Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Nyugodt férj — Drágám, mindig ügyet csinálsz a főzésből Agyátügtetés A Santiago de Chile-i egyetem egyik állatorvos csoportja kutyán agyátültetést hajtott végre. Az új agyat kapott kutya 18 órával az operáció után elpusztult. A c^él-amerikai operációnál a műtét végrehajtása után két órával a kutya hőmérséklete erősen felszökött, ami infekcióra utalt. Ebbe pusztult bele 16 órával később. Ez volt a második ilyesfajta műtét; az elsőt szovjet tudósok hajtották végre. (MTI) Az NDK-ban - magyar ifjúmunkások között Dolgozni, a szakmát jól elsajátítani néhány héttel ezelőtt. — mint lapunkban jelentettük — magyar ifjúmunkások újabb csoportjai érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságba. Milyen az életük. hogyan telnek napjaik? Választ erre két nagyvárosban, Drezdában és Karl-Marx-Stadtban kerestem. föl cjcBSsSossssp elet Második otthon prognózisa Nyereség, adózás, részesedés Az új gazdasági mechanizmusban lényegében megszűntek a kötelező tervmutatók, helyettük a közgazdasági és pénzügyi szabályozók dominálnak. Éppen ebből az alapelvből kiindulva érdemes érdeklődni az iránt, hogy az állam hogyan jut hozzá a költségvetés összegéhez, amelynek nagyobb részét — mintegy 80 százalékát — a nagyvállalatok fizetik be. A gazdasági élet legjellemzőbb prognózisát a pénzügyi szakemberek figyelik. Ilyen munkát végez a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, illetve annak területi igazgatósága. A szegedi területi igazgatóság illetékessége a BácsKiskun, Csongrád és Békés megyékben székelő 97 vállalatra terjed ki. Az igazgatóság munkájáról, feladatairól beszélgettünk Jenei Tiborral, a szegedi területi igazgatóság vezetőjével. E szervezet legfontosabb tennivalója, hogy a minisztériumi és egyéb főhatóságok felügyelete alá tartozó vállalatok adóhatósági feladatait és pénzügyi revízióját ellássa. Talán kézenfekvő az első kérdés: — Milyen címen folyik bc a pénz az államkasszába? — A vállalatok befizetései különböző formában kerülnek az állam pénztárába. Ilyenek: a nyereségadó, az eszközlekötési járulék, központosított amortizáció, illetményadó, termelési adó, forgalmi adó, kommunális adó, telekhasználati díj és egyszeri telekigénybevételi díj. Ugyanakkor az állam pénztárából „visszafelé" is áramlik összeg, támogatások, dotációk formájában. Így: állami visszatérítés (exportszubvenció), termelési és fogyasztási árkiegészítés, import árkiegészítés és egyéb dotációk formájában. Mindezek az állam pénzügyi egyensúlyának biztosítását szolgálják. Tehát így kapcsolódik egy vállalat az állami költségvetéshez. Ez a kapcsolat ennek megfelelően lehet aktív, amikor befizetés történik, és lehet passzív, amikor a vállalat kap a központi pénzalapokból. — Hogyan állapítják meg a pénzügyi szakemberek e kapcsolatok valódiságát, helyességét? •— Az éves mérlegbeszámolókat ellenőrizzük, s csak annak birtokában vonunk le következtetéseket. Amikor az éves mérlegeket, azok valódiságát, hitelességét ellenőrizzük, akkor egyben azt is vizsgáljuk, hogy a vállalat hogyan tett eleget az állam iránti kötelezettségeinek. Ezt a feladatot eddig a vállalatok felügyeleti szervei végezték, most hozzánk tartozik, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságához, illetve a területi igazgatóságokhoz. — A mérleg a gazdasági év befejezése után kerül a kezükbe, menet közben, év közben hogyan „figyelik" ezt az egész mechanizmust? — A mérleget teljes mélységében vizsgáljuk, az alapdokumentumokat is, egészen a számviteli bizonylati rend és okmány fegyelméig. De az év közi mérlegeket is megkapjuk