Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
Eszíeni fordulásán E l peregtek napok, hetek, hónapok, és most megint esztendő fordulásához érkeztünk. A hétköznapok és az ünnepek, ha most végig gondoljuk, tulajdonképpen gyorsan mögöttünk maradtak. No, nem sajnáljuk, nem siratjuk az óévet, illőn búcsúzunk tőle, s legfeljebb annyit jegyeznek meg a javakorabeli emberek: csak az a kár, hogy megint öregebbek lettünk. Sokat „markolhatnánk" 1968. történéseiből Abból a világhelyzetből is, ami a fejlődés szükségszerű meneteként kialakult, s a földgolyót átfogóan pozitív irányú mozgásban tartotta. Csupán annyit róla, hogy a vajúdó, nyugtalan glóbuszon a jó és a rossz világméretű küzdelmében az emberiség tisztességes, békés, jó törekvései már erősebbek. Hiszen — tudjuk és biztonságot ad —, hogy a legemberségesebb társadalom világrendszer — a világ jelenét, jövőjét meghatározó tényező. A mi országunkban, szűkebb pátriánkban, Szegeden. az óév békés, dolgos hónapokkal volt teli. Országos és helyi munkálkodásunk 1968-as terméséről bő a statisztika. Számok és tények sorjáznak ebben, tükröt mutatva életünkről. A politika elve és gyakorlata — közismert — einbercentrumú és ezt hazánk népe érti és élvezi, egyetért vele, s érte ki-ki a posztján munkáját adja. Ezen az aranyalapon 1968-ban is új gyárak, iskolák, kórházak, utak és sok más minden öltöttek testet Az új családi otthonok ezreit emeltük ismét amikből, jól tudjuk, sokkal, de sokkal több kellene, de — sajnos — nincs erőnk „egycsapásos" megoldásra. A politikai elven és gyakorlaton, munkánkból fakad minden dolgos, alkotó ember létbiztonsága, kiegyensúlyozott élete, a családok konszolidált körülménye. A tisztességes munkának megvolt, megvan és meglesz a célja, értelme. Ennek igazságát minden család saját életkörülményeiben mérheti, ellenőrizheti, a józan, becsületes ítélet sokasodó örömöket könyvélhet eL H gy elégedettek vagyunk-e? Ahova jutottunk, azzal igen, de a jövőt számítva, azt tekintve nem. Joggal ez az álláspontunk, hiszen emberszabású társadalmunk arra is megtanított bennünket, hogy szorgalmunkból, munkánkból, tehetségünkből újabb vágyakat és terveket juttasson a megvalósuláshoz. Az ember — és ez természetes — mindig többet és többet akar, és akarhat is, mert ennek kedvez az ország levegője, a politika atmoszférája. Senki nem tagadja, hogy van gondunk, bajunk is, s ezéktől szabadulni akarunk. Szidjuk a hibákat, meg vicceiket mesélünk róluk, kopogtatunk orvoslására a közéleti fórumokon, hivatalokban, és összefogunk elűzésükért A ránk köszöntő új évben nagyobb, merészebb a népgazdasági terv, hazánk költségvetése, amit az országgvűlés decemberi ülésszaka hagyott jóvá. Semmi kétség afelől, hogy az egyéni, családi tervek is megnőnek, változnak. Az új év új célokat, a fejlődés. újabb mérföldköveit ígéri, jelenti. Egy alapvető, lényegi meghatározó azonban érvényben marad: a oárt politikájának célja-és szándéka. Ezzel kapcsolatban jut eszembe Szabó János nyugdíjas gyári munkás levele. Szálkás betűkkel, 1968ról írt, köszönve a pártnak a nyugodt öregséget meg családja tisztességes életkörülményeit Megbocsátja biztos Szabó bácsi, hogy így, nyilvánosan is válaszolok: őszinte sorai meghatóak, s lényegében a dolgozó emberek bizalma jut benne kifejezésre. De a párt nem vár külön köszönetet mert elméletéből és gyakorlatából egyenes természetességgel következik a nép önzetlen szolgálata. Ész és érzelem, ezért indíttat iránta tiszteletre, szeretetre. S az esztendő fordulásán a számvetésben megvonhatjuk ezt a mérleget: jó évünk volt. De azt akarjuk, hogy 1969 még tartalmasabb, gazdagabb legyen. Erre, családunk sok-sok boldogságára koccintunk, ha eljön Szilveszterkor az éjféL MORVÁT SÁNDOR proletárjai egyesíti jftf.k 58. évfolyam, 306. szám Ara: 1 forint Kedd, 1968. december 31, „Szilveszteri létszám": 125 ezer — Hatezer új dolgozó — Nincs veszteséges vállalat — Több mezőgazdasági termény Ma van az év 365. napja, illő, hogy számot vessünk azzal — ha csak gyorsan, hozzávetőlegesen is — mit csináltunk, mi történt körülöttünk az előző 364 napon. Például szinte észrevétlenül 125 ezren lettünk. Január 1én Szeged lakosága még nem érte el a 122 ezret, s míg a korábbi években átlagosan 2500—2800 volt a lakosság évi növekedése, idén elérte a 3 ezret. S ami még ennél is örvendetesebb: sok kisbaba született, a természetes szaporulat is pozitív. A megyei jogú városok közül Szeged népessége növekszik a leggyorsabban. A megye lakossága körülbelül annyi maradt, mint volt az év elején, úgyhogy Szegeden és Csongrád megyében most szilveszterkor összesen mintegy 444 ezer ember éL Él és dolgozik. Az iparban 6—7 százalékkal többen dolgoznak, mint egy évvel korábban (az ütem 2 százalékkal meg is haladta az előzetes tervet). A Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága által megfigyelt vállalatok és szövetkezetek létszáma 6 ezerrel lett több. Ilyen nagymértékű létszámfelvételre a korábbi években nem is volt példa. A mezőgazdaságban 7—8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak szama, s a termelőszövetkezetekbe 1500-an léptek be. Többen dolgoznak, s jobban is keresnek. Az ipari munkások átlagkeresete — az országos aránnyal megegyezően — 4 százalékkal, az építőiparban ennél is nagyobb arányban javult. A munkabérek 5. a paraszti bevételek 14 százalékkal növekedtek 1967-hez képest A megye lakossága az év első BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁNUNK OLVASÖINKNAK! háromnegyedében 16 százalékkal több pénzt tett takarékba. A pénz nagy részét természetesen elköltöttük. Az élelmiszer-forgalom mintegy 10—11 százalékkal nőtt, s érdekes, hogy idén 1 százalékkal többet költöttünk élelemre az összes vásárlásainkon belül. Ruhafélékből 5 százalékkal vásároltunk többet a tavalyinál. Sajnos elég sok a hiányzó cikk, pedig az új gazdasági mechanizmus lehetőségeit kihasználva az idén a kiskereskedelem a forgalomba hozott áruk egytizedét közvetlenül az ipartól vette át. A vegyesiparcikkek forgalma év elején felfutott azután visszaesett. Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma azonban növekedett.. Televíziós készülékekből például 30 százalékkal, pedig ebben az adatban még nincs is benne a karácsonyi vásár eredménye. A leszállított árú vegyicikkekből akadozott az ellátás, bútorból inkább javult, de a magasabb árak csökkentették a keresletet.. Szépen alakult Szeged Idegenforgalma 1968-ban. Az Idegenforgalmi Hivatal adatai szerint — a szállodákat tehát nem is számítva — idén 200 ezer éjszakát töltöttek vendégeink a városban. A külföldi szállóvendégek száma 25 ezer volt, s ezenkívül mintegy 100 ezer jugoszláv állampolgár fizette ki az 50 új dináros „belépti díjat". Jó lenne még néhány adatot tudni az életszínvonal fejlődéséről, de hát egyelőre ennyivel is meg kell elégedni, a végleges statisztikai adatok majd csak úgy februárra állnak rendelkezésre. Arról azonban még feltétlenül érdemes szót ejteni, hogy Szeged és a megye dolgozói milyen munkávab hogyan teremtették meg az életszínvonal fejlődésének alapjait az elosztás lehetőségét. Kezdjük mindjárt a beruházásokkal, melyek mértéke 1966 óta állandóan növekszik. Tavaly 2,3 milliárd forint volt a teljesített érték, s ebből 1 milliárd az ipari. Idén tovább nőtt a beruházások teljesített forintja, s ebben az ipar részesedése most először múlta felül az 50 százalékot. A beruházások teljesítésének üteme azonban nem megfelelő, az új gyárak, üzemek nagy része késve készül el. Feltétlenül szerepe van ebben az építőiparnak, mely a 10 százalékos termelésnövekedés ellenére sem képes az igényeket kielégíteni. Munkaerő- és anyaghiány is hátráltatta munkáját. A visszautasított kivitelezési szerződések értéke meghaladta a 300 millió forintot. Az ipari termelés növekedésének üteme az idén ismét meghaladta az országos átlagot: 10 százalék volt. A fejlődés azonban elsősorban az új üzemeknek és a meglevők felújításának köszönhető, a termelékenység javulása csupán 30—40 százalékos aránynyal szerepel benne. Ennek több oka is van: a gyártmányösszetétel az új körülmények hatására több üzema munkaigényesebb gyártmányok felé tolódott; csökkent egyes cikkek kereslete; nagy a kis szériában gyártott áruk aránya; néhol csak a nyereséget nézték; nagy volt a munkaerővándorlás; az átlagbér-gazdáikodás jelenlegi rendszere akadályozta a termelékenyebb munkát. A megyei székhelyű vállalatoknál az értékesítés nem tartott lépést a termeléssel: szeptember végén a késztermékek készletének értéke 300 millió forintot tett ki. Az export — az előző évek megtorpanása után — 1968ban ismét emelkedett. S nem lehet kihagyni az iparról szóló krónikából azt sem, hogy idén, az előzetes adatok szerint, egyetlen vállalat sem zárta az évet veszteséggel. A nyereséges termelés természetesen elsősorban a jó munkából ered, de része van benne az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséből származó új helyzetnek, az árrendszer változásainak is. Befejezésül néhány szót a mezőgazdaságról! A kedvezőtlen időjárás ellenére a termelés növekedése kétszeresen, a felvásárlás pedig a tavalyinál 15—17 százalékkal nagyobb. A kenyérgabona 3 százalékkal több. A sertésállomány csökkent, a szarvasmarha-állomány is mintegy ezer darabbal kisebb a tavalyinál. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy az 1968-as esztendő — beleszámítva még a nehézségeket, hibákat, kudarcokat is — eredményes volt. A végleges adatok e gyorsmérleget nem cáfolják meg, hanem teljesebbé, részleteiben is igazabbá teszik majd. Fehér Kálmán • • Üzemben Algyő Hősi erőfeszítéssel dolgoznak az olajbányászok az algyői, 168-as szénhidrogénkút végleges elzárásáért Tegnap tovább folytatódtak az előkészületek, hogy a kút aknájából eltávolítsák a megdermedt olajat, elhelyezhessék a zárófejet. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében a kútkitötés nem akadályozza a rendszeres munkát, az olajés gáztermelést. A NKFV szegedi üzemének vezetője arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az ér utolsó munkanapján is több mint 1600 tonna olajat termelnek az algyói szénhidrogén kutak. Az üzem egésx évben jól dolgozott, a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelt; olaj-, valamint gáztermclési terveit jelentősen túlteljesítette. A kapott felvilágosítás szerint 1968. december 30ig a tervezett 425 ezer helyett 543 ezer 408 tonna kőolajat termeltek Algyőn. A kitörés miatt nem csökkent a gáztermelés sem; naponta mintegy 420—430 ezer köbméter kísérőgáz kerül az algyői—szanki lelőhelyekről fogyasztóihoz. Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Kardoskútra stb. Ugyancsak zavartalanul jut el az országos hálózatba a szegedi szénhidrogén medence szabadgáza, a szanki gázüzemből napi 850 ezer köbméter nagynyomású gáz indul Kecskeméten keresztül Dunaújvárosba, Budapestre. A szegedi üzem a tegnapi napig mintegy 73— 74 millió köbméter kísérőgázt adott a népgazdaságnak, a tervezett 70 millió köbméterrel szemben. Az algyői lelőhelyeken, m lermelőberendezéseken elvégezték a szükséges felkészítést a téli munkához. Biztosították az olaj- és gáztermelést a téli körülmények között, ennek megfelelően jelenleg is mintegy 50—55 kút működik Algyő térségében. M. L n holdkerülő utasok tapasztalatátadása Az Apollo—8 három holdkerülő utasa, Borman, Lövell és Anders hazaérkezése után csupán néhány órát tölthetett családi körben, mivel délután már be Kellett vonulniok a houstoni űrkutatási központba, ahol a bátor űrutasokra kemény munka vár: 10—14 napon keresztül alapos vizsgálatnak vetik alá őket. válaszolniok kell az űrkutatással kapcsolatos tudományágak számos szakértőjének kérdéseire. Hangszalagra diktáliák a történelmi űrutazás során szerzett beny.omásaikat. az Apollo—8 repülésével kapcsolatos megfigyeléseiket és szinte percrőlpercre újból végig élik a 147 órás űrutazást. Ez a munka már vasárnap megkezdődött, amikor az űrhajósok kétórás újabb orvosi vizsgálaton estek át, majd két órán keresztül a szakértők kérdéseire kellett válaszolniok. Ezután levetítették előttük a repülés során készített felvételeiket és ezekhez kellett magyarázatokat fűzni ök. Néhány órával azután, hogy a három űrhajós előtt levetítették a felvételeket, az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA a felvételek közül tizenhármat közzétett. A színes felvételeken a Hold felszíne sárgás-szürkének látszik, a kráterek élesen kirajzolódnak. Az egyik felvételen, amely akkor készült, amikor az Apollo—8 a Hold túlsó oldalán száguldott az űrben az előtérben az óriási Hold-korong látszik. míg a Föld a háttérben szerényen „statisztál". Az Apollo—8 pilótáinak csupán újévkor engedélyeznek egy kis pihenőt, amit családjuk körében tölthetnek. majd a houstoni űrkutatási központban folytatni ok kel] a munkát, amelynek során tapasztalataikat átadják majd más amerikai űrhajósoknak: legalább húsz űrpilótát vonnak be ebbe a tapasztalatátadásba