Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DÉL-MAGYARORSZÁG A M A G Y A R SZOCIÁLIS TA MUNKÁS PÁRT LAPJA 58. évfolyam, 265. szám Ára: 70 fillér Kedd, 1968. november 12. a Szeged vonzása környező falvakban A legutóbbi statisztikai jelentés részletesen foglalkozik a népesség alakulásával Szegeden és Csongrád megyében. Kitűnik a számokból, hogy Csongrád megye népességét tekintve a közepes nagyságú, magas népsűrűségű megyék közé tartozik. Lakóinak száma 1968 elején 441 ezer volt, az ország lakosságának 4,3 százaléka. Az elmúlt húsz évben a népesség számának alakulásában növekvő és csökkenő periódusok váltogatták egymást. Az 1949-től 1962-ig tartó csökkenő alapirányzatú időszakot 1954 és 1957 között megszakította az úgynevezett demográfiai hullám, majd 1963tól ismét növekszik a népesség száma. Csongrád megye népessége 1968 év kezdetén 7 ezerrel haladta meg az 1960. évit. A természetes szaporodás csak a növekedés egyharmadának volt forrása. A megye természetes szaporodása a születések száménak a demográfiai hullámot követő, 1957-től kezdődő visszaesése következtében igen alacsony. Míg 1950—1957 között a megye természetes szaporodása megközelítette a 21 ezer főt, addig egy évtizeddel később azonos időszak alatt nem érte el a 3 ezer főt sem. A természetes szaporodás mértéke pedig az országos átlagnak alig egyötöde. Mi ar magyarázat? Az országos átlagnál alacsonyabb születésgyakoriságra és magasabb halálozásra a megyének az átlagostól eltérő demográfiai és gazdasági sajátosságai vannak hatással. Magas Csongrád megyében a különböző okok folytán kisebb -termékenységű népességcsoportok aránya, így valamenynyi megye közül itt a legmagasabb a városi népesség aránya, s a legmagasabb a nők foglalkoztatottsága is. A szülőképes korú nők aránya viszont 10 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Az alacsony természetes szaporodás miatt a megye népesedését 1960—1968 között elsősorban a lakosság vándorlásának iránya és intenzitása határozta meg. A megyébe a bevándorlás mértéke 8 év alatt alig változott, a gazdasági fejlődés, az ipartelepítések, a megnövekedett munkaerő-kereslet hatására viszont az elköltözések száma fokozatosan mérséklődött. Az ellentétes irányú vándorlások egyenlegeként 1960ban a népesség száma még több mint 2 ezerrel csökkent, 1962-ben a megye vándorlási mérlege már pozitívvá vált, 1967-ben pedig a lakóhelyváltozásokból származó népességnövekedés meghaladta a 2 és fél ezret. A vándorlási folyamat településenként eltérő. Az igen erős urbanizációs folyamat hatására az elmúlt 3 évben a községek vándorlási vesztesége 16 ezer fő. Szeged bevándorlási többlete pedig 22 ezer fő volt. A járási jogú városok vándorlási egyenlege 1965-ig veszteséges volt, az utóbbi két évben viszont a jelentősebb beruházások eredményeként meggyorsult gazdasági fejlődés hatására a beköltözők száma már meghaladta az elköltözőkét. Csongrád megyében a városiasodási folyamat előrehaladottabb állapotban van, mint az országos átlag, itt a lakosságnak csak 42 százaléka él falvakban, míg az országos arány 55 százalék. A lakóhely-változtatások, valamint g területileg eltérő természetes szaporodás következtében jelentősen módosult a népesség megyén belüli elhelyezkedése. Az elmúlt nyolc évben a községek népessége jelentős mértékben csökkent, a járási jogú városoké alig változott, míg Szeged népessége országosan is kimagasló mértékben nőtt. A községek népességvesztesége a makói és a szentesi járásban az 1960. évi népességük 10—12 százalékát, a szegedi járásban a korábbi népességnek mindössze 3 százaElutazott hazánkból Paul Niculescu-Mizil Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett Magyarországon Paul Niculescu-Mizil, a Román Kommunista Párt KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára. A látogatás során Paul Niculescu-Mizil találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP KB titkárával, akivel a két pártot kölcsönösen érdeklő ideológiai, kulturális és tudományos-politikai problémákat, valamint a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kulturális és tudományos kapcsolatai fejlesztésének kérdéseit vitatta meg. Paul Niculescu-Mizil elutazott hazánkból. A román államférfi hétfőn reggel érkezett vissza Bukarestbe. Uiésl tartott az MSZBT elnöksége Az MSZBT országos elnöksége hétfőn a Barátság Házában ülést tartott, amelyen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Miháiyfi Ernő elnöki megnyitójában bejelentette, bogy Kristóf István. a társaság főtitkára egészségi állapota miatt nyugdíjazását kérte. Az elnökség a nyugalomba vonuló főtitkárnak elismerését nyilvánította a nyolc éven át kifejtett odaadó munkájáért és a társaság aranykoszorús plakettjével tüntette ki. Ezután Kiss László, az MSZBT titkára számolt be a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. A továbbiakban ismertette az MSZBT és a Szovjet— Magyar Baráti társaság jövő évi egyezményének tervezetét, amelyet előreláthatóan januárban írnak m•;«-'' alá. (MTTÍ lékát tette ki. Nyolc év alatt a szegedi járásban 77, a másik két járásban 94 elköltöző jutott ezer lakosra. A szegedi járás kisebb népességvesztesége egyrészt Szeged vonzásával függ öszsze — ugyanis a Szegedre beköltözni szándékozók jelentős hányada a környező községekben telepedett le és így e községék népessége 1960 óta több mint 10 százalékkal nőtt, másrészt hatással van rá a járásban a munkaerőigényes és általában jól jövedelmező mezőgazdasági termelés is. A községek lakóinak elvándorlása több gazdasági, illetve földrajzi tényezővel mutat kapcsolatot. A népességveszteség azokban a községekben volt a legnagyobb mérvű, ahol magas a tanyai lakosok aránya. A falusi lakosságnak a városokba, a városok közelébe irányuló törekvését mutatja, hogy a városoktól távolabb fekvő községek lakossága a közelebb fekvőkénél nagyobb mértékben csökkent. A kisebb lélekszámú községek népességvesztesége az átlagosnál nagyobb mértékű. Ugyancsak az átlagosnál nagyobb a kifejezetten mezőgazdasági jellegű községek népességének a csökkenése. A járási jogú városok mezőgazdasági jellegének, az iparosodás alacsony fokának hatása mutatkozott meg abban, hogy ezen városok népessége nyolc év alatt alig változott, ugyanakkor az országban a hasonló jogállásúnké 9 százalékkal emelkedett. Az elmúlt években folyó iparatelepítés hatására Hódmezővásárhely és Szentes lakóinak száma két év óta már emelkedő tendenciát mutat, de Csongrád és különösen Makó népessége továbbra is csökkenő. Makó a természetes fogyás és a stagnáló gazdasági fejlődést követő nagyarányú elvándorlás következtében 8 év alatt a népességének közel 5 százalékát vesztette el. Hazánkba látogat U. A. Groeniko Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. (MTI) Felbocsátották a Szonda—6 űrállomást Tudományos kuta ásókat végez a Hold körüli térségben Az űrkutatási programnak Hold körüli térségben, tomegfelelően vasárnap, no- vábbá új rendszereket és bevember 10-én a Szovjetunió- rendezéseket kipróbálnia ban a Hold irányába felbo- automata űrállomások szácsátották a Szonda—6 elnevezésű automata űrállomást. A Szonda—6-ot közbenső szputnyikról juttatták megadott pályára. A mérések adatai szerint a Szonda—6 útvonala megközlíti a számítások alapján tervezett pálya útvonalát. A kísérlet célja: tudományos kutatásokat végezni a Hold felé vezető pályán és a mara. A Szonda—6-tál állandó a rádiókapcsolat. A telemetrikai mérések adatai szerint az űrállomás valamennyi műszere és berendezése normálisan működik. A földi koordinációs és számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (MTI) Heg nyílt a vezetőképző központ első tanfolyama Nyers Rezső az új mechanizmus tapasztalatairól és a vezetők feladatairól Veres József munkaügyi miniszter, a vezetőképzés koordinációs bizottságának elnöke hétfőn megnyitotta az országos vezetőképző központ első tanfolyamát, ami egyben az intézet munkájának hivatalos megkezdését is jelenti. A három-négyhathetes tanfolyamokon gazdasági vezetők és helyetteseik vesznek részt. A megnyitón részt vett és hanem mindenekelőtt az export és import arányát javítsuk, mert ez teszi lehetővé nemzeti jövedelmünk gyorsabb ütemű növelését. Fontos feladat, erőteljesen tovább javítsuk népgazdaságunk versenyképességét a világpiacon. Másik fontos teendő a beruházások hatékonyságának javítása. Mindezt úgy kell elérnünk, hogy a fogyasztói piac. a felszólalt Nyers Rezső, az fogyasztók helyzete tovább MSZMP Politikai Bizottsá- javuljon. gának tagja, a KB titkára is, Az ország pénzügyi egyenaki a Központi Bizottság súlyának kérdését elemezve nevében üdvözölte a tanfo- elmondotta, hogy a belső állvam igazgatóságát, előadóit és hallgatóit. Az új mechanizmus tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy az átállás sikeres volt. A termelés nagyjából a tervezett ütemben nőtt, a fogyasztás valamivel nagyobb a tervezettnél, a külkereskedelmi mérleg javításában pedig biztató kezdeti tendenciák vannak. Megindult az a folyamat, hogy külkereskedelmünkben ne egyszerűen a mennyiséget tekintsük, lamháztartás egyensúlya rövid távon devizális egyensúly pedig középtávon valósítható meg. E kérdéshez szorosan kapcsolódik a vállalatok gazdálkodása. Nyers Rezső utalt arra; a vállalatok egyik fontos teendője, hogy tartalékaikat még gyorsabban tárják fel. A közgazdasági ösztönzés eszközeit a kormányzat az új mechanizmus indulásakor oly módon alkalmazta, hogy nagyobb megrázkódtatások ne érjék a vállalatokat. MTI foto — Kovács Sándor felvétele AIiAPOZZÁK A TIMFÖLDGYÁRAT. Megkezdték az Ajkán épülő új tiniföldgyár alapozási munkálatait. Évi 240 ezer tonna kapacitással ez lesz az ország legnagyobb ilyen létesítménye. A 2 milliárd forintba kerülő új gyárban, a tervek szerint, 1972 közepén indul meg a termelés Érmeik tulajdonitható, hogy Magyarországon jelenleg lényegében nincs veszteséges vállalat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenütt a lehető legjobban gazdálkodnak, hanem azt, hogy viszonylag bőségesen rendelkezésükre álltak és állnak tartalékok. Az állam pénzügyi eszközökkel ösztönözni fogja, a vállalatokat, hogy merészebb terveket dolgozzanak ki, s ínég jobban gazdálkodjanak. Az új gazdasági mechanizmus- továbbfejlesztéséhez hozzátartozik a központi, állami tervezés fejlesztése, hogy az állam jobban felmérhesse a lehetséges alternatívákat, s emellett fontos a piac szerepének további növelése is. Szükségessé válik a forgalmi adórendszer további egyszerűsítése, a vállalatok pénzügyi támogatásának reálisabb alapokra helyezése, a vállalatok belső mechanizmusának kritikai vizsgálata. Nyers Rezső ezután a vállalatok egyszemélyi vezetésének jelentőségét hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ez a vezetés akkor lehet hatékony, ha a demokratikus társadalmi ellenőrzés is érvényesül. Mint mondotta, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket kivéve elvetjük az önigazgatási módszer gondolatát! a demokratikus társadalmi ellenőrzést azonban nem nélkülözhetjük. Az üzemi demokráciát tehát bővíteni keli. A legnagyobb, legfontosabb feladatok közé tartozik minden szinten — mondotta végül — a vezetők jobb kiválasztása. Igen fontos, hogy a vezetők jól képzettek legyenek, változatlanul alapvető követelmény a szocializmussal való elkötelezettség, s elengedhetetlen, hogy a vezető valóban rendelkezzék vezetési készséggel. Jól vezetni nemcsak jószándék kérdése. A megnyitó után megkezdődött az országos vezetőképző központ első tanfolyamának munkája.