és ha szükséges, egy-egy részterületre terjedően célvizsgálatokat végzünk. — A vállalatoknál maradó alapok képzése és felhasználása vonatkozásában mit tesznek? — Az új gazdasági mechanizmusban a vállalat igazgatója állapítja meg a vállalati mérlegbeszámolót, tehát azt is, hogy mennyi a náluk maradó különböző alapok (fejlesztési, részesedési, tartalék-) nagysága és a felhasználásuk módja. Mi azt ellenőrizzük, hogy a vállalatok helyesen mutatták-e ki ezeket az alapokat a mérlegben, s hogy a jogszabályoknak megfelelően használták-e feL — S ha nem úgy jártak el? Rendelkeznek-e a vállalatokkal szemben hatáskörrel, jogkörrel? — Ha azt állapítjuk meg, hogy a vállalat nem helyesen tett eleget az állam iránti kötelezettségének, akkor utasítjuk, hogy rendezze a mulasztást, vagy a tévedést. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor a vállalat vezetőjével szemben szankciót is alkalmazhatunk: bírságot, pótlékolást, vagy akár bűnvádi feljelentést is tehetünk. — Vannak-e környezetünkben az átlagtól eltérő nyereséggel, vagy veszteséggel dolgozó iparvállalatok? — Részadataink alapján annyit mondhatok, hogy a szegedi és a megyei vállalatok nyereségei és az abból képzett alapok között igen nagy eltérés mutatkozik. De ettől függetlenül a vállalatok túlnyomó többsége a tervezettnél lényegesen nagyobb nyereséget ért el. — Mekkora összeggel járul hozzá ennek a területnek a gazdasága az állami költségvetéshez? — A területünkön levő 97 iparvállalat — az olajipar nem ide tartozik, mert a központjuk Szolnokon van — körülbelül 5 milliárd forintot „mozgat". Befizet 3,5 milliárdot, visszakap 1,5 milliárdot. Gazdagh István Zuhogó őszi eső öntözi az Elba-parti várost, Drezdát. A második világháborúban elpusztult és teljesen újjáépített belváros peremén új és terpeszkedő lakónegyed. Itt, a Park Strassze 6. szám alatt magasodik a magyar ifjúmunkások tízszintes szállója. Külsőre is modern, sok és nagy ablakokkal. Belül lift jár. A szobák szépek, mindegyikhez fürdőszoba. Társalgó, klubszobák, tévével, rádióval. Igazi szálló, kitűnő második otthon. Drezdában is égető a lakáshiány, s hogy az itt dolgozó magyaroknak az üzemek összefogásával felépítették a szállót, mindenképpen köszönetet, elismerést érdemel. Akik itt laknak, tudják ezt. meg azt is, hogy a német szakmunkások közül, akikkel együtt dolgoznak, jónéhányan örülnének, ha hasonló körülmények között lenne otthonuk. Vélemények Közben, a délelőtti műszakban dolgozók, csuromvizesen, de zajos jókedvvel megérkeznek a szállóba. — Csongrád megyéből. Szegedről is marósok, szerszámkészítők, esztergályosok dolgoznak itt — újságolja a mindszenti Oláh József, a csoport vezetője. — Magam 'szerszámkészítő vagyok. — Hogy érzik Itt magukat? — Nagyon jól megvagyunk mindannyian. Igazán szeretettel fogadtak és gondosan törődnek velünk. A gyárakban igen korszerű gépekkel dolgozunk. Jól keresünk. takarékoskodni is tudunk. Eltöpreng és a körénk gyülekező társaival ebben is egyetértve közli: — Azért meg kell itt szokni... Jól főznek, dehát mi a zsíros ételeket szeretjük, itt étolajat használnak. Igaz — nevetnek a fiúk —, ez sokkal egészségesebb. Komolyra fordítja a szót: — Bármennyire is jó itt, odahaza mégiscsak más. Az újszegedi szövőgyár gépműhelyéből jött a Német Demokratikus Köztársaságba dolgozni a lakatos Kónya Sándor. Neki is, akárcsak a többieknek, sportszatyor a kezében. Divat ez. — Nagyon sokat tanulok a szakmámban az NDK-ban — válaszol a kérdésre Kónya Sándor, aki utolsó éves ipari tanulóként került Drezdába, ahol a gépgyárban fűrészgépet kezel. Az is jó, hogy külön német nyelvtanfolyamot