Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-14 / 267. szám

DEL-MA^BSZÁB magyar szoc MUNKÁSPÁRT LAPJA A termelőszövetkezeti tagok társadalom' biztosítási kézikönyve Beszélgessünk a Dél-Magyarországról! Községi ankétok az ú/ságirás és a szerkesztés műhelytitkairól A következő hetekben a szeretnénk felhasználni, hogy Lukács Imre és Simái Mihály szokásosnál többet beszélge- megismertessük munkánkat munkatársak mutatnak be tünk majd e hasábokon is a es megismerjük a kívánságo- tárcákat, verseket, riportokat, saját portánkról: a Dél-Ma- kat, s egyben felhívjuk a fa- s elmondják újságíró-mun­gyarországról. Arról, hogyan lusi lakosság figyelmét új- kásságuk egy-egy legérdeke­készül az újság, miként ér- Ságunkra, új előfizetőket to- sebb epizódját. keznek a világ minden tájá- borozzunk. Szerkesztőségünk szeretet­ről a hírek és a képek, mik A már megkezdett ankét- tel hívja és várja olvasóit a az újságírói és szerkesztői sorozatot a következő menet- közvetlen találkozókra. munka műhelytitkai stb. Ol- rend szerint folytatjuk: vasóink pedig bizonyára el- Deszken: ma. november , i a napokban „... ma, . „.„„v, r^dÍák ™íd,a találkozás i4_én este fi órakor a ta_ különböző alkalmain, hogy nácsházán. mi a véleményük a Dél-Ma- ' ' ,! gyarországról, mivel elégedet- . Csengelén: november 15­tek, miben van javítanivaló, fn- Pénteken délután 3 óra­milyen témákat javasolnak kor' a Parthazban. megírásra. Tiszaszigeten: november Számos alkalom kínálkozik 19-én, kedden délután 5 majd erre, hiszen a járás 15 órakor, a pártházban. községében személyes talál hozásokat, ankétokat rendez a szerkesztőség és a községi pártszervezet. A falusi párt­munkások és postás lapkcz­besítők is kopogtatnak majd tájékoztatókkal, de előfize­tésgyüjtő lapokkal is. Mert nem titkolt célunk: a szege­di járás községeiben külö­nösképpen szeretnénk, ha na Kübekházán: november 19­én. kedden este 6 órakor, a művelődési otthonban. Rúzsán: november 20-án, szerdán délután 3 órakor, a pártházban. Zákányszéken: november 26-án, kedden délután 5 óra­kor, a művelődési otthonban. Sándorfalván: november gyobb lenne hagyományos la- srerd^délután!5_óra­punk olvasottsága, lenyege sen növekedne falusi előfize­tőink száma. Nagy szavak ezek, hogy a sajtó, az újság olyan a mai embernek, mint a mindenna­pi kenyér, de szimbólikusan kor, a művelődési otthonban. Pusztamérgesen: november 28-án, csütörtökön délután 4 órakor, a művelődési otthon­ban. Szalymazon: november 29­én, pénteken délután 3 óra­igazak. Gazdasági, tanácsi és kor, a művelődési otthonban. •pártvezetők, munkások, tsz- A decemberi ankétok me­tagok, háziasszonyok számá- netrendjét később közöljük. ra egyaránt nélkülözhetetlen Az ankétokon F. Nagy Ist­már a napi tájékozottság, ván főszerkesztő, illetve Sz. Ezen felül pedig éppen ne- Simon István főszerkesztő­leik és róluk ir a Dél-Magyar- helyettes, mond ismertetőt az ország. újságírói és szerkesztői mun­Az olvasóinkkal szervezett káról, Gazdagh István ro­községi találkozókat arra vatvezető, Lödi Ferenc, Sz. Egyetértés Deszken Szép példáját mutatják az egyetértésnek a deszkiek. Hiszen mindezideig két kö­zös gazdaság működött, bol­dogult a faluban sikerrel, buktatókkal. Egy falu, s több nóta. Megoszlottak az erők és a beruházások. Minden­képpen szűkebb keretek kö­zé szorították a lehetősége­ket. s a közigazgatási adott­ságok sem érvényesülhettek megfelelően. Nagy ütemben fejlődik a mezőgazdaság. Máról holnap­ra új eljárások, új vegysze­rek. új gépek alkalmazását követeli meg az idő. Ahol nem ismerik fel ideiekorán a tennivalókat, ott előbb-utóbb elmaradnak, nem tudnak lé­pést tartani a rohamos fej­lődéssel Ezt akarják elke­rülni a