be kerül, mint az újaké, nagyobb távolságok utasfor- A megyebeliek, főleg a Emellett a kevés első oszgalmát szolgálja. Mig 1960- szegediek joggal kifogásol- tályú kocsi utasainak is naban az összes személyforga- ják, hogy a Szeged Expressz gyobb resze a vasúti szolgálom 53 százalékát bonyoli- nem a mostaninak fordított- latba utazók, illetve a metották le vasúton, napjaink- jaként reggel, hanem dél- netdíj-kedvezményt élvező ban az utasoknak már csu- után Indul a fővárosba Pe- hozzátartozók közül kerül ki, pán egyharmada utazik vo- dig a Szegedről Budapestre Gyakran — különösen hét naton. Természetes következ- utazók, majd onnan munka végén és elején — még a ménye ez a technika általa- végeztével visszatérők érde- párnás kocsikban sem jut nos fejlődésének, viszont jo- keit kellett volna elsősorban hely a teljes árú menetjegygos az az igény is, hogy a szem előtt tartani. Kár, hogy gyei utazóknak, vonaton utazók kényelmes a döntéskor fővárosi presz- Az elmúlt évek műszaklés körülmények között es mi- tízsokok domináltak, hogy a forgalmi intézkedési az élnél rövidebb idő alatt érje- Szeged Expresszel Budapest mondottak ellenére is sokat nek el a célul kitűzött reprezentálhasson, helyre. Ezeknek a kívánalmaknak a teljesítése nem mindig sikerül, az utasok bosszankodnak a vonatok gyakori zsúfoltsága ég késése miatt. A MÁV szegedi igazgatóságán beszélgettünk Kiss Károly igazgatóval, dr. A megoldás kulcsa javítottak a vasúti közlekedésen. A Szegedet a regionális központokkal összekötő gyorsmotorvonatok jól beváltak. Az utasok kedvére van, hogy Ceglédre, Szolnokra. Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra, KiskunhaIdetartozó kérdés az ís, lasra, Bajára, Dombóvárra Susla János forgalmi és Vaj- hogy miért nem csökkentik és Pécsre átszállás nélkül, da Sándor kereskedelmi osz- a menetidőt a megállások közvetlenül utazhatnak. Kár, tályvezetővel, Dóczy Jenő számának korlátozásával. Az hogy — megintcsak a Szeszemélyszéllítási csoportveze- eredeti koncepció szerint az gedről Indulók szempontjait tővel és Hoffmann Mihály expresszvonat csak Kecske- tekintve — a miskolci gyonsvontatási mérnökkel a sze- méten állt volna meg oda is, vonat nem reggel, hajnalban mélyszállitás kérdéseiről. vissza is. így valószínűleg indul Szegedről, hanem délbetartható lett volna a két- után. Helyes lenne ennek a ... r _ órás menetidő. Az igazgató- vonatnak ilyen párját ls Miért í «ág szakvezetőinek magja- özembe helyezni, mert a tarázata szerint a több meg- pasztalatok szerint az sem A beszélgetés valamennyi állást az utasok közbenső futna fél terheléssel, résztvevője egyetertett ab- munkahelyekre való szálli- Az iga2gatósághoz tartozó ban, hogy a vonatok menet- +sf mdokolja. Például a vasútvonalakon a távolsági rendszerű közlekedése az kiskunfélegyházi csatlakoza- személyszállítás 40 százaléka egyik legfontosabb követel- f°kat fml1'te+é^ A J™ 080 dieselesített. A Diesel-vonmény. A pontos közlekedés- M^enul Bu.tatás elterjesztésével, a szetől függ nagyon sok terme- f°k véleménye ezzel e len- J ... lőüzem és intézmény zavar- hisren melykocs* gyolsabb Wf"0 talán munkája, hiszen az nyek kózott ls 32 utasok 60 cseréjével, a pályák biztonutasok háromnegyed része százaléka vált jegyet a Nyu- ságának megteremtésével mimunkateendők intézése, 11- «»"ifr Ez«i utasoksréma ^ íortre hivatali és iskolai fel- még nagyobb