Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

Szegediek a „szormefesztiválon" Ma, péntek Qélelőtt Buda- sertés-velúrból — női sportpesten, a Technika Házában ruhákat, férfi- és női kabámár a jövő esztendő leg- tokát készítettek, új technoszebb legígéretesebb export- lógiával, különleges szabásmodelljeit láthatják a szak- saL A külföldiek tetszésére emberek és érdeklődök. A pályáznak a jegesmedvét, Pannónia Szőrmekikészítő és barnamedvét, vaddisznót Szőrmekonfekció Vállalat és „utánzó" szép kivitelű szőra Bőripari Tudományos Egye- meszőnyegek is; a gyár újsület szőrmeipari szakosztá- donságai. A szegedi üzem lyának rendezésében ez al- már eddig is jó pozíciókat kalommal mutatkoznak be a küzdött ki magának a világkivitelre szánt szőrmekon- piacon, most a bővebb váfekció- és szőrmésbőrcikkek, lasztékkal, még finomabb kesztyű- és kesztyűbőr-féle- szűcsremekekkel való jelentségek. kezéstől ezek megerősítését A Pannónia Vállalat sze- várhatják, gedi gyárában nagy körülA Központi Bizottság köszönete A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint Kádár János és más vezető elvtársak címérc a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából számos üdvözlő távirat, levél és üzenet érkezett. Külföldről a testvérpártoktól; itthonról a párt-, állami és társadalmi szervektől, a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől és az úttörő csapatoktól, továbbá egyes dolgozóktól és kollektíváktól. A Központi Bizottság ezúton is megköszöni és szívből viszonozza a jókívánságokat. tekintéssel, gonddal készültek erre a seregszemlére, a hazai szőrmeipar „fesztiváljára". Riegel Viktor, a gyár igazgatója elmondotta, hogy minden eddiginél nagyobb választékkal szerepelnek idén a modellbemutatón. Hetvenkét féle fazonban lépnek színre az itt gyártott irhabundák, a sertés-velúr készítmények 16 változatban mutatkoznak be. Ezek, s a többi kabátfajták is a legújabb divatvonalakat követik. A karcsúsított vonal és a nagy színválaszték — 25 divatos színben készítettek modelleket — a jellemző, s az, hogy általában rövidebbek' a bemutatott irhakabátok. Díszítésük igen változatos, érdekes. A piackutatás információi alapján a bőrruhagyártásban is exportlehetőséget látnak a szegediek: hazai alapanyagból — Budapest és Berlin együttműködése A Budapesti Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának az NDK-ban tartózkodó küldöttsége csütörtökön a berlini magisztrátus rendkívüli ülésén vett részt. Ennek keretében dr. Sarlós István fővárosi tanácselnök és Herbert Fechner, Berlin főpolgármestere a két főváros együttműködésének elmélyítésére vonatkozó megállapodást írt aló. A szerződés megkötése alkalmából dr. Sarlós István és Herbert Fechner méltatta a két szocialista főváros együttműködésének fontosságát a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztésében. Dr. Sarlós István a jövő évre meghivta Magyarországra Berlin magisztrátusának küldöttségét. A megállapodás aláírása után dr. Sarlós István megnyitotta a berlini Rathaus oszlopcsarnokában a Budapest kiállítást. A megnyitón megjelentek a külföldi diplomáciai testület tagjai is. Este tízkor A GYÁRBAN Szatymaz jövője: A ruhagyárban este tízkor ötszázhatvan ember dolgozik. Halkan zümmögnek a varrógépek. A portás beírja a nevem a vendégkönyvbe és egy őrrel kísértet a műszakvezetőhöz. Az őr panaszkodik, hegy nincs egyenruhája: — Lassan készül, mint a Luca széke — mondja. — A suszternak sincs új ] cipője ... — Hát igen — sóhajt nosztalgikusán, majd „átad" a műszakvezetőnek, Huszka Sándornak. Tíz óra múlt egy perccel. Mindenki dolgozik. — Tíz óra tizenötkor áll le a műszak — mondja Huszka Sándor. Aztán a hangszóró ad utasítást: „Az egyes és a kettes terem dolgozói adják le ollóikat köszörülésre!" Megkérdek egy leányt, hogy melyik műszak a jobb, a délelőttös, vagy a délutános. — Télen a délutános — vágja rá gyorsan és indoklásképp azt mondja, hogy nem jó korán kelni, amikor még sötét éjszaka van. Kiderül, hogy a megszólított leány kisteleki és bizony neki hajnali háromkor kell felkelni, mert négy után indul a vonat Szegedre. A műszakvezető tapasztalata: este tízkor nem álmosak a dolgozók, sőt frissek és iparkodnak a munkában is. Amikor vége a műszaknak igyekeznek a legközelebbi villamost, buszt, vonatot elérni, hogy mielőbb hazaérjenek. Legfeljebb a hét végén látszik egy kis fáradtság, lassúság. Az ötös teremben orkánkabátokat varrnak. Keszi Zoltán művezető tíz után tíz perccel is lót-fut, intézkedik. — Miért? Vége a műszaknak — nézek rá. — Most van a hajtás — mondja, de közben az órájára néz, és előrenyújtott tenyerével jelzi, hogy öt perc még hátra van. Tovább megyünk és a terem végében Lévai Péternével beszélgetünk kicsit. Vajon mire gondol öt perccel a műszak vége előtt? — Hogy otthon rendben van-e minden — mondja. — A hetedikes kislánya és férje. Nevetve kiegészíti — Elmosogattak-e? A következő, négyes teremben sem lehet észrevenni, hogy egy-két perc és vége a műszaknak. Itt dolgozik a gyár egyik legjobb brigádja, Selyem Erzsébeté, a Béke-brigád, ötödször aspirálnak a szocialista címre, s ahogy ismerik őket, valószínű, el is nyerik. A főművezetővel a falnak támaszkodunk és nézzük a hosszú, világos termet. Még zümmögnek a gépek. Az egyik asszonyka óvatosan, ülve maradva a széken, lehúzza a munkaruháját. Alatta ott a rendes „anezug", majd a kardigánját is felveszi. Buzler János főművezető mondja: — Kisgyermekes anya, siet a gyári óvodába. Már észrevehető, hogy egy pillanat és vége a műszaknak \ an, aki előveszi a rúzst és a tükröt. A munkadarabokat félre teszik, a gépek motorja leáll. A „hangos" megint jelez: „A vasalókat a folyosón levő polcokra helyezzék!" Ez nagyon fontos dolog, mert a teremben könnyen okozhatna tüzet a bekapcsolva hagyott vasaló. A főművezető hangos íó éjszakái, köszön, mire pillanatok alatt kiürül a 'erem. Vége hát a délutános műszaknak. Az óra percmutatőja a ti zenötösre ugrott. Feltűnő, hogy kevesen mennek a fürdőbe. Sietnek öltözni. A műszakvezető átveszi a főművezetők jelentéseit. Érdekes, alig van női „főnök", csak Kispéter Ilona jelenik meg az irodában. Eltelik még egy negyedóra és Huszka Sándor előtt ott a délutános termelés prognózisa. — Milyen? — A Fülepi „megégett" — értem a kifejezést, a Fülöpi által irányított szalag nem teljesítette a tervét — De a Keszi elvtárs csoportja se dicsekedhet... — Nem is csodálkozom — vág közbe Keszi Zoltán —, nem volt ideális ez a mai délután. Fél tizenegy. Elindulunk a kijárat felé. — Este gyorsabban kiürül a gyár — mondja a műszakvezető. A sugárúton továbbra is párás, ködös és hideg az idő. A fák ágai merevek és csupaszok. A villamosok is ritkábban járnak már. Jó éjszakát ruhagyár! Gazdagh István Dr. Böresök Kornélia, a szatymazi községi tanács fiatal vb titkára csak mostanában foglalta el új hivatalát, de ó is nyakig van már a falu sokféle gondjában. Legutóbb például megkezdték a község törpe vízmű társulatának szervezését. A tanács már korábban megszavazta a vízmű építési terveinek elkészíttetését. A terveket két ütemben több év alatt valósítják meg. összesen mintegy 300 új portára jut el a vezetékes ivóvíz. A lakosság anyagi hozzájárulásán túl jelentős összegű állami hitelre is szükség lesz. A vb-titkár szerint 1969-ben az ivóvízellátás fejlesztéséhez negyedmillió forint államkölcsönt akarnak felvenni. Jó előre gondolnak a közegészségügy fejlesztésére is. Már a községi tanács birtokában vannak a leendő egészségügyi kombinát építési tervei, melyeknek a megvalósítására azonban csak a törpe vízmű befejezése után kerülhet sor. Indokolja ezt a sorrendet többek között az is, hogy hiába lenne meg előbb az egészségügyi kombinát, vezetékes ivóvíz nélkül aligha vehetnék hasznát. A község vezetőinek azonban korántsem ezek a nagy beruházások okozzák most a legtöbb gondot, hanem a már-már krónikussá vált telekhiány. Dr. Böresök Kornélia szerint legalább 70 kimért telek kellene most ahhoz, hogy a pillanatnyi házhelyigényeket kielégítsék. Tömegesen állnak sorba az emberek, s várakoznak a tanyáról betelepülni szándékozó parasztcsaládok. Tavaly 96 házhely kisajátítása és értékesítése fejeződött be. Ezeket egy-kettőre elkapkodták. Most ismét újabb 60 porta kisajátítási ügye van folyamatban. Ezek értékesítése, ha minden jól megy, jövő tavasszal kezdődik. S máris bizonyos, hogy számos vevő lesz, akinek tovább kell majd várakoznia. A falu kiváló földrajzi fekvését, jó településviszonyait nemcsak a szatymaziak ismerték fel, hanem a környező községek tanyavilágainak lakosai is. Príma közlekedési lehetősége, modern árufelvásárló telepei, a fejlett kertészeti kultúra tömegesen vonzzák például a zsombói lakosokat, akik nem a saját falujukban, hanem Szatymazon kívánnak letelepedni. Átmenetileg azonban a tanyaáikat is megtartják. Vagy a fiatalok, vagy pedig a nagyszülők költöznek be az új szatymazi házakba, s magukkal hozzák a tanyáról az iskolás gyermekeket is. De az sem ritkaság, hogy csak télen lakják a szép új, falusi házakat, nyáron át tanyájukon dolgoznak. Erről a nagyméretű, s egyre fokozódó szívóhatásról feledkeztek meg a falu tervezői, amikor elkészítették Szatymaz húszéves távlati fejlesztési programját. A most rendezés alatt levő 60 telekkel együtt a 20 éves terv szerint már csak mindössze 200 telket lehet kimérni, s ez a mostani igények alapján úgy tűnik, hogy nem 20 évre, de legfeljebb 2—3 évre lenne elegendő. Természetesen — ismerve a kisajátítási és telekrendezési eljárások hosszadalmasságát — csupán az adminisztrációs munka lebonyolításához 4—5 évre van szükség. A községi tanács meglehetősen nehéz helyzetben van. Szatymaz olyan fejlődési irányt választott magának, melyre évekkel ezelőtt senki sem számolhatott. Szeged amolyan elővárosa, kertvárosa akar lenni, erre utalnak a mindinkább kirajzolódó népességmozgási irányok. Például szép számmal vannak szegediek, akiknek nincs egyelőre még lakásuk a városban, s már Szatymazon jelentkeztek telekügyben. Itt szeretnének építkezni, mert itt 30—40 forintért adták eddig a telkeket négyszögölenként, míg Szegeden ennek a sokszorosát kérik el. Ugyanakkor a szatymazi illetőségű szegediek a jó közlekedés folytán munkahelyüket is könnyen megközelíthetik. Például a szegedi gumigyárat, a lemezgyárat, a betonelem üzemet és a tejüzemet máris könnyebb és gyorsabb Szatymazról megközelíteni, mint az újszegedi új lakótelepekről. Figyelembe veszik azt az egyébként nem lebecsülendő mellékes jövedelmet is, mely a szabad időben való kertészkedésből érhető el Szatymazon. Az új igények azt követelik, hogy a 20 évre méretezett, de máris kinőtt távlati fejlesztési tervet módosítani kell! A fejlődésnek ez a nem várt nehézsége rengeteg munkát ad majd a következő években a falu vezetőinek, társadalmi szervezeteinek Csépi József Sarki búvárok, viharsirályok a Biadárszálíóban A magas észak madárlakói egyre sűrűbb csapatokban érkeznek a fehértói rezervációba. Megjelentek a sarki búvárok és a nagy búvárok. Ezek kimondottan tengeri madarak, s csupán a költési és a vonulási időszakban keresik fel az édesvizű tavakat. A fokozódó hideg délre szorította a viharsirályokat is, amelyek hazája a Keleti-tengertől egészen Szibériáig terjed. Velük érkeztek a hering- és az ezüstsirályok. A természetvédelmi területen vendégeskednek még a korábban ezres tömegekben jött cankók, valamint a havasi partfutók és a pólingok kisebb csapatai. Amíg a keményebb fagyok be nem köszöntenek, a lehalászott halastavak iszapjában megtalálják táplálékukat. Még egy csoport szürkegém és fél ezer bíbic sem szánta rá magát a vonulásra, a récéknek pedig többezres tömege tanyázik a vizeken. Sok ország madara adott most találkozót egymásnak a rezervátumban, viszont hiányoznak a vadludak. Csupán néhány ezer vadlúd vonult keresztül az ősszel, s azok is hamar elbúcsúztak. Ennek oka minden valószínűség szerint az, hogy a Szeged környéki táj az utóbbi években alaposan megváltozott. Az új ipartelepek létesítésével beépültek a vadludak egykori legelői. Szeged város utcáin, a bogyótermő fákon feltűntek a kisebb kóborló madarak, a sárgacsőrű kenderikék. T. B. ÉPÜL AZ EBÉDLŐ. Központi ebédlő épül a Nagyaföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói részére az Algyői úton, a kiszolgáló ipartelep közelében. Az épület zsaluzása már teljesen elkészült Vita a KGM kereskedelmi koncepcióiról A kohó- és gépipari vállalatok kereskedelmi osztályainak vezetői csütörtökön a Technika Házában megvitatták idei tapasztalataikat, továbbá a KGM jövő évi kereskedelmi koncepcióit. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes bevezetőjében elmondotta, hogy az új mechanizmus viszonyai között lényegesen megélénkült a vállalatok kereskedelmi tevékénysége. Tavaly még gépeiknek 32, az idén pedig 42 százalékát értékesítették önállóan, jövőre, ez az arány 45 százalékra emelkedik. Bár rövidült a hiánycikkek listája, még sokat kell tenni a választék bővítéséért és a minőségjavításáért. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az új mechanizmus viszonyai között is érvényt kell szerezni a kereskedelem szocialista moráljának. Több szocialista országból érkezett panasz emiatt, hogy némely exportáló vállalatunk háromszornégyszer akkora haszonnal akar eladni különféle berendezéseket, mint amennyiért ugyanolyan berendezéseket más országból beszerezhetők. PÉNTEK, 1968. NOVEMBER 29. akar lenni