Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

• « Üdvözlet Talliiiból Tbilisziből Az elmúlt napokban ha­zunkba érkezett pionírkül­döttség nemcsak a forrada­lom lángját hozta el Ma­gyarországra, hanem a Szovjetunió népeinek zenés­táncos üdvözletét is. A pén­teken Szegedre érkezett pio­nircsoport egy északi és egy déli köztársaság köszöntését adta át: az észtekét és a grúzokét. A Tallinból. illetve Tbili­sziből hozzánk érkezett pio­nírok köszöntés-átadására tegnap, szombaton délután az Üttörőházban került sor. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, előbb a magyar és a szovjet kisfiúk, kislányok noteszlapjai teltek meg kü­lönböző nevekkel és lakáscí­mékkel, majd a szebbnél­szebb jelvények cseréltek szinte percenként gazdát... Elsőként, négy tallini kis­lány énekelt. Csengő hang­jukon népdalok keltek élet­re, maid egyikük — a szép nevű Vilieveid Mare — még egy magyar dal előadására is vállalkozott. Sikeres „pró­bálkozását" vastaps köszön­tötte. Az énekeseket hamarosan táncosok váltották fel. Tbi­liszi 39-es számú iskolájá­nak eredeti grúz népviselet­be öltözött leányai és fiai, akiktől fergetesnél fergete­gesebb forgásokat, szökkené­seket láthatott a lelkes kö­zönség. Furcsa nevű kompo­zícióik közül különösen a Kazbeguri, a Dzserani és a Mlinhuri nevű feldolgozások váltottak ki különösen nagy ovációt. Nem volt indoko­latlan a nekiszaibadult taps­vihar: a fiatal — még alta­lános iskolás korú — pio­nírok már olyan fokon mű­velik népük táncművészetét, hogy akár egy hivatásos együttes is tagjaiul választ­hatná őket. A vendéglátó magyar paj­tások sem maradtak azon­ban adósok a köszönetmon­dással. Előbb az Űttörőház kisdobosainak piros pettyes, meg sötétkék szoknyás tán­coslányai mondták el szó­ban-mozdulatban megfogal­mazott üdvözletüket, majd a piros nyakkendős kis har­monikavirtuóz, Kéri Jóska bizonyította, hogy máris ki­vételes megszólaltatója hang­szerének; A magyar—szovjet ifjúsági műsor tegnap délután két­szer is „színre került": hogy minél több szegedi pajtás hallhassa a tisztán szóló, is­merősen csangő észt népda­lokat, s láthassa a Tbliliszi­ből érkezett kis táncvirtuó­zok remekbe sikerült moz­dulatait. a váratlanul aján­dékba kapott programot megismételték: Akár még egy „ráadásnak" is lett vol­na nevető, tapsoló közönsé­ge ... A pionírküldöttség ma, vasárnap Békéscsabára uta­zik, ahol ugyancsak két al­kalommal mutatja be műso­rát. Este még visszatérnek Szegedre, s majd hétfőn reg­gel csatlakoznak ismét az ország minden részebői Bu­dapestre visszaérkező társa­ikhoz. A. L. Munkás­mozgalmi gyűjtő­pályázat A Legújabbkori Történeti Bi­zottság, a Móra Ferenc Mú­zeum, a Csongrád megyei Párt­archívum, a Csongrád megye) Tanács vb művelődési osztálya, valamint a szegedi és a szen­tesi megyei levéltár pályázatot hirdetett munkásmozgalmi doku­mentumok gyűjtésére, illetve munkásmozgalmi témát feldolgo­zó tanulmányok Írására. A tör­ténelmi évfordulók tiszteletére meghirdetett pályázat eredmé­nyét tegnap, szombaton délelőtt, a megyei tanács székházában is­mertette dr. Gulya Károly, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője. Első díj­jal Nagy Istvánt jutalmazták, aki Mindszent község 1918-19­es történetét dolgozta fel hosz­szabb tanulmányában. Második Pokornyi Irma lett, Csongrád város ötven év előtti történel­mét elemző dolgozatával. A két harmadik helyezett: Magyar Já­nos (Szenfes) és Somogyi Ala­dár (Szeged); a négy negyedik ] pedig Kiss József (Szentes), Si­mon Mihály (Szeged), Pásztor Károly (Budapest) és Varga Já­I nos (Szeged). Teljes magasság M 1 Somogyi Károlyné felvétele AJÁNDÉK. Évek óta meleg, baráti a kapcsolat a sze­gedi Falcmezgyár dolgozói és a béketclepi általános iskola tanulói, tanárai között. A falemezgyáriak sok ajándékkal, munkaidő után készített szemléltető eszközökkel, hasznos oktatási segédeszközzel bizonyították barátságukat, az is­kola tanulói pedig szépen betanult, a gyárban rendezett kis műsorral viszonozzák ezt. A KMP megalakulásának 50. évfordulójára rendezett iskolai ünnepélyre a lemezgyár két asztalosa, Sebők Mik­lós és Simon Ferenc díszes csapatfalat készített, melyei az iskola úttörői csapat-, raj- és Örsi zászlókkal díszítettek fel. Képünkön: Simon Ferenc asztalos és Tóth János, a gyár I. alapszervezetének titkára átadják az ajándékot. (Tudósítónktól) Csütörtökön este tanácsko­zásra ültek össze a helyi mű­velődési házban Forráskút fiataljai, hogy megvitassák az ifjúsági mozgalmi élet helyi problémáit, s megalakítsák a község KISZ-alapszervezetét. Eddig ugyanis csak a terme­lőszövetkezetben volt ifjúsá­gi szervezet. Ez azonban nem tudta beváltani a hozzája fű­zött reményeket, nem tudott számottevő eredményt elérni a fiatalság nevelésében, ösz­szefogásában. A tanácskozá­son Nacsa János, a községi tanács vb-elnöke mondott beszédet, s ismertette a le­endő községi KISZ-szervezet programját a falusi társadal­mi életben betöltendő komoly szerepét. A jelenlevő fiata­lok közül 29-en már ez alka­i lommal beléptek az új szer­; vezetbe. Titkárnak Pintér J János földművesszövetkezeti dolgozót választották meg. Elhatározták, hogy már a kö­zeljövőben a politikai okta­tásba is bekapcsolódnak. Az alakuló gyűlést követően vi­dám táncos mulatságon szó­rakoztak együtt a forráskúti fiatalok. Pctres József Somogyi KároTynő felvétele Elértek a legfelső szintre a megyei párt- és KISZ-iskola epítésével. Mint ismeretes, a nyolc emeletes, előregyártott vasbeton elemekből készülő intézmény Üjszegeden. a Ro­zsa Ferenc sugárút közelében, zöldövezetben épül A több bevételből több beruházás ÚJ telefonközpont épül Szegetlen Iskola­avatás Negyvenhárom millió fo­rintos beruházással épült a vásárhelyi felsőfokú mező­gazdasági technikurti és szak­középiskola új épülete és diákotthona. A 325 diáknak — közöttük 183 kollégistának — helyet adó épületek ünne­pélyes avatására tegnap dél­előtt került sor. Az ünnepsé­get Fekete Gyula igazgató nyitotta meg. majd dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott ünnepi be­szédet. Ezután az iskola tanulói és a vásárhelyi zeneiskola zene­kara színvonalas műsort mu­tatott be, majd az ünnepség vendégei — közöttük Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság oszályvezetője. dr. Paczuk István, a Csong­rád megyei tanács vb elnök­helyettese, dr. Dömötör Já­nos és Tóth Szilveszterné or­szággyűlési képviselők — megtekintették az új épülete­ket. (Foto: Enyedi Zoltán) Sok a panasz mostanában a postára, különösen a falu­si, külterületi kézbesítésre. A szegedi járás több községé­ben munkaerőhiány miatt el­látatlanok egyes külterületek, a címzettek maguk mennek a postára küldeményeikért. Szegeden jogos a kérdés: a magánelőfizetők telefonké­szülékét megjavítják-e vasár­nap, vagy ünnepnapokon ha akkor romlik el? Lehetséges volna-e más telefonszolgál­tatást is bevezetni a pontos idő, az ébresztés, a lottóered­mények közlése mellett? A választ Fodor Istvántól, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjétől kaptuk meg. Az új tarifa hatásán kívül jelentkező nyereségből a tényleges többletnyereségnek az adózás után megmaradó részéből jelentós fejlesztési célokat kíván a posta elérni. A nagyobb városokban, ter­mészetesen köztük Szegeden is. valamennyi expressz kül­deményt és táviratot motor­kerékpárral kézbesítenénk, hogy a különleges kikötéssel ellátott küldemények a sza­bályoknak megfelelően ke­rüljenek a címzettekhez. A csomagkézbesítő szolgálatot újabb gépkocsik beállításá­val tesszük gyorsabbá. Szegeden 12 ezer állomást befogadó távbeszélő főköz­pont épül, melyet 1974-ben helyeznek üzembe, s 1970-re elkészülnek az űj korszerű körzetkábel kiépítésével is. A több kispostaház közül egyet Algyő kap. A posta építőipa­ri munkásai szociális ellá­tásának további javítását szolgálja: 1970-ig munkás­szállást teryeznek építeni Szegeden, hasonlóképpen egy új oktatási intézményt, ahol a postás dolgozók fejleszthe­tik szakmai tudásukat. Idén a Szegedi Postaigaz­gatóság a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg legna­gyobb részét a kézbesítői munkakör nagyobb megbe­csülésére fordította. A szege­di járásban jelenleg Móra­halmon három külterületi kézbesítői munkakör nincs betöltve. Sándorfalván és Sö­vényházán pedig egy-egy. A munkaerőhiány gondot okoz a postának. Az érdekelt hiva­talok vezetői a tanácsok és tsz-ek vezetőivel, az igazga­tóság támogatásával igyekez­nek biztosítani a postai szol­gáltatások zavartalanságát. A munkakörülmények javításá­ra, ahol ez szükséges volt, csökkentették egyes kézbesí­tők területét, vagy megosztot­ták, növelték a kézbesítők létszámát. Nemcsak kézbesí­tői munkaterületen, hanem egyes műszaki jellegű mun­kakörök betöltésénél is lét­számproblémával küszködik a posta, nehézséget okoz a speciális postai feladatok el­látására kiképzett műszerész­gárda megtartása. VASÁRNAP, 19Ö8. NOVEMBER 24. Ennek ellenére a telefon­szolgáltatásban vasárnap és munkaszüneti napokon is tar­tanak zavarelhárító szolgála­tot A közületek, mentők, kli­nikák, kórházak és orvosok, általában a lakosság érdekeit szolgáló távbeszélő állomások bejelentett hibáit megjavít­ják. Ezek mellett a magán­előfizetők készülékeinek hi­báit is igyekeznek elhárítani. Ami pedig az egyéb telefon­szolgáltatásokat illeti: a tu­dakozó szolgálatot nem kí­vánjuk kiterjeszteni, mert az eddigi felmérések szerint nincs rá igény. A területün­kön felszerelt és jelenleg is működő értékcikkárusító au­tomaták átalakítását, korsze­rűsítését jövőre tervezik meg­oldani. Az űj díjszabás bevezetésé­vel kapcsolatos kedvezmé­nyek közé tartozik, hogy este 10 óráról 8 órára hozták elő­re a kedvezményes díjú te­lefonbeszélgetések kezdő idő­pontját. Magánszemélyek ré­szére a légiúton küldött le­velek súlykorlátozása meg­szűnt. Távbeszélgetésnél az erősforgalmú időszakot a tényleges helyzethez igazítot­ták: reggel 8-tól délután 2 óráig. Olyan hivatalok zárása után, ahol a távbeszélő szol­gálat zavartalan, a pénzfel­vételtől eltekintve, bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak pótdíj felszámítása nélkül. L. F.

Next

/
Thumbnails
Contents