Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

Otthonteremtők befizetni az OTP-hez 15 év a'att. Ezért lesz főbérletünk. Hogy mikor? Körülbe'ül 2— 3 év múlva. De a terminus nem biztos. öten — egy vegyésztechnikus építéstervező, műszaki "vezető és fényképész — üljük körül az asztalt Mindannyian fiatalok, innen a harmincon. Témájuk is közös- az otthonteremtés. Szin- « . , . , te órákat beszélnek, érvel- /ViOrCtOni OkCIO nek. s vitatkoznak arról, hogy miként lettek vagy lesznek a lakás birtokosai. A 'akásé, aroe'yben majd családo* alapítanak, gyereket neve'nek, szóval leélik az életüket Ultimátum és felár Gulácsi Mária, az EMERGÉ fiatal loboránsa mondta: „Amikor a gumigyárba jöttünk. megférték, hogv lakáshoz seg'tenek benünket Telt-múl* ez idő, de lakást nem kaptunk. Époen ezért elhatároztuk hogv mázunk prébá'kozunk lakásszerzéssel. Az elképzeléseinkkel a szakszervezethez mentünk, ahol meRfeérték. hogv segítenek. Szakmai tervezőt és kivite'ezőt keresnek számunkra. Négyen kezdtük a „kálvárit" ma nyolcan vagyunk. 1966-ban megindítottuk a társasházépítési akcióikat. Hogv mit sikerült azóta elérni? — tulajdonkénnel nem sokat. Magunk sem hittük eleinte, hogy hegveket kívánunk mozgatni. A szakszervezet nem tudott különösebben segíteni, s ezért a evári pártszervezethez. majd a megyei pártbizottsághoz fordu'tunk. Támogatásukkal jutottunk el a Szegedi Építőipari Ktsz-hez. Meevolt u te'ek, 1967 eleiétől megkezdődtek a tárgya'ások a ktsz-szel. Eokáig a legcsekélyebb eredmény né'kül. A szegedi városi pártbizottság segítségére volt szükség ahhoz. hotrv az év végén megköthessük a szerződést, s végre munkához láthattak a telken. — Előreláthatólag 1 millió 100 ezer forintba kerül a ház. Személyenként 130— -10 ezer forint esik egy családra, attól fügaöen, hogy ki hánv szobát akar. Sajnos időközben két gumigvári dolgozó kilépett az akcióból nem bírták anyagilag. TIe'vettük két kívülálló, egy IBUSZ alkalmazott s egy mezőgazdász „ugrott be" ... — Bíztató hogy jövőre az LMERGÉ 10 ezer forintos kamatmentes kölcsönt ad az építőknek, akik rászolgálnak erre. És még va'ami. El kell mondani, hogy ma sem megy simán a dolog. Az építő ktsz állandóan feltételeket szab, s ezeket nekünk ha tetszik, ha nem, teljesíteni kell. Ha nem, elvonulnak. A másik: a ktsz 7 százalékos felárat fizet, ahogy mondja, akadályoztatási összeg cítrrtn. Persze örülünk, hogy egyáltalán van valaki, aki éDíti házunkat, s talán 1970-ben beköltözünk. Emeletráépítés Tavaly augusztusban került szóba az Április 4. útja 23—25. számú ház rekonstrukciója. Itt több lakás teremtésére kínálkozott lehetőség. Hajdú András, a Szegedi Tervező Vá'lalat fiatal munkatársa arról beszélt miként igyekeztek maguk is részt venni ebben. — Az IKV azzal adta nekünk a régi leneket, hogy találjunk gazdaságosabb megoldást. Vagy húszan körülbelül három hónapig dolgoztunk, s elvégeztünk mintegy 120 ezer forint értékű tervezési munkát. Ezzel indult akciónk, arne'yben eleinte tiz fiatal szakemberünknek adatott lehetőség, végül öten kaptunk ideiglenes lakásk<uta'ást. A iav= ezután köve*kezett Hatalmas erőfeszítések, személy' kaocsotatok. rábeszélése1révén Szereztünk kivitelező* Olvm kivite'ezőt, amellye' az IKV — mint beruházó — hónapokat vitatkozott, mi" végre oda jutottunk, hogv elkezdődhet a munka. Szá mftásunk szerint az eme'et ráénítésbőí nyert lakások körülbelül 180 ezer forintbkerülnek. A ke2dó össze" után kamatokkal együt* mintegy 80 ezer forintot kell Takács Lász'ó fényképész a fogklinikán. Neki és fe'eségének 2750 forint a havi jövedelme. 1965-ben azért vágott bele a városi KISZ, a MAV. a pedagógusok és az orvosegyetemi szakszervezet által szervezett akc'óba, mert úgy gondolta, hogy aránvlag olcsón teremthet magénak otthont. Takács I ászló azóta kedve*len ember tett. Miért? 1966-ban befizette a kezdő összeget — eme'vet azóta folyamatosan kiegészít —. s mindössze annyi történt hogy egy dózer e'to'ta a fö'det a leendő lakótömb helyén. — Érzésem szerint az adminisztráció a bűnös. Idők folv°mán újabb és újabb nehéz-taekkel találkoztunk. Az OTP a szokásosnál drágábbért adta a te'ket, egv néevszőgölért több mint 500 forin'o* kellett fizetni. Jöttek az átárazások, s újabb viták. Etetnte ez OTP azt ígérte, hogy 100 ezer forint hitelt ad 2 százalékos kamatra, 20—25 évre. Most már csak 80 emerről esik szó, s 40 ezren felül 6 százalékra ugrik a kamat. Ta'án nem véletten. hogy a 190 je'entkező közül sokan kiléptek az akcióból. Van olyan lakás, ametaiknek már az ötödik lulaidonosát tartiák számon. Kiestek a kispénzűek akik pedig óvek óta kuporgattak a lakásra. Hogv én hogy vagyok benne ezzel a fizetéssel? Apám és apósom 10—10 ezerrel segített. Ha ök nem adnak, sohasem lesz lakásom. s tovább lakhatok 650ért Újszegeden. Joó Miklós, a gáztöltötelep műszaki vezetője szerencsés. ö már az új otthonában lakik, a nemrég elkészült Brüsszeli körüti KISZtársasáházban. Körültekintőbben A KISZ Szeged városi bizottsága 1965 óta szervezi a különféle építési akciókat. Egy felmérés szerint Szegeden több mint ezer fiatalt érdekel az effajta otthonteremtési ' mód. Okkal, hiszen az épülő lakások költsége olcsóbb a szokásosnál. A kezdő összeg 30—40 ezer forint. A kezdeti, szinte kísérleti próbálkozások után ma több helyen épülnek KISZ-házak. De sajnos nem problémamentesen. Érdemes ennek bizonyítására magát a KISZ-jelentést idézni: „Azoknál az akcióknál, ahol a hitelengedélyezés még nem történt meg, nagy gondot okoz az OTP-kölcsön csökkentése. Az általunk szervezett lakásépítési akcióknál a most érvényben le vő hitelfeltéte'ek figyelembevétele me"et* 40—43 ezer forintról 55—60 ezerre eme! kedet* a hozzáiáru'ás össze ge. Ehhez járul még a több tetköltség, amelv az építő anvagok áremei'-ed-taébő' adódik, az ál'ami dotáció e' lenére is. Az összeg emelkedése olvan gondok elé állít ja a fiatalok-** hogy emiat többen visszaléptek. A sajá erős hozzájárulás bef:ze*é"~ eddig a fiata'ok családjának összefogásává' valósult. roe0 Ez nagvmértékű eladósodáshoz vezet. A résztvevők k-tadőive'bő' k'derül hogv éooen a maga* költségek miatt a vtszonvlaalacsonvabb keresette' ren delkező fizikai dotaozót aránya csak 28 százalék. A résztvevő családok átlagos havi jövedo'me 2731 forint Ha a kölcsönre vonatkozó körülménvek nem változnak akkor elsősorban nem azok nak a fiatal házasoknak se sitiink, akik számára a KISZ-«kciókat kezdeményezek." De nem árt tovább sorolni a tanulságokat: kicsi az építőipari kapacitás, ráadá sul a többszintes, emeletes házaknál a fiatalok már nem segitkezhetnek szoká sos társadalmi munkával Joó Miklós így fogalmazott: „A KISZ támogatása s aktív közreműködése nélkül nem lenne lakásom.'* Bebi zonyosodott az is, hogy a inai módszerek már nem felelnek meg a követeimé nyeknek. a KISZ bizottságokon belül létre kellene hozni egy olyan szakmai szervet, amely az eddigieknél is jobban figyelemmel kisérhetné, szervezhetné az akciókat. Hajdú András szavaival éhe: „A hozzá nem értőket ott „verik át", aho' akarják, a bonyolult admi nisztráció, bürokrácia szinte kínálja a lehetőségeket" De a legfigyelmeztetőbt az, amit a KISZ-je'entés is megemlít. Hovatovább való ban nem azoknak jut a tár sadalmi segítséggel épülő lakás, akik a legjobban rászorultak. Szaporodnak a tehetős kültagok, akik a „sóher" kuporgatok rovására mosolyogva jutnak lakáshoz. Jobban kellene erre vigyázni! És arra, hogy a „beugró", az OTP-kölcsön és a kamat megállapításake*ne feledkezzen meg az üzemi munkások, hivatalnokok szóval a kispénzű kezdők valódi anyagi lehetőségeiről. Matkó István Az éhség áldozatai A FA0 statisztikája szerint évente ne^y venmiilióan halnak éhen Abszurd hasonlat — de talán kifejezi a borzalmas megütközést: még az atombombánál is nagyobb csapás az éhség. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági bizottsága (FAO) statisztikát készített róla. Eszerint 1968ban közel 40 millió (pontosabban: 38 millió 325 ezer) ember hal éh°n a földkerekségen. Részletezi is a jelentés ezt a számot, de minden új adat csak arra való, hogy homlokon csapja az embert: a nap minden órájában 4374 ember, naponta majdcsak 105 ezer polgár „kórlapjára" kell felírni a világon, hogy a halál oka az éhség volt. És ez nem minden, mert hiszen nem hal meg minden éhes, s nem egyszerre hal meg. Legalább 300 millió olyan embert számlál a FAO idei statisztikája. akik az éhhalál ..jegyesei". A Föld lakosságának 80 százaléka pedig a szükséges napi 65—75 granini fehérje helyett mindössze 30 grammhoz jut hozza. Különösen Afrika egyes országaiban gyötri a lakosságot az éhség, ahol napi 1500 kalória jut egy-egy emberre. Ázsia sincs szerencsésebb helyzetben, s Latin-Amerikában is megszokott emberitársadalmi gond az éhség. Legtöbbet a gyermekek szenvednek az élelmiszerhiány miatt, s ez megszabja felnőtt sorsukat is: testileg, szellemileg, egészségileg elmaradottak. India miniszterelnök-asszonya, Indira Gandhi drámai fölszólítást intézett az ENSZ-hez, országa 20 millió éhező gyermeke nevében. A FAO előre is számol. Mostanság 3 milliárd 450 millióra taksálják a Föld lakosságát, s a napi születések számát 180 ezerre becsülik. Ez a népesedési arány 2000re közel 7 milliárdos népességet jelent. Már 1930-ig meg kellene kétszerezni a világ élelmiszer-termelését, ámi manapság világviszonylatban egyáltalán nem mozdul előbbre, hiszen a megművelhető területnek csak 9—10 százalékán termelnek. Magyarázat több van erre a világon, mint kenyér. De közülük mégis ki kell emelni a legfontosabbat. Ez pedig akörül fordul meg, hogy a népesség 15 százalékának a kezében összpontosul az anyagi javak 83 százaléka! Latin-Amerika éhséggondjai egészen más összefüggésben kapnak értelmezést, ha tudjuk, hogy ott a termőföldek 70 százaléka a birtokosok 6 százalékának kezén van. A Dél-Afrikai Köztársaságban a fehér telepesek rendelkeznek a megművelhető föld 88 százalékával. A FAO beszámolója azt is megállapítja, hogy a fejlett tőkés országok gazdasági magatartása konzerválja ezeket az állapotokat. Hiszen főleg azoknak a termékeknek az árat ellenőrzik, amelyeket az elmaradott országok termelnek, s szüntelenül növelik az élelmiszerek árál, amiből az előbb említették behozatalra szorulnának. Csupán egy esztendő alatt 17 százalékkal emelkedett a búza, 75 százalékkal a rizs ára. Pedig maga az USA mezőgazdasági minisztere ismerte be, hogy például az Egyesült, Államoknak gazdag tartalékai vannak gabonafélékből — s ez kétcsövű fegyver: gazdasági is, politikai is. Amikor ezt a döbbenetes statisztikát végig gondoljuk, még csak vigasztalást sem jósolhatunk. A gazdasági és társadalmi szerkezet megváltoztatása veheti csak le az emberiség millióiról az éhség keresztjét. Ez bebizonyó'-" sodott már hatalmas méretekben, mert hiszen gazdasági örökségtől függetlenül, azok a szocialista országok is emberhez méltó táplálkozást biztosítanak polgáraiknak egycsapásra az elosztási elvek és gyakorlat megváltoztatásával, amelyekben az éhség azelőtt épp olyan kinzó-gyötrő rém volt, mint ma bizonyos földrészeken. Mindez természetesen már nincs a FAO jelentésében. Szegedi művészek Szűcs Árpád Képei összetéveszthetetlenek. Rejtett sugárzásuk, motívumaiknak tökéletesen csiszolt egysége azonnal megérezteti, hogy egy mélyen érlelődő, pályáját nagy önfegyelemmel járó művész festette őket. Szűcs Árpád, e más művészekre nem testálható vásznak életre keltője tulajdonképpen már régi szegedi. Sok város — köztük a szomszédos Hódmezővásárhely — „meglakása" után az ötvenes évek elején került Szegedre, ahol a pedagógiai főiskola elvégzése után — 1955-ben — az új szegedi Rózsa Ferenc sugárúti Altalános Iskolához került. Itt tanít ma is, mint az intézet rajztanára. Ezek az adatok, persze, csak szokásos fogódzói a művész életrajzának. A festői lét, az alkotóvá érés mögöttük rejtőzik. Hogy miért nyúlt ecsethez Szűcs Árpád valamikor, pápai gimnazista korában? Ez éppúgy nehezen magyarázható, mint az, hogy miképpen volt ereje az „egyéb" foglalkozásokkal tarkított évei alatt nemcsak a képA rövid történet, amit Manfréd Bieler szándékos befejezetlenséggel mond el egy Moranez nevű" festőről, napjaink valóságából származik. Dávid Alfnro Siguciros-ró! van szó, a mai mexikói festészet. kiemelkedő egyéniségéről, akit kommunista érzelmei (mi több, tettei) miatt tartóztattak le 1961-ben, s akit hosszabb vizsgálati fogság után 8 évre ítéltek, míg a haladó emberiség tüntető rokonszenve le nem követelte bilincseit. A kedd esti tévéjáték vizsgálati fogságának napjait idézte fel — miként az író elkepzelte a művészt cellájában. Perzsel az aktualitás: egy haladó művész, összeütközés a rendszer testőreivel, börtön, a közvélemény felháborodása és szolidaritása a fogollyal. Mexikó, ahol még a nyári olimpiától is csak véres határozottsággal bírta a rendőrség távoltartani a tüntető diákokat. Alig akad égtája a világnak, amerre tekintve ne kísértene valami'yen hasonlóság: Che Guevarra, Theodorakisz, Spanyolország, a görög junta. Kepernyö Indonézia, Vietnam, Kongó, az Egyesült Allamok ... ki győzné sorolni. A haladó szellem és a rekació jelkepes csatáját rendezte be oz a tévé-jaték mindössze néhány négyzetméteres börtön falai közé, s csupán két-három szereplő dialógusaiba. S jóformán egyetlen momentumra, legjellemzőbbre szűkítve: milyen eszköztelen eszközökkel hódít a művész, hódít a friss szellem, hódít a forradalom Moranez először a börtönparancsnokot teszi nevetségessé, aztán egyik őrzőjét bizonytalanítja el, és ugyanez vár a következő egyenruhásra is. Elég egy falra komponált hitvallás (a rendező Hajdufy Miklós ezt még találó fokozással nem mutatja meg), egy másik falra felrakott vázlat (amit már a néző is lát), néhány halk megjegyzés, rendíthetetlen nyugalom és tartás. Moranez forradalmisága nem a barrlkádokra hágó megalázottak, kifosztottak dühös ereje, hanem éppen annak a gondolkodó embernek hite, aki bízik ebben. Ez a néma kiáltás, ez a csendes harci zaj adja a tévé-játék feszültségét. És Major Tamás szuggesztív szerepazonosülása. N. I. zőművészethez közelebb kerülni, de kiérlelni a maga különös stílusát is. Ez utóbbi folyamat a ma is nagyon tisztelt egykori mester, Vinkler László irányítása alatt gyorsult meg, teljesedett ki: — Nemcsak ideális — a magam képességeit a magam törvényei szerint kibontó — tanárra leltem benne, de olyan