Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

A termékek minőségének tanúsítása Kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben a termékek minőségének tanúsításáról. A rendelet értelmében a szocialista szervezetek közötti szerződéses forgalomban és •— ha a szolgáltatás jellege lehetővé teszi — a kiskereskedelemben az eladó köteles közölni a vevővel a terméknek a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságait. A külkereskedelmi vállalatok, ha ezt külön jogszabály vagy a vevővel kötött szerződés előírja, kötelesek a külföldi eladótól beszerezni és a vevőhöz továbbítani az importcikkek lényeges tulajdonságaira vonatkozó igazolást. A termékek minőségét a rendelet szerint különböző módokon lehet tanúsítani. Így minőségi bizonyítvánnyal, amely a cikk lényeges tulajdonságait szabatos adatokkal, ha lehet, mérési eredményekkel igazolja, a típus főbb műszaki jellemzőit és használatának, kezelésének módját feltüntető műszaki leírással, illetve a terméken, vagy csomagolásán elhelyezett minőségi jellel stb. Egyébként a minőségre vonatkozó adatokat a kísérőjegyzékben is lehet közölni. A kiskereskedelmi forgalomra különleges előírásokat is tartalmaz a rendelet. Ezek szerint a fogyasztási cikkek minőségét általában a terméken feltüntetett adatokkal. vagy minőségi jellel kell tanúsítani, és szükség esetén műszaki leírást, használati, kezelési utasítást is kell adni hozzá, mégpedig közérthető fogalmazásban. Emlékezés a kommunista ifjúsági mozgalom 50 évére Ifjúsági nagygyűlés a textilművekben Magyar üzem Irakban Magyar berendezésekkel -épül Irak újabb datolyafeldolgozó gyára. A komplex külkereskedelmi vállalat — a Gépexi és a Láng gépgyár, mint együttműködő partnerek nevében — megállapodást kötött egy iraki céggel, A kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tegnap, pénteken délután ifjúsági nagygyűlést rendeztek a textilművekben. A nagygyűlés résztvevőit a Himnusz elhangzása után Lajkó Ferenc, a textilművek KISZ-bizottságának titkára köszöntötte, majd Csernák Árpád, a Szegedi Nemzeti Színház tagja szavalta el Kassák Lajos „Fiatal munkás" című versét. A nagygyűlésen — melynek elnökségében többek között helyet foglalt dr. Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára és dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának titkára — Hevér László, a KISZ Szeged ményezéseivel, forradalmi programjával országra szóló városi Bizottságának titkára példát mutatott. Beszédének móndott beszédet. Elmondotta: a fél évszázaddal ezelőtt megalakult KIMSZ a forradalmi ifjúság legjobb erőit egyesi tette magában, s később is — az ellenforradalom évei alatt — új meg új akciók végrehajtására buzdította a haladó szellemű fiatalokat. Az ifjúsági mozgalom történetének fontos eseményeként említette meg Hevér László azt a tényt, hogy hazánk felszabadulásával egy időben, 1944 októberében éppen Szegeden alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség első szervezete, amely aztán kezdebefejező részében az 1957ben zászlót bontott KISZ munkájáról szólt az előadó, részletesen elemezve azt a tevékenységet, amelyet az országépítésben a különböző akciók, védnökségek szervezésével kifejt. Az ünnepi beszéd után úttörők jelentek meg a teremben. akik harsonaszóval, dobpergéssel köszöntötték a nagygyűlést. Az ötven év előtti forradalmi időket, a kommunista ifjúsági mozgalom szárnybontását köszöntő megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Megalakult a pedagógiai társaság megyei csoportja Tegnap délelőtt a Csongrád megyei tanács szegedi székházában megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei csoportja. A jelenlevőket, a megyei és városi pártbizottságok, KISZ-bizottságok, tanácsok, tömegszervezetek, felsőoktatási intézmények képviselőit, akik között ott volt dr. Szalontai József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának helyettes osztályvezetője, Szabó G. László, a városi pártbízottság munkatársa és dr. Simon Gyula, a pedagógiai társaság főtitkára — ökrös János, a pedagógus szakszervezet Csongrád megyei bizottságának titkára köszöntötte majd dr. Drien