Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

DEL-MA^^SZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nagy az érdeklődés a szabad forgalmú állami takarmányok iránt Hetekkel ezelőtt terjedelmes hirdetések adták hírül: az állami gabonakereskedelem véget kíván vetni a-szabadpiacokon állandósult magas szemestakarmány-árnak. Az állattartó háztáji gazdaságok és a családi ellátásra hizlaló ipari munkások, tisztviselők örömmel, s mitagadás, némi kétellyel fogadták a hírt: talán csak rövid ideig tartó kereskedelmi fogas? Mindenesetre ki kell használni, s már az első napokban kora hajnalban megkezdődtek a sorbanállások a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat értékesítésre kijelölt raktárai előtt. Az első napon 120 mázsa árpát, 101 múzsa szemeskukoricát, 92 mázsa takarmánybúzát és 60 mázsa takarmánylisztet vásároltak meg a háztáji ós egyéni állattartók. A sorbanállásra, a raktárak előtt való fagyoskodásra azonban semmi ok sincs. Kálmán József, a vállalat osztályvezetője mondotta el: egyáltalán nem valamiféle rövidlejáratú vállalkozásról van szó. Az idei termés ős a külföldi importkészlet lehetővé teszik, hogy a jövőben a mindenkori igényeknek megfelelően lássák el a szabadpiacokat is különféle takarmányokkal. Igen sok az olyan termelőgazdaság is, amely nagy tételekben — miután megszűnt a szabadpiaci manipuláció lehetősége — a vállalatnak ajánlja fel megvételre felesleges abraktakarmány-készletét. Ugyanakkor arra ls van lehetőség, hogy az ország takarmányban gazdagabb területeiről nagy tételekben szállítsanak gyengén termő vidékekre. A jelenlegi rendelkezésre álló készletekből kiindulva Csongrád megyének azonban aligha lesz szüksége ilyesmire mostanában. A nagytételben vásárló tsz-ek — amint Kálmán elvtárs elmondotta —•- továbbra is a megyei takarmánybizottság útján kapják meg szükségleteiket A bizottsághoz bejelentett minden igényt ki tudnak elégíteni, tehát teljesen felesleges a gazdaságoknak szabadforgalomból vásárolniok. Az állami árakat mélyen a szokásos szabadpiaci árak alatt alakították ki. Például 1—1 mázsa árpáért, kukoricáért, takarmánybúzáért jó 100— 120 forinttal kell kevesebbet fizetni, mint amennyiért korábban a szabadpiacokon árusították. Az állam célja ezzel a vállalkozással az, hogy egyszer s mindenkorra megszüntesse az ingadozást az állattenyésztésben és a hizlalásban, melyet a hullámzó szabadpiaci árak okoztak. S a takarmányfelesleggel rendelkező gazdaságok is érdekeltté váljanak abban, hogy elsősorban az állattenyésztés fejlesztése révén értékesítsék készleteiket. Megy a kislány Növekvő géppark Csongrád megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben évről évre szaporodik a gépek száma. A tsz-ek birtokában levő traktorok száma meghaladja már a 2 ezer darabot, összesen 2494 darab traktor van tsz-ekben, amelyek traktoregységekre átszámítva 3538 darabot képviselnek. A pótkocsik száma 2144 darab, a tehergépkocsiké 448. a gabonakombájnoké 325 darab, míg a kettes fogatok száma 3312 a megyében, s ez II százalékkal kevesebb a tavalyi állománynál. A géppel végzett munka egyre inkább uralkodóvá válik a mezőgazdaságban: az idei első félév során a traktorműszakok száma több volt 200 ezernél, amelyből a szállításra jutott 87 ezer műszak. A traktorok munkáját normálholdra átszámítva a féléves mérleg 1 millió és 140 ezer normálholdat jelent traktormunkában, ebből a szállításra 448 ezer normálholdnak megfelelő traktormunka jut. A gabonakombájnok munkájára valószínű annyi is elegendő, hogy az aratásból szinte teljesen kiszorult a kézikasza. Olcsóbban — gazdaságosabban Kisteleken, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben modern sertéskombinát üzemel. A közös gazdaság felhasználta az állam adta lehetőségeket és 70 százalékos állami segítséggel épített egy 2 ezer férőhelyes sertéshizlaldát. Így ebből a nagyüzemből évente 3500—4000 sertés kerül piacra. A járás közös gazdaságai közül seholsem hizlalnak annyi sertést, mint éppen itt. Javulnak az önköltségi mutatók, hiszen ma már egy kiló húst 16,40 forintért állítanak elő, s 4,3 kilogramm abraktakarmányból hízik egy kilót a jószág. Az idén több korszerű állattenyésztési épületet adtak át a szövetkezetben. Így 2 darab 60 férőhelyes marhaistállót és egy 100 férőhelyes borjúnevelőt. Mindezt a közös gazdaság saját építőbrigádja építette. leginkább helyileg előállított épí főanyagokból. A Dél-Magyarország interjúja Csápenszkí Istvánnal A párt tevékenysége a falusi társadalmi élet középpontjában Interjúsorozatunknak a végéhez jutottunk. Célunk az volt, hogy bemutassuk falusi olvasóinknak a szegedi járási társadalmi élet egyes fontosabb munkaterületeit, alkalmat adjunk a közvéleménynek, hogy mélységeiben is megismerje azt a mindennapos munkát, melyet a tanácsok, az ügyészség, a bíróság, a rendőrség, valamint a tömegszervezetek végeznek szocialista életviszonyaink fejlesztése céljából. Sorozatunk befejezéseként Csápenszki István elvtársat, az MSZMP járási bizottságának első titkárát kértük fel, mondja el tapasztalatait lapunk kezdeményezéséről, s szóljon a falusi pártélet eseményeiről, céljairól, arról a mélyreható minőségi változásról, mely a pártmunkában a párt IX. kongresszusa után végbement a szegedi járásban. — Először is köszönetet mondok a járási pártbizotthoz, hogy csak gyors és }6 tájékoztatás mellett lehetséges alapos felvilágosító munkát végezni a dolgozók körében. Utóbb november 11-én és 12-én zajlottak a járásban aktívaértekezletek. Többek között egyházpolitikai kérdések és a pártsajtó terjesztésének kérdései szerepeltek a napirenden. Csupán a DélMagyarország új előfizetői tábora gyarapításának témájához 101 elvtárs tett hasznos javaslatokat. Mások pedig ugyancsak szép számmal az ateista nevelés területéről vetettek fel megszívlelendő gondolatokat. — A párt aktivistáitól joggal várja el a közvélemény, hogy a kapott tájékoztatást munkahelyeiken rendszeresen továbbadják, s ezzel is gyarapítsák a pártmunka érdemeit. Ezután arról szólt a járási pártbizottság első titkára* hogy prvendetesen tovább erősödött az érdeklődés a falusi emberek körében úgy is, ság nevében a Dél-Magyar- bői a vezetőségekbe, akik ed- hogy a pártba tagfelvételüket országnak, amiért lehetőséget teremtett, hogy velem együtt 17 közéleti, tömegszervezeti vezető elmondhatta véleményét időszerű kérdésekről a lap járási olvasóinak. Köszönetet mondok dig nem voltak választott kérték. 1967 elejétől ez év pártmunkások. örvendetes októberéig 377 dolgozó tagfelvételi kérelmét hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. Várhatóan ez a szám az esztendő végéig meghaladja majd a 400-at. Végrehajtó bizottságunk felelősségteljes megbízatásnak tekinti a pártba való ajánlást. Ezért is számunkra az is, hogy tovább javult a pártvezetésben a nők aránya. 12-vel több nő lett most titkár, s a vezetőségeken belül pedig 67-ről 100az eredmények és nehézsége- ra gyarapodott a nők aránya, ink lelkiismeretes tolmácso- _ A vezetőségválasztó lásáért. A pártbizottság a taggyűlések a tagság eddig • _ Del-Magyarországnak ezt az sohasem tapasztalt aktív köz- rendszerré vált nálunk, hogy