Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

Ellenőrző kőrúton „vendégiátóéknál" Fiatalkorúakat, ittasakat is kiszolgálnak A tanács kereskedőim, osz- dek elhangzottak, s ahol két- lati ellenőrzésnek az üzletektályának kezdeményezésére séglelenül felismerhető. Ittas ben — sok egyéb mellett — az állandó bizottság, u keres- embereket és fiatalkorúakat az ilyen szabálytalanságok kedelmi felügyelőség, « vá- szeszes itallal klszolg Utak, 11- megelőzésére, megakadrtlyorosl KISZ-bizottság, a Szak- letve az előírt időn túl ls z/ísura is kl kell terjedni. Illái,ervézetek megye Tanácsa „vendégül láttak". A Búza- szen a felügyeletüket ellátó és a városi, járási renddrka- étteremben, a .Tégktmyhrtban, minisztérium rendelkezéselpitényság novemberben és a Potykacsárdéban, a föld- nek érvényesítése elsősorban decemberben közösen elkn őrizte 38, illetve 3? vendég művesszövetkezet 10. számú a vállalat érdeke és kötelespetőfitelepi üzletében, a Szl- sége. K. J. lőben eszpresszóban, mulató- várvény-büfében 'itt mindkét helyen az említett rendeletek ellenőrzés alkalmával) ittas betartásét. Volt olyan hely, embereket; a Debrecen-étteahová mindkét alkalommal remüen, a Blrkaes lrdában, a eljutottak, s ezek közül egy- Jogkunyhóban, a Oulyáscsárben a három héttel előbbi dóban, a Tiszavirágban, a szabálytalanság ismétlődését Muskátli-presszóban, a Potynllnpították meg. A többinél kacsárdában, a Szlvárványvlszont. azt tapasztalták, hogy büfében (szintén mindkét gondosabban ügyelnek az elő- esetben) és a Búbos-éttercmirások betartására. At ellen- ben 16 éven aluliakat egyorzeseket mindkét alkalom-' általán; a BirkacsArdában, a mai az esti óráktól a késő Potykacsárdéban, a Szlváréjszakat órákig, illetve zár- vány-büfében és a Mályásorálg végezték. Tizennégy- kisvendéglőben pedig 18 éven szer került sor arra, hogy uz alullakat este nyolc után ls észlelt rendellenességeket sú- kiszolgaltak, lyos voltuk miatt a figyel- A felsorolás jól mutatja, meztetésen túl jegyzőkönyv- hogy a rend megteremtésére bő ls foglalták, ami nyilván- főleg a megyei vendéglátó valóan rendbírság kiszabását vállalat üzleteiben van a legTapasztalatok j munkai-csökkentés összegezése Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafis Népfront szegedi járási bizottsága a népfront szegedi székházaban. Űr. Bereczki János, a Járási tanács vb titkára az 1967 évi tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok, bejelentések végrehaj • tásáról adott tájékoztatót. Kalapos István, a népfront szegedi járási bizottságának titkára az Idei esztendő eredményeiről, tapasztalatairól s?ólt, és ismertette az 1909 évi munkatervel ls. is vonhatja maga után. Talán nem árt, ha nagyobb szükség. Erre az ellenőrző szervek tel is hívták egyelőre az üzletvezetők, 11- a vállalat flgyelmít. Közüliét ve alkalmazottak szerié- ték azt a megállapítást is, lyének megnevezése nélkül hogy a vállalat saját hasonló — felsoroljuk azokat a ven- ellenőrzésének nyomaival déglátó helyeket, amelyekben nem találkoztak. Pedig maa cikk elején írt párbeszé- gától értetődik, hogy a vállaüzlelek ünnepi nyitvalarlása A hármas ünnep első