deszkiek. Egyesülési Lakodalom Hétfőn délután meg­elevenedett a puszta­mérgesi kultúrház kör­nyéke. Hatalmas edé­nyeket. bográcsokat hoz­tak az emberek, s díszí­tették a nagytermet. Dél­után 3 órára ünnepélyes lett a terem, s nemsoká­ra feltűntek a gumikere­kű stráfkocsik. Jókedvű lakodalmasok érkeztek, a Dakó István és Mészá­ros Mária korszerű es­küvőjére. A feldíszített nagyte­remben Lökös Ferenc, a községi tanács vb elnöke eskette meg a fiatalokat. Az általános iskola úttö­rői kedves versekkel, da­lokkal szórakoztatták a részvevőket. A~ ünnepé­lyes szertartás után hosz­szúra nyúlt a vidám mu­latozás. közgyűléseket tartanak hol­nap (pénteken), ahol is a Kossuth és a Táncsics Tsz tagsága szavaz arról, ezentúl „egy nóta lesz-e" a faluban, azaz egyesül-e a két gazda­ság. Ésszerű, időszerű lépés­re szánták el magukat, mert a belterjesebb, intenzívebb gazdálkodás csak így kép­zelhető el. Ám nemcsak gazdasági, gazdálkodási előnyei vannak az egyesülésnek. Politikai előnyei is. Más a hangulat, az egyetértés abban a falu­ban, ahol egységes a gazda­sági alap. egy irányítás alatt közös akarattal szorgoskod­nak az emberek. Mert meg­történtek olyan estek is, ami­kor a rossz értelmezésű ri­valizálás nem vezetett jóra. A vietnamiaknak való gyűj­téskor ezt kérdezték a Tán­csicsban: — A Kossuth mennyit adott? — Akkor mi is adunk. Máskor meg: — Ha a Tán­csics ennyit adott, akkor mi is kinvltjuk a bukszát. Aztán úira: — Ha a Kos­suth annyit ad. mi csak a felét, hiszen fele területtel rendelkezünk. Sorolhatnánk a kultúrház, n könyvtár esetét, a soort­pályát. ahol nincsen öltöző A községért, a lakosságért sokkal többet tehetnek majd ezentúl, jobban és többet termelhetnek. gyorsabban boldogulhatnak. S ami a legfontosabb, nin­csen kenvérféltés A két kö­zös gazdaság vezetői nem Wá'ódnak egymás ellen — volt van »rre nélda bőven — hanem v-özös megegyezés, az ésszerűség alanián készítik elő az eevpsUtést N Ivan­való vezetőkre, sz -kem berek­re éonenúgy szükség lesz ezután is A falu érdeke a „házassá­got" kívánja. Sikeres „es­küvőt"' Sz. L. L Tanácskozás Ásolthalmon A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága ma, csütörtökön ülést tart. Az ülés napirendjén szerepel az ásotthalmi községi tanács végrehajtó bizottságának munkája is. Erről a község­ben tárgyalnak, amelyre meghívták a falu szövetke­zeteinek vezetőit, valamint a tanács állandó bizottságai­nak elnökeit is. jelent meg „A termelőszövetkezeti tagok és családtagok társadalombizto­sítási és betegsegélyezési ké­zikönyve" a Szegedi Járási Városi Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Cso­portok Területi Szövetsége kiadásában. A könyv kiadó­ja országosan elsőként adja a termelőszövetkezeti pa­rasztok és vezetők kezébe a tagok társadalombiztosításá­val kapcsolatos tudnivalókra vonatkozó új rendelkezéseket egységesen megjelent kézi­könyvben. Ilyen egységes és áttekinthető könyv még nem jelent meg a termelőszövet­kezeti tagság részére. Ugyancsak országosan el­sőként valósította meg a Szö­vetség az Egyetemmel való együttműködését. Ennek eredménye a napokban meg­jelent igen jól sikerült kézi­könyv. A szerkesztők a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jog­tudományi Kara Mezőgazda­sági és Munkajogi Tanszéké­nek adjunktusa és docense, dr. Siklós Sándor és dr. Ve­res József, valamint a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság helyettes vezetője, dr. Vára­di Márton. Egy közérdekű kiadványról lalást adjon, amely 1968. jú­lius 31-ig megjelent és a ter­melőszövetkezeti tagságot érintő társadalombiztosítási és egyéb szociális juttatáso­kat ismerteti. Ezzel a könyv­vel minden egyes vezetőt el kell látni, hogy a hozzá for­duló tsz-tagok részére köny­nyen és gyorsan az érvényes rendelkezések szellemében helyes tájékoztatást tudjon adni. A megjelent kézikönyv igen helyesen foglalkozik a tsz-tagok egyes társadalom­biztosítási szolgáltatásaival, részletes útmutatást ad a szolgáltatások igénybevételé­hez, valamint a csatolandó okmányok beszerzéséhez. Foglalkozik a jogosultság kérdésével és az egyes szol­gáltatások igénybevételénél megkövetelendő eljárással. A könyv nem adhat minden kérdésre részletes választ, de bemutatja a tsz-tagságot túl­nyomóan és a legtöbbet érin­tő szolgáltatásokkal kapcso­latos problémákat. A könyv megjelenésének „ célja, hogy a termelőszövet- Q kODW SE kezeti tagság kezébe olyan szolgáltatások alapjául szol­egységes szerkezetű összefog- gáló termelőszövetkezeti tag­Szakmunkások a mezőgazdaságban A szegedi térség papriíja­termesztése. a szegedi járás szőlő- és gyümölcstermeszté­se messzi múltra tekint. A körzetenként kialakult táj­jellegű termesztés hosszú ideig ösztönös, apáról-fiúra szálló tapasztalatokra épülő paraszti tevékenység volt. Ezek a termesztési módsze­rek ma már nem felelnek meg a mezőgazdaság követel­ményeinek, sok esetben hátráltatják az előrehala­dást. mivel a termesztés bo­nyolultsága. a tudomány, a kémia, a technika beáram­lása a mezőgazdaságban nem régi keletű jelenség, nincsenek hagyományai, sőt ha vannak, azok is károsak a mai viszonyok között foly­tatott termelésre. Egyszóval, a mezőgazdasági munka ma már sokoldalú és egyre ala­posabb felkészülést igényel. A termelőszövetkezetek nö­vekvő beruházásai, a terme­lékenység emelése, a mező­gazdaság intenzív fejlesztése megfelelő szakembergárdát követel. A szakvezetők irá­nyítása is csak akkor érvé­nyesül kellő hatékonysággal, ha szakmunkások állnak a rendelkezésükre, akik a kü­lönböző feladatokat megfe­lelő műszaki, kémiai és mód­szertani ismeretek birtoká­ban szakszerűen hajtják végre. Az elmúlt tíz esztendő alatt Csongrád megyében több mint 5 ezer szakmun­kást képeztünk ki felnőtt és ifjúsági mezőgazdasági kép­zés keretében Ebből a nö­vénytermesztésben 65 száza­lék a kertészetben 53. míg az állattenyésztésben csupán 47 százalék--" található meg Megjegyezzük, hogv a köze! 4 ezer fős vizsgáztatott trak­toros létszám ma is tettes egészében meata'álható a kö­zös gazdaságokban. Nyilvánvaló tehát, hogy az eddig klkéozett mezőgazda­sági szakmunkások fele má' munkaterületeken helyezke­dett el. A megmaradt lét­szám viszont kevés a ie'ent­kező feladatok ellá**sára Szembetűnő az állattiavész lásben mutatkozó szakmun káshiány. Államunk jelentős összeget fordít mind az ifjú­sági. mind a felnőtt dolgozók mezőgazdasági szakmunkás­1 képzésére, ennek ellenére a jelenlegi létszám nem kielé­kítő, a beiskolázás változat­lanul gondot jelent. Pedig Csongrád megye termelőszö­vetkezeteiben 600 olyan bri­gádvezető dolgozik, termel és termeltet, öntöztet új és egyre újabb gépekkel, per­meteztet új vegyszerekkel, akiknek szakmai végzett­sége nincs, tehát még szak­munkás bizonyítvánnyal sem rendelkezik. Elgondolkoz­tató az is, hogy Danuvia mo­torkerékpárt nem vezethet csak. az. akinek jogosítványa van. ugyanakkor százezreket érő erő- és munkagépeket bíznak dolgozókra anélkül, hogy a gépet kezelni, irányí­tani. karbantartani tudnák. A szakmunkásképzés in­gyenes. a munkából kimara­dás idejére keresettéritést ad az állam. A legkülönbözőbb szakterületeken képezhetnék magukat a mezőgazdasági dolgozók, mégsem teszik. Sok helyen a közös gazdaságok vezetői sem törődnek ezzel, anyagilag, erkölcsileg nem becsülik meg a szakmunká­sokat. Tapasztalható, hogyha meg is szerzik a bizonyít­ványt, anyagilag nem járnak jobban, ugyanannyit kapnak, mint azok, akik nem rendel­keznek szakmunkás végzett­séggel. Az érdeklődés is kicsi. A sokrétű gátló és akadá­lyozó tényező, ami nehezíti a szakmunkásképző iskola és tanfolyamok benépesítését, nem szabad, hogy arányban legyen az. új, az. előre muta­tó. az igényesebb termesztés technikai módszerek, eszkö­zök. eljárások ismeretének szükségességével. Idővel el­engedhetetlen lesz bizonyos feladatok ellátására a szak­munkás végzettség. Éppen ezért ezt az időt kellene le­rövidíteni, a jövőt egy kicsit előrébb hozni a mezőgazda­sági terméshozamok növelése és a termelési költségek csökkentése érdekében. Marsi Miháiyné, megyei oktatási felelős Oszi séta sági viszony kezdetével, vál­tozásával, megszűnésével és a tagság nyilvántartásával. A következő fejezet részletezi a tagságot érintő nyugdíjbizto­sítást, a nyugdíj egyes fajtá­it, az azokra való jogosultság előfeltételeit. Az igényléshez útmutatásul szolgái a könyv mellékletét képező iratmin­ta-gyűjtemény. Az iratminta­gyűjtemény a felsorolt pon­tok^ adandó válaszokkal, az előirt okmányok beszerzésére való felhívással biztosítja a tsz-tag jogának gyors érvé­nyesítését. A nyugdíjbiztosításon belül a szerzők foglalkoznak az üzemi baleset, illetve foglal­kozási betegség fogalmával, annak nyilvántartásba véte­lével és a balesetet szenve­dett tsz-tag jogosultságaival, mint pl. a kártalanítási se­géllyel, járadékkal, stb. A nyugdíjbiztosítás keretén be­lül a könyv megismerteti az olvasót a nyugdíjévek meg­szerzésének alapjaival és azok nyilvántartásaik for­máival. A másik fejezetben foglalkozik a könyv a beteg­ségbiztosítás kérdésével, ezen belül a beteg tsz-tag és csa­ládtagját megillető orvosi el­látással, kórházi ápolással, helyesen Ismerteti a mentők igénybevételével kapcsolatos eljárást, az útiköltség megté­rítését, stb. Külön fejezet foglalkozik az állami ellá­tással, amit az állam juttat a tsz-tagoknak, ilyen pl. az anyasági segély, a gyermek­gondozási segély, a családi pótlék és ezek igénylése. Foglalkozik a könyv a tsz szociális alapjának terhére igénybe vehető juttatások formájával. Érdekesen ismer­teti a könyv a betegségekkel kapcsolatos szolgáltatási for­mákat és még útmutatásul szolgál a betegellenőrzés kér­désében is. Továbbá foglal­kozik a könyv a családtagok balesetbiztosításával, de he­lyes útmutatásul szolgál a beteg tsz-tagok orvosi felül­vizsgálásához. amikor is a tag sem rokkant, sem jára­dékos, csak könnyebb mun­kára való alkalmasságának kérdését vitatja. Végül igen helyesen hív­ják fel a szerzők a figyelmet arra, hogy az év végi zár­számadáskor minden tag el­lenőrizze a nyugdíjosztályba történt besorolását, mert a társadalombiztosítási szolgál­tatások egyik alapja a nyug­díjosztály. di­csé­Somogyt Károlyne felvitele Hidegre fordult az idő. Az ásotthalmi óvodások azért szívesen sétáinak egyet a faluban, a tanulás, játék után jólesik a friss levegő Befejezésként ret és köszönet illeti e helyes kezdeményezésért a Terüle­ti Szövetség Elnökségét és a Szerkesztőket, akik igen rö­vid idő alatt a Szegedi Nyomda segítségével elkészí­tették a tsz-tagokat érintő szociális juttatásokkal foglal­kozó kézikönyvet. E könyv kiadásában is igen helyesen domborodott ki a Szövetség szerepe a tagok érdekvédel­me területén, amikor megfe­lelő szakkönyv közreadásá­val elősegíti a termelőszövet­kezetekben dolgozó tagok ügyeinek gyorsabb elintézé­sét és jogos igényeiknek ér­vényesítését. A nyomda munkáját dicséri a könyv végén elhelyezett iratminták elhelyezése és áttekinthető­sége, mert könnyen kezelhe­tő és egy-egy mellékletben íeitüntet<)tt kérdésre adott válasz a jogosultság alapját biztosítja. SZABÓ SÁNDOR, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents