Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

Konzervek fóliában A Szegedi Konzervgyár nagy gondot fordít termékei minőségére. Ennek érdekében szakadatlanul fejleszti termelő berendezéseit, új üzemrészeket épít, új gépeket vásárol. Tavaly mintegy 11 millió forint beruházással kezdődött meg a gyümölcsüzem bővítése; a munkát a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói, valamint a gyár szakemberei közösen végzik. A jó együttműködés eredményeképpen november elejére befejeződött az építkezés, a munkások hozzáláttak a festéshez. A tervek szerint e hónap második felében a gépek szerelése is megkezdődik. A konzervgyár hamarosan új gépeket is munkába állít. Jelentős összegért különleges automatát vásárolnak az NSZK-ból, amellyel Magyarországon eddig még nem használt technológiával csomagolják a konzerveket. Az új, „Aluseál" nevű automata óránként 3800 db kisebb súlyú konzerv elkészítésére alkalmas, emberi kéz érintése nélkül végzi a töltést, csomagolást. Újszerűsége az is, a hagyományos vaslemez vagy üveg helyett a gép alumínium fóliába tölti a terméket. Előreláthatólag húskészítményeket, májkrémet és különféle püréket csomagolnak majd fóliába. Ül, víz, villany, gáz A községfejlesztés gondjai Forráskúton Mostanában meg-megkárdezik Forráskúton: hol a gyógyszertár?... A falu területén ugyanis nem található, de még a közeli szomszédos községekben, Csólyospáloson és Zsombón sem. Néhány esztendővel ezelőtt a lakosság kérésére építeni akartak egyet, sőt a községfejlesztési alapot is megemelték, de mégsem lett belőle semmi. Így aztán messzire kell járni gyógyszerekért. — Sajátos helyzet alakult ki a faluban — mondja Nacsa János, a végrehajtó bizottság elnöke. — Ugyanis igen jó a gazdasági alap, egy jó hírű termelőszövetkezetben dolgozik a falu népe. Gyors a gazdasági felemelkedés, gyönyörű házak, új utcasorok épülnek, mégis az emberek igényét nem tudjuk kielégíteni. Nagyok a kommunális gondok, évente a kofánk 210 ezer forint. Ez vajmi kevés. Támogatásra nem számíthatunk, úgyis mondhatnánk, évek óta egy fillért sem kapunk, mert nem vagyunk kiemelt község. Egyik égető gond jelenleg Forráskúton az egészságház dolgának rendezése. Ugyanis egy öreg magánházban, özv. Bálint Jánosnéében tartják a rendelést, de nem felel meg már az igényeknek és a követelményeknek. A 80 esztendős özvegyasszony fel is mondott, de jelenleg nem tudják rendezni ezt a problémát. Mert ha kisajátítják is az épületet, akkor sem érnek el vele semmit. — Évről évre sokat teszünk a faluért, szépül is, és dicsekedhetünk eredményekkel, hiszen a pálosszéli iskolánál ég már a villany, három külterületi iskolánkba bekötötték a telefont, gázcseretelepet létesítettünk és sokat tettünk a korszerű vízhálózatért is. De sok olyan dolog bosszant bennünket, amit könnyen elkerülhetnénk. Ilyen például: a szövetkezet elhatározta, hogy az üllési gázt áthozza a faluba, illetve a szövetkezeti majorba. Jó dolog, nagy szükség lesz rá, a mezőgazdaságban hasznosítani a föld kincsét, tervek szerint 100 vagonos hűtőház, üvegház épül majd, egyszóval aranybánya lesz. De ebből mit kap a község? A lakók, a házak? Egyelőre úgy tetszik: semmit. Pedig csak két kilométerrel kellene meghosszabbítani a vezetéket, hogy a falu lakossága is érezze a gáz előnyeit. A szövetkezet azt kérdezi: mit ad a tanács? S itt akadunk el. Nincsen pénzünk. Hiába a társadalmi munka, mindent azzal sem tudunk megoldani. Bosszantó az is, hogy egyegy „muszáj munkáért" jó summa pénzt elkérnek a falusi tanácsoktól. Forráskúton történt ez is. A község rendezési tervét készítették el. Két évig ültek rajta. Nem valami eget rengető munka, hiszen a régi térkép alapján háromszori kiegészítő kérdezgetéssel elkészült a „fantázia-terv". Ezt úgy nevezik, A garázdaságtól a valótlan adatig Érvényben az új szabálysértési kódex - Az űj szabálysértési kódex — mint ismeretes — október 1-én lépett életbe. Ennek alapján bírálják el most már az olyan cselekményeket, amelyek nem tartoznak a bűntetti kategóriába. JÖSOK, KARTYAVETŐK Az új szabálysértési kódex a tekintetben is rendet teremt, hogy a különféle esetek elbírálásában. megjelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságot is, amely intézkedik. Az illetékes városi és községi tanácsok hatáskörébe tartozik elbírálni és bírságot kiszabni, ha valaki kóbor oltat ja kutyáját, az utcán szájkosár és póráz nélkül futtatja, ha más állatokat az utcára csapva legeltet Ezekért ezer forint bírságot is kiszabhatnak. Háromezer forint bírsággal sújhatják viszont az alkalmi jósokat, kártyavetőket. akik ellenszolgáltatás fejében szédítik meg a hiszékenyeket FIZESSENEK A CSENDHÁBORÍTÓK A rendőrség is az új szabálysértési kódex szerint intézkedik a különféle szabálysértések elkövetőivel szemben. Az újabb ellenőrzések kapcsán arra is kiterjedt most már a figyelem, hogy mennyire tiszták, megfelelnek-e a követelményeknek a vendéglők helyiségei, cukrászdák, élelmiszerüzletek. Az utóbbi időben meglehetősen sok vendéglő piszkos, elhanyagolt, nem beszélve egyes üzletek mellékhelyiségeiről. Fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálni is nagyon zsebbefágó dolog. Háromezer forintig terjedő bírsággal sújthatják az elkövetőket, ugyanígy a lerészegítőt, a csendháborítót. Nemcsak éjjel, nappal is el lehet köpetni csendháborítást olyan hangos munkával, amely íavarja egy soklakójú ház, háztömb lakóinak nyugalmát, például valaki vashordót kalapál bérház udvarán. ÁLLATKÍNZÓK A közerkölcs megsértését jelenti a nyilvános káromkodás, a feltűnően durva beszéd, s ezer forintig terjedő bírsággal jár. Ugyanennyit szabhatnak ki az állatok durva bántalmazóira, azokra, akik túl sok terhet rakva a kocsira, ütik-verik az igavonó jószágot, amely pedig kenyérkeresőjük. Magánszemélyek nem kaphatnak engedélyt légpuska használatára. Akiknek viszont birtokukban van ilyen lőfegyver, azok engedély nélkül is megtarthatják, de csak lakott területen kívül használhatják. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés megsértése 3 ezer forintig emelhető pénzbírságot vonhat maga után. AZ ITTAS VEZETÉS ÁRA Változatlanul ugyanekkora bírságot kaphatnak, akik durván megsértik a közlekedési szabályokat. Például azok, akik olyan gépjárművel közlekednek, amelyeknek rossz a kormánya, fékberendezése; durván megszegik a jobb oldali közlekedés rendjét, a kötelező elsőbbségadást, ha a sebességet jelentős mértékben túllépik lakott területen; ugyanott fényszóróval közlekednek, ittasan vezetnek, vagy balesetet okozva ^ helyszínt elhagyják. Általában a közúti közlekedéssel kapcsolatos többi kisebbfokú szabálysértés abba a kategóriába tartozik, amelynek elkövetőit ezer forintig terjedő pénzbírságban részesíthetik. „ VESZÉLYES FENYEGETÉS Ötezer forint bírsággal sújthatják az új szabálysértési kódex szerint a közveszélyes munkakerülőt, az üzletszerű kéjelgőt, a garázdaság szabálysértést elkövetőt, a verekedőt, a veszélyes fenyegetőt, a kényszerelvonó kezelés alóli kibúvót. Nem fizetés esetén a pénzbírságot átváltoztathatják elzárásra. Új vonás a verekedés, a veszélyes fenyegetés, és a kényszerelvonó kezelés alóli kibúvás abban a tekintetben, hogy a bírság maximuma az eddigi 500 forint helyett most már 3 ezer forintig terjedhet Drágább lett a botrányokozó részegség szabálysértése is, 3 ezer forintig emelhető. A tanácsok hatáskörébe tartozik elbírálásra és bírságolásra a tulajdon elleni szabálysértés, a lopás, sikkasztás, csalás, jogtalan elsajátítás, szándékos rongálás, hűtlen kezelés 500 forinton aluli értékben, de csak akkor és annyiban, ha nincsenek más minősítő körülmények, például a viszszaesés stb. Az ilyen tulajdon elleni szabálysértésekért a kiszabható legmagasabb bírság 5 ezer forinüg emelkedhet. KI- ÉS BEJELENTÉS A szabálysértések kategóriájában új vonás az útlevélkéréssel kapcsolatos valótlan adatok bemondása, a tartózkodási időn túli viszszatérés külföldről, s ezek ezer forintig terjedő bírságot vonhatnak maguk után. Háromezer forintról ezerre