nap- déke ÁFÉSZ Szent István léjén, december 24-én, kedden rl 24-es és a Városellátó Szöaz egyműszakos élelmiszer- vetkezet Kossuth Lajos suboltok déli 1 óráig, a kétmű- gárúti 7-es számú üzlete, szakos és az úgynevezett A hüsboltok ugyanezen a csúsztatott munkaidőben üze- napon reggel 7-től déli 12 melő élelmiszerboltok dél- óráig tartanak nyitva, után 2 óráig tartanak nyit- Szerdán, december 25-én va. Délután 3 óráig áll a az élelmiszerüzletek zárva vásárlók rendelkezésére a tartanak, úgyszintén a szeSzegedi Élelmiszer-kiskeres- gedi piacok is. kedelmi Vállalat Marx téri Csütörtökön, december 2629-es, a Széchenyi téri 40- án az élelmiszer-, édesség- és es, a Hámán Kató utcai 110- dohányboltok, amelyek vaes és a Marx téri 116-os szá- sórnap is nyitva vannak, a mú üzlete. Ugyanígy tart vasárnapi nyiivnlartásnak nyitva a Csemege üzletel kö- megfelelően fogadják vásórzül a Széchenyi téri és a Ká- lóikat. Ezen a napon a szerász utcai, a Szeged és Vi- gedi piacok zárva lesznek. „Elvett" földek Egyre másra ad ki a Az igénylő majd borpinföldhtvatal előzetes enge- cészetet, feldolgozó üzedélyeket a város határé- met és kádárműhelyt akar ban fekvő szántóföldek ídetelepiteni. Ez pedig jó kivonására a termelésből, a városnak. A vasipari Ilyen engedélyt kapott ktsz telephelye szintén az nemrég az Űj Élet Tsz 17 iparkörzetben van, s an katasztrális holdra, most nak bővítéséhez legutóbb több mint 5 hold- újabb terület, ra áz Állami Pincegazdaság, 286 négyszögölre, a kell neki Ezek a szempontok az adott esetekben fontosabbak, mint vasipari ktsz, és csaknem a föld megszokásból való 8 holdra a tanács vb építési osztálya is. Ha így haféltése. A tanács Mihályteleken sportpályát teriadunk — gondolhatná az vez építeni, melynek terüember — végül nem marad termőföld Szeged közelében. Már pedig a váletét már a korábban elkészítet házhelyrendezési tervben is sportpályának ros ellátásához feltétlenül jelölték kl, annyira jó a szükség van a földekre is. fekvése, különösen közlePersze nem ilyen egyér- kedési szempontból. telmű a dolog, ha a részletekkel jobban megismerkedünk. Vannak az előzetesen kijelölt területek köAz elmondottak után már nyugodtan leszögezhetjük, hngy mind a földhivatali, mind a tanács zött csaknem terméketle- vb helyesen jár el, amikor nek — ilyen az ÜJ Életé, engedélyezi a város körümely az emiitett 17 hold- li földek kivonását a mera az eddiginél jobban zőgazdasági termelésből, ha hasznosítható erdőt kíván erre nyomós ok a város telepíteni —, s vannak életének. Iparának fellenmlndenféle mezőgazdasági dítését szolgáló célok vantermelésre kiválóan alkal- nak. S azt már csak mintmasak, de mégsem nagy kár értük. A pincegazdaegy mellékesen jegyezzük meg, hogy Szeged mezőség által kértből a város gazdasági területei egyébnyugati ipari övezetébe ként sem elegendőek a váesik, hiába a Móra Ferenc ros lakosságának teljes elTsz tulajdona, a nagy üze- látásához. Tehát még ilyen mi művelés számára már szempontból sem ért senner|t jelentős, körülvették, kit károsodás. körülbástyázták a gyárak. F. K. és a túlórázás A Közlekedési és Szállítási órát, sőt ennél ls többet. Az Dolgozók Szakszervezetének autóközlekedési vezérigazKözponti Vezetősége pénte- gntóság úgy határozott, hogy ken ülést tartott, amelyen u 1970-ig — átlag — húsz órátöbbi között megtárgyalták val csökkenti az utazó-íora szakmában bevezetett palml dolgozók munkaidejét, munkaidő csökkentés eddigi Ellnek az 1968. évre eső „egytapasztalutait és a további harmadával" sajnos nem sitennlvalókat. 