Károly, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára tartott beszámolót. Ezután vita következett, majd a jelenlevők egyhangúlag kimondták a megyei csoport megalakulását és megválasztották vezetőit. Elnök dr. Ágoston György egyetemi tanár, altunk a megyei csoport munkájáról, feladatairól. — A pedagógiai társaság másfél esztendővel ezelőtt alakult meg — mondotta — azzal a céllal, hogy a szocialista nevelés ügyét társadalmi összefogással vigye előre, közkinccsé tegye a pedagógia fejlődésének eredményeit, növelje az iskola és a társadalom nevelő tevékenységének hatékonyságát. — Hogyan működik a társaság? — Elsősorban a demokratikus jellegét hangsúlyoznám. Az egyik legfőbb cél, hogy a tudomány szabadsága, valamint a demokratikus fejlődés érdekében teret kaphassanak ebben a szervezetben a szocializmus talajáról kiinduló legkülönbökérdésekre. A társaság tagjainak vállalniok kell az új utak keresésének, a kor igényeit jobban kielégítő pedagógiai, didaktikai módszerek kidolgozásának nehéz munkáját Ezeket a céloknak a megvalósításán fáradozik a Társaság eddig megalakult 18 szakosztálya. Megkezdődött a vidéki csoportok szervezése is. — Mi a vidéki csoportok feladata? — A vidéki csoportok megyei szervezeti keretben maradnak és szakáganként tagolódnak. Ezek a szakcsoportok, ha jól dolgoznak, jelentős tényezői lehetnek egy-egy megye vagy város pedagógiai közéletének, a pedagógiai legújabb eredzőbb nézetek, elgondolások, ménye- népszerűsítésének( s a továbbképzésnek is. a Kerbala Dates Produsing1 . ... . _ . Corporationnal új datolya- elnok dr' Dne" Károly' feldolgozó üzem teljes be- titkár dr. Arató Adam gimrendezésének szállítására. A náziumi tanár, jegyző dr. gyár Bagdadtól mintegy 100 Waldmann József főiskolai kilométerre, Kerbala helység ' adjunktus lett hataraban olyan terepen J épül, ahol jelenleg még zöld j mező van. A tanácskozás Drien Károllyal után dr. beszélgetérvek és ellenérvek, mind' azok, amelyek előbbre vihetik a kommunista ember nevelésének ügyét. Persze ez nem azt jelenti, hogy a társaság valami öncélú vitaklub; feladata, hogy egyértelmű válaszokat nyújtson az élet által felvetett GYORSVONAT?... A kérdőjelből már min- ber 19-ét írunk. A vonat kijutnak a Széchenyi fürdő-, denki kitalálhatta, hogy nyil- reggel 6 óra 20 perckor in- höz, hogy onnan földalattiván a Szeged—Budapest kö- dul pontosan Szegedről és val, autóbusszal, trolival zött közlekedő, reggel 6 óra Ceglédig menetrend szerinti utazzanak tovább — termé20 perckor induló vonatról pontossággal halad. Cegléd- szetesen már nem a MAV lesz szó. Ha valaki esetleg tői aztán számos helyen, őr- menetjegyével és költségén, más járatra gondolna, azért háznál, diófánál minden Ahogy a vonat mellett elhaa felelősséget nem vállaljuk, különösebb ok nélkül meg- ladnak, félszemmel látják, A következők ugyanis e áll és vár. Vesztegel. Persze, hogy a veszteglő szerelvény reggeli, 6 óra 20 perckor In- a vonal villamosítása — előtt három ember figyelemduló szerelvényen történtek nyugtatja magát az utas és reméltóan alapos és fáradvelünk. számolgatja, hogy még akkor ságos lassúsággal szedi a síAzért utazik az utas álta- is beci ide vagy oda, ha a nek alól a talpfákat EsetIában gyorsvonaton, mert vonat csak 9 óra 45 perckor leg ezért álltunk volna meg? Nem hiszem. Mint ahogy jó-eretne gyorsan — a sze- fut be a Nyugatiba. Idegesn lyvonamál mindeneseire ség igazán csak akkor fogja zan eszű utasok általában s '.bbnn — céljához érni. el, amikor számos 10—15 ott sem erre gondoltak. I az építésügyi, kit a tr.