Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

magyar miszert szállítanak a Szovjetunióba Nagy összegű üzletkötés Kedden a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalatnál csaknem egymillió rubel értéka magyar müszerexportról írt alá szerződést a moszkvai Techsnabexport Vállalattal nukleáris műszerek szállítására. Az aláírás alkalmával elmondották, hogy évről évre mintegy 30 százalékkal növekszik a nukleáris műszerek Szovjetunióba irányuló exportja. Ebben az évben a szállítások értéke mintegy másfél millió rubel volt és a most aláírt szerződés a jövő évi exportnak csak egy részét képezi. A szovjet vállalat elnöke, SZ. G. Arutjunov elmondotta: a magyar műszerek működésével igen elégedettek, s ha a magyar vállalatok újabb típusokat kínálnak, nagymértékben bővítik vásárlásaikat. Tárgyalásokat folytatott • a Teschnabexport Magyarországra irányuló exportjáról is. (MTI) Röszke feltámadása Háromszázötvenhét ház, sok csinos termelőszövetkezeti parasztporta sorakozik egymás mellé a röszkei főutcán- Nézegetem a takaros, szorgalomról, jó módról árulkodó házakat, s önkéntelenül is eszembe jutnak a hét év előtti hideg decemberi, januári napok, amikor rengeteg vita árán Röszke is „elesett". így mondták akkor a bizalmatlanok: „elesett a falu." A kommunisták, meg mások, akik szent meggyőződéssel hittek a holnapban, pedig azt mondták; éppenhogy feltámadott, amikor befejeződött itt is a mezőgazdaság átszervezése, s a falu számára nem létalap többé az „aki bírja, marja" egyéni gazdálkodás. Igazságot tett az idő. A régi, hajdani Röszke valóban elesett, eltűnt.. Avas, régi cseréptetőt is csak itt-ott láthatunk már leginkább a középületeken, a tanácsházán, templomon, iskolán, orvoslakáson. Rengeteg új ház épült, szétbontották a régieket, vagy Legalábbis fugázott téglafalakkal borították be. Valaki elkezdte valamelyik utcában, aztán követték tízen, százan és később még többen. S mára mondhatjuk, teljesen új falu lett a régi helyén. Lám, mennyire igaz: evés közben jön meg az étvágy. A falu élete most sem gond nélküli. Nem is olyan régen még mérgesítő maszlagnak tartották, ha valaki fürdőszobáról beszélt; hogy az is dukál egy mai földművesember házába. Most meg — mint Márki Vincéné tanácselnök asszony mondja — a legteljesebb közügy a fürdőszoba-szaporítás. 120 vagy 130 családi házban már van fürdőszoba, és most azt akarják, _ hogy ha nem is egykettőre, de azért hamarosan mind az 1200-ban legyen. Az ivóvizet jelenleg ^artézi kút szolgáltatja. Víz tehát van. Ügy, ahogy eddig fogyasztották, még nagyon sokáig elég lenne. Csakhogy már az ivóvízből is több kell, mint régen. A lakosság nagy egyetértésével ezért szervezi most a községi tanács a helyi vízműtársulatot A tervek szerint készül új hidroglóbusz, víztároló. Maga a mérnöki, tervezői munka 85 ezer forintba került Januárban a lakosság részéről hivatalosan is megalakul a vízműtársulat mely dönt majd abban is: mennyire kell kinyitni kinek-kinek a bugyellárist, vagyis egy család mennyivel járul hozzá a beruházáshoz, és mennyi lesz az állami hitel, amit felvesz a község? Addig azonban lesz még egy jeles esemény Röszkén. Felavatják az új egészségházat A takaros épület már készen van. A központi fűtésen dolgoznak még, és csempézik a falakat Érdekes története van ennek a háznak. Nem úgy készült ahogy az ilyesfajta beruházás, paragrafusokkal „körbeszabályozva". A tanácstagok — ki-ki a maga kerületében — összedugták fejüket a választókkal: segíteni