Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

Jubileumi ünnepségek, kitüntetések fflumká&őrök kitüntetése A munkásőrség országos parancsnoksága — a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 51. évfordulója alkal­mából — kedden délután ünnepséget rendezett az Épí­tők Rózsa Ferenc művelődési házában. Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a munkásőrség országos parancsnoka kitüntetéseket nyújtott át munkásőr-pa­rancsnokoknak és munkás­őröknek. A rendőr" főkapitány" ságon Tegnap délután Szegeden, a Csongrád megyei rendőr­főkapitányság művelődési termében közösen rende­zett emlékünnepséget a Csongrád megyei rendőr-fő­kapitányság, a Szeged vá­rosi és járási rendőrkapi­tányság és a Csongrád me­gyei Tűzrendészen Parancs­nokság. Ezen, részt vettek Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Halász Miklós, az MSZMP megyei pártbi­zottságának munkatársa, a magyar fegyveres testüle­tek és az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulat képviselői. Dr. Oskó Lajos alezredes, az MSZMP Csongrád me­gyei BM-szervek pártbizott­ságának titkára megnyitó szavai után dr. Kovács La­jos alezredes, a Szeged vá­rosi és járási rendőrkapi­tányság vezetője tartott ün­nepi beszédet. Az ünnepség második részében dr. Kele­men Miklós ezredes, a Csongrád megyei rendőr-fő­kapitányság vezetője kitün­tetéseket, 20., 15. és 10. évi eredményes helytállásért szolgálati érdemérmeket, és pénzjutalmakat nyújtott át, A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatában részesült Drávucz Mihály őrnagy, a hódmezővásárhelyi rendőrkapitányság vezetője, dr. Farkas József őr­nagy, a Szeged váró® és járási rendőrkapitányság he­lyettes vezetője és Rákácz János őrnagy. E kitüntetés ezüst fokozatát kapta Föl­des Gyula és Sebestyén Fe­renc százados, Kovács Im­re főhadnagy és Giliga György alhadnagy. A kitün­tetés bronz fokozatát kapta dr. Kovács László százados, Burai Vilmos hadnagy, Ja­kab Ferenc és Molnár Sán­dor főtörzsőrmester. A Közbiztonsági érem arany fokozatában részesült Horváth István hadnagy, Bereczki József, Szabó Ist­ván és Szerencsés József törzsőrmester, Vörös Mi­hályné főtiszt. Ezüst fokoza­tát kapta e kitüntetésnek Búdi András és Márki András hadnagy, Kérdő Já­nos főtörzsőrmester. Bronz fokozatot kapott dr. Kántor Géza hadnagy, Juhász Imre és Simon István főtörzsőr­mester, Mészáros Imre őrmester és Bojtár Sándor szakaszvezető. A Csongrád megyei tűz­rendészen parancsnokság al­egységei állományából a Haza szolgálatáért érdem­erem arany fokozatában ré­szesült Balogh Péter tűz­oltó őrnagy és Pálfi István főtörzsőrmester. Ezüst foko­zatot kapott Kubicsek László százados, bronz fo­kozatot pedig Pigniczki Fe­renc őrnagy és Huszta Fe­renc főtörzsőrmester. A Tűzrendészen érem arany fokozatát kapta Ba­lázs István százados, Ko­vács Balázs és Illés István főtörzsőrmester. E kitünte­tés ezüst, fokozatában ré­szesült Kovács Zoltán had­nagy és Égető Imre őrmes­ter. Bronz fokozatot kapott Fejes János őrmester és "iá Károly főtörzsőrmester. Gyűiés a szövőgyárban Somogyi Károlyné felvétele A vietnami vendégek átveszik a gyáriak ajándékát Tegnap délután Újszege­den, a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat kultúrtermé­ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szellemé­ben és a vietnami néppel va­ló szolidaritás jegyében munkásgyűlést tartottak. A bensőséges ünnepségen meg­jelent Le Huu Van, a DNFF budapesti állandó képvisele­tének ideiglenes vezetője, Nguyen Van Phuc, a VDK nagykövetségének titkára, Deák Béla, az MSZMP Sze­ged városi vb tagja, a párt­bizottság osztályvezetője és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára. Marosi János igazgató-fő­könyvelő méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóját, s utalt a vietnami nép hősies harcára, erőfeszítéseire. Juhász Jó­zsef, az SZMT vezető titkára beszédében méltatta a gyár munkásainak felajánlását, ugyanis két hónappal ezelőtt 10 ezer méter ponyva elké­szítését vállalták társadalmi munkában. Le Huu Van, a DNFF és a VDK nevében mondott kö­szönetet a szegedi dolgozók­nak a testvéri támogatásért, a szolidaritásért. „A mi har­cunk még nehéz lesz, de erőt ad az, hogy együtt vagyunk bánatban és örömben a szo­cialista tábor népeivel." Szappanos Lajosné, Kovács Veronka és Frank Magdolna adták át a vietnami elvtár­saknak — jelképesen — a textilipari dolgozók külde­ményét. A kedves vendégek a DNFF zászlaját adták em­lékül. Ezt követően Frányó József igazgató és Marosi János Ki­váló Dolgozó jelvényeket, ok­leveleket, jubileumi jutalma­kat, ajándéktárgyakat és pénzjutalmakat adott át a gyár dolgozóinak. Megem­iékezés a városi tanács­házán A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója alkalmából tegnap, kedden délután közös ünnepséget rendezett a Szeged megyei jo­gú városi tanács és a Csong­rád megyei tanács hivatali vezetése, pártvezetősége, és szakszervezeti bizottsága a városi tanács dísztermében­Az ünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, és Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke is. Dr. Biczó Györgynek, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnökének megnyi­tó szavai után rövid műsor következett, majd dr. Perjést László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. JJ f * ~7 ezer méter Szaporodnak az olaj- és gázkutak Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemegysége ismét jelentős eredményeket ért el: az elmúlt tíz hónap alatt hozzávetőleg annyi fú­rási munkát végzett el, mint tavaly egész esztendőben. A termelési adatok összegzése után kiderült, hogy eddig összesen 56 kutat mélyítettek, 62-őt pedig kivizsgáltak, s átadtak az olajtermelő vál­lalatnak. Amint Hingl Jó­zsef. a szegedi üzemegység vezetője elmondotta, a kuta­tások jó eredménnyel zárul­tak; a 62 fúrásból 55-ben olajat, 6-ban gázt találtak, mindössze egy megfigyelő kutat képeztek ki. Az arány kitűnő, s ez azt is bizonyít­ja, hogy az üzem geológusai, olajmérnökei és dolgozói nagy hozzáértéssel tettek ele­get a feladatoknak. Az al­győi szénhidrogén mezőn megfelelően körülhatárolták a lelőhelyeket, így a kutató­pontokat biztonságosan je­lölhették ki. A szegedi kőolajfúrási üzemegység 19 berendezése összesen 151 ezer 283 méter­nyi fúrási munkát végzett október végéig mintegy 7 és félezer méterrel többet az előirányzottnál. A túlteljesí­tés négy új kúttal ér fel. Ugyancsak szép eredmény született a rétegvizsgálatok ­ban: összesen 38-cal többet végeztek el a tervezettnél. Hingl József közölte, hogy az idén tulajdonképpen hat esztendő áldozatos munkáját koronázta a jó eredmény. Si­került konszolidálni az üzem munkáját; jelentősen javul­tak a munkakörülményei-:., megszilárdult a technológiai fegyelem, kialakult az üzem törzsgárdája. Mindez lehető­vé teszi, hogy lényegében ugyanolyan technikai fölté­telekkel az idén előrelátható­lag 170 ezer méternyi fúrás' munkát végeznek majd el, és az év hátralevő hónap­jaiban újabb tíz kutat, ad­janak át a termelő vállalat­nak. Az üzem termelő berendé­zéseivel együtt számottevően javultak szociális feltételei is. Felépült a 600 személyes munkásszállás, valamint a művelődési ház. Az olajbá­nyászok egészségére most már üzemorvos vigyáz, gon­doskodtak megfelelő szórako­zási lehetőségről is: sportpá­lya épült, televízió, rádió, könyvtár működik a bá­nyásztelepen. Az egész alföldi kőolajfú­rási vállalat jó munkája se­gített abban, bogs az idén — elsők között az OKGT munkahelyein — bevezethet­ték a rövidített munkaidőt, s így ma már a kutatóberen­dezéseknél 42 óra, a kiegészí­tő üzemegységeknél 44 óra a munkaidő. A megváltozott, szociális helyzet, a jobb kö­rülmények hatására észreve­hetően csökkent a munka­erővándorlás, s az Alföldi Kőolaj fúrási Üzem szegedi üzemegységénél a dolgozók létszáma ma már meghaladja az ezret M. I. KtsZ"Ok díszünnepsége A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 51., vala­mint a kisipari szövetkezetek fennállásának 20. évforduló­ja alkalmából a Csongrád megyei KISZÖV tegnap este ünnepséget rendezett a Móra Ferenc művelődési otthon­ban. Az ünnepségen többek között megjelent Ladányi Benedek, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának tagja, a Csongrád megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője is. Az egybegyűlt szövetkeze­ti tagok előtt Horváth Sán­dor, a KISZÖV elnöke mél­tatta az évfordulók jelentősé­gét, a szövetkezeti mozgalom eredményeit, majd a Szövet­kezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Hal­mi Imrének, a szegedi Nívó Ktsz, Bereczki Pálnak, a hódmezővásárhelyi Cipész Ktsz elnökeinek; nyolcan Ki­váló Dolgozó kitüntetést kap­tak. Az ünnepség résztvevői tisztelettel adóztak a harcoló vietnami nép erőfeszítései­nek, újabb győzelmükhöz — a bombázások beszüntetésé­nek kivívásáért — táviratban gratuláltak a VDK budapesti nagykövetségének. A díszün­nepség második részében a Szeged Városi Szövetkezeti Bizottság énekkara és iro­dalmi színpada adott műsort. lassú ügyintézés, sok hiba Az építési szakigazgatás hatósági munkája A főiskcián A vasutasok művelődési otthonában rendezte meg no­vember 7-re emlékező ün­nepségét tegnap, délután a Szegedi Tanárképző Főiskola. Az ünnepség résztvevőit Gaál Géza, a főiskola igazgató­helyettese köszöntötte, majd dr. Valkusz Pálné, a Szeged városi pártbizottság tagja mondctt beszédet. Ezután Kardos Pál vezényletével hangversenyt adott a főisko­la énekkara. Az ünnepség keretében dr. Ssendrey Já­nos, a főiskola igazgatója ju­talmakat adott át. Tóth Va­léria főiskolai hallgató — Rigó Jázontól, a főiskola KISZ-titkárától — a KISZ Központi Bizottságának elis­merő oklevelét kapta meg. A Szegedi Tanárképző Főis­kola ünnepségén jelen volt Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság munka­társa is. ifjúsági vezetők kitüntetése A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 51. évfor­dulója alkalmából ifjúsági vezetőket tüntetett ki a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A fiatalok nevelésében, a KISZ munkájában szerzett érdemeikért 277-en nyerték el a KISZ Érdemérmet, 556­an az aranykoszorús KISZ­jelvényt, és 2061 aktivistá­nak, illetve KlSZ-szervezet­nek adományozták a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét. Ezenkívül 736-an a Kiváló ifjúsági vezetői munkáért, 186-an a Kiváló úttörővezetői munkáért, 1020-an pedig a Kiváló úttö­rőmunkáért kitüntetésben ré­szesültek. A kitüntetettek egy cso­portjának kedden az Ifjúsági Szállóban Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára adta át a kitüntetést. (MTI) A városi tanács szakigaz­gatási szerveihez befutó százezer hatósági ügy közül 17 ezer az építésügyi ha­tóságokra tartozik. Ha eh­hez még hozzávesszük, hogy az ügyek természetüknél fogva anyagi következmé­nyekkel járnak és egész csa­ládokat érintenek, akkor nyilvánvaló, hogy mennyire fontos, körültekintő elinté­zésük. A közelmúltban a városi tanács igazgatási, va­lamint szervezési és gaz­dasági osztálya alapos vizs­gálattal tárta fel a városi és a három kerületi tanács építési és közlekedési osz­tályainál végzett építési ha­tósági munkát. Mivel eddig nem volt a városnak hosszú távra szóló városfejlesztési, illetve ren­dezési terve és emiatt gyak­ran különböző elképzelések befolyásolták a döntéseket, az építési hatóságok mun­kája olykor bizonytalanná vált. Ismeretes például, hogy egy-egy városrészben hol elrendelték, hol feloldották az építési tilalmat, amivel természetesen a közvéle­mény sem értett egyet. Az építésügyi hatóságok mun­kájának színvonala ma sem mondható még kielégítőnek. Ennek több objektív és szubjektív oka van. Igaz, hogy a Gazdasági Bizottság elrendelte a beruházások kö­telező koordinációját, de mivel a beruházásban ér­dekelteket nem lehet köte­lezni a költségek megfelelő­en arányos viselésére, az egyeztető tárgyalások rend­szerint sikertelenek. Az újonnan települt üzemek tel­jesen önálló közműrend­szert, úthálózatot s egyéb kapcsolódó beruházásokat kénytelenek finanszírozni, pedig ez egyáltalán nem fe­lel meg a gazdaságosság követelményeinek. így járt legutóbb a Patyolat és az új tejüzem is. A területfelhasználási, épí­tési és üzembehelyezési en­gedélyek kiadását rendkívül lelassítják az ügyintézés előírásai. A Csongrád me­gyei gyógyszertári központ irodaházának építéséhez 1967. január 19-én terjesz­tett elő kérelmet területfel­használási engedélyre. A szakhatósági és egyéb vé­lemények, valamint a fel­lebbezések következtében az azóta eltelt két év alatt a területfelhasználás még mindig nem rendeződött, bár azóta egy tucat határo­sat született. Nagyon sok bonyodalmat okoznak a városban az út­burkolatbontások. Az épí­tésügyi hatóságok a bon­tási engedélyek kiadásakor indokolatlanul liberálisak a helyreállításról szóló rendel­kezéseikben. A II. kerületi tanács építésügyi hatósága 44 négyzetméter kockakő­burkolat bontására adott engedélyt, s erre három na­pot állapított meg, az ide­iglenes helyreállításra vi­szont 35 napot engedélye­zett, és a végleges helyre­állításról nem is intézke­dett. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy olykor tel­jesen indokolatlanul hosz­szabbítják meg a helyre­állítás határidejét. Például az I. kerületi építésügyi ha­tóság az Ingatlankezelő Vál­lalatot arra kötelezte, hogy 6 négyetméter aszfalt út­burkolatot egy meghatáro­zott időpontra állítson hely­re. A vállalat kérelmére elő­ször 15, majd újabb 80 nappal hosszabbították meg az aszfaltozást. ami a meghosszabbított határidőre sem történt meg. A Víz­és Csatornamű a sürgős bon­tásokat rendszerint későn, 10—15 nap múlva jelenti be a kerületnek. Emiatt azután hosszú ideig felbontva ma­rad a burkolat Az úgyne­vezett közműves vállalatok nem törekszenek munkájuk egybehangolására és erre az építésügyi hatóságok sem serkentik őket. A lakosság építési ügyei­vel kapcsolatban a vizsgá­lat megállapította, hogy aránylag kevés családi ház építési engedélyt kellett az utóbbi időben kiadniuk a tanácsoknak. A II. kerület­ben például 1966—1968-ban 587 családi ház építésére és felújítására kérték az épí­tési hatóságok közreműkö­dését. A III. kerületben 1968 első felében 142 kére­lem érkezett be. A kérelmek száma a jövőben emelkedni fog. mert az eddigi építési tilalom alatt álló területek egy részén az új városrende­zési terv hatására ismét le­het építkezni. Az úgynevezett anyagi jogszabályok e területen is szigorított kötöttségeket ír­nak elő, sok engedély és melléklet beszerzését rende­lik el. Emiatt az ügyfelek méltatlankodnak. Növeli az elégedetlenséget, hogy gyak­ran nincs meg az összhang a tervező, az építtető és az engedélyező hatóság között. Gyakori a városban az engedély nélküli épíkezés. A II. kerületben az utóbbi időben 69-szer építettek en­gedély nélkül. Érthetetlen, hogy az építésügyi hatóság csak az építkezés befejezése után lépett fel ellenük, amikor az epítkezok már olykor több százezer forin­tot beinvesztáltak. Még ért­hetetlenebb, hogy mindössze kilencszer rendelték el az engedély nélküli építmények lebontását, és a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztályát csupán 23­szor értesítették az enge­dély nélküli építkezéseikről. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülé­sén megtárgyalta az építés­ügyi hatóságok munkáját és a hiányosságok megszünte­tésére határozatokat hozott. SZERDA, 1968. NOVEMBER 6. 'RSZAG

Next

/
Thumbnails
Contents