1968-ban a korült mindenütt lerövídíteKözlekedési Dolgozók Szak- nl a munkaidőt, megint csak szervezetéhez tartozó vál- a munkaerő hiány miatt A lalatok. üzemek mintegy 130 kő2ponti vezetőség állásezer dolgozója közül 14 800 pontja: 1969 első negyedében Ipari tevékenységet folytató meg ke'l vizsgától, milyen munkás és alkalmazott él- lehetőségek kínálkoznak a vezi n rövidített munkahét forgalomban résztvevők túlelőnyeit, tehát azok, akik órázásának csökkentesére és azonos munkakörben dol- erre intézkedési tervet kell goznak az ipari munkálok- kidolgozni, kai. Korábbi kereseti szintjük megmaradt, és a munkaIdő csökkentés következtében kieső Időt a termelékenység növelésével pótolták. 1969-ben minden köz lekedés-lpari vállalatnál, autófenntartó ipari tröszt üzemeiben stb. csökkentik a munkaidőt — ez körülbelü1 7000 do gozót érint — és megkezdik a köz'ekedés' karbantartók munkaidejének csökkentését is. Az utazó-forgalmi dolgozók a havi 210 óránál lényegesen több időt töltenek ŰJ típusú hajú Kéttörzsü hajót készitetlek a MAHART tápéi hajógyárában. Az úlítpusú hajót a sóderszállitásban használják a folyamszabályozási munkákhoz és ellátták önszolgálatban, sokan 270—280 ürítő berendezéssel. Julián Szemjonov: vendéget. Bemutassam magának a várost? Van Egyáltalán nem. Nem keserít el, pedig szeretek egy kis szabad időm. — Mutasd! — kértem. — Hálás leszek neked. — Ugyan, bácsi, nem vagyunk mi diplomaták, miért beszél igy? Mintegy három órán át sétáltunk a városban. Göndörfejű idegenvezetőm, a hatodik osztályos Vityka közben egyre mesélt: — Mit mondhatok magának Richelieu unokájáról? Semmit! Mért is beszélnék róla, amikor a muskétások mindent elmondtak. Puskinról sem fogok mesélni. Csak annyit mondok, hogy ha valaki nagyon szerette Odesszát, akkor az Puskin volt. Csak tudnám, mért dicsérem Odesszát? — kapott észbe hirtelen Vityka. Idegenvezetőm Az odesszai bazár mellett haladtam, s' néztem. hogyan kovácsolják a kolhozlovakat, a szeplős karjaikat bőrkötényeikbe törlő, pörlekedő, vörösképü kovácsok. Hallottam a piacra házi véres kolbászt hozó asszonyok nevetését. Gyönyörködtem abban, ahogy a maszatos gyei-ekek a sárgáskék őszibarackot majszolták, miközben rafíaeli arcocskáikon végigcsorgott a csillogó gyümölcslé. A piac zsibongott, a piac a vidám megelégedettség és a flamand jóllakottság hangjait visszhangozta. Nem láttam itt kék tó vizéből kilépő kislányokat és hattyúkat ábrázoló gobelineket, nem hallottam a nyerészkedők suttogását: a bőség piacát láttam. A pultokon túl nem részeg muzsikok, hanem dinnyemellű parasztasszonyok álltak, örültem ennek a piacnak és senki se tegyen ezért nekem szemrehányást. Amikor megálltam a kovácsműhely mellett, göndörfürtös, kékszemű, iskolai egyenruhás fiú lépett hozzám: — Bácsi, keres valakit? — Igen — válaszoltam. — Kit keres, bácsi? Nem tudtam volna pontos magyarázatot adni neki, hogy kit és mit keresek, ezért így feleltem: — Azt keresem, hol árulják a fagylaltot. A fiú arca felragyogott a fagylalt szó hallatán és kifejezhetetlen sajnálattal kérdezte: — De hát hol keresi? Azt hiszi, hogy a fa- nyán „Szomjúságát" a moziban, nem érti meg gyit a kovácsműhelyben tartják? Itt aligha lesz. Odesszát. Jól nézünk id, Odesszát dicsérem! Van sze- Kiesinger az elnök Nyugat-Németországban, me, maga is láthatja, milyen. A rakparton álltunk és a kikötőt néztük, ahol csirkenyakukat forgatták a soktonnás kikötődaruk. A lehorgonyzott hajókat néztük, meg a zöld tengert, a fehér házakat, meg a kék napot. — Bácsi — húzta a karomat Vityka —, menjünk, megmutatom a Honvédelmi Múzeumot. Az állványokon még pisztolyok ls vannak. — Gondolod, hogy nagyon érdekesek azok a pisztolyok ott az állványokon? — Bácsi, magának szerencséje volt, harcolhatott, nekem nem volt szerencsém. — Meg vagy győződve, hogy a harc — boldogság? — Ha pisztolya van az embernek, akkor boldog is — válaszolt magabiztosan Vityka, és elindultunk a múzeumba. A hideg termeket járva elbűvölten nézte a fegyvereket. Mikor ismét kiértünk a zsibongó, napfényes odesszai utcára, megkérdezte: — Na, hogy tetszik a város? — Gyönyörű! — Korai lenne még azt mondani, hogy gyönyörű. Bácsi, ha nem nézi meg Grisa PozseHalálra ítélték a kétszeres gyermekgyilkost A Budapesti Fővárosi Bi- István 12 éves tanuló szüleiróság pénteken ítéletet hir- vei ugyancsak a Népligetben detett Bodgál Zoltán bűn- szórakozott. A kisfiút szülei ügyében, akit a fővárosi fő- a céllövöldéhez engedték, s ügyészség aljas indokból, mivel pontosan célzott, ' a több emberen elkövetett em- közelben áldogálók felflgyelberöléssel vádolt. tek rá. Bodgál szintén próA sokszorosan büntetett bálkozott. de kevés sikerrel, előéletű Bodgál Zoltán csak- ezért felajánlotta a gyermeknem 18 esztendőt töltött bör- nek szórakozzanak együtt, tönben. de szabadulása után Pénzt adott Blázsik Istvápéletmódján semmit sem vál- nak. aki eredménnyel lőtt toztatott. Idejét csavargással tovább. & több nyereménytöltötte, nem dolgozott, s tárgyat szerzett Bodgál kécsak esetenként vállalt al- sőbb magával csalta a gyerkalmi munkát. meket Csepelre, s ott egy Junius 16-án az építők bisztróba málnaszörppel kínapján a Népligetben ünnep- n,á'ta- Onnan egy bokros, ség volt. ahol megie'ent akácos helyre csalta, ahol Bodgál Zoltán is. Blázsik me2 akarta rontani. A gyermek ellenállt, mire Bodgál megfojtotta, s testét elásta. Augusztus 23-án levelet írt a kisfiú szüleinek, amelyben közötte, ne keressék gyermeküket. mert megölte. Szeptember 10-én Csepelen az egyik bisztróban borozott. A helyiség előtt várakozott az alig 13 éves Nagy József. Bodgál beszédbe elegyedett a kisfiúval, majd elcsalta arra a helyre, ihol korábbi áldozatával lárt. A gyermekkel erőszakoskodni kezdett majd megfojtotta. A kisfiú holttestét "gy kézzel kapart gödörbe húzta be. Az elmeorvosi szakértői vélemények szerint Bodgál Zoltán sem a bűncselekmények elkövetése idején, sem ezidőszerint nem szenved elmebetegségben. Beszámítha' óságát gyengeelméjűség, U'etve tudatzavar sem korlátozta. Büntetőjogi felelősségre vonásának tehát nincs •ikadálya. A Budapesti Fővárosi Bíróság széleskörű bizonyítási eljárás alapián állaoította meg a tényállást és Bodgál Zoltán bűnösségét. Bodgált aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés miatt halálra ítélte. Az ítélet ellen védelmi fellebbezést jelentettek bc. fürödni. Hát maga? — Én is. — Na, látja. Mindenki szeret fürödni, amikor pihen. De iskolaidőben nem ér rá az ember. Nem így van? — De — egyeztem bele. — Igazad van. — Bácsi — mondta Vityka, amikor kiléptünk a moziból —, mondja meg őszintén: maga szovjet állampolgár? — Az vagyok — mondtam. — De miért nyugtalankodsz? — Határváros vagyunk — magyarázta Vityka —, mégis veszélyes ilyen közvetlennek lenni, mint én vagyok. Nagyapám azt tartja, amíg Gondolod? — Bácsi — folytatta a fiú —, ha mondok valamit, akkor már nem csak gondolom. Ha mondom, akkor tudom is. Megsimogattam afrikai keménységű hullámos haját. Mosolyra húzta száját, melyben a fogak úgy szét voltak szórva, mint a kukoricaszemek, de mintha a vetést részeg kezekkel végezték volna. — Maga nem odesszai — folytatta a fiú, továbbra is vakítóan mosolyogva, sőt nem is ukrajnai. Ö, az én szemem könnyen kiválasztja a Hát elmentünk a moziba, hogy megnézzük Grisa Pozsenyán „Szomjúságát". Amíg jegyért álltunk sorba, Vitya mesélt: — Becs' szóra mondom, bácsi, hogy még sehol se jártam Odesszán kívül, pedig elhajóznem lehet az ember nagyon őszinte. És mondja, bácsi, maga nem kereskedelmi tengerész véletlenül? — Nem — vallottam be —, sajnos nem vagyok az. — Aj-jaj-jaj! — ingatta fejét Vityka. — Én pedig valamiért azt gondoltam, hogy van cserebélyegje. , — Cserebélyegem sincsen. — Értem — sóhajtott fel Vityka —, na, ideje indulnom. Beszélgetésünk egy fagyialtos mellett folyt és Vityka kérdezgetve egyre csak abba az irányba nézett. Odamentem a fagylaltoshoz ós megvettem a legnagyobb fagyit. Vityka meghatottan bontotta ki és begyes, csőszerűre formált nyelvével gondosan nyalni kezdte a csokoládét. — Bácsi — mondta —, most már tudom, hdgy maga jó ember. Papír és tott van magánál? — Nincs. — Akkor várjon itt tíz percet, nagyon kérem. Eltűnt egy kapubejáróban. Mintegy nyolc percig vártam. Pihegve tért vissza. Kezében tömött táskát tartott. Tollat és kitépett füzetlapot emelt ki belőle. — Bácsi — kérlelt —, írjon az iskolába, hogy hatnék Batumiba végzés után, mert a bá- eSy beteg öregasszonynak segítettem hazamén tvám a „Pobedán" hajószakács. De még Batu- nimiben sem voltam. Megkérdezhetné, hogy miért? Azt mondanám, hogy nem akarok elmenni Odesszából még egy napra sem. És ha nekem azt mondják, hogy Batumiban december— Órára kellett volna menned? — Bácsi — szólt Vityka —, kérdésére fájdalmasan nehéz válaszolnom. Megírtam az igazolást, ő pedig vidáman ben is lehet fürödni, azt hiszi, elkeserít? csengő dalt énekelve távozott. Már most biztosítsa naposcsibeszükség etét Naposcsibe előjegyezhető az FMSZ Marx téri baromfi felvásárlónál Az első naposcsibe kiadás: 1969. február 18-án (kedd) S 60