hívták őket Májusban teljesen társadalmi munkával elbontották a halálra ítélt öreg épületet A tanács maga járt utána az anyagnak, a tsz-ek pedig helyre fuvarozták a téglát, meg a többi anyagot. A Kossuth Tsz házi építőbrigádja, amikor nagyjából már minden együtt volt gyorsan-frissen felrántotta a falakat Még arra is gondoltak, hogyha olykor éjjel kell az orvost rendelőbe kérni, hamar odaérjen, ne vesződjön sokat az öltözködéssel. Takaros zárt folyosóval kapcsolták össze az orvoslakást az egészségházzal. Az épületben két rendelő, több kiegészítő helyiség, s nagy váróterem található. A ház szemre sem kicsiny, éppen ezért lepődtem meg, amikor az ára után érdeklődve az elnökasszony félmilliót említett Megnyugtatott hogy nem értettem rosszul, azért ennyi csak, mert nagyon sok volt a társadalmi munka, no meg az is sokat számít hogy házi kivitelben épült. Még a szögek után is a tanácsiak futkostak. Napirendre került a községben a fedett csatornahálózat kiépítése is. A Petőfi és á Dózsa György utcák süllyesztett szennyvízcsatornái már készülnek, a Petőfi utca kőburkolatot kap. S ha ezek készen lesznek, tovább nyújtóznak a fedett csatornáit. Jelenleg 32 utcája van a községnek, s ha már nem kell egészségházra, vízműre gyűjtögetni, a lakosság községfejlesztési adóforintjai gyorsabb ütemet diktálnak a nyílt szelvényű utcai csatornák eltüntetésének is. Kinek jutott volna egyáltalán eszébe sok ilyesmi az egyéni gazdálkodás idején? Ez a község egyik legöregebb települése a vidéknek. Régi írások utalnak arra, hogy talán egyidős Szegeddel Mégis az vessen rám követ, aki kételkedik abban, hogy Röszke az utolsó 7—8 évben sokkal többet gyarapodott, szépült, mint régen, akár száz év alatt. A röszkeiek nagyon szeretik a falujukat. Gazdagságuk azzal is összefügg, hogy amennyire féltek nem is oly rég a közös tszélettől, olyan hamar megbarátkoztak vele. Jólétük forrása, alapja a falu három termelőszövetkezete. Csépi József Több mint négymillió külföldi Magyarországon Idegenforgalmunk bővíti kapcsolatait Olajtöbblet Kedden Sivó Tibor, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari és idegenforgalmi főosztályának vezetője sajtótájékoztatón ismertette az idegenforgalom 19(58. évi eredményeit. Közölte, hogy az év végéig a magyarországi úticéllal érkező- turisták száma — előreláthatólag —r a tavalyihoz hasonlóan mintegy két és félmillió lesz s a tranzitutasokat is beleszámítva, előreláthatólag 4 300 000 külföldi fordul meg az országiján. A szocialista országok közül a legtöbb vendég Csehszlovákiából, Jugoszláviából és az NDK-ból érkezett, míg a nyugati országok közül Ausztriából, azNSZKi ból és az Egyesült Államok! bóL I Az idegenforgalom 1968. évi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a szocialista országokkal idegenforgalmi j kapcsolataink bővítése nem' csak baráti kötelességünk, hanem üzleti érdekünk is. Az augusztus végi, szeptember elejei megtorpanás után ismét növekedett a vemdégjárás hazánkban a nyugati országokból is. Ismertette ezután a megoldásra váró feladatokat. Rámutatott: sürgős tennivaló az üdülőhelyeken, s végrehajtásához már a télen hozzá kell látni: a kiskereskedelmi üzlethálózat bővítése. Fel kell figyelni arra is, hogy az éttermi árak a nyugati vendégek szempontjából vonzók, a hazai vendégeknek viszont drágák, tehát itt összhangot kell teremteni.. Készülve az 1969. évi forgalomra, már a télen tárgyalások . kezdődnek a szocialista országok közti idegenforgalom bővítéséről. Űjabb utazási irodákat kell létesíteni, az elképzelések szerint jövőre Londonban új irodát nyithatunk meg, a stockholmit pedig bővíthetjük. Valószínűleg. 