tartanak számunkra a gyárban. Kedveznek itt, mert az alapfokú német nyelvtanfolyam egy részét a munkaidőből elcsípett órában tanulhatjuk. Mire eltelik a három év, ennyi időre szerződtünk, a nyelvet is elsajátítjuk. Műszak után — a Szeged étterem kis darab Magyarországból. — A híres drezdai képtárban jártak-e már? Kis csend. Egyikük-másikuk arcán pír fut át, majd szinte kórusban felelnek: — Ezután megyünk el oda, egy egész vasárnapot akarunk ott tölteni. — Mit üzennek haza? — Jól érezzük magunkat; csókoljuk szüleinket, hozzátartozóinkat, üdvözöljük ismerőseinket. barátainkat Ki miért csomagol? Ha a zsebünkbe nyúlnak A közelmúltban látott napvilágot az új szabálysértési kódex, amely alapvetően megváltoztatta az ÁKF jogkörét és ügyrendjét. Eszerint az állami és szövetkezeti kereskedelembén, vendéglátásban 26 féle szabálysértésben. s annak számos változatában járhat el az ÁKF a törvényesség maximális biztosításával. Az új kódex nem is ad lehetőséget az esetek szubjektív elbírálására. Annak kizárásával következetesebb, igaz, hogy szigorúbb is, mint a régi, 100 esztendős szabálysértési gyűjtemény, amely már végképp idejét múlta. Ami eddig nem volt; tárgyalási jogkört, beidézést és meghallgatást biztosit az új szabálysértési kódex az ÁKF-nek. Megnőtt a társadalmi ellenőrök szerepe is. Megbecsülésüket bizonyltja, hogy az általuk önállóan feltárt szabálysértésekben is eljárnak ezután. Egy adag „Sovány" fagylalt vagy egy hig dupla kávéital vizsgálati díja 60 forint. Ha bírság helyett esetenként csupán figyelmeztet is az AKF, az eljárási költséget felszámítja, amely többszáz forintot is kitehet ételek, süteményfélék elemző vizsgálatakor. Igazságos ez az intézkedés, hiszen az olvan intézményeket, mint az ÁKF is, azokért kell fenntartania az államnak, akik a mások zsebére spekulálnak. Szándékosan hamis mérésért, számolásért, élelmiszer minőségének megrontásáért 5 ezer forintig terjedő bírságot lehet ezután kiszabni az eddigi ezer forint maximum helyett. Volt rá eset, hogy egyik-másik vendéglőben több felszolgáló játszott össze hamisan számolásban. Leleplezett társukat fttegbírságolták ezer forintra, amelyet „szolidaritásból" összedobtak a többiek. Ez a módszer ezután „ráfizetéses" lesz. Akit az AKIT két éven belül háromszor szabálysértésen ér. az búcsút mondhat a szakmájának. Elküldik és más helyen sem vehetik fel kiszolgálónak, felszolgálónak, azt is megbírságolják, aki azok után alkalmazza. Mostanában is gyakran a „zsebünkbe nyúlnak'-' még. Ha a reggeli tejet az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 90-es számú botjában vásárolta. akkor alaposan felvizezettet kapott, a boltvezető „ügyeskedése" folytán. Előfizetéses ételt evett az úgynevezett „fapadoson" a Hungáriában. a Hágiban. vagy a Liget vendéglőben? Pénzéért nem azt kapta, ami megillette volna. A Hungáriában vett ételminták nyersanvag értéke — zöldségleves, rakott húsos metélt volt akkor — 6,80 helyett mindössze 4 forint 23 fillért tett ki. A Hágiban az ellenőrzéskor fo* gyasztott leves, sült oldalas burgonyafőzelékkel és főtt kukorica nyersanyag értéke 6,80 helyett csak 5,56 forint volt. A Liget vendéglőben a zöldségleves, a rizsköretes aprópecsenye nyersanyag-értéke a hozzáadott pecsenyelével együtt is mindössze 3 forint 19 fillér volt a 4,27 helyett. — Ilyen vizsgálat eddig nem volt — hüledeztek a szakácsok, üzletvezetők. Nem, mert nem állt rendelkezésre korszerű. minden szükséges technikai eszközzel felszerelt laboratórium, ahol az ételeket és süteményeket szinte alkotóelemeikre bontják. Így derülhetett ki, hogy a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat szegedi cukrászati részlegében tízféle süteményből négy nem felelt meg a követeményeknek. A csokoládétorta például 22,7 százalékban nélkülözte azt a nyersanyagértéket, amit a vásárló nem vett észre, mert nagyságra, súlyra stimmelt a tortaszelet. Az üzletek osztálybasorolásától függően tehát 20—80 fillérrel károsodott a fogyasztó, hacsak egyetlen tortaszeletet is vásárolt A Hungária cukrászüzemében a „nagy szemmértékkel" volt a baj: egvik másik sütemény, 30 százalékkal is nagyobb volt a másik ugyanolyan rovására. Lő dl Ferenc — Milyen a gyári rend? — Fegyelmezetten, pontosan kell dolgozni. A rossz munka szégyen, meg a követelmény a jó minőség, ebben nincs vita ... Vigyázunk is a becsületre. ' A szabad idő is szóba kerül. A munka után, a pihenés óráiban, ha esik is az eső, attól sem riadva, ahogy a földeáki Fodor István esztergályos megfogalmazta, „nyakukba veszik" a várost, ismerkednek vele. Járják az Elba partját, a belvárost, s szórakoztató nézelődni a nagyáruházban is. Kis büszkeséggel beszélnek a Thálmann Strasszén levő Szeged étteremről. — Voltunk ott. Magyarosan főznek, fzlik a pusztamérges! bor és kitűnő a cigányzene. Nekünk valahogy — mondják többen is Karl-Marx-Stadtban iroda-. textil- és szerszámgépeket is gyártanak. Jelentős számú magyar ifjúmunkás dolgozik a városban. Az irodagépgyárban is, amelynek műhelyeiben a második világháború idején a hitleri fasizmus a V—1 és 2 (szárnyasbombák) több alkatrészét készíttette. A KarlMarx-Stadt-i irodagépekből különben sokat használnak Csongrád megyében. Szegeden. A Volksstimme című újság szerkesztőségébe menve eszembe jutott, amit Kónya Sanyi mondott: „Vigyázunk a becsületre." A szerkesztőségben ezért a kollégáktól azt érdeklődtem: az üzemekben, a városban ml a vélemény a magyar Ifjú szakmunkásokról. Őszintén beszéltek. — Az a jellemző KarJ* Marx-Stadtban is — akárcsak más városokban —J hogy a fiatal magyar szakmunkások jól, fegyelmezetten dolgoznak. Sem a korábban, sem a legutóbb érkezett csóportokra nincs panasz. Néhány fiatal akadt azonban, aki a figyelmeztetések ellenére is hanyagul dolgozott, „lógott", s vagánykor dott a munkában és utánaí Ehhez tartozott az ital, az éjszakai kimaradások. A jószó nem használt, fgy hát ennek a néhány fiúnak — magyar társaik helyeslésével — csomagolniuk kellett, visszajöttek. Fehér hollóként ilyen is van. De a magyar ifjúmunkások százai, ezrei a testvéri NDK gyáraiban tisztességgel termelnek, becsületet szereznek. Ok csak akkor csomagolnak, ha szabadságra Jön-, nek, s eltelt a három esztendő. Morvay Sándor j Középfül Csúcsforgalom, zsúfolt autóbusz. Megmozdulni is nehéz. Zömök férfi az ülés támlájába kapaszkodik. Egy másik férfi hozzáér. A zömök megrántja magát. A másik beteszi a busz nyitott ablakát. A zömök dühösen kirántja, és megszólal: — Gondolja, hogy maga miatt megfulladok? — A másik: — Nem hallott még arról, hogy valakinek középfülgyulladása van? — Akkor menjen taxival! — így a zömök. A másik: egy pillanatig tanakodik, aztán belső zsebébe nyúl, igazolványt vesz elő és „partneréhez" fordul. — Felszólítom: a következő megállónál leszáll velem. Menjen előttem! A zömök férfi nem, mer ellenkezni. A busz fékez, az ajtó kinyílik és a zömök férfi leszáll, s várja, hogy a másik férfi is leszálljon, de 02 marad. A kalauz csenget, indulás. — Renitens fickó — jegyzi meg a buszon maradt férfi. — Tudom, hogy nem a legjobb módszer. A vállalati igazolványom volt. KÖZÜLETEK.. TSZ-EK. MAGÁNOSOK FIGYELEM: A forráskútt Haladás Tsznél 3 db 16 álla aotban levő UE-28-as erőgép eladó tez-irodánál Érdeklődni lehet.