Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

Eszíeni fordulásán E l peregtek napok, hetek, hónapok, és most megint esztendő fordulásához érkeztünk. A hétköznapok és az ünnepek, ha most végig gondoljuk, tulaj­donképpen gyorsan mögöttünk maradtak. No, nem saj­náljuk, nem siratjuk az óévet, illőn búcsúzunk tőle, s legfeljebb annyit jegyeznek meg a javakorabeli embe­rek: csak az a kár, hogy megint öregebbek lettünk. Sokat „markolhatnánk" 1968. történéseiből Abból a világhelyzetből is, ami a fejlődés szükségszerű menete­ként kialakult, s a földgolyót átfogóan pozitív irányú mozgásban tartotta. Csupán annyit róla, hogy a vajúdó, nyugtalan glóbuszon a jó és a rossz világméretű küzdel­mében az emberiség tisztességes, békés, jó törekvései már erősebbek. Hiszen — tudjuk és biztonságot ad —, hogy a legemberségesebb társadalom világrendszer — a vi­lág jelenét, jövőjét meghatározó tényező. A mi országunkban, szűkebb pátriánkban, Szege­den. az óév békés, dolgos hónapokkal volt teli. Országos és helyi munkálkodásunk 1968-as terméséről bő a sta­tisztika. Számok és tények sorjáznak ebben, tükröt mu­tatva életünkről. A politika elve és gyakorlata — köz­ismert — einbercentrumú és ezt hazánk népe érti és él­vezi, egyetért vele, s érte ki-ki a posztján munkáját ad­ja. Ezen az aranyalapon 1968-ban is új gyárak, iskolák, kórházak, utak és sok más minden öltöttek testet Az új családi otthonok ezreit emeltük ismét amikből, jól tud­juk, sokkal, de sokkal több kellene, de — sajnos — nincs erőnk „egycsapásos" megoldásra. A politikai elven és gyakorlaton, munkánkból fakad minden dolgos, alkotó ember létbiztonsága, kiegyensú­lyozott élete, a családok konszolidált körülménye. A tisz­tességes munkának megvolt, megvan és meglesz a cél­ja, értelme. Ennek igazságát minden család saját élet­körülményeiben mérheti, ellenőrizheti, a józan, becsüle­tes ítélet sokasodó örömöket könyvélhet eL H gy elégedettek vagyunk-e? Ahova jutottunk, az­zal igen, de a jövőt számítva, azt tekintve nem. Joggal ez az álláspontunk, hiszen emberszabású társadalmunk arra is megtanított bennünket, hogy szor­galmunkból, munkánkból, tehetségünkből újabb vágyakat és terveket juttasson a megvalósuláshoz. Az ember — és ez természetes — mindig többet és többet akar, és akar­hat is, mert ennek kedvez az ország levegője, a politika atmoszférája. Senki nem tagadja, hogy van gondunk, ba­junk is, s ezéktől szabadulni akarunk. Szidjuk a hibá­kat, meg vicceiket mesélünk róluk, kopogtatunk orvos­lására a közéleti fórumokon, hivatalokban, és összefo­gunk elűzésükért A ránk köszöntő új évben nagyobb, merészebb a népgazdasági terv, hazánk költségvetése, amit az ország­gvűlés decemberi ülésszaka hagyott jóvá. Semmi kétség afelől, hogy az egyéni, családi tervek is megnőnek, vál­toznak. Az új év új célokat, a fejlődés. újabb mérföldkö­veit ígéri, jelenti. Egy alapvető, lényegi meghatározó azonban érvényben marad: a oárt politikájának célja-és szándéka. Ezzel kapcsolatban jut eszembe Szabó János nyugdíjas gyári munkás levele. Szálkás betűkkel, 1968­ról írt, köszönve a pártnak a nyugodt öregséget meg csa­ládja tisztességes életkörülményeit Megbocsátja biztos Szabó bácsi, hogy így, nyilvánosan is válaszolok: őszin­te sorai meghatóak, s lényegében a dolgozó emberek bi­zalma jut benne kifejezésre. De a párt nem vár külön kö­szönetet mert elméletéből és gyakorlatából egyenes ter­mészetességgel következik a nép önzetlen szolgálata. Ész és érzelem, ezért indíttat iránta tiszteletre, szeretetre. S az esztendő fordulásán a számvetésben megvon­hatjuk ezt a mérleget: jó évünk volt. De azt akar­juk, hogy 1969 még tartalmasabb, gazdagabb le­gyen. Erre, családunk sok-sok boldogságára koccintunk, ha eljön Szilveszterkor az éjféL MORVÁT SÁNDOR proletárjai egyesíti jftf.k 58. évfolyam, 306. szám Ara: 1 forint Kedd, 1968. december 31, „Szilveszteri létszám": 125 ezer — Hatezer új dolgozó — Nincs veszteséges vállalat — Több mezőgazdasági termény Ma van az év 365. napja, illő, hogy számot vessünk azzal — ha csak gyorsan, hozzávetőlegesen is — mit csináltunk, mi történt körü­löttünk az előző 364 napon. Például szinte észrevétlenül 125 ezren lettünk. Január 1­én Szeged lakosága még nem érte el a 122 ezret, s míg a korábbi években átlagosan 2500—2800 volt a lakosság évi növekedése, idén elérte a 3 ezret. S ami még ennél is örvendetesebb: sok kisbaba született, a természetes sza­porulat is pozitív. A megyei jogú városok közül Szeged népessége növekszik a leg­gyorsabban. A megye lakos­sága körülbelül annyi ma­radt, mint volt az év elején, úgyhogy Szegeden és Csong­rád megyében most szilvesz­terkor összesen mintegy 444 ezer ember éL Él és dolgozik. Az iparban 6—7 százalékkal többen dol­goznak, mint egy évvel ko­rábban (az ütem 2 száza­lékkal meg is haladta az elő­zetes tervet). A Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága által megfigyelt vállalatok és szövetkezetek létszáma 6 ezerrel lett több. Ilyen nagymértékű létszám­felvételre a korábbi években nem is volt példa. A mező­gazdaságban 7—8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak sza­ma, s a termelőszövetkeze­tekbe 1500-an léptek be. Többen dolgoznak, s job­ban is keresnek. Az ipari munkások átlagkeresete — az országos aránnyal meg­egyezően — 4 százalékkal, az építőiparban ennél is na­gyobb arányban javult. A munkabérek 5. a paraszti be­vételek 14 százalékkal növe­kedtek 1967-hez képest A megye lakossága az év első BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁNUNK OLVASÖINKNAK! háromnegyedében 16 száza­lékkal több pénzt tett taka­rékba. A pénz nagy részét természetesen elköltöttük. Az élelmiszer-forgalom mintegy 10—11 százalékkal nőtt, s ér­dekes, hogy idén 1 százalék­kal többet költöttünk éle­lemre az összes vásárlásain­kon belül. Ruhafélékből 5 százalék­kal vásároltunk többet a ta­valyinál. Sajnos elég sok a hiányzó cikk, pedig az új gazdasági mechanizmus le­hetőségeit kihasználva az idén a kiskereskedelem a for­galomba hozott áruk egy­tizedét közvetlenül az ipartól vette át. A vegyesiparcikkek forgalma év elején felfutott azután visszaesett. Az úgyne­vezett tartós fogyasztási cik­kek forgalma azonban növe­kedett.. Televíziós készülé­kekből például 30 százalék­kal, pedig ebben az adatban még nincs is benne a kará­csonyi vásár eredménye. A leszállított árú vegyicikkek­ből akadozott az ellátás, bú­torból inkább javult, de a magasabb árak csökkentették a keresletet.. Szépen alakult Szeged Ide­genforgalma 1968-ban. Az Idegenforgalmi Hivatal