1969-ben megnyílik a balatonalmádi Európa szálló. Balatonmárián, Siófok-Fokihegyen, a budapesti Római-parton, Hajdúszoboszlón, Kőszegen touring-hotel, illetve kisebb szálló: esetleg fogadhat vendégeket a balatonfüredi Marina szálló is. Kényelmesebb valutabeváltást teremtünk külföldi vendégeinknek és szó van arról is, hogy a vidéki idegenforgalmi hivatalok Budapesten egyesített irodát nyitnak. (MTI) Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, illetve az Egyesült Magyar Szénbányák vezetői a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének keddi ülésén Bese Vilmos, az OKGT vezérigazga; tója elmondta, az idén végzett fúrások teljes hossza előreláthatólag éléri majd a 380 000 métert, jövőre pedig kereken 400 000 méternyi fúrást terveznek és készítenek elő. Erre az évre 1,8 millió tonna kőolaj kitermelését irányozták elő, s az év végére minden bizonnyal el is érik ezt a mennyiséget. Igaz ugyan, hogy a nagylengyeli olajmezők hozama csökkent és ezért a Dunántúlon a kitermelés 120000 tonnával alatta maradt az előirányzatnak, ezt a hiányt azonban az Alföldről, elsősorban Algyőről származó többlet megszüntette. PVC a sugárúton Két fiatalember megyelőttem. össze varinak kapaszkodva, de úgy is dülöngélnek. Egyiken kalap van, a másiknak szemébe hullik a haja. A kalap nélküli elvan keseredve. Az oka? — Képzeld, az apósom két hatalmas pofont adott a feleségemnek — szinte sírva mondja, majd a lelke csordul. — A te feleséged neki a lánya Nem igaz? Erre még hangosabb lesz a sértett féL — Az meglehet, hogy a lánya de nekem a feleségem. Azt már legfeljebb csak én verhetem, de nem az após. Igazam van? — Csattan a hangja most nehéz ellentmondani. Másképp vigasztalódnak. — Gyere pajtás a „nejlonba!" — Válasz nélkül veszik a kanyart, úgy mennek, mint a sziámi ikrek. Itt a „NEYLON" — így ismeri a nagyközönség, hivatalosan Rókusi Étterem, PVCnek én kereszteltem el. Irtó nagy a hangzavar. Szabad asztal nincs, sőt még állnak is néhányan és várják, mikor fizet valaki. Nekem szerencsém van, a zenekar mellett jut egy szék. Szabó Miska már bontja is a sörösüveget, majd megkérdi, eszek-e pacalt. Ingatom a fejem. Az asztalnál egy szakállas férfi és két vasutasruhás ember ÜL A szakállas maga elé mered, részeg. A másik kettő is az, de ők esznek, pacalpörköltet. És beszélgetnek. A szakállas is megszólal. Érdeklődik. — Milyen az a pacal? — Mint a csirkepörkölt — mondja az egyik evő. A kérdező elfordítja a tekintetét, úgy látszik, még nézni se bírja. A két evő folytatja az eszmecserét — Ha nekem valaki tavaly azt mondta volna, hogy én most pacalt eszek, hát kiröhögöm — jóízűen tunkol a tányérjából. A másik a jó falat után iszik a poharából, s csak aztán szóL — Itt főzik Európa légjobb pacalpörköltjét... A szakállas azonban anynyit megreszkíroz: — Nekem akkor se kell. A zene a fülembe brummog. A bőgős két lépésre áll a székemtől. Vajas Feri nyakában fehér zsbkendő, s álla alá támasztja a hegedűjét Slágert játszik, a legújabbak közül. A keresztfia, Lönci, rendes nevén Rácz Kálmán kíséri és énekek Egy csapzott hajű lány jön két fiatalember után. Mindenki a lányt nézi. Ö is körülnéz. Aztán leülnek és pacalt rendelnek, meg sört A sarokban összetolt asztalok. A törzsközönség: idejárnak a ruhagyáriak, a gázgyáriak, a rókusi állomás és a konzervgyár dolgozói, a