Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

•Cadcar János elvtárs beszede (Folytatás a 2. oldalról.) vetelménynek tartjuk, hogy a szocialista építés általános elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adottságaiból fakadó sajátos nemzeti formák és keretek között, s azok figyelembevételével alkalmazzuk. Ügy ítéljük meg, hogy a szocialista építés általános elveinek és a nemzeti sajátosságoknak szembeállítása antimarxista. Bármelyik mellőzése, elhanyagolása megzavarja és végső fokon lehetetlenné teszi a szocialista társadalom felépítését: A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti és nemzetközi érdekeket össze kell egyeztetni. Semmiféle vélt, vagy valóságos nemzeti érdeket nem lehet a nemzetközi érdek rovására érvényesíteni. Ha a szocialista közösség általános érdekeit megsértjük, annak végső fokon a nemzeti érdek is csak kárát látja. A továbbiakban a párt első titkára a párt harcának néhány főbb kérdését, s a velük kapcsolatos állásfoglalásait érintette meg. Pártunk általános politikájának kidolgozásában sokat merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű 20. kongresszusának megállapításaiból, amelyek az egyes nagy jelentőségű tételeken túlmenően a kommunista világmozgalom minden pártját a marxizmus—leninizmus elméletének önálló és alkotó alkalmazására, a szocialista gyakorlat fejlesztésére ösztönözték és ösztönzik. Ugyancsak jelentős szerepe volt pártunk politikájának kialakításában a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezletén elfogadott megállapításoknak, amelyek megfogalmazásában pártunk is részt vett. Az utőbbl években széles körű vita alakult ki a pártok között a kommunista mozgalom és különösen a szocialista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a marxizmus—leninizmussal ellentétes jobb- és „baloldali" nézetek is jelentkeztek, közöttük több olyan, ameiy éppen az 1956-ban Magyarországon fellépett revizionista irányzat állásfoglalásaiban nyert megfogalmazást. Ezeket a nézeteket — különösen a csehszlovák események kapcsán — újabban ismét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbözőbb dolgokról, elsősorban a párt szerepéről, a törvényességről, a hatalom megosztásáról és monopóliumáról, a szabadságról, a sajtószabadságról, a humanizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mindezekről szocialistaellenes, kommunistaellenes éllel, gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységét bomlasztó nacionalista nézetekkel átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva, és a szóbanforgó kérdésekkel érdemben foglalkozva, megfelelő következtetésekre jutott. Véleményünk szerint a szocializmus eredményes építéséhez szükség van: szilárd munkáshatalomra; a marxista—leninista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista állam szervező szerepére; szocialista tervgadaságra; szocialista közoktatásra. kultúrára; szocialista közgondolkodásra; a többi szocialista országgal való internacionalista együttműködésre. Mindért a •feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük hazánkban. Pártunk szilárdan ragaszkodva a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elveihez, a leghatározottabban elutasította és elutasítja a nacionalizmus, a szovjetellenesség minden válfaját, jelentkezzenek azok a kínai vezetők, vagy bárki más részéről. Határozottan elutasít minden olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocialista állam szervező szerepét támadja, vagy kérdésessé teszi bármilyen jelszóval vagy címen. Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem türt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom nálunk: munkáshatalom. Az állam fő politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag átfogja az összes dolgozó osztályokat és rétegeket. politikailag pedig a kommunisták és pártonkívüliek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom felépítésének céljával. Meggyőződésünk szerint hazánkban kialakulóban és erősödőben van a szocialista nemzeti egység, amelynek további elmélyítésére törekszünk. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legmagasabbrendű, a leghumánusabb és legdemokratikusabb rendszer mindazon rendszerek közül, amelyeket az emberiség eddig történelme során megismerhetett. Tehát, nem új jelzőket kell a szocializmus fogalmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk legyen valóban szocialista és anak alapvető intézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Mi a szocialista demokratizmust fejlesztjük, amelynek legfőbb vonása a dolgozó emberek cselekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bűn nélküli embert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntetlenül. A törvénytisztelő állampolgárt a törvény védi, a törvényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak megfelelően felelősségre vonják és megbüntetik. Nálunk politikai nézeteiért senkit nem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rendszer elleni bűncselekményt követ el. azt szigorúan megbüntetik, mert a nép legfontosabb vívmánya a szocialista társadalmi rend, mert az szent és sérthetetlen. A sajtó, a rádió, a televízió fontos tömegkommunikációs eszköz, amely segítheti és segíti is világnézetünk propagálását, szocialista céljaink népszerűsítését, a közvélemény formálását. Ugyanakkor hatalmi eszköz is, amelynek megvannak az ésszerű és szükségszerű korlátai. Nálunk nincs cenzúra nem is volt, de a sajtó útján elkövetett háborús uszítást, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a faji és a felekezeti uszítást, a rendszer elleni uszítást, hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Nem felejtjük el és nem szabad elfelejteni másoknak sem, hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, annak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen tapasztalatokkal szolgált. Hasznosítottuk és nem felejtjük el azokat. Pártunk, népünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vívjük el azokat. Álláspontunkat mindig teljes nyíltsággal, elvi szilárdsággal és állhatatossággal képviseltük. És ha elmondhatjuk, mert elmondhatjuk, • hogy munkásosztályunk, népünk bízik a pártban és hallgat szavára, azt nem utolsósorban a becsületes nyíltságnak és az elvi kérdésekben tanúsított engesztelhetetlenségének köszönheti pártunk. (Taps.) Egyetlen forradalmi párt sem harcolhat olyan módon, hogy egy valamit mond és másvalamire gondol, vagy az egyik szemével int, a másikkal ellenkező irányba kacsint. Azoknak pedig, akik felelőtlenül játszanak a szabadság, a demokrácia és hasonló nagy, számunkra komoly szavakkal, azoknak mi mindig megadjuk a megfelelő választ és meg is tudjuk adni mindenkor. (Taps.) Pártunk, népünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vívmányainkat nagyra értékeljük, gyarapítjuk, óvjuk mindenekelőtt a szilárd néphatalmat és azt senki kedvéért kockára nem tesszük. kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály fenyegetett hatalmának megvédése és megszilárdítása, majd azt követően a mezőgazdaság szocialista átszervezése. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagy lendületet adott hazánk szocialista fejlődésének általában. Most minden más feladat jobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági munka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjának megvalósítása. Reformunk lényege: a szocialista népgazdaság tervszerű fejlesztése az irányítás rugalmasabbá tételével és jelentős decentralizálásával, továbbá a szocialista rendszer gazdasági törvényeinek hatékonyabb érvényesítése a fejlődés érdekében. A reform bevezetésének első esztendeje — ez most már elmondható — bebizonyította annak alapvető helyességét. A továbbiakban ki kell bontakoztatni jobban a gazdasági helyzetünkben meglevő, eddig nem hasznosított számtalan lehetőséget. A IX. kongresszus a társadalmi tevékenység összes döntő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldásával közelebb jutunk a dolgozók napi érdekeinek megfelelőbb szintekhez, egyben távolabbi célunkhoz, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez is. Mély meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudatosan dolgozik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek hazai feladataink eredményes megoldásához kellenek. Teljes felelősséggel állíthatjuk: a feladatokat megoldjuk, rendelkezünk a szükséges feltételekkel, mindenekelőtt hazánkban erős munkáshatalom van, pártunk, nagyszerű munkásosztályunk, szocializmus útjára lépett parasztságunk, a nép ügyét becsülettel szolgáló értelmiségünk. Ez legfőbb feltétele további munkánknak és eredményeinknek. Küzdünk a szilárd és tartós békéért Van erőnk feladataink megoldásához Kedves Elvtársak! Pártunknak mindenkor feladata volt síkraszállni a dolgozók napi érdekeiért, sohasem tévesztve szem elől a munkásosztály végső célját, a szocialista, a kommunista társadalom megteremtését. Hazánkban ma nincsenek kizsákmányoló osztályok, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a szövetkezeti paraszt, az értelmiség és a kispolgárság, a társadalom egyes rétegeinek helyzete között, bár az alapvető érdekek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kommunizmus — más szavakkal — az osztály nélküli társadalom. Az imént a szocialista építés nagy eredményeiről, annak töretlen menetéről szóltam. Gondolom kell, és jogunk van szólni a munka eredményeiről ugyanúgy, ahogy kötelességünk beszélni munkánk gyengéiről is. A szocialista építő munka eredményei valóban nagyok, hatalmasak a múlthoz, vagy az egykori mélyponthoz, ahhoz mérjük azokat, ahonnan elindultunk. De nem kielégítőek a lehetőségeinkhez mérten, még kevésbé népünk növekvő és jogos igényeihez, felemelő végső céljainkhoz képest. így indokolt igény van a bürokratikus kinövések felszámolására, a rugalmasabb ügyintézésre, a dolgozók gazdasági kulturális helyzetének további javítására, szociális problémáinak gyorsabb megoldására. A szocialista tudat fejlődése nyomán ma már maguk a tömegek sürgetik a magasabb, szocialista erkölcsi követelmények határozattabb érvényesítését, a társadalom ellenes önzés és magatartás bírálatát és leküzdését, és ha az olyan természetű büntetését, a gyorsabb szocialista fejlődésért. Mindez természetsen nemcsak a szubjektív elhatározások meghozatalát, hanem az objektív feltételek megteremtését is sürgeti. A párt vezető szerepéből következik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésének fő kérdéseit időben ismerje fel, vesse fel, és az új helyzet új követelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Ez a vezetés pártunk kezdeményezése nyomán társadalmunk most több nagy kérdést tart napirenden, így a szocialista demokratizmus elmélyítésének, kiszélesítésének feladatait; népgazdaságunk műszaki, technikai színvonalának emelését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra fontos, aktuális kérdéseit, a dolgozók életkörülményeinek további javítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mindegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfelelően kell foglalkozni. Lenin annak idején felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdések között mindig van egy kulcskérdés, és annak helyes megoldásától függ számtalan más kérdés megoldása, egy adott időpontban az egész fejlődés. Az elojpU évtizedben ilyen Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért küzdünk mindig és mindenütt A népek békéjére törő imperializmussal szemben világszerte növekszik az elégedetlenség. A föld minden táján kibontakozó és erősödő antiimperialista tömegmozgalmak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlenségükért, demokratikus jogaikért a békéért. Az ily módon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. Imperialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemrégiben felszabadult népeket, országokat, és általában a haladás erőit. A jelenlegi nemzetközi helyzet a világ minden térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás a béke híveinek öszszefogását követeli meg. Nekünk ez volt eddig is az elvi álláspontunk, ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövőben is. A kommunista világmozgalom, azon belül pártunk küldetése, hogy a néptömegeket mozgósítva küzdjön a társadalmi haladásért, egy újabb világháború megakadályozásáért, a szilárd és tartós békéért. Ebből következik a békés egymás mellett élés elve és politikája. Ezért a különböző társadalmi rendszerű országok viszonylatában változatlanul a békés egymás mellett élés politikájának hívei vagyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyenjogú kapcsolatokon nyugodhat és feltételezi a belügyekbe való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend ellen irányuló aknamunkától való tartózkodást. Az imperialistáknak le kell mondaniok arról, hogy akár erőszakkal, akár bomlasztással egyetlen országot is letérítsenek a szocializmus útjáról. Elvi meggyőződésünk szerint a forradalmat nem lehet exportálni, de ugyanígy nem lehet exportálni ellenforradalmat sem. Külpolitikánkban szövetségeseinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el minden nagy és közös érdekű ügyben. A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépett magyar népnek első, igaz és őszinte barátja a szovjetunió, amelyhez meg nem bontható barátság és testvériség fűzi országunkat. A Varsói Szerződés tagállama vagyunk és a szerződés szervezetének fenntartását, hatékonyságának növelését szorgalmazzuk mindaddig, ameddig fennáll az agresszív NATO-tömb, a szocialista országok veszélyeztetettsége. Szocialista építésünket segíti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyre támaszkodva a szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb szintre emelésére törekszünk, ideértve az ésszerű integrációs megoldásokat is. Valamennyi szocialista országgal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszünk. Az utóbbi években egyes szocialista országok, valamint kommunista és munkáspártok viszonylatában keletkezett nézeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehetőségét, hogy sok kérdésben együttműködjünk és mégkevésbé azt, hogy akcióegységre lépjünk közös ellenségünkkel, a nemzetközi imperializmussal szemben. Mi, kiindulva az alapvetően közös érdekekből, azokban a viszonylatokban is, ahol nézeteltérések vannak, ezek elvtársi rendezésére törekszünk, és a kapcsolatok, a két- és többoldalú találkozók, az eszmecserék hívei vagyunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva támogatta a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi találkozójának összehívását. Az előkészítő bizottság éppen e héten tartotta meg eredményesen zárult soros ülését Budapesten. Ezt a tényt és az állásfoglalásokat örömmel üdvözöljük, és úay véljük, hogy újabb nagy lépést tettünk előre. A nemzetközi találkozó közeli öszszehívására — véleményünk szerint — a helyzet valóban megérett, a feltételek adottak. Pártunk betölti történelmi küldetését Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk 50 éves harcos útját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büszkén tekinthetünk az alapítástól eltelt 50 esztendőre. A párt a zászlót mindi-; tisztán és magasan tartotta, az eszme győzött Mi, magyar kommunisták mindig azt vallottok pártunkról, hogy eszköz, fegyver a munkásosztály, a magyar nép szolgálatában, de ahhoz, hogy a párt az osztályharcban soha ki nem csorbuló fegyverré váljék és az is maradjon, ahhoz mindig kellettek olyan emberek, akik önzetlenül és áldozatkészen, akár életük árán is szolgálták a párt ügyét. A munkásosztály, a nép soraiban mindig voltak ilyen emberek, s ahogy voltak, úgy vannak és mindig is lesznek, amíg harcolni kell a népért, a békéért, a szocializmusért. Ma, a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondolunk az alapítókra, azokra az elvtársakra, akik létrehozták a pártot, győzelemre vitték a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, azokra, akik az ellenforradalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartották a pártot, azokra, akik a felszabaduláskor s azt követően harcoltak a hatalomért, dolgoztak az ország újjáépítéséért. Megbecsüléssel gondolunk egész párttagságunkra, mindazokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocialista társadalom alapjait, s tovább építik azt. Gondolunk ma azokra a barátainkra is, akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát követve, mint jó szövetségeseink, velünk együtt dolgoznak a szocialista társadalom teljes felépítésén, szolgálják a munkásosztály, a nép, a szocialista haza szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjúságára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik holnap viszik tovább a zászlót! Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! A Központi Bizottság tagjai között és itt ezen az ülésen a pártnak sok veterán harcosa van jelen, ök tanúsíthatják: érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdelmes harcokban győzelemre vezette a munkásosztályt Pártunkban megvolt és bizton hisszük, a jövőben is meg lesz a képesség történelmi küldetésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. érfordulóján ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magyar Szocialista Munkáspártra. Pártunk szoros egységben halad ezután ls nemzetközi osztálytestvéreinkkel és tovább vezeti népünket a szocialista Magyarország megteremtésének útján, a népek reménysége, a kommunizmus ragyogó távlatai fölé. Éljen a magyar munkásosztály és marxista—leninista, forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljenek és virágozzanak a szocialista országok, éljen a kommunista világmozgalom, éljen a proletár nemzetköz' ség! (Hw^anUrtó nagy tar 1