lenne gyorsabb . . . idatok elvte célSól'vt közlekedés biztosítása esetén, tos és kényelmes, az Igeszí igénybe a vonatokat A Szeged erőteljes iparosodása, nyeknek megfelelő legyen a menetrendszerű közlekedés kulturális fejlődése garancia vasljton való utazás, azért is fontos, mert ezzel fra, hogy egy közvetlen szoros összefüggésben van a Szeged-Budapest kózlekedéteherszállítás pontos, gyors fűexprresz i5 telt kocsikkal elvégzése, ami különösen ér* Indulhatna kl Szegedről az deke a népgazdaságnak. említett feltételek megteremE nem mellőzhető szem- tése után. Mint ahogy Mispontok ellenére sem kielégítő kolcról így indul a Budapesa személyforgalom gyorsa- meg sem álló Borsod sága. A Csongrád megye te- expressz, rületén közlekedő lo gyors- Az igazgatóság vezetői felvonat, 2 sebesvonat és 100 Ismerték már ezt a követeiszemélyvonat 1,8 százaléka ményt ezért annak lehetőnem tartja be a menetrend- ségeit keresik, hogyan lehetben előírt időt — késik. Ami ne a reggeli gyorsvonat utaSzegedet leginkább érinti, a si idejét csökkenteni egySzeged Expressz és a má- k^t megállóhely kiiktatásásik két gyorsvonatpár Buda- val. Szerintünk nem ez a pest és Szeged között oda is, megoldás kulcsa, hanem az, vissza is a járatok 15—20 hogy az e*pressz Induljon százalékában legalább 5—15 reggel Szegedről és Kecskeperces késéssel érkezik a méten kívül másutt ne állrendeltetési állomásra. A ké- fen meg a Nyugatiig. Vissza sések oka az, hogy Buda- hasonlóan szállíthatná utapest Nyugati pályaudvar— saik Kondorosl János eredményeként arra a következtetésre jutunk, hogy a legrövidebb úton mintegy 24 óráig kell a különböző repülőgépek vendégszeretetét élvezni, amíg egy magyar eljut Bolíviába A Zürichben töltött éjszaka után másnap New York teszi próbára a jámbor utas türelmét, mivel a Kennedy-repülőtér dél-amerikai járata nem ismeri el a MALÉV-jegyet, és csak a svájci repülőtársaság előzékenysége segít, a jegyet „svájciasítják", és mehet tovább a vendég Miamiban töltött rövid várakozás után hosszú útszakasz következik: Venezuela, Kolumbia, Ecuador fölött a politikai zavaroktól terhes Peru fővárosába, Limába érkezünk. A tenger hatására felhős vidékből csakhamar kivágja magát a nagy amerikai gép, és a 4—7000 méter magas perui Andok fölé repül, ahol napsütésben fürdő gigantikus hegyvonulatok fogadnak bennünket Egy óra múlva a világ legmagasabb tava, a Titicaca tó fölé érkezünk, és ez már Bolívia határát hozza közel. A gép csakhamar leszáll a világ legmagasabb fővárosának, La Paznak a repülőterén. Az eddig látott fényes repülőterek után a bolíviaiaknak a külseje ís elárulja, hogy elmaradottabb országba érkeztünk, ahol óriási harc folyik a bőröndcipelésért járó néhány pesoért is. A vám nem szigorú, senkinél sem akadékoskodnak. Még mindig 4 ezer méter fölött vagyunk, csak amikor a városba megyünk, „takarítunk meg" néhány száz métert Valamivel a 3700 fölött van a szép városközpont, amelynek modern építményei éles ellentétben állnak a külvárosok vályogházaival. A levegő ritka, az európainak néhány napra Dr. Wíttman Tibor, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető tanára Jelenleg hosszabb tanulmányúton Bolíviában tartózkodik. Cikkét, amelyet mától kezdve több részben közlünk, a dél-amerikai országból küldte szerkesztőségünknek. van szüksége, amíg szervezete átáll A magaslatbeli betegség fejfájással, gyomorémelygéssel szokott jelentkezni, és meg kell szokni a szaporább légzést. Az Európában lezárt edényekből kiugrik a folyadék, amikor felbontják. A brazil nescaféból csak úgy száll ki a kávépor, amikor felnyitják. A szervezet sok folyadékot kíván, mért ezekben a tavaszi hónapokban nagyon száraz és meleg a levegő, a nap ereje szinte perzsel. A vérnyomást serkentő szerekkel lehet rendben tartani, és este csak nagyon keveset szabad táplálkozni. íme ez az Altiplano néhány egyszerű szabálya, melyek betartása esetén a szervezet frissen működik, állandóan könnvűnek érzi magát Meggyőződésem, hogy az Itteni klíma semmivel sem ártalmasabb a szervezetre mint az alacsony vidék. Természetesen itt nem lehet európai módon élni. Nemcsak itt, egész LatinAmerikában egy sajátos, vonzó világ fogad bennünket, melynek törvényeit a klímán túl is el kell fogadni. Kp/Hifik m4ndJfct hf/imik ^gjj, idejének néhány újsághírével, melyeket mohón olvastam a különböző sajtóorgánumokból. Az újság sokkal családiasabb Latin-Amerikában, különösen Bolíviában, mint Európában. Én aki már két évvel ezelőtt két hónapot töltöttem Cegléd között pályafelújítási és villamosítási munkákat végeznek a Záhonyig futó vonal részére. A munkálatok alatt egyes szakaszokon csak egypár vágányon lehet közlekedni, ami által lecsökken a vonatok sebessége. Az így keletkezett késést rendszerint már nem tudják meg- tetése, és a nagyobb kényeiSSSStá btgS^táí biztosító első osztályú, januártól mintegy 20 perccel Párnás kocsik számának nöesökken az expressz menet- vetése. Lassú az az ütem, Gyorsabb ütemet! Az Igények között szerepel még a zsúfoltság megszünKutatók szerződése a tsz-ekket A Délalföldi Mezőgazdasá- nyolcvan kilót Amennyiben gl Kísérleti Intézet szakta- ezt húsz kilóval meghaladja, nácsadó szolgálata tizenöt a többlet húsz százalékát, terme!öszövetkézettel áll negyven kilós emelkedésnél szerződéses kapcsolatban, huszonöt százalékát s az Céljuk az, hogy a legújabb ezenfelüli többletnél a plusz agrótechnikai módszerek ter- hozam harminc százalékát jesztésével. megismertetésé- kapja az intézet szaktanácsvei segítsék a közös gazdasá- adás címen. A szerződésben gokat a magasabb termésho- a kutatóknak is van kikötézamok elérésében. Az intézet sük, mégpedig az, hogy az tudományos munkatársainak általuk javasolt előírásokat hasznos tanácsai nyomán je- — amelyek a talaj előkészílentós eredmények születtek, tésére, a vetési időpont rnegCsongrád megyében elsőd- választására, a betakarításra leges feladat a lucernamag- vonatkoznak — pontosan termesztés fellendítése. A tartsák be a gazdaságok, szerződés értelmében a szak- í'elgyőn, az Alföldi Rona tanácsadók nem kérnek Termelőszövetkezetben a anyagi ellenszolgáltatást ab- régebbi években nem volt ban az esetben, ha a holdan- kifizetődő a lucernamagfokénti átlagtermés csak köze- gás, csak amióta az fntézetpes, nem haladja meg a tel kapcsolatot kerestek. Festőink — mármint a szegedi festők — panaszkodnak, Elégedetlenkedésük, persze, nem a munkátlanság vagy az el nem Ismertetés miatt tör e hónapokban elő, hanem éppen a még rangosabb szereplés miatt. Jó „svungban" vannak most a szegedi képzőművészek — türelmetlenkedésük így a mozdulatait jól érző mesterek szívesen hallott türelmetlenkedésének fogható fel. Nevezzük most nevén egyik legnagyobb panaszukat! Nem más miatt lázadoznak legtágabb torokkal, mint azért, hogy nem kapnak erejükhöz illő. komolyabb feladatokat Világosabban: falra vágynak a művészek, ecsetjük alá való falra. Freskót szeretnének festeni! Ahhoz, hogy ezt az első pillanatra bizarrnak tűnő vágyat megértsük, szükség van némi — erősen rövidre fogott — tájékoztatóra. Aki bármilyen távolról is figyeli egy festőpálya kibontakozását, igazolhatja, hogy a rajzolgató kamaszból az esetek többségében előbb rajzlapra dolgozó akvarellista lesz, majd csak e kettős lépcső után, már félig felnőttként tér át a nehezebben igazodó olaj használatára. Szükségszerű ez a felfelé lépegetés hiszen szép sorjában meg kell ismerni a különféle technikákat — a könnyebbektől a nehezebbekig. Az olaj — meg a hozzá hasonlóan „rangosabb" anyagok — után következne az igazán nagy próbatétel, a Jaldíszítés. Hogy miért ez a munka „tartatik nyilván" a festőkarrier csúcsaként? Ügy mondják a művészek, hogy aki falat kap, az bármilyen sikeres önálló bemutatkozásnál maradandóbban tudja letenni a maga névjegy Őt Az állandóan szem előtt levő mozaik vagy freskó „ér" annyit, mint egy állandóan nyitva tartó tárlat, s mint teljesítményre ösztönző feladat is a legtöbb esetben maximális erőkifejtésre késztet. Ami az íróknak egy sokezer példányban sokszorosított, önálló kötet, az a festőknek egy falra szánt — szaknyelven szólva: murális — megbízatás. Szeged új—és megújuló — épületei figyelve nem egy helyen tűnik elénk egy-egy mozaik vagy más, tucatnyi négyzetmétert elborító képzőművészeti munka- Ám ha közelebb lépve megvizsgáljuk a figyelmes vagy elsikló tekintetek elé kitett alkotásokat. azok alsó sarkaiban aligha fedezhetünk fel ismerős szignót „Helybéli" alkotóinkkal nem vált szokássá helybéli falainkat díszittetni! Hát ez bántja most — a jelzett főpanaszkónt — legjobban a munkájukba egy idő óta ugyancsak belelendült szegedi képzőművészeket. Az a szomorú tény, hogy immár több mint nyolc éve, Vinkler László csónakházi mozaikjának helyreillesztése óta senki ajtaján sem kopogtattak murális megbízatással. Hogy ez mennyire visszás helyzet, azt festőink vitathatatlan érvei bizonyítják. Csak néhányat ezekből az érvekből! Vidéki városaink általában elsőként „saját" művészeikre gondolnak, ha faldíszítésre nyílik alkalom. A szomszédos Hódmezővásárhely művelődési házának előcsarnokát is a városban munkálkodó Németh József freskója díszíti, sót, Salgótarjánban még a Karancs-szálló presszójának feldíszítésére is a bányászváros jónevű festőjét, Czinke Ferencet kérték fel. Folytathatnánk a sort.,. Egy másik Jogos felvetés: hol, kiknek bizonyítsák képességeik legjavát ecsetforgatóink, ha nem lakóhelyük polgárai előtt; a velük egy utcát koptatóknak, a velük együtt élőknek. S még egy érv: maguk a városlakók is jobban a magukénak tudnák érezni azt a munkát, amelyet egy közülük való, személye szerint is ismert valaki illesztett fel valamelyik rangos-mutatós falfelületre. Akár egy tanácskozóterem, de akár egy hangulatosnak szánt presszó falára ... S itt folytatnám! Két fiatal festőnkkel, Dér Istvánnal és Zombori Lászlóval e témáról beszélgetve, még addig az ígéretig is eljutottak, hogy egy megfelelő falhoz jutván, akár a maguk erejéből, a maguk örömére is hajlandók lennének egy ilyen nagy munkának nekiállni. Aid a két művészfiatal eddigi munkáit ismeri, annak aligha kell bizonyság róla, hogy milyen gavalléros ez az ígéret Mi „szükségeltetik" tehát? A dolog hivatalos intézőinek egy kis elmélázás az itt elmondottak jogosságáról, az újabb — s a nemes kis elmélázás az Itt elmondottak jogosságáról, az újabb — s a nemes célnak megfelelő — falak felhúzatóinak pedig egy kis bátorság: nosza, fogják szavukon az ígérgetőket; felajánlott munkájukhoz, persze, elegendő teret és időt ls adva. Legalább így színesedjen meg néhány falunk, ha már amúgy, az illendő és „hivatalos" módon nem akar megszínesedni! Akácz László ebben a csodálatos szépségekkel büszkélkedő és végletekig ellentmondásos, sokarcú országban, nem lepődtem meg, hogy X Y úr arról ad hírt az újságolvasónak hogy sebészi beavatkozásnak vetette alá magát vagy hogv megérkezett külföldről. Olyan api-ó, egyetemi adminisztrációhoz tartozó ügyek, mint a beiratkozás, egyes hallgatók felszóllitása stb.. amelyeket, nálunk a karok dékáni hivatalai hirdetnek ki. Bolíviában a legfőbb országos lapok hasábjain szerepelnek. A köztársasági elnök, amikor a pedagógusok sztrájkját elítéli, azokat a károkat emeli ki, amelyek a családapákat, az aggódó szülőket érik a tanítás szüneteltetése következtében. Ez már demagógia is, amiben itt nincs hiány. „A forradalom", a nép érdekei, az önálló politika emlegetése és a hazafiságra való hivatkozás minden beszéd és újságcikk alaphangja. A romantikus elemek szerepe egy elmaradottabb társadalomban érezhetően óriási. Innen Che Guevara hatalmas kultusza ís. Érkezésemkor fejeződtek be a Guevara halálának egy esztendős évfordulóján tartott megemlékezések. nemcsak Chilében és másutt hanem itt Bolíviában is. A La Paz-i egyetem a 7 egyetem közül a legkonzervatívabb, mégis megemlékező nagygyűlést tarottak, ahol az egyik szónok egy a papi rendhez tartozó professzor volt Az egyházi hatóságok három hónapra száműzni akarják, de ő ragaszkodik professzori fizetéséhez, és ezt valószínűleg meg ls kapja. A bebörtönzött Arguedas volt belügyminisztert ís nagy népszerűség övezi. Egy másik közéleti sajátosság a latin-amerikai öntudat Az újságok hírt adtak az elnök bejelentéséről, hogy a eastrista partizánok tevékenysége érezhetővé vált, ő személyesen hallgatott kl egy elfogott partizánt Éberségre Intő, Kuba-ellenes kijelentések, cikkek az újság első 1— 2 lapján, ugyanakkor a kubai futónők olimpiai szereplését méltató nagybetűs címek az utolsó oldalon levő sportrovatban. A kubai sportolók sikerét a latin-amerikai sport előretörésének jeleként üdvözlik. VanniL "agyon meggrmv annak dolkodtató tík. kek is, mint például a legtekintélyesebb újság Ifjúsági mellékletében, amely a fiatalság sivár kulturális igényeit ostorozza. Üres könyvtárak, ártalmas könyvek fényképei illusztrálják * mondanivalót amelyben semmi utalás nincs az igazi okokra és társadalmi öszszefüggésekne, az északamerikai kultúrexportra. Itt mindent megtalálhatni, ami a njnjgat-európai országokban és az Egyesül Államokban vásárolható, és erős a japán import is. A kirakatok szemléje éppen ezért az ország, egész Latin-Amerika elmaradottságának röntgenképét szolgáltatja azok számára, akiket nem tud félrevezetni a technikai civilizáció kényelme, fénye és a rendkívül erős urbanizáció. Egyébként La Pazban az utcán, a fényes kirakatok előtt ácsorgó, holmijaikat áruló vagy kéregető indiánok jól jelzik a másik világot azt, amely meghatározza e szubkontinens jövőjét. (Folytatjuk.) VASÁRNAP, 1968. DECEMBER 1. DEL-MAGYARORSZÁG