környékbeli lakók és persze az építőipari szálloda lakói. Fehér Jánosné üzletvezető szerint a törzsvendégek a legjobbak. Ismerősök. Törzsvendéget még nem kellett kitessékelni, az elmegy magától is, ha már „túlnyomás" van. Duhajok? Vannak olyanok is. Izgágák, az alkoholtól. Húzza a Lönci az egyik asztalnál, hogy „Lement a nap a maga járásán..." A másiknál még hangosan énekelnek: „Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma..." A zsivaj tényleg nagy lesz, de az egyik társaság széket emel a másikra, mert „belebeszéltek" az ő nótájukba, amely különben is a Janó édesapjának volt a kedvence. Nyugodjék békében — mondja a szomszéd, de ütni akar. Szabó Miska csinál rendet. Rájuk kiált: — Abbahagyni! Szót fogadnak. Mellékes? A pincéreknek akad mellékes is, de a „nejlonnak" alig-alig akad „mellékese", azaz mellékhelyisége. Nagyon ronda, elhanyagolt. Pedig... Alig kerülne valamibe a rendbehozása. Két szakember néhány nap alatt „kipofozhatná". Aztán persze rendben is kellene tartani. Ez a kocsma nagy forgalmú, eltart akár két osztályon felülit Tehát volna miből áldozni. A részegebb fiatalok „ledér" nőket keresnek. Itt ritkán fordulnak meg. Azt mondják, hogy nem „üzlet", kifizetőbb valamivel beljebb, a város közepe táján. Itt csak inni lehet s itt szabad énekelni is. Persze pianóban. Hogy miért neveztem el PVC-nek? A neylon az valamivel jobb kelmére illik. Ez csak pévécé. A csapos egy jó duplát készít. A vendégek azt mondják, hogy Telek Sanyi jobb kávét főz, mint a presszóslányok. Valóban fekete lesz a mokka-cukor a pohárban. A szakállas elment. Csendben. Amikor elindulok magam is, s elhaladok a két fiatalember asztala mellett, még hallom, hogy az apóst szapulják, hogy meri megpofozni más ember feleségét, még ha az történetesen a lánya is neki. Hallatlan. Az utcán sűrű köd van. Az öreg kerékpármegőrző fején vastag harisnyából készült sapka... Gazda gh István MTI foto — Friedmann E. felv. SZOBORMŰZEUM. A fővárosi városrendezés során számos, régi műemlék jellegű szobrot is lebontanak és a Kiscclii kastélyban kialakított különtermekben őrzik klubja Egy idő óta különösen sok fiatal népesíti be Szegetlen az Ifjúsági Ház alagsorában működő ifjúsági klub helyiségeit hétfő meg csütörtök délutánonként. Ekkor — 15 és 20 óra között tartja ugyanis foglalkozásait a város legfiatalabb, de máris igen népes „gyülekezete", a Fiatal utazók klubja. Mint az ifjúsági csoport neve is mutatja, a klub azokat tömöríti magába, akik szeretnek világot — s persze elsősorban országot — járni; akiknek „hobbyja" az utazás. Mint a klub programjából kitűnik, elsősorban az utazási igények kielégítését tűzték ki célul az alapítók, ám épp ilyen fontos feladatként jelölték meg a művelődési, tanulási és szórakozási vágyak teljesítését is. E cél-négyes valóra SZERDA, 1968. DECEMBER 4. váltósa érdekében kül- és belföldi társasutazásokat szerveznek majd, amelyekre megfelelően felkészítik a fiatalokat; utazási élménybeszámolókat tartanak filmvetítéssel vagy foto bemutatóval egybekötve; nyelvtanfolyamokat működtetnek. A felsoroltakon kívül még más egyéb változatos formáit is megkeresik az utazni szerető fiatalok tartalmas együttlétének. A hétfői és a csütörtöki klubnapok máris igen látogatottak; mindig sok vendége van a különféle előadásoknak, tanfolyamoknak. Éppígy természetesen azoknak a szombat esti társasvacsoráknak is, amelyeket a Móra Tsz Bocskai utcai csárdájában szoktak olykor megtartani, a fiatal utazók nagy-nagy örömére.