csökkent a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettség, a ki- és bejelentés elmulasztásának szabálysértése, ugyanígy hatósági közeg kérésére a személyi igazolvány átadásának megtagadása. A közegészségügyi szabálysértések is jelentős, 3 ezer forintig terjedő bírságot vonhatnak maguk után. L V. egyszerűsített rendezési terv. Most meg se merik mutatni a tanácsülésen, mert ha megkérdik, hogy mibe került, igen nágy lesz a felháborodás. A CSOMITERV 75 ezer forintot kért ezért a munkáért. A kis bevétellel rendelkező tanács kasszájából ez igen-igen nagy summát jelent. — Mit csinálhattunk volna? Akinek nincsen meg az egyszerűsített rendezési terve, az nem kap semmiféle támogatást. Hát itt van, meglett. Igaz, azóta se kaptunk semmiféle támogatást. A tanácselnök, a tanácstitkárnő sorolja az ilyen közgondokat. Mert, hogy az is szép kis pénzt elvitt, hogy a járási úttörőtábor, az SZTK fenntartásához hozzájárultak, becsületből, szívesen is tették. De ezzel csak az önmaga helyzetét nehezítette a községi tanács. Tipikus és azonos problémák jelentkeznek ma a falvakban. Vízhálózat, úthálózat, gáz, a telekkisajátítás hosszadalmassága. Bármerre járunk, erről hallunk legtöbbet. Meg aztán a gazdasági alappal nem rendelkező tanácsok a termelőszövetkezetekre szorulnak. S nem mindegyik ad. — Nálunk — mondja Nacsa elvtárs — jó a viszony a közös gazdasággal. Sok esetben gavallér is a szövetkezet. De mindent ő se fedezhet... A falu gondjai csak közös erővel oldhatók meg. Mindjárt a gyógyszertár problémája is. Ha az érintett három falu összefog, esetleg a Gyógyszertári Központ, vagy a járási tanács is hozzájárul anyagilag, akkor megépíthető. S lényegében a közös öszszefogás, együttműködés az, amire alapozni lehet a község csinosítása, szépítése érdekében. Sz. Lukács Imre és p Román küldöttség hazánkban Szurdi István belkereskedelmi miniszter meghívására Ion Patan román belkereskedelmi miniszter vezetésével kedden román kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba. Fogadásukra a Nyugatipályaudvaron megjelent Szurdi István és Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a minisztérium több vezető munkatársa. A

z emberek leggyakrabban így üdvözlik egymást — „hogy vagy, mi újság?" A kérdésben ott rejlik korunk emberének ismeretigénye, hírigénye. Hallani, tudni akarják a gyorsan változó, fejlődő világ, az ország, a város, a falu, a munkahely, vagy éppen az emberi életek új eseményeit. Ez a felfokozódott érdeklődés természetes társadalmi jelenség. Minél érdeklődőbb valaki, annál többféle lapot olvas. És ez így van jól. Ebből következik, hogy az érdeklődő emberek nem elégszenek meg bármilyen tájékoztatással — igénylik a gyors, pontos, sok forrásra támaszkodó és főleg az érdekes, színvonalas hírszolgáltatást. Ha egy lap közkedvelt, tömegérdeklődésre számottartó akar lenni, akkor számol ezekkel a reális igényekkel. Egy népszerű lapnak szinte minden ismeretanyagot nyújtania kell: tájékoztatást a tudományról, a társadalmi életről, a közgazdaságról, a politikáról, a kultúráról, sportról és így tovább. E sokféle érdeklődést hivatottak kielégíteni munkájukkal a lapok munkatársai, tudósítói. Megkérdeztünk különböző foglalkozású embereket: mikor jó egy lap? Akkor, ha az érdeklődésem kielégíti — hangzott az általános válasz. Az újságok tehát egy fejlődő és széles körű társadalmi igényt elégítenek ki nap, mint nap. Ezért veszik meg, ezért járatják az emberek. Ezen az általános társadalmi igényen kívül mozgalmi, politikai érdeklődést is szolgálnak a lapok. A sajtó a párt. és a kormány politikáját, az -építő, a nevelő munka napirenden levő feladatait is segít megvalósítani. Éppen ezért a korszerű, a követelményekkel haladni akaró pártmunka elképzelhetetlen a sajtó felhasználása és segítsége nélkül. Ez vonatkozik a pártszervek irányító tevékenységére éppen úgy, mint a párt-alapszervezetek és a tömegszervezetek napi munkájára. Miért van ez így? Azért, mert a mozgalmi élet mind szigorúbb igénye, hogy