Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

/ Képzőművészek a pódiumon A következő sorokat a itt említeném meg, hogy az vetésileg is ide tartozik a lexikonból másoltam ide, a iparmüvészetről tartott elő- Tábor utcai képzőművész Népmüvelés címszónál: „Jó- adás illusztrálására Halmai kör, amelynek legjelentőrészt az iskolában szerzett Béláné igazgatónő a Kép- sebb problémáit azonban tudásra épülő műveltségfej- zómüvészeti Alap boltjából nem tudják megoldani, hilesztő és nevelő tevékeny- kért kölcsön — és kapott ába az elméleti képzést is ség. Eszközei: az ismeret- is! — faliszőnyegeket, ke- szolgáló diavetítő- és tévéterjesztés, az olvasónevelés, rámiákat. ötvösmunkákat, s készülék, amely az első, a műkedvelő művészeti te- ezt az előadás tartalmára tulajdonképpen társalgó és vékenység, társas szóraho- közszemlére tették. Mit el klubéletet szolgáló helyiséges" nem ér az adminisztráció- ben van fölállítva, mert Szükségesnek látszik en- mentes, rugalmas és ötletes jobb híján itt tárolják azt a nek a meghatározásnak ész- szervezés! Ehhez a témához sokszor többszáz képet is, beidézése. mert éppen a kö- kapcsolódik egy jövő évi amely a szervezeti kiállítázelmúltban — igaz. légin- előadásterv is: a modern sok anyaga és a zsűri is itt kább a falusi művelődési lakásművészettel foglalkozik végzi munkáját. Kevés így otthonok esetében, ahol pe- majd. S ha már a jövő évi a hely, s ez nem válik az dig igazán lenne értelme a tervekről szólunk, szerepel' ott folyó munka javára. Így fent idézett törekvéseknek bennük Kassák Lajos, a kiállításaikra is — a rend— úgy látszott, mintha nemrég elhunyt kiváló fes- szeres vidéki turnék mellett csökkenne az igény az ilyes- tő és költő emlékének és — a művelődési otthon bizíajta komple.x „szolgáltatás- alkotásainak szentelt, ké- tosítja a helyet, ra'', s az érdeklődés csupán pei kiállításával egybekö- S ha most visszatérek a a társas szórakozásokra kor- tcitt est, lexikonból Idézett sorokra, látozódna. Mennyivel nehe- Jelentősek a nagyon nép- kipipálhatom a tételeket: zebb a helyzete egy müve- szerű reprodukciós kíállí- ismeretterjesztés meg van, lödési otthonnak kulturális tások is, ezeket nagyon so- olvasónevelés (bár nem tarlehetőségekben bővelkedő kan látják, hiszen a vetíté- tozik tárgyunkhoz, de) meg nagyvárosban, ha érdeklő- sek szüneteiben a különbö- van, műkedvelő művészeti dést akar kelteni, közönsé- ző filmelőadások közönsé- tevékenység meg van, s véget akar toborozni! Nos, az ge, ha akarja, ha nem, sze- gül társas szórakozás. Ügy újszegedi November 7. mű- me előtt találja a képeket érzem, hogy az előbb elS többnyire akarja is, sőt, mondottakból kiderül: meg ha nincs, reklamálja van ez is. Szervezetileg és költség- Rulka Eszter velődési otthonnak sikerült munkaprogramjával, változatos műsoraival, rugalmas szervezésével kulturális igényt fölkeltenie, s ezt az igényt ki is elégíteni. Hogyan? A sokfelé ágazó munkából nézzünk meg most egy területet, a képzőművészetét. A törzsközönség — zömében fiatalok, azon belül is középiskolások. és nyugdíjas korú idősebbek — összetétele határozza meg a kettős funkciót: egyfelől az esztétikai nevelést, ízlésformálást különösen az ifjabb korosztálynál, másfelől azt a közvetítő szerepet, amely lehetővé teszi fiatal képzőművészek — de írók, költők, zenészek is — közönséggel való találkozását. S hol van még egy fórum, ahol ez rendszeresen és szervezetten megtörténhetne? Fiatal művészek a pódiumon című jólsikerült műsoruk azért is nagyjelentőségű, mert első tagja egy sorozatnak, ahol fiatal tehetségeknek, akik még nem szerepelnek rendszeresen a nyilvánosság előtt, módjuk van arra, hogv műveiket bemutassák (a képzőművészek közül legutóbb László Anna, Veres Mihály és Zoltán fy István), amely célra a nagyterem, mint kiállítóhelyiség, kiválóan alkalmas. Az „élőműsorok" tervében szerepel — érdemes megemlíteni, hogy a közönség kívánságára! — Fontos Sándor bemutatása, a művészé és alkotásaié egyaránt. Mióta normálfilm-vetítőjük is van, nagyobb a lehetőség és szélesebb a választék a képzőművészeti kisfilmek bemutatására. Az ilyen vetítések mindig szakelőadók — művészek, művészettörténészek — előadásaihoz kapcsolódnak. Ilyen volt a szobrászatról a Forma művészei Tóth Sándor, Giccs a festészetben Szelesi Zoltán, A kerámia mesterei Huszák Istvánné előadásában. S a Kisfilmek kedvelőinek sorozatban egv képzőművészetről, egy iparművészetről s egy Derkovits és Csontvár?' művészetéről szóló műsor. Érdekességként — s talán megszívlelendő tanulságként is — A nagy üzlet xlM — Mit parancsol? — Hajmosást, hajvágást és lupirozást! Ó/rendszerű hütöberendezések A Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Gépipari, az Élelmiszeripari és az Agrártudományi Egyesület közreműködésével országos tanácskozásra hívta öszsae az abszorpciós hűtés legjobb magyar szakembereit Ezzel a kétnapos konferenciával elő kívánják segíteni e téren fennálló lehetőségeink realizálását. Az abszorpciós hűtőberendezések térhódítása nálunk is megkezdődött Üzembehelyezés előtt áll a berentei PVC gyárban az óránként 1,7 millió kilowatt hő elvonására képes magyar tervezésű, de az NDK-ban gyártott berendezés, amelynek hűtőképessége kereken 35 ezerszer nagyobb a szokásos háztartási hűtőszekrényeiméi. E beren,. dezés második példányát a századforduló idején még termeszetes szaporodas pedig . . . - . 37,1 év volt (a múlt század 116 677 volt A mélypontot j mar gj art,a 0 d»°sgyon gép. Több a 71 éves, mint az 51 éves ember Egész Európában, sőt szá- 182 206 volt a természetes mos tengerentúli országban szaporodás 51 578, 1949-ig is probléma az elöregedés, csökkenő, onnan kezdve sok a nyugdíjas, kevés az emelkedő jellegű egészen óvodás. Az átlagos életkor 1954-ig a demográfiai hulemelkedése állandó jellegű lám tetőeséséig, amikor a és folyamatos. Országunkban születések száma 233 347, a első negyedében 24,9 év). 1962-ben érte el, amikor a 1955-ben a férfi lakosságnál születések száma 130 053 volt 64,7 esztendő, a nőknél 68,7 a természetes szaporodás esztendő és ma már mindkét csupán 21 780. Ettől kezdve nemnél közeledik a hetven mérsékelt majd határozotesztendőhöz. tabb ütemű a javulás. A hatvan éven felüllek 1967-ben a születések szászáma ma Jóskán mégha- 148 388, a természetes ladja a másfél milliót. A ,, ' „„„ . ... születések számában a fiú- szaporodás 39 256 Az iden gyermekek vezetnek, az öre- tQvabb javult a helyzet és gek között azonban jóval valószínűen a születések szátöbb a nő. A kilencven éven ma túlhaladja a 150 ezret, felüli nők száma több mint gyár. a jászberényi hűtőgépgyárban pedig hozzáfogtak ágy új. korszerű abszorpciós háztartási hűtőszekrény kifejlesztéséhez, amely az előjelek szerint nemzetközi viszonylatban is versenyképes lesz. A konferenciát szerdán reggel Heller László akadémikus, egyetemi tanár nyitotta meg. (MTI) ötezer, míg a férfiaké a két ezret is alig haladja meg. Az öregek száma nem csöikken az évjáratok emelkedésével párhuzamosan, mert például 71 éves ember kerek számban mintegy 72 ezer van Magyarországon, 51 éves viszont alig 65 ezer. Ez persze az első világháború születéskieséseinek a következménye. A második világháború befolyása a születések számára nem volt ilyen határozott jellegű, de nyomai felismerhetők abban, hogy a 21—22 évesek száma jelentősen alacsonyabb a 24—25 évesekénél. Ami a születések számát illeti, az csökkenő tendenciát, de ennek keretében elég erős hullámzásokat mutat. 1938-ban a születések száma Pályázat — a tisztaságért A toldozgatás foltjai Égnek áll a haja a Szé- toldozgatás-foldozgatás most chenyi tér oldalán járkáló legfeljebb arra jó, hogy telembernek, legyen az gyalo- jen az idő, mert az egyébgos, vagy járművezető. Pár ként is — szakemberek szenap' óta mozaikszerűen fel- rint — rossz betonaljazaton bontott. hossztengelyében tavasszal esetleg újra kezdfélig lezárt úton „bonyoló- hetik a munkát. A város köztisztasági helyzetének Ja vita sara, a feladatok n.cghatározásara és összefogására a közelmúltban munkabizottság alakult Szegeden. Ez cgytk legközelebbi teendőül szabta meg a közterületre kihelyezett szeméttartók pótlását, felújítását. Jelenleg több fajta szeméttároló használatos a városban. Ezek a típusok nem mindenben fe.Ieluek meg a követelményeknek: egy részük nehezen üríthető, más részük esztétikailag nem illik a környezetbe. Legnagyobb hiba azonbaD, hogy kevés a használható szeméttarló edény. A munkabizottság javaslatára a kerületi tanácsok építési és közlekedési osztályai közös pályázatot hirdetnek új, Ízléses és a mostaniaknál praktikusabban használható szeméttartók tervezésére. A pályazaton bárki résztvehet, a részletes kiírást a II. kerületi tanács építési, közlekedési osztályán lehet átvenni, s a pályázatot — amely egyébként titkos — ugyanoda kell benyújtani 1968. december 31-ig. A legjobb terveket díjazzák. A btraló bizottság I. díj megállapítása esetén 2000 forintot. a II. díjért. 1000 forintot, a III. díjért pedig $00 forintot adhat. A legmegfelelőbb tervelt alapján az év elején hozzáfognak az új szeméttárolók gyártásához. hogy azokat 1969 etsrt felében kihelyezhessék a közterületekre. dik" a forgalom Szeged egyik legzsúfoltabb útszakaszán. Aszfalttáblákat nyírnak ki a KPM közúti építői. mert javítják a 43-as főközlekedési útnak ezt a részét. E munkákkal egyidőben a híd feljáratának múzeum felöli oldalát is lezárták, mert ott meg csatornát fektetnek. így a térre nehezedő forgalom még nagyobb, és ezért balesetveszélyt is rejt magában, A munkát végző vállalat — bár nem kötelessége — a területileg illetékes hatóság, az I. kerületi tanács építési és közlekedési osztályának tudta és a közműveket fenntartó vállalatok megkérdezése nélkül fogott a dolgához. Vajon nem kellett volna-e ezt az útjavítást szinkronba hozni a híd munkálataival és az esetleges szükséges közműcserékkel? S ha már így fogtak hozzá, s ennyire megnehezítik a közlekedést, nem lenne-e helyes, ha az út javítását folyamatosan, éjjelnappal végeznék? A mostani tempóval egy-két hétig ls eltarthat a jelenlégi állapot. ami egyáltalán nem | kívánatos. 1 Mellesleg úgy túnjk: ez a Kondorosi János Széljegyzet nyitva tartás A megoldás igényével indokoltan került napirendre az állami és a szövetkezeti kereskedelem munkaügyi helyzetének több negatívuma. A témával a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége is foglalkozott. Ezzel együtt tárgyalta — amint lapunk tegnapi számában közöltük — a vasárnapi nyitvatartás kérdését is. Állásfoglalása szerint: további boltok vasárnapi nyitvatartása nem engedhető meg. Sőt: a szakszervezet a jövőben a vasárnapi nyitvatartás csökkentését, illetve teljes megszüntetését tartja helyesnek. Csak üdvözölhető, hogy a KPVDSZ jól akarja betölteni érdekvédelmi szerepét, síkra száll a becsült kereskedelmi dolgozók jogainak érvényesüléséért, munkakörülményeik javításáért. Erre — a párt politikájúból kiindulva — a jövőben fokozottabban szükség is van. Jogát ehhez pillanatig sem vitatjuk, sőt megerősítjük. A vasárnapi nyitvatartassal kapcsolatos KPVDSZ elnökségi állásfoglalással szemben azonban lakossági vétót kell mondanunk. A vasárnap is árusító boltok körének szűkítésével, majd megszüntetésével nem érthetünk egyet! Miről van szó? Semmi esetre sem arról, amit némely kereskedelmi dolgozó mond: „A vasárnapi nyitvatartás elkényezteti a vásárlókat ... Amit akarnak, miért nem szerzik be szombaton?!" A vasárnapi nyitvatartásssal tényleges munkás családoknál. Nyáron a családnak a hűtőszekrénnyel nem rendelkezők a tejet vasárnap veszik meg. Szombaton nem is vihetik el, mert órák alatt megromlana. A számok bizonyítanak. A boltokból, a nyári időszakot is számítva, szombaton általában 26—28 ezer liter tejet visznek el. Vasárnap a lakosság a nyitvatartás 3 órujában általaban 7—8 ezer liter tejet vesz meg. A téli hónapokban a boltok szombati tejforgalma körülbelül azonos a nyárival. A téli időszakban a vasárnap is árusító 6 üzletből 3500—4000 liter tej fogy el, — az idei legfrissebb statisztika adatai szerint. A vasárnap árusító boltokban jelentős a kenyér cs egyéb élelmiszer forgalom is. Jellemzően egyáltalán nem azért, hogy a kereskedőket bosszantsák, hanem mert valamilyen igényszüksége felmerült, aminek akkori kielégítése a kereskedelem feladata. Hogy milyen jelentős a vasárnapi. bolti vásárlás (persze az is igaz, hogy az árucikkek egy része hétköznap is beszerezhető lenne) azt a Széchenyi téri 8-as áruda forgalma is mutatja. Józsa János, a kitűnő üzlet vezetője közölte: a vasárnapi 3 órában forgalmuk pénzértéke majdnem annyi, mint a hétköznapi 8 órában. Egy kisebb külső városrészi üzletnek pedig egész heti áruforgalmát bonyolítja le a 8-as 180 percben. Tehát — ami a kereskedelem számára szintén előszükségleteket elégítenek nyös — vasárnap is vásáki az élelmiszerboltok. Mint ahogy ezt teszik vasárnap a vasutasok, a villamosvezetők és a kalauzok stb. Szegeden, vasárnaponként egész évben — általánosságban reggel 7-től délelőtt 10-ig — az ÉLIKER Széchenyi téri 8-as, a Marx téri 29-es a Szilién sugárúti 62-es és a Mikszáth Kálmán utcai 66-os boltja, továbbá a fogyasztási szövetkezet Szent István téri és a Párizsi körúti üzlete tart nyitva. Május 15-től szeptember 15-ig a külső városrészekben vasárnap délelőttönként 3—3 rolnak. S nem lehet ettől „elütni" a lakosságot, mert régi igazság, hogy a kereskedelem van a vevőkért, szükségleteik kielégítéséért. A vasárnap Szegeden nyitvatartó boltoknak a jelenben és a jövőben vasárnap is árusítaniuk kell, s távlatban számukat nem csökkenteni, hanem valószínűleg gyarapítani szükséges. Természetesen a kereskedelmi vállalatok, fogyasztási szövetkezetek vezetőinek kell elsősorban gondoskodniuk arról, hogy a vasárnap dolgozók pihenőideje, anyagi honorálása a kollektív szerződésben előirórában 9 boltban vásárol- tak szerint történjék. A felhatnak. A városban tejboltok nincsenek. A tejet az élelmiszerboltokból viszik haza a családok. Bár sok a hűtőszekrény, még korántsem általános a háztartásokban, elsősorban nem a sőbb irányító hatóságok közreműködésével lehet is és jogos is tökéletesíteni a vasárnapi nyitvatartási mind a kereskedők, mind a vásárlók érdekeinek figyelembevételével. Morvay Sándor Cikkünk nyomán fi Pataki-gyerekek otthonra találtak Szénást István, az újszegedi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója tegnap arról értesítette szerkesztőségünket. hogy Pataki Istvár lé, volt gumigyári ihunkásnő gyermekei sok viszontagság után végre otthonra találtak. Amint a Dél-Magyarország cikkében nemrég megírta: a három kislány édesapja züllött életmódot folytatott, nem gondozta anya nélkül maradt gyermekeit, akik először az újszegedi intézetbe kerültek. A cikk megjelenése után röviddel jelentkeztek a Pataki-gyerekek távoli rokonai; közölték, hogy gondozni kívánják a kicsinyeket. Igaz, a cikk hatására még vagy hat család szandéko-. zott magához venni a 22 hónapos Ágikat, a négy és fél éves Zsuzsikát és a 9 éves Máriát. A körülmények vizsgálatakor azonban kiderült, hogy a gyerekek nevelése kedvező körülmények között történhet rokonaiknál, s ezért a két nagyobb lány Jászberénybe került, a legkisebbnek pedig budapesti rokon viseli gondját. Szenási István azt is közölte, hogy a Dél-Magyarorszag „Tizedik emelet" című írása nyomán a Debreceni Építőipari Vállalat és a Debreceni Gyermekvédő InCSÜTÖRTÖK, 1968. DECEMBER 5. tézet, valamint a Heves megyei tanács, képviselői Szegedre látogatlak, s tanulmányoztak az Ifjú Gárda Nevelő Intézet kihelyezett csoportjának életét. A debreceniek elhatározták, hogy a szegedi eredmények alapján hasonló megoldást alkalmaznak az állami gondozottak nevelésében. Debrecenben hamarosan ugyanúgy dolgoznak majd az állami gondozott fiatalok, mint jelenleg a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál. Heves megyében is alkalmazzák a szegedi módszereket.