ada­tai szerint — a szállodákat tehát nem is számítva — idén 200 ezer éjszakát töl­töttek vendégeink a város­ban. A külföldi szállóvendé­gek száma 25 ezer volt, s ezenkívül mintegy 100 ezer jugoszláv állampolgár fizette ki az 50 új dináros „belép­ti díjat". Jó lenne még néhány ada­tot tudni az életszínvonal fej­lődéséről, de hát egyelőre ennyivel is meg kell eléged­ni, a végleges statisztikai adatok majd csak úgy feb­ruárra állnak rendelkezésre. Arról azonban még feltétle­nül érdemes szót ejteni, hogy Szeged és a megye dolgozói milyen munkávab hogyan te­remtették meg az életszínvo­nal fejlődésének alapjait az elosztás lehetőségét. Kezdjük mindjárt a beru­házásokkal, melyek mértéke 1966 óta állandóan növek­szik. Tavaly 2,3 milliárd fo­rint volt a teljesített érték, s ebből 1 milliárd az ipari. Idén tovább nőtt a beruhá­zások teljesített forintja, s ebben az ipar részesedése most először múlta felül az 50 százalékot. A beruházá­sok teljesítésének üteme azonban nem megfelelő, az új gyárak, üzemek nagy ré­sze késve készül el. Feltétle­nül szerepe van ebben az építőiparnak, mely a 10 szá­zalékos termelésnövekedés ellenére sem képes az igé­nyeket kielégíteni. Munka­erő- és anyaghiány is hát­ráltatta munkáját. A vissza­utasított kivitelezési szerző­dések értéke meghaladta a 300 millió forintot. Az ipari termelés növeke­désének üteme az idén ismét meghaladta az országos átla­got: 10 százalék volt. A fej­lődés azonban elsősorban az új üzemeknek és a meglevők felújításának köszönhető, a termelékenység javulása csu­pán 30—40 százalékos arány­nyal szerepel benne. Ennek több oka is van: a gyárt­mányösszetétel az új körül­mények hatására több üzem­a munkaigényesebb gyártmányok felé tolódott; csökkent egyes cikkek keres­lete; nagy a kis szériában gyártott áruk aránya; néhol csak a nyereséget nézték; nagy volt a munkaerő­vándorlás; az átlagbér-gaz­dáikodás jelenlegi rendszere akadályozta a termeléke­nyebb munkát. A megyei székhelyű vállalatoknál az értékesítés nem tartott lé­pést a termeléssel: szeptem­ber végén a késztermékek készletének értéke 300 millió forintot tett ki. Az export — az előző évek megtorpanása után — 1968­ban ismét emelkedett. S nem lehet kihagyni az iparról szó­ló krónikából azt sem, hogy idén, az előzetes adatok sze­rint, egyetlen vállalat sem zárta az évet veszteséggel. A nyereséges termelés termé­szetesen elsősorban a jó munkából ered, de része van benne az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetéséből származó új helyzetnek, az árrendszer változásainak is. Befejezésül néhány szót a mezőgazdaságról! A kedve­zőtlen időjárás ellenére a ter­melés növekedése kétszere­sen, a felvásárlás pedig a ta­valyinál 15—17 százalékkal nagyobb. A kenyérgabona 3 százalékkal több. A sertésál­lomány csökkent, a szarvas­marha-állomány is mintegy ezer darabbal kisebb a tava­lyinál. Mindent összevetve el­mondhatjuk, hogy az 1968-as esztendő — beleszámítva még a nehézségeket, hibákat, ku­darcokat is — eredményes volt. A végleges adatok e gyorsmérleget nem cáfolják meg, hanem teljesebbé, rész­leteiben is igazabbá teszik majd. Fehér Kálmán • • Üzemben Algyő Hősi erőfeszítéssel dolgoz­nak az olajbányászok az al­győi, 168-as szénhidrogén­kút végleges elzárásáért Tegnap tovább folytatódtak az előkészületek, hogy a kút aknájából eltávolítsák a megdermedt olajat, elhe­lyezhessék a zárófejet. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében a kútkitö­tés nem akadályozza a rendszeres munkát, az olaj­és gáztermelést. A NKFV szegedi üzemének vezetője arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az ér utolsó munkanapján is több mint 1600 tonna olajat ter­melnek az algyói szénhidro­gén kutak. Az üzem egésx évben jól dolgozott, a vele szemben támasztott köve­telményeknek megfelelt; olaj-, valamint gáztermclési terveit jelentősen túlteljesí­tette. A kapott felvilágosítás szerint 1968. december 30­ig a tervezett 425 ezer he­lyett 543 ezer 408 tonna kő­olajat termeltek Algyőn. A kitörés miatt nem csök­kent a gáztermelés sem; naponta mintegy 420—430 ezer köbméter kísérőgáz ke­rül az algyői—szanki lelő­helyekről fogyasztóihoz. Szegedre, Hódmezővásár­helyre, Kardoskútra stb. Ugyancsak zavartalanul jut el az országos hálózatba a szegedi szénhidrogén me­dence szabadgáza, a szanki gázüzemből napi 850 ezer köbméter nagynyomású gáz indul Kecskeméten keresz­tül Dunaújvárosba, Buda­pestre. A szegedi üzem a tegnapi napig mintegy 73— 74 millió köbméter kísérő­gázt adott a népgazdaság­nak, a tervezett 70 millió köbméterrel szemben. Az algyői lelőhelyeken, m lermelőberendezéseken el­végezték a szükséges felké­szítést a téli munkához. Biztosították az olaj- és gáztermelést a téli körül­mények között, ennek meg­felelően jelenleg is mintegy 50—55 kút működik Algyő térségében. M. L n holdkerülő utasok tapasztalatátadása Az Apollo—8 három hold­kerülő utasa, Borman, Lö­vell és Anders hazaérkezése után csupán néhány órát tölthetett családi körben, mivel délután már be Kel­lett vonulniok a houstoni űrkutatási központba, ahol a bátor űrutasokra kemény munka vár: 10—14 napon keresztül alapos vizsgálat­nak vetik alá őket. válaszol­niok kell az űrkutatással kapcsolatos tudományágak számos szakértőjének kér­déseire. Hangszalagra dik­táliák a történelmi űrutazás során szerzett beny.omásai­kat. az Apollo—8 repülésé­vel kapcsolatos megfigyelé­seiket és szinte percről­percre újból végig élik a 147 órás űrutazást. Ez a munka már vasár­nap megkezdődött, amikor az űrhajósok kétórás újabb orvosi vizsgálaton estek át, majd két órán keresztül a szakértők kérdéseire kellett válaszolniok. Ezután leve­títették előttük a repülés során készített felvételeiket és ezekhez kellett magyará­zatokat fűzni ök. Néhány órával azután, hogy a három űrhajós előtt levetítették a felvételeket, az amerikai űrhajózási hi­vatal, a NASA a felvételek közül tizenhármat közzétett. A színes felvételeken a Hold felszíne sárgás-szürkének látszik, a kráterek élesen kirajzolódnak. Az egyik felvételen, amely akkor ké­szült, amikor az Apollo—8 a Hold túlsó oldalán szágul­dott az űrben az előtérben az óriási Hold-korong lát­szik. míg a Föld a háttérben szerényen „statisztál". Az Apollo—8 pilótáinak csupán újévkor engedélyez­nek egy kis pihenőt, amit családjuk körében tölthet­nek. majd a houstoni űrku­tatási központban folytatni ­ok kel] a munkát, amelynek során tapasztalataikat át­adják majd más amerikai űrhajósoknak: legalább húsz űrpilótát vonnak be ebbe a tapasztalatátadásba

Next

/
Thumbnails
Contents