a párttevékenyság vegye figyelembe a gyorsan változó eseményeket, adjon vál-aszt az embereket érdeklő, 'nemegyszer izgató kérdéseikre. A felgyorsult társadalmi életritmus nagy és kis jelenségeit éppen a sajtó rögzíti, közvetíti a mozgalmi, a politikai életben tevékenykedők számára a legértékesebben. Igaz, hogy a rádió, a televízió — e tömegkommunikációs eszközök — gyorsabban tájékoztatnak egyes hírekről, a sajtó viszont leírva, tehát maradandóbban. Gyakran panaszkodnak mozgalmi emberek, hogy nincs megfelelő áttekintésük a nemzetközi életről és az ország eseményeiről. Ebben kétségtelenül van bizonyos igazság, mert időnként a központi tájékoztatások valóban késéssel érkeznek. Olyan helyzet azonban aligha lesz. hogy a központi párt- és állami szervek minden kérdésről és főle'g gyakran tájékoztathassák a párt-alapszervezeteket, a pártmunkásokat és a közvéleményt. Kellő informáltság nélkül viszont egyre kevésbé lehet sikeresen dolgozni a mozgalomban. Előfordul, hogy valamilyen okból nem olvassa el az ember a reggeli lapokat és zavarba jön arra a kérdésre — „olvstad, mit szólsz hozzá ?" Nem szabad az inforációra várni, meg lehet azt szerezni önszorgalommal is. Honnét lehet a napi, mozgalmi munkához elengedhetetlenül szükséges tájékozottsághoz jutni? Mindenekelőtt a napi sajtó tanulmányozásával. Meg lehet fogalmazni azt a követelményt, hogy az országos és a helyi lapok híranyagának állandó és folyamatos ismerete nélkül nem lehet színvonalas mozgalmi, politikai és agitációs munkát végezni. A legfontosabb lapok cikkeinek ismerete ma már elemi követelmény a pártaktivisták számára. Nem nélkülözhetik ezt az állami és gazdasági életben dolgozók sem. Aki igényt tart árra, hogy képviselje a párt, a kormány politikáját, azzal szemben elsődleges követelmény, hogy ismerje is azt. Ennek napi forrása a sajtó. Megáll az ember az újságpavilon előtt és a lapok, folyóiratok tömegét látja. Önkéntelenül is felmerül — mit óvassunk? Mindenekelőtt kétféle lapot célszerű a mozgalmi élet aktivistáinak olvasni. Egyrészt a központi, másrészt a helyi lapot. A központi lapok gazdagon, több hírszolgálatra támaszkodva tudósítanak a nagyvilágról és az ország életéről. Ezért nélkülözhetetlenek számunkra. Egyoldalú lenne azonban tájékozottságunk, ha csak a világ és az ország változásait ismernénk és szűkebb hazánk, a megye, a város jelenségeit pedig nem. Ehhez nyújtanak naponta színes, változatos ismeretanyagot helyi lapjaink. Vegyünk kezünkbe néhány újságot és lapozgassuk végig őket. Ha csak az egyes cikkek címeit olvassuk, úgy tűnik, hogy a rádió és a televízió előtt ülünk. Ha azonban végig is olvassuk a cikkeket — nos, ez a sajtó. Ebben van a sajtó előnye bármely más hírforrással szemben, továbbá, hogy az egyes cikkekhez vissza is lehet térni. N

agy gondunk mindennap, hogy mit olvassunk el a többféle sajtótermékből, hiszen minden cikk áttanulmányozására nincs idő. Itt két lehetőség kínálkozik. Egyrészt olvassuk el az általános informáltságunkhoz és érdeklődésünkhöz szükséges írásokat, másrészt azokat a cikkeket, tanulmányokat, amelyek munkánkhoz nélkülözhetetlenek. Ilyen racionális olvasással lesz a sajtó az emberi tájékozottság és a mozgalmi munka segítője. ÁGOSTON JÖZSEF Kifizették a főnyereményt Tiz boldog ember vette át tegnap este Szegetlen, a Szabadság filmszínházban a lottó 43. játékhetének 3 találatos főnyereményét. az 1 millió 698 ezer 99fi forintot. A kollektíva tagjai az orv os tudomány i egyetem dolgozói: Tápai László. Almási Almos klinikai portások. Horváth István. Szikora János és Hudák János hivatalsegédek, Exterde Tiborné röntgen asszisztens, Táncos János mozgóárus, Szűcs Mártonné nyugdíjas, Apatóczki Lajos klinikai fodrász — és a csoport egyetlen „külső tagja" Kolozsj Géza aki beteglátogatóba ment a klinikára és egy „kiugrott" lottózó helyett került a szerencsés tíz közé. Képünkön a boldog nyertesek a százforintos kötegekkel. SZERDA, 1968. NOVEMBER 13. Somogyi Károlyné felvétele ŰÉL-MAGYARORS/AG 3