valakire is, aki nagyon sokat segített az ember és a művészet viszonyának tisztázásában — mondja most, a főiskolán eltöltött évekre emlékezve. A jellegzetes Szűcs Arpád-képek végülis 1958-ban kerültek először a közönség elé. Az akkor megrendezett Szegedi rajztanárok kiállításán figyeltek fel először a tárlatlátogatók a sugarasan remegő munkákra, melyek aztán mind több bemutató különös érdeklődést keltő darabjai lettek. A Szegedi Téli Tárlat, a Szegedi Nyári Tárlat, a Dél-alföldi Kiállítás katalógusaiba jegyezték be ismételten a művész nevét. S természetesen az elmúlt évben a budapesti Nemzeti Galériában megrendezett „nagy" szegedi tárlatéba is, amelyen két szép képe késztette elismerésre a nézőket. Legfontosabb állomásaként azonban az 1965-ben a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában kiállított önálló tárlatat tartja nyilván. A vörösesbarna, zöld. kék színek visszafogottabb árnyalataiból felépített katedrálisai, erdőrészletei ekkor, egymást, erősítő szomSzinte szalagon gyárija majd a hidakat az az üzem, amelynek tervein most dolgoznak az Üt- és Vasúttervező vállalat — az UVATERV — szakemberei. Az ízemnek természetesen nem Erzsébet-híd méretű hidak élőregyártása lesz a feladata. hanem olyan kisebb közúti hidak elemeit kell majd elkészíteni, amilyeneknek egész sora épül meg az utak és az autópályák építése, illetve korszerűsítése alkalmából. A gyár tipizált elemeket. — tartó- és járdaelemeket — készít majd, amelyből már csak össze kell szerelni a 2—15 méter nyílású közúti hidakat. A gyár létesítése előreláthatólag 70 millió forintba kerül majd, ez az összeg azonban az elérhető gazdasági előnvök révén számítások szerint három-négy év alatt megtérül (MTI) szédsagában mutatták fel legjobban azt a különös — a kubizmus elemeire epülo, de a geometrikus formák együttesének egy költőien emelkedett „felhangot" adó — művészetet, amelynek elemző mivolta már az első látásra annyira szembetűnő. — Igen, engem a dolgok áthatása érdekel — mondja erről a művész —, a formák, színek egymáshoz való viszonya. Ami mondandóimat illeti, azok a rendteremtés, a „helyretevés" igényét, szükségességét hordozzák magukban, ami pedig a témáimat, azok mindig a mának szóló, de az alkotó emberi tevékenység évezredes példáit felidéző „festenivalókból" kerülnek ki. S ahogy egy ilyen festői hitvallás megkívánja, úgy valósulnak meg a Kossuth utcai lakás műteremként használt kisebbik szobájában az újabb képek is. A felület teljes „megdolgozáséval", a legapróbb részletek tökéletes kidolgozásával. A szokatlanul fegyelmezett képépitésről ezt mondja Szűcs Árpád: — A tiszta gondolatok csak tiszta fogalmazasban valósithatók meg igazán. Ahogy a gótikus templomok felszökő ívei tökéletes kifejezői az ember szellemiségének, úgy az én képeimmel is valami hasonló hatást szeretnék elérni. Arra törekszem, hogy színben, formában adjam Vissza a — l.ik ristá l yosodást. Szűcs Árpád képei, persze, szokatlanul hatnak az otthont adu la.i arcát más — megszokottabb, ismerősebb — eszközükkel felidéző alkotások között.. Érzi, tudja ezt ó is. Ám, mint a maguk valasztotta utat kei lő biztonsággal járó művészek, nemcsak tudomásul veszi munkassaganak ezt a másokétól erősen megkii lönböztetö sajátosságát, de a maga által kepviselt színt éppen a most erőteljesen kibontakozó szegedi képzőművészetbe illőnek is tartja — Változatos, sok arca művészetre van itt szükség — mondja —, nem feltétle nül szükséges egy erősen determináló iskola léte. Igazat kell adnunk neki! Ahácz László CSÜTÖRTÖK, 196S. DECEMBER 12. DÉL-MAGYARORSZAG 5 » v