Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

Szegediek a „szormefesztiválon" Ma, péntek Qélelőtt Buda- sertés-velúrból — női sport­pesten, a Technika Házában ruhákat, férfi- és női kabá­már a jövő esztendő leg- tokát készítettek, új techno­szebb legígéretesebb export- lógiával, különleges szabás­modelljeit láthatják a szak- saL A külföldiek tetszésére emberek és érdeklődök. A pályáznak a jegesmedvét, Pannónia Szőrmekikészítő és barnamedvét, vaddisznót Szőrmekonfekció Vállalat és „utánzó" szép kivitelű szőr­a Bőripari Tudományos Egye- meszőnyegek is; a gyár új­sület szőrmeipari szakosztá- donságai. A szegedi üzem lyának rendezésében ez al- már eddig is jó pozíciókat kalommal mutatkoznak be a küzdött ki magának a világ­kivitelre szánt szőrmekon- piacon, most a bővebb vá­fekció- és szőrmésbőrcikkek, lasztékkal, még finomabb kesztyű- és kesztyűbőr-féle- szűcsremekekkel való jelent­ségek. kezéstől ezek megerősítését A Pannónia Vállalat sze- várhatják, gedi gyárában nagy körül­A Központi Bizottság köszönete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, valamint Kádár János és más vezető elvtársak címérc a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szá­mos üdvözlő távirat, levél és üzenet érkezett. Külföldről a testvérpártoktól; itthonról a párt-, állami és társadalmi szervektől, a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől és az úttörő csapatoktól, továbbá egyes dolgozóktól és kollek­tíváktól. A Központi Bizott­ság ezúton is megköszöni és szívből viszonozza a jókíván­ságokat. tekintéssel, gonddal készül­tek erre a seregszemlére, a hazai szőrmeipar „fesztivál­jára". Riegel Viktor, a gyár igazgatója elmondotta, hogy minden eddiginél nagyobb választékkal szerepelnek idén a modellbemutatón. Hetven­két féle fazonban lépnek színre az itt gyártott irha­bundák, a sertés-velúr ké­szítmények 16 változatban mutatkoznak be. Ezek, s a többi kabátfajták is a leg­újabb divatvonalakat köve­tik. A karcsúsított vonal és a nagy színválaszték — 25 di­vatos színben készítettek modelleket — a jellemző, s az, hogy általában rövideb­bek' a bemutatott irhakabá­tok. Díszítésük igen válto­zatos, érdekes. A piackuta­tás információi alapján a bőrruhagyártásban is export­lehetőséget látnak a szege­diek: hazai alapanyagból — Budapest és Berlin együttműködése A Budapesti Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak az NDK-ban tartózkodó küldöttsége csütörtökön a berlini magisztrátus rendkí­vüli ülésén vett részt. Ennek keretében dr. Sarlós István fővárosi tanácselnök és Her­bert Fechner, Berlin főpol­gármestere a két főváros együttműködésének elmélyí­tésére vonatkozó megállapo­dást írt aló. A szerződés megkötése alkalmából dr. Sarlós István és Herbert Fechner méltatta a két szo­cialista főváros együttműkö­désének fontosságát a két or­szág baráti kapcsolatainak fejlesztésében. Dr. Sarlós István a jövő évre meghivta Magyarországra Berlin ma­gisztrátusának küldöttségét. A megállapodás aláírása után dr. Sarlós István meg­nyitotta a berlini Rathaus oszlopcsarnokában a Buda­pest kiállítást. A megnyitón megjelentek a külföldi dip­lomáciai testület tagjai is. Este tízkor A GYÁRBAN Szatymaz jövője: A ruhagyárban este tízkor ötszázhatvan ember dolgozik. Halkan zümmögnek a var­rógépek. A portás beírja a nevem a vendégkönyvbe és egy őrrel kísértet a műszak­vezetőhöz. Az őr panaszko­dik, hegy nincs egyenruhá­ja: — Lassan készül, mint a Luca széke — mondja. — A suszternak sincs új ] cipője ... — Hát igen — sóhajt nosz­talgikusán, majd „átad" a műszakvezetőnek, Huszka Sándornak. Tíz óra múlt egy perccel. Mindenki dolgozik. — Tíz óra tizenötkor áll le a műszak — mondja Husz­ka Sándor. Aztán a hangszó­ró ad utasítást: „Az egyes és a kettes terem dolgozói ad­ják le ollóikat köszörülésre!" Megkérdek egy leányt, hogy melyik műszak a jobb, a dél­előttös, vagy a délutános. — Télen a délutános — vágja rá gyorsan és indok­lásképp azt mondja, hogy nem jó korán kelni, amikor még sötét éjszaka van. Ki­derül, hogy a megszólított le­ány kisteleki és bizony ne­ki hajnali háromkor kell felkelni, mert négy után indul a vonat Szegedre. A műszakvezető tapaszta­lata: este tízkor nem álmo­sak a dolgozók, sőt frissek és iparkodnak a munkában is. Amikor vége a műszaknak igyekeznek a legközelebbi villamost, buszt, vonatot el­érni, hogy mielőbb hazaérje­nek. Legfeljebb a hét végén látszik egy kis fáradtság, las­súság. Az ötös teremben orkánka­bátokat varrnak. Keszi Zol­tán művezető tíz után tíz perccel is lót-fut, intézkedik. — Miért? Vége a műszak­nak — nézek rá. — Most van a hajtás — mondja, de közben az órá­jára néz, és előrenyújtott te­nyerével jelzi, hogy öt perc még hátra van. Tovább me­gyünk és a terem végében Lévai Péternével beszélge­tünk kicsit. Vajon mire gon­dol öt perccel a műszak vége előtt? — Hogy otthon rendben van-e minden — mondja. — A hetedikes kislánya és fér­je. Nevetve kiegészíti — El­mosogattak-e? A következő, négyes te­remben sem lehet észreven­ni, hogy egy-két perc és vé­ge a műszaknak. Itt dolgozik a gyár egyik legjobb bri­gádja, Selyem Erzsébeté, a Béke-brigád, ötödször as­pirálnak a szocialista cím­re, s ahogy ismerik őket, valószínű, el is nyerik. A főművezetővel a falnak támaszkodunk és nézzük a hosszú, világos termet. Még zümmögnek a gépek. Az egyik asszonyka óvatosan, ülve maradva a széken, le­húzza a munkaruháját. Alatta ott a rendes „anezug", majd a kardigánját is felve­szi. Buzler János főműveze­tő mondja: — Kisgyerme­kes anya, siet a gyári óvo­dába. Már észrevehető, hogy egy pillanat és vége a műszak­nak \ an, aki előveszi a rúzst és a tükröt. A munka­darabokat félre teszik, a gé­pek motorja leáll. A „han­gos" megint jelez: „A vasa­lókat a folyosón levő pol­cokra helyezzék!" Ez nagyon fontos dolog, mert a terem­ben könnyen okozhatna tü­zet a bekapcsolva hagyott vasaló. A főművezető hangos íó éjszakái, köszön, mire pilla­natok alatt kiürül a 'erem. Vége hát a délutános mű­szaknak. Az óra percmutatő­ja a ti zenötösre ugrott. Feltűnő, hogy kevesen mennek a fürdőbe. Sietnek öltözni. A műszakvezető átveszi a főművezetők jelentéseit. Ér­dekes, alig van női „főnök", csak Kispéter Ilona jelenik meg az irodában. Eltelik még egy negyedóra és Huszka Sándor előtt ott a délutános termelés prognózisa. — Milyen? — A Fülepi „megégett" — értem a kifejezést, a Fülöpi által irányított szalag nem teljesítette a tervét — De a Keszi elvtárs csoportja se dicsekedhet... — Nem is csodálkozom — vág közbe Keszi Zoltán —, nem volt ideális ez a mai délután. Fél tizenegy. Elindulunk a kijárat felé. — Este gyorsabban kiürül a gyár — mondja a műszak­vezető. A sugárúton továbbra is párás, ködös és hideg az idő. A fák ágai merevek és csupaszok. A villamosok is ritkábban járnak már. Jó éj­szakát ruhagyár! Gazdagh István Dr. Böresök Kornélia, a szatymazi községi tanács fiatal vb titkára csak mos­tanában foglalta el új hiva­talát, de ó is nyakig van már a falu sokféle gondjában. Legutóbb például megkezd­ték a község törpe vízmű tár­sulatának szervezését. A ta­nács már korábban megsza­vazta a vízmű építési tervei­nek elkészíttetését. A terve­ket két ütemben több év alatt valósítják meg. össze­sen mintegy 300 új portára jut el a vezetékes ivóvíz. A lakosság anyagi hozzájáru­lásán túl jelentős összegű állami hitelre is szükség lesz. A vb-titkár szerint 1969-ben az ivóvízellátás fejlesztésé­hez negyedmillió forint ál­lamkölcsönt akarnak fel­venni. Jó előre gondolnak a köz­egészségügy fejlesztésére is. Már a községi tanács birto­kában vannak a leendő egészségügyi kombinát építé­si tervei, melyeknek a meg­valósítására azonban csak a törpe vízmű befejezése után kerülhet sor. Indokolja ezt a sorrendet többek között az is, hogy hiába lenne meg előbb az egészségügyi kombinát, vezetékes ivóvíz nélkül alig­ha vehetnék hasznát. A község vezetőinek azon­ban korántsem ezek a nagy beruházások okozzák most a legtöbb gondot, hanem a már-már krónikussá vált te­lekhiány. Dr. Böresök Kor­nélia szerint legalább 70 kimért telek kellene most ahhoz, hogy a pillanatnyi házhelyigényeket kielégít­sék. Tömegesen állnak sorba az emberek, s várakoznak a tanyáról betelepülni szándé­kozó parasztcsaládok. Ta­valy 96 házhely kisajátítása és értékesítése fejeződött be. Ezeket egy-kettőre elkap­kodták. Most ismét újabb 60 porta kisajátítási ügye van folyamatban. Ezek értékesí­tése, ha minden jól megy, jövő tavasszal kezdődik. S máris bizonyos, hogy szá­mos vevő lesz, akinek tovább kell majd várakoznia. A falu kiváló földrajzi fekvését, jó településviszo­nyait nemcsak a szatymazi­ak ismerték fel, hanem a környező községek tanyavi­lágainak lakosai is. Príma közlekedési lehetősége, mo­dern árufelvásárló telepei, a fejlett kertészeti kultúra tö­megesen vonzzák például a zsombói lakosokat, akik nem a saját falujukban, hanem Szatymazon kívánnak lete­lepedni. Átmenetileg azon­ban a tanyaáikat is megtart­ják. Vagy a fiatalok, vagy pedig a nagyszülők költöz­nek be az új szatymazi há­zakba, s magukkal hozzák a tanyáról az iskolás gyerme­keket is. De az sem ritka­ság, hogy csak télen lakják a szép új, falusi házakat, nyáron át tanyájukon dol­goznak. Erről a nagyméretű, s egy­re fokozódó szívóhatásról feledkeztek meg a falu ter­vezői, amikor elkészítették Szatymaz húszéves távlati fejlesztési programját. A most rendezés alatt levő 60 telekkel együtt a 20 éves terv szerint már csak mindössze 200 telket lehet kimérni, s ez a mostani igények alapján úgy tűnik, hogy nem 20 év­re, de legfeljebb 2—3 évre lenne elegendő. Természete­sen — ismerve a kisajátítási és telekrendezési eljárások hosszadalmasságát — csu­pán az adminisztrációs mun­ka lebonyolításához 4—5 év­re van szükség. A községi tanács meglehe­tősen nehéz helyzetben van. Szatymaz olyan fejlődési irányt választott magának, melyre évekkel ezelőtt sen­ki sem számolhatott. Szeged amolyan elővárosa, kertvá­rosa akar lenni, erre utal­nak a mindinkább kirajzo­lódó népességmozgási irá­nyok. Például szép számmal vannak szegediek, akiknek nincs egyelőre még lakásuk a városban, s már Szatyma­zon jelentkeztek telekügy­ben. Itt szeretnének építkez­ni, mert itt 30—40 forintért adták eddig a telkeket négy­szögölenként, míg Szegeden ennek a sokszorosát kérik el. Ugyanakkor a szatymazi il­letőségű szegediek a jó köz­lekedés folytán munkahelyü­ket is könnyen megközelíthe­tik. Például a szegedi gumi­gyárat, a lemezgyárat, a be­tonelem üzemet és a tejüze­met máris könnyebb és gyor­sabb Szatymazról megköze­líteni, mint az újszegedi új lakótelepekről. Figyelembe veszik azt az egyébként nem lebecsülendő mellékes jöve­delmet is, mely a szabad idő­ben való kertészkedésből ér­hető el Szatymazon. Az új igények azt követe­lik, hogy a 20 évre mérete­zett, de máris kinőtt táv­lati fejlesztési tervet módo­sítani kell! A fejlődésnek ez a nem várt nehézsége renge­teg munkát ad majd a kö­vetkező években a falu veze­tőinek, társadalmi szerveze­teinek Csépi József Sarki búvárok, viharsirályok a Biadárszálíóban A magas észak madárla­kói egyre sűrűbb csapatok­ban érkeznek a fehértói re­zervációba. Megjelentek a sarki búvárok és a nagy bú­várok. Ezek kimondottan tengeri madarak, s csupán a költési és a vonulási időszak­ban keresik fel az édesvizű tavakat. A fokozódó hideg délre szorította a viharsirá­lyokat is, amelyek hazája a Keleti-tengertől egészen Szi­bériáig terjed. Velük ér­keztek a hering- és az ezüst­sirályok. A természetvédelmi területen vendégeskednek még a korábban ezres töme­gekben jött cankók, vala­mint a havasi partfutók és a pólingok kisebb csapatai. Amíg a keményebb fagyok be nem köszöntenek, a le­halászott halastavak iszap­jában megtalálják táplálé­kukat. Még egy csoport szür­kegém és fél ezer bíbic sem szánta rá magát a vonulás­ra, a récéknek pedig több­ezres tömege tanyázik a vi­zeken. Sok ország madara adott most találkozót egymásnak a rezervátumban, viszont hiányoznak a vadludak. Csu­pán néhány ezer vadlúd vo­nult keresztül az ősszel, s azok is hamar elbúcsúztak. Ennek oka minden valószí­nűség szerint az, hogy a Sze­ged környéki táj az utóbbi években alaposan megválto­zott. Az új ipartelepek létesí­tésével beépültek a vadludak egykori legelői. Szeged város utcáin, a bogyótermő fákon feltűntek a kisebb kóborló madarak, a sárgacsőrű ken­derikék. T. B. ÉPÜL AZ EBÉDLŐ. Központi ebédlő épül a Nagyaföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói részére az Algyői úton, a kiszolgáló ipartelep közelében. Az épület zsaluzása már teljesen elkészült Vita a KGM kereskedelmi koncepcióiról A kohó- és gépipari válla­latok kereskedelmi osztályai­nak vezetői csütörtökön a Technika Házában megvi­tatták idei tapasztalataikat, továbbá a KGM jövő évi ke­reskedelmi koncepcióit. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes bevezetőjében elmondotta, hogy az új mechanizmus vi­szonyai között lényegesen megélénkült a vállalatok ke­reskedelmi tevékénysége. Tavaly még gépeiknek 32, az idén pedig 42 százalékát értékesítették önállóan, jö­vőre, ez az arány 45 száza­lékra emelkedik. Bár rövi­dült a hiánycikkek listája, még sokat kell tenni a vá­laszték bővítéséért és a mi­nőségjavításáért. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy az új mecha­nizmus viszonyai között is érvényt kell szerezni a ke­reskedelem szocialista mo­ráljának. Több szocialista országból érkezett panasz emiatt, hogy némely expor­táló vállalatunk háromszor­négyszer akkora haszonnal akar eladni különféle beren­dezéseket, mint amennyiért ugyanolyan berendezéseket más országból beszerezhetők. PÉNTEK, 1968. NOVEMBER 29. akar lenni

Next

/
Thumbnails
Contents