ú- perces megtorpanás után a Mert miért épp a szegedi t clodésügyi, kit valamely vonat valahol a cirkusztelep szerelvény érkezése időpontn ás minisztériumban, főha- és az állatkert között ismét jában kellett volna a talpt ágnál vár a megbeszélés, megáll és még 20 perc múl- fák felszedéséhez és kicsea melyek időpontját az elkép- va is ott áll. Az utasok el- réléséhez hozzáfogni? Na •el he tő nagyságú késéseket kezdenek beszélgetni, aztán ugye, hogy hihetetlen? is bekalkulálva épp a vidé- kérdezősködni. Senki sem Utasaink, amikor 11 óra kiek kedvéért általában dél- tud semmit. A kalauz sem. után lihegve befutottak a előtt 10 órára szoktok tenni. A vonatvezető sem. Miért kedvükért 10 órára tett megAz ember — ha történe;esen álltunk meg? Meddig ál- beszélésekre, tanácskozásokSzegedről utazik — fölkel lünk? Ki tudhatja azt.. reggel 5 óra után, többnyire Hogy a MAV? Vajon a Hl r n :s reg el -ik, úgy megy MÁV-nak az a dolga, hogy tek. Féltek, hogy kinevetik valamint a magyar Viscosa- elvi megállapodást a két őrei otthonról, mert tudja — mindent tudjon? Az utasok őket. Hiszen eurÓDai hírnév- I gyár, a Hungarotex és a szág ipari-műszaki egvüttra. el sem merték mondani. — Milyen szervezeti formákat alakítanak ki? — A Társaság szabályzata értelmében a Társaság műkédésének alapvető formája a szakosztály, a szakosztályi élet. A tagság ezekben fejti ki tevékenységét. Hogy milyen szakosztályok létrehívása szükséges és ki milyen szakosztályban kíván tevékenykedni, annak eldöntése a tagságra vár. Azok a témák, amelyeknek kidolgozására egy-egy szakosztály vállalkozik, a tagság által időszerűnek és művelhetőnek tartott problémakörhöz kell tartoznia. A Társaságnak azonban van központi programja is, többek között például az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészítése, megszervezése. Napi dolgaink S

okszor megkérdezzük egymástól, hogy mi érdekli az embereket? A válaszok rendszerint attól függően hangzanak el, hogy a megkérdezettek hol dolgoznak, milyen beosztásban, mi a foglalkozásuk és mi az érdeklődési körük. Van azonban egy alapvonás, amely a politika szempontjából rendkívül fontos. A dolgozó embert ma milyen kérdések érdeklik? A „dolgozók" fogalmán nemcsak munkásés parasztembert, hanem fizikai és szellemi munkást, tisztviselőt és műszaki szakembert egyaránt értünk. Az embereket elsősorban az érdekli, hogy munkájuk után milyen megélhetést várnak és kapnak hazánkban. Ez a legfontosabb és nem függ össze öntudati kérdésekkel, sem anyagiassággal. Ha megkérdezünk egy termelőszövetkezeti tagot most, akkor azt feleli, hogy várja a zárszámadó közgyűlést, szeretné tudni, hogy a most lezáruló évben miért is dolgozott? Hiba ez? Egyáltalán nerp. Szövetkezeteinkben nincsen fontosabb kérdés ennél. Ez egyben szinte valamennyi szövetkezet vezetőinek a munkáját is érinti. Hiszen a vezetőkön nagyon sok múlott már ebben az évben is, hogy milyen gazdálkodási eredményességet tudnak kihozni a szövetkezetből. h asonló a helyzet, hogy ha segédmunkást, vagy szakmunkást kérdezünk meg. Kíváncsi, hogy az 1968-as év alapján milyen nyereségrészesedést biztosít a vállalat, üzem. Amiben szintén benne van a gazdasági vezetők tevékenysége iránti figyelem és majd a következő hónapokban a dicséret, vagy a bírálat. Szükségtelen tovább sorolni a kategóriákat, a dolog lényege mindenütt azonos: megélhetési viszonyokról beszélni annyira fontos, hogy sehol sem kerülhetők meg. ahol emberek közösségével, kisebb-nagyobb csoportjával beszélgetünk. Az egyéni gondok, bajok sem mellékesek. Ha valakinek rossz tanuló a gyereke, ez számára igen nagy gond. Ha öszszekoccan otthon az asszony a férjjel, akkor aznapra, vagy arra a hétre számukra a világon nincsen fontosabb, mint az, hogy valahogyan békességes viszonyba kerüljenek ismét. Sok keserű óra telik el családokban amiatt, hogy a nagylánnyá serdült gyerek nem úgy él, ahogyan kellene, vagy a legénykedő fiú első, második keresetét úgy szórja szét. mintha magyar nábobnak készülne. Van ezekben a családokban nagyobb gond ennél? Nincs. Ami a létfenntartással összefüggő „apró, napi" esetnek látszik, az voltaképpen, mind nagy politikai kérdés. Ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kenyér, vagy akadozik a hűsellátás, drágul a piac... ez a legnagyobb gond családok százai és ezrei számára. Ilyenkor háttérbe szorul a világpolitika; az amerikai elnökválasztás, az izrael —arab viszály. Kevésbé tart érdeklődésre számot a szocializmus általános fejlődése, a népgazdasági tervek globális teljesítése stb. S ezen nincs csodálkoznivaló. A baj az, hogy mi nem tudunk elég jól hozzányúlni a napi dolgokhoz. Ha nem használunk nagy kérdéseket és nagy szavakat, grandiózus koncepciókat nem tálalunk fel... akkor azt gondoljuk, hogy valami baj van, nem tudunk jól beszélni az emberekkel. Ennek a tévhitnek megvan a maga múltja, rossz eredete, de sajnos, ha szűnőben is, megvan a maga rossz jelene is. Sokszor azért nem értjük meg egymást egyszerű emberekkel, mert két nyelven beszélünk. Ók a napi dolgaik és bajaik szerint kívánnak beszélgetni, saját eszük járása és beszédstílusuk alapján; az előadók pedig a maguk feje szerint és frázisoktól hemzsegő beszédstílusukkal „megmagyarázzák" a világot. S emiatt akarva nem akarva, olyan hézag keletkezik a beszélgetésben, amit lassacskán nem is tudunk helyenként áthidalni űgy, hogy megfelelő eredménnyel záruljanak beszélgetéseink. Bármilyen furcsán hangzik is, de mégis szükséges azt mondani, hogy az állam és a dolgozó ember kapcsolatában az egyik legfontosabb vonás: azonos észjárással, gondolkodással és beszédstílussal közlekedni. Az utóbbi évtizedben nagy a javulás. De még mindig nem jutottunk el addig, hogy csak apró gondok, kérdések alapján lehet megközelíteni eredményesen a nagy kérdéseket. Ha nem is a fordított helyzet áll fenn. mint az ötvenes években volt, de sok év szükséges még ahhoz, hogy elérjük célunkat: arról és úgy beszéljünk, ahogyan az egyszerű dolgozó ember érez. Lehet ezt apró munkának nevezni, felfoghatjuk politikai tömegmunkának is, de ebben egy a lényeg: a kétkézi munkás, szövetkezeti tag, szellemi dolgozó, értelmi és érzelmi világából kiindulva beszéljünk. Azt gondolják, hogy ezáltal ösztönösségre kárhoztatjuk a politikai mozgalmat? Akiknek ilyen érzése van, azok tévednek. Éppen az ellenkezőjéről van szó. Minél inkább a mindennapi apró kérdésekről beszélünk és azokra válaszolunk, annál inkább erősítjük a szellemi igényt és érdeklődést a nagyobb kérdések iránt. De ha csak a nagy kérdésekről beszélünk, világ, nemzetközi és országos átlagokról, annál inkább mélyítjük a szakadékot az egyszerű emberek egyszerű életproblémái és a mi grandiózus megnyilatkozásaink között. Nem mondvacsinált kérdés ez, hanem — sajnos — eleven valóság. Szükséges valamennyi párt-, állami, gazdasági vezető szervben komolyan végiggondolni ebbeli felfogásunkat és gyakorlatunkat, ha azt akarjuk, hogy szavunknak, véleményünknek minél nagyobb politikai, erkölcsi hitele és morális értéke legyen. api dolgainkról beszélni, száz és száz kérdéssel foglalkozni, megoldásokat elősegíteni, vezető beosztású emberek kötelessége. De e munka eredményességét nagymértékben fokozza, ha a pici kérdésekben azonosan érzünk, gondolkodunk és cselekszünk, vezetők és vezetettek egyaránt. L J. n Együttműködés a műszálgyártásban Csütörtökön Bécsben tíz A kölcsönös szállítások évi évre szóló együttműködési volumene másfél-két millió szerződést írtak alá az Os- dollár lesz. Bíró József materreichische Stickstoffwer- gyar és Ottó Mitterer osztke, Ausztria egyik legna- rák külkereskedelmi miniszhogy a vonatkésés miatt kés- j gvobb államosított üzeme, ter a közelmúltban írt alá ki bőröndök- nek örvend a MÁV pontos, | Chemolimpex között. Az működéséről. A vegyipari táskával, le- példás, figyelmes munkája, j osztrák üzem évi 5000—6000 szerződés az első konkrét hiszen ez írásban menetrtn- ilyenformán dileg Ls rögzítve van —. kel, ki csak H|H| JHHHH h7-V <.en a szerelvényen szállnak a vonatról és gyors- legendásan jó utasszolgálata tonna akril típusú műszál eredmény ezen az úton. v : l etkezökocsi, majd út- vonati jegyük áráért dide- JtíL ! ™?®I^.?0t_iZÍ!íÍL ^H®!! Uj szcalSők Az év végére két új balatoni szálló — a balatonfüredi Marina és a balatonalmádi Auróra — került tető alá. Az előbbi 11 szintes, 865 ágyas, az utóbbi 13 szintes. 480 ágyas. A tervek szerint az új szállodák a jövő szezonban már a vendégek rendelkezesére állnak. közben megreggelizik, hadd teljen azzal is az idő Esetünkben 1968 decema regve végigbotladoznak sínek mellett, s átvergődve fogást, kacskaringós labirint-utakon fantáziájához mérten valami országnak, amelyért magyar jó. mutatós, különleges ki- ' részről a legkorszerűbb gé- SZOMBAT, 1 peken előállított műszállal fi Papp Lajos 1 zetnek. 1968. DECEMBER 21. WiMfi GYA 23 G 3 l , t