Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK ÁffS PÁRT LAPJA Párfkiildöttségek érkezése Budapestre 58. évfolyam, 269. szám Ara: 70 fillér Szombat, 1968. november 16. Folytatódtak a magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalások (MTI rowv — Vltjovszki Ferenc (elvétele) Képünkön: a két küldöttség a tárgyalóasztalnál Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere között csütörtökön kez­dődött tárgyalások pénteken délelőtt folytatódtak a Kül­ügyminiszériumban. A tár­gyaláson jelen voltak a ma­gyar Külügyminisztérium ve­zető munkatársai és A. A. Gromiko kíséretének tagjai. * F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és felesége tiszteletére pénteken este fo­gadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Péter János külügyminiszter, s a politi­kai, a gazdasági és a kul­turális élet sok vezető sze­mélyisége. * A szovjet külügyminiszter felesége, Lidia Dmitrijevna Gromiko megtekintette a vár­múzeumot, és részt vett a különlegességi divatszalon bemutatóján. (MTI) Száz vagont megtöltő ajándék a vietnami népnek A DÍVSZ nemzetközi brigádokat kíván alakítani KGST­t tapaszta­latcsere A KGST-országok — Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, továbbá Jugoszlávia áruraktározási hivatalainak vezetői novem­ber 11 és 15 között Buda­pesten tartották negyedik találkozójukat. A tapaszta­latcsere-értekezleten részt vevő delegációvezetőket Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese is fogadta és elbeszélgetett velük az együttműködés eredményei­ről, további feladatairól. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanács­kozását előkészítő bizottság ülésére Budapestre érkezett a Ceyloni Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja, Costa Rica Népi Élcsapat Pártja, az Ecuadori Kommunista Párt, a Hondu­rasi Kommunista Párt, Jor­dánia Kommunista Pártja, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Nicaraguai Szocialista Párt, a Paraguayi Kommu­nista Párt. Peru Kommunista Pártja, a Salvadori Kommu­nista Párt és a Venezuelai Kommunista Párt küldöttsé­ge. (MTI) Nixon távirata Podgornijhoz Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, aki táv­iratban üdvözölte Richárd Nixont, az Egyesült Államok elnökévé választása alkal­mából, választáviratot kapott az újonnan megválasztott amerikai elnöktől: „Csatla­kozom az ön által hangoz­tatott reményekhez — hang­zik többek között a távirat —, hogy a két nép közötti barátság fennmaradhat és tovább erősödhet. Ma fonto­sabb, mint bármikor valaha, hogy népeink egymás köl­csönös tiszteletének szelle­mében és annak tudatában tevékenykedjenek, hogy re­ánk különleges felelősség hárul a világbékéért. Meggyőződésem, hogy a közeli évek során komolyabb lépéseket lehet tenni a va­lóságos béke és biztonság ér­dekében, amire mindenütt törekszenek az emberek". Gőzösök és Dieselek Pillanatképek a fűtőházból Űj szakasz kezdődött a vi­lág haladó ifjúságának szo­lidaritási mozgalmában — tájékoztatták pénteken a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség irodájának képviselői az újságírókat. Elmondták, hogy a DÍVSZ budapesti iro­dája rendkívüli kibővített ülést tartott november 14­én a néhány nappal ezelőtt felavatott új székházban, hogy megvitassák a VDK bombázásának megszünteté­se után kialakult új helyzetet és az amerikaiak bűnös nép­irtó háborújának teljes befe­jezéséért vívott küzdelem tennivalóit. Az ülésen meg­hívottként több latin-ameri­kai és afrikai tagszervezet küldöttei is részt vettek. A tanácskozáson nyilatko­zatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy Johnson elnök bejelentése a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elleni légitámadások és más agressziós cselekmények ku­darcának beismerése, s egy­értelmű győzelme a vietnami népnek. Nagy sikere az ag­resszió ellen síkraszálló hala­dó és békeerőknek is. Az amerikai imperialisták mes­terkedése! ezután is ébersé­get követelnek a világ haladó ifjúságától. További határo­zott fellépésre van szükség. A közeljövőben hajó in­dul Várnából Haiphongba a világ haladó ifjúságának ajándékával. A száz vagont kitevő szállítmány, amely a IX. Világifjúsági Találkozó napjaiban gyúlt össze Szófiá­ban — gépekből, járművek­ből, gyógyszerekből, egészség­ügyi és egyéb felszerelések­ből áll. Mindezt a különbö­ző földrészek fiataljainak adományaiból vásárolták. A következő hetekben, hő­napokban a fiatalok újabb kezdeményezései bontakoz­nak ki a vietnami nép igaz­ságos harcának támogatásá­ra. Decemberben a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának év­fordulója alkalmából nagy­szabásúnak ígérkező meg­mozdulásokra kerül sor szá­mos ország fővárosában. Né­hány napon belül Budapest­ről a Vietnami Demokratikus Köztársaságba utazik a DÍVSZ és a Nemzetközi Di­ákszövetség delegációja, hogy megtárgyalja a segítségnyúj­tás formáit, módszereit. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság hozzájárulásával nemzetközi brigádokat kí­ván alakítani a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Ezek tagjai — fiatal mérnökök, technikusok, orvosok, taná­rok és más szakemberek — részt vállalnak majd az új­jáépítésből, a háborús sebek begyógyításából. A jövő év tavaszán a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében ifjúsági világkonferenciát hívnak össze. Le Huu Van, a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó kép­viseletének ideiglenes ügy­vivője is felszólalt az össze­jövetelen. Hangsúlyozta, hogy a dél-vietnami hazafiak mindaddig folytatják harcu­kat, amíg az Egyesült Álla­mok végleg le nem mond ag­ressziós terveiről. A tájékoztatón bemutatták a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front szolidaritási bélyegsorozatát, amelynek a DÍVSZ a kizárólagos terjesz­tője és amelynek ellenértékét a szabadságharcosok támoga­tására fordítják. (MTI) Búcsúznak a gőzösök. Csendesen és megmásít ha­tatlanul. Az utasok egyre ritkábban találkoznak a pö­fékelő, sípoló masinákkal. Helyettük a kisebb és für­gébb Diesel-mozdonyok áll­nak a kocsisorok elé. Rend­jén van ez így, hiszen az utódok, az új gépek min­denben túltesznek a techni­ka hőskorában született elő­deiken. De a nagy masinákkal együtt egy szakma is ki­vesz, mestereinek új szak­mával kell megbarátkozni­uk. Fél órányira a villamos­megállótól, túl a vasúti töl­tésen található a szegedi fűtőház. Udvarán sínek sza­ladnak a kormos kocsiszí­nekbe. A fűtőház külsőre mitsem változott ötvennyolc éve, amióta felépítették. De belül, a hatalmas ajtók mö­gött, korszerű technika ural­kodik. Nagy Gyula, a fűtő­ház főnöke, mint legkedve­sebb hozzátartozóját, úgy mutatja be az olajtól, füst­től tompán csillogó szerszá­mokat, préseket. — Ide állnak be naponta a gőzösök, meg a motorok — állapítja meg. — A 424­esek és társaik itt gyógyul­nak meg, itt kapnak új „szivet". Egy „emeletes" gép áll a javító síneken. Ritkán látni ilyen állapotban: „hasát" fölnyitották, kilátszanak a túzemésztő kazán csövei. Az acélon most fülsiketítő lég­kalapácsokkal szerelők fe­szítik meg a kilazult szö­gecseket A másik brigád a hátsó kerekeket emeli ki a csapágyakból. Viszik esz­tergálni — ahogy mondják Ma befejezi munkáját a LEMP kongresszusa A Lengyel Egyesült Mun­káspárt kongresszusán pénte­ken délben Józef Cyrankie­wicz, a párt Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterelnök szerves összefüggésükben is­mertette a népi Lengyelor­szágnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével ed­dig elért eredményeit, to­vábbi fejlődésének feltétele­it A kongresszus pénteken délután, újabb külföldi test­vérpártok — a salvadori, a dán, a dél-afrikai, a jordá­niai, az izraeli párt — üdvöz­leteinek meghallgatása után, befejezte a Központi Reví­ziós Bizottság jelentése fe­letti vitát. Ezt követően az esti órák­ban a kongresszus zárt ajtók mögött folytatta tanácskozá­sát a párt szervezeti kérdé­seiről. A kongresszus nyilvános záróülésére ma. szombaton délben kerül sor. —, beszabályozzák, nehogy kilépjen a sínről. — Naponta harminc vo­nat „mozdul" a kezünk alól — jelenti ki a fűtőház főnöke. — Mi felelünk azért, hogy mindig üzem­képes, megbízható gőzösök és motorok álljanak szolgá­latba. Ezért dolgozunk itt mindannyian, akik ide tar­toznak. A mozdonyvezetők, fűtők, összesen vagy 670 ember. A fekete színű műhelyek­ben egy időben hal meg és születik valami. — A vasút ígéretet tett dolgozóinak, hogy a régi szakmáról átképezi őket Diesel-lakatosnak. Nálunk 1961-ben kezdődött meg a dieselesítési program, attól számítjuk a tanulásunkat is. Ma is büszke vagyok rá, hogy míg az ország terüle­tén akkor csak vontatással próbálkoztak, mi már sze­mélyvonatot vittünk az M— 31-esekkel. De azóta is folytatjuk a tanulást, az átképzést. Alig van olyan emberünk, aki mint kész szerelő lépett közénk. A mozdonyszerelők elhagyják a régit és megtanulják az újat — mondja Nagy Gyu­la. Műhelyről műhelyre érünk. A fiatal Pacsika Mihály munká j áról szól: — 1958-ban jöttem a fű­tőházba. először egy 424-es gyorsvonat! mozdonyon kap­tam feladatot. Két évig mint mozdonylakatos dol­goztam, aztán jött a válto­zás. Nehéz volt-e megszok­ni a nagygépeket? Azt hi­szem, igen. A 424-esnek há­rom és fél mázsás a hajtó­karja. Valahogy mégis meg­szerettem a nem minden­napi munkát, megismertem társaimat, az itteni embere­ket, szokásokat, s most mái­ragaszkodom ehhez a mű­helyhez. Közben persze „át­alakultam" motorszerelővé. Most a Diesel egyik fontos részét, az üzemanyag-szi­vattyút javítom. Izgalmas dolog. Elszaladnak vele a napjaim, s ráadásul nem is keresek rosszul, átlagosan 2000—2200 forint a fizeté­sem. Kiri Istvánnal, a műveze­tővel is szeretnénk beszélni, ö is az üzem neveltje. Szin­te gyerekként került ide, itt volt ipari tanuló is. Saját szorgalmából gépin*"-' tech­nikus lett. Kirinek sokat köszönhet­nek. Ö szerkesztett jól hasz­nálható eszközöket, s szak­értelme révén szinte nincs olyan motoros hiba. ami kifogna rajtunk, amit ne tudnánk kijavítani. A művezető nem kerül elő, hiába keressük. A fia­tal fiú, aki érte indult, így felel: „Valamelyik M—40-es­be bújt el." Visszatérünk az irodába. Nagy Gyula hirtelen fel­kapja a fejét, figyel az el­haladó gőzösre. Az ablakhoz ugrik és a masinisztához ki­ált: — Komám, nem ve­szed észre, hogy bal első csatolód laza? Lehet, a laikusnak cso­dának tűnik, hogy az ért­hetetlen csattogásból valaki a fülével állapítsa meg a gép hibáját. Nagy Gyulá­nak ez semmi, ő 30 évnél többet töltött a mozdonyok között, érti minden rezdülé­süket, neki beszélni tudnak az élettelen csavarok, ke­rekek. A vasút megbízhatóságát mindig az itt dolgozó em­berek alapozták meg. De lesznek-e ezután is ilyenek? Ahogy megfigyeltem a sze­retettel dolgozó fiatal szere­lőket, megbizonyosodtam, hogy ők is megtalálták ba­rátjukat a gépekben. Matkó István Ady-emlékbizottság alakult Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban — Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter elnökletével — Ady-em­lékbizottság alakult. A tes­tület a költő halálának 50. évfordulója alkalmából sor­ra kerülő megemlékezéseket készíti elő. Az emlékbizott­ság tagjai: Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Er­dei E'erenc. a Hazafias Nép­front országos tanácsának főtitkára. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Darvas József. az írószövetség elnöke. Tömpe István, a Magyar Rádió és Te­levízió elnöke. Ortutay Gyu­la, a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat elnöke, Komlós Aladár, az Iroda­lomtörténeti Társaság elnö­ke. Illyés Gyula Kossuth­díjas költő. Király István és Pándi Pál egyetemi taná­rok. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents