Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

•Cadcar János elvtárs beszede (Folytatás a 2. oldalról.) vetelménynek tartjuk, hogy a szocialista építés általá­nos elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adott­ságaiból fakadó sajátos nem­zeti formák és keretek kö­zött, s azok figyelembevéte­lével alkalmazzuk. Ügy ítéljük meg, hogy a szocialista építés általános elveinek és a nemzeti sajá­tosságoknak szembeállítása antimarxista. Bármelyik mellőzése, elhanyagolása megzavarja és végső fokon lehetetlenné teszi a szocia­lista társadalom felépítését: A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nem­zeti és nemzetközi érdeke­ket össze kell egyeztetni. Semmiféle vélt, vagy va­lóságos nemzeti érdeket nem lehet a nemzetközi ér­dek rovására érvényesíteni. Ha a szocialista közösség általános érdekeit megsért­jük, annak végső fokon a nemzeti érdek is csak kárát látja. A továbbiakban a párt el­ső titkára a párt harcának néhány főbb kérdését, s a velük kapcsolatos állásfogla­lásait érintette meg. Pártunk általános politi­kájának kidolgozásában so­kat merítettünk a Szovjet­unió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű 20. kongresszusának megállapí­tásaiból, amelyek az egyes nagy jelentőségű tételeken túlmenően a kommunista vi­lágmozgalom minden pártját a marxizmus—leninizmus elméletének önálló és alko­tó alkalmazására, a szocia­lista gyakorlat fejlesztésére ösztönözték és ösztönzik. Ugyancsak jelentős szere­pe volt pártunk politikájá­nak kialakításában a kom­munista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezle­tén elfogadott megállapítá­soknak, amelyek megfogal­mazásában pártunk is részt vett. Az utőbbl években széles körű vita alakult ki a pártok között a kommunista moz­galom és különösen a szocia­lista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a mar­xizmus—leninizmussal ellen­tétes jobb- és „baloldali" né­zetek is jelentkeztek, kö­zöttük több olyan, ameiy éppen az 1956-ban Magyar­országon fellépett revizionis­ta irányzat állásfoglalásai­ban nyert megfogalmazást. Ezeket a nézeteket — külö­nösen a csehszlovák esemé­nyek kapcsán — újabban is­mét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbö­zőbb dolgokról, elsősorban a párt szerepéről, a törvé­nyességről, a hatalom meg­osztásáról és monopóliumá­ról, a szabadságról, a saj­tószabadságról, a huma­nizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mind­ezekről szocialistaellenes, kommunistaellenes éllel, gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kom­munista és munkáspártok egységét bomlasztó naciona­lista nézetekkel átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva, és a szóbanforgó kérdésekkel ér­demben foglalkozva, megfe­lelő következtetésekre jutott. Véleményünk szerint a szo­cializmus eredményes építé­séhez szükség van: szilárd munkáshatalomra; a marxis­ta—leninista párt vezető sze­repére; a pártban a demok­ratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista állam szervező szerepére; szocialista terv­gadaságra; szocialista közok­tatásra. kultúrára; szocialista közgondolkodásra; a többi szocialista országgal való in­ternacionalista együttműkö­désre. Mindért a •feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is te­remtettük hazánkban. Pár­tunk szilárdan ragaszkod­va a marxizmus—leniniz­mus, az internacionaliz­mus elveihez, a leghatározot­tabban elutasította és eluta­sítja a nacionalizmus, a szov­jetellenesség minden válfa­ját, jelentkezzenek azok a kínai vezetők, vagy bárki más részéről. Határozottan elutasít minden olyan néze­tet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető sze­repét, a szocialista állam szervező szerepét támadja, vagy kérdésessé teszi bármi­lyen jelszóval vagy címen. Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem türt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját és gya­korlatában megfelelő megol­dást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom ná­lunk: munkáshatalom. Az ál­lam fő politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében szövetségi politi­kát folytatunk, amely társa­dalmilag átfogja az összes dolgozó osztályokat és réte­geket. politikailag pedig a kommunisták és pártonkívü­liek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom fel­építésének céljával. Meggyő­ződésünk szerint hazánkban kialakulóban és erősödőben van a szocialista nemzeti egység, amelynek további el­mélyítésére törekszünk. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legma­gasabbrendű, a leghumánu­sabb és legdemokratikusabb rendszer mindazon rendsze­rek közül, amelyeket az em­beriség eddig történelme so­rán megismerhetett. Tehát, nem új jelzőket kell a szo­cializmus fogalmához ragasz­tani, hanem szocialista rend­szerünk legyen valóban szo­cialista és anak alapvető in­tézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Mi a szocialista demok­ratizmust fejlesztjük, amely­nek legfőbb vonása a dolgozó emberek cselekvő részvétele a közügyek inté­zésében. A szocialista törvényessé­get betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bűn nélküli embert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntetlenül. A törvénytisz­telő állampolgárt a törvény védi, a törvényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak megfelelően fe­lelősségre vonják és meg­büntetik. Nálunk politikai nézeteiért senkit nem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rend­szer elleni bűncselekményt követ el. azt szigorúan meg­büntetik, mert a nép legfon­tosabb vívmánya a szocia­lista társadalmi rend, mert az szent és sérthetetlen. A sajtó, a rádió, a televí­zió fontos tömegkommuniká­ciós eszköz, amely segítheti és segíti is világnézetünk pro­pagálását, szocialista céljaink népszerűsítését, a közvéle­mény formálását. Ugyanak­kor hatalmi eszköz is, amely­nek megvannak az ésszerű és szükségszerű korlátai. Ná­lunk nincs cenzúra nem is volt, de a sajtó útján elkö­vetett háborús uszítást, a más népek elleni gyűlölet­keltést, a faji és a felekeze­ti uszítást, a rendszer elleni uszítást, hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Nem felejtjük el és nem sza­bad elfelejteni másoknak sem, hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért ví­vott egyik véres csata ép­pen a rádió épületénél, an­nak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen tapasztalatokkal szolgált. Hasznosítottuk és nem felejt­jük el azokat. Pártunk, né­pünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vív­jük el azokat. Álláspontun­kat mindig teljes nyíltsággal, elvi szilárdsággal és állhata­tossággal képviseltük. És ha elmondhatjuk, mert elmond­hatjuk, • hogy munkásosztá­lyunk, népünk bízik a párt­ban és hallgat szavára, azt nem utolsósorban a becsü­letes nyíltságnak és az elvi kérdésekben tanúsított en­gesztelhetetlenségének kö­szönheti pártunk. (Taps.) Egyetlen forradalmi párt sem harcolhat olyan módon, hogy egy valamit mond és másvalamire gondol, vagy az egyik szemével int, a má­sikkal ellenkező irányba ka­csint. Azoknak pedig, akik felelőtlenül játszanak a sza­badság, a demokrácia és ha­sonló nagy, számunkra ko­moly szavakkal, azoknak mi mindig megadjuk a megfe­lelő választ és meg is tud­juk adni mindenkor. (Taps.) Pártunk, népünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vívmányainkat nagyra értékeljük, gyara­pítjuk, óvjuk mindenekelőtt a szilárd néphatalmat és azt senki kedvéért kockára nem tesszük. kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály fenyegetett hatalmának megvédése és megszilárdítása, majd azt követően a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­se. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagy lendüle­tet adott hazánk szocialista fejlődésének általában. Most minden más feladat jobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági mun­ka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjá­nak megvalósítása. Refor­munk lényege: a szocialista népgazdaság tervszerű fej­lesztése az irányítás rugal­masabbá tételével és jelentős decentralizálásával, továbbá a szocialista rendszer gazda­sági törvényeinek hatéko­nyabb érvényesítése a fejlő­dés érdekében. A reform be­vezetésének első esztendeje — ez most már elmondható — bebizonyította annak alap­vető helyességét. A további­akban ki kell bontakoztatni jobban a gazdasági helyze­tünkben meglevő, eddig nem hasznosított számtalan lehe­tőséget. A IX. kongresszus a tár­sadalmi tevékenység összes döntő területén kijelölte azo­kat a feladatokat, amelyek megoldásával közelebb ju­tunk a dolgozók napi érde­keinek megfelelőbb szintek­hez, egyben távolabbi cé­lunkhoz, a szocialista társa­dalom teljes felépítéséhez is. Mély meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudatosan dolgozik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mind­azokkal a feltételekkel, ame­lyek hazai feladataink ered­ményes megoldásához kelle­nek. Teljes felelősséggel ál­líthatjuk: a feladatokat meg­oldjuk, rendelkezünk a szük­séges feltételekkel, minde­nekelőtt hazánkban erős munkáshatalom van, pár­tunk, nagyszerű munkásosz­tályunk, szocializmus útjára lépett parasztságunk, a nép ügyét becsülettel szolgáló ér­telmiségünk. Ez legfőbb fel­tétele további munkánknak és eredményeinknek. Küzdünk a szilárd és tartós békéért Van erőnk feladataink megoldásához Kedves Elvtársak! Pártunknak mindenkor fel­adata volt síkraszállni a dol­gozók napi érdekeiért, so­hasem tévesztve szem elől a munkásosztály végső célját, a szocialista, a kommunista társadalom megteremtését. Hazánkban ma nincsenek kizsákmá­nyoló osztályok, megszűnt az embernek ember általi ki­zsákmányolása. Még van kü­lönbség a munkás, a szövet­kezeti paraszt, az értelmiség és a kispolgárság, a társada­lom egyes rétegeinek helyze­te között, bár az alapvető ér­dekek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kommunizmus — más sza­vakkal — az osztály nélkü­li társadalom. Az imént a szocialista épí­tés nagy eredményeiről, an­nak töretlen menetéről szól­tam. Gondolom kell, és jo­gunk van szólni a munka eredményeiről ugyanúgy, ahogy kötelességünk beszélni munkánk gyengéiről is. A szocialista építő munka ered­ményei valóban nagyok, ha­talmasak a múlthoz, vagy az egykori mélyponthoz, ah­hoz mérjük azokat, ahon­nan elindultunk. De nem kielégítőek a lehetőségeink­hez mérten, még kevésbé népünk növekvő és jogos igényeihez, felemelő végső céljainkhoz képest. így indokolt igény van a bürokratikus kinövések fel­számolására, a rugalmasabb ügyintézésre, a dolgozók gaz­dasági kulturális helyzetének további javítására, szociális problémáinak gyorsabb meg­oldására. A szocialista tudat fejlődése nyomán ma már maguk a tömegek sürgetik a magasabb, szocialista erköl­csi követelmények határozat­tabb érvényesítését, a társa­dalom ellenes önzés és maga­tartás bírálatát és leküzdését, és ha az olyan természetű büntetését, a gyorsabb szo­cialista fejlődésért. Mindez természetsen nemcsak a szubjektív elhatározások meghozatalát, hanem az ob­jektív feltételek megteremté­sét is sürgeti. A párt vezető szerepéből következik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésé­nek fő kérdéseit időben is­merje fel, vesse fel, és az új helyzet új kö­vetelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Ez a vezetés pártunk kez­deményezése nyomán társa­dalmunk most több nagy kérdést tart napirenden, így a szocialista demokra­tizmus elmélyítésének, ki­szélesítésének feladatait; népgazdaságunk műszaki, technikai színvonalának eme­lését, a tudomány, a közokta­tás, a kultúra fontos, aktuá­lis kérdéseit, a dolgozók élet­körülményeinek további ja­vítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mindegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfelelően kell foglalkozni. Lenin annak idején felhív­ta a figyelmet arra, hogy a kérdések között min­dig van egy kulcskérdés, és annak helyes megoldásá­tól függ számtalan más kér­dés megoldása, egy adott idő­pontban az egész fejlődés. Az elojpU évtizedben ilyen Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpoliti­kánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért küzdünk min­dig és mindenütt A né­pek békéjére törő imperia­lizmussal szemben világszer­te növekszik az elégedetlen­ség. A föld minden táján ki­bontakozó és erősödő anti­imperialista tömegmozgal­mak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az impe­rialisták zsarnokságát és szí­vósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlensé­gükért, demokratikus jogai­kért a békéért. Az ily mó­don szorongatott imperializ­mus mindent elkövet pozí­cióinak megtartására. Impe­rialista támadások érik a szocialista világot, a gyar­mati iga alól nemrégiben felszabadult népeket, orszá­gokat, és általában a hala­dás erőit. A jelenlegi nem­zetközi helyzet a világ min­den térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás a béke híveinek ösz­szefogását követeli meg. Ne­künk ez volt eddig is az elvi álláspontunk, ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövő­ben is. A kommunista világmoz­galom, azon belül pártunk küldetése, hogy a néptöme­geket mozgósítva küzdjön a társadalmi haladásért, egy újabb világháború megaka­dályozásáért, a szilárd és tartós békéért. Ebből követ­kezik a békés egymás mel­lett élés elve és politikája. Ezért a különböző társadal­mi rendszerű országok vi­szonylatában változatlanul a békés egymás mellett élés politikájának hívei vagyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyen­jogú kapcsolatokon nyugod­hat és feltételezi a belügyek­be való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend ellen irányuló akna­munkától való tartózkodást. Az imperialistáknak le kell mondaniok arról, hogy akár erőszakkal, akár bomlasztás­sal egyetlen országot is le­térítsenek a szocializmus út­járól. Elvi meggyőződésünk szerint a forradalmat nem lehet exportálni, de ugyanígy nem lehet exportálni ellen­forradalmat sem. Külpolitikánkban szövetsé­geseinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el min­den nagy és közös érdekű ügyben. A történelem bebi­zonyította, hogy a szocializ­mus útjára lépett magyar népnek első, igaz és őszinte barátja a szovjetunió, amely­hez meg nem bontható ba­rátság és testvériség fűzi országunkat. A Varsói Szer­ződés tagállama vagyunk és a szerződés szervezetének fenntartását, hatékonyságá­nak növelését szorgalmazzuk mindaddig, ameddig fennáll az agresszív NATO-tömb, a szocialista országok veszé­lyeztetettsége. Szocialista építésünket segíti a Köl­csönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa, amelyre tá­maszkodva a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésének magasabb szintre emelésére törekszünk, ideért­ve az ésszerű integrációs megoldásokat is. Valamennyi szocialista or­szággal és a nemzetközi kommunista mozgalom min­den pártjával együttműkö­désre és egységre törekszünk. Az utóbbi években egyes szocialista országok, valamint kommunista és munkáspár­tok viszonylatában keletke­zett nézeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zár­ják ki annak lehetőségét, hogy sok kérdésben együtt­működjünk és mégkevésbé azt, hogy akcióegységre lépjünk közös ellenségünk­kel, a nemzetközi imperializ­mussal szemben. Mi, kiindulva az alapvető­en közös érdekekből, azok­ban a viszonylatokban is, ahol nézeteltérések vannak, ezek elvtársi rendezésére tö­rekszünk, és a kapcsolatok, a két- és többoldalú talál­kozók, az eszmecserék hívei vagyunk. A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől fogva tá­mogatta a kommunista és munkáspártok újabb nemzet­közi találkozójának összehí­vását. Az előkészítő bizott­ság éppen e héten tartotta meg eredményesen zárult so­ros ülését Budapesten. Ezt a tényt és az állásfoglalásokat örömmel üdvözöljük, és úay véljük, hogy újabb nagy lé­pést tettünk előre. A nem­zetközi találkozó közeli ösz­szehívására — véleményünk szerint — a helyzet való­ban megérett, a feltételek adottak. Pártunk betölti történelmi küldetését Tisztelt Központi Bizott­ság! Kedves Elvtársak! Pártunk 50 éves harcos útját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett bal­sikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büsz­kén tekinthetünk az alapí­tástól eltelt 50 esztendőre. A párt a zászlót mindi-; tisztán és magasan tartotta, az eszme győzött Mi, magyar kommunisták mindig azt vallottok pár­tunkról, hogy eszköz, fegy­ver a munkásosztály, a ma­gyar nép szolgálatában, de ahhoz, hogy a párt az osz­tályharcban soha ki nem csorbuló fegyverré váljék és az is maradjon, ahhoz min­dig kellettek olyan embe­rek, akik önzetlenül és ál­dozatkészen, akár életük árán is szolgálták a párt ügyét. A munkásosztály, a nép so­raiban mindig voltak ilyen emberek, s ahogy voltak, úgy vannak és mindig is lesznek, amíg harcolni kell a népért, a békéért, a szocia­lizmusért. Ma, a párt megalakulásá­nak 50. évfordulóján, tiszte­lettel gondolunk az alapí­tókra, azokra az elvtársakra, akik létrehozták a pártot, győzelemre vitték a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, azokra, akik az ellenforrada­lom 25 éve alatt, az illega­litásban megtartották a pár­tot, azokra, akik a felsza­baduláskor s azt követően harcoltak a hatalomért, dol­goztak az ország újjáépíté­séért. Megbecsüléssel gondolunk egész párttagságunkra, mind­azokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocialista társadalom alap­jait, s tovább építik azt. Gondolunk ma azokra a barátainkra is, akik nem tag­jai a pártnak, de a párt sza­vát követve, mint jó szövet­ségeseink, velünk együtt dol­goznak a szocialista társada­lom teljes felépítésén, szol­gálják a munkásosztály, a nép, a szocialista haza szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, ha­zánk ifjúságára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik holnap viszik tovább a zász­lót! Tisztelt Központi Bizott­ság! Kedves Elvtársak, Elvtárs­nők! A Központi Bizottság tag­jai között és itt ezen az ülé­sen a pártnak sok veterán harcosa van jelen, ök tanúsít­hatják: érdemes volt küzde­ni! Magasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdelmes harcokban győze­lemre vezette a munkásosz­tályt Pártunkban megvolt és bizton hisszük, a jövőben is meg lesz a képesség törté­nelmi küldetésének méltó betöltésére. Pártunk megala­pításának 50. érfordulóján ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar munkásosz­tály, dolgozó népünk, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magyar Szocialista Munkás­pártra. Pártunk szoros egy­ségben halad ezután ls nem­zetközi osztálytestvéreinkkel és tovább vezeti népünket a szocialista Magyarország megteremtésének útján, a né­pek reménysége, a kommu­nizmus ragyogó távlatai fölé. Éljen a magyar munkás­osztály és marxista—leninis­ta, forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljenek és virágozzanak a szocialista országok, éljen a kommunista világmozgalom, éljen a proletár nemzetköz' ség! (Hw^anUrtó nagy tar 1

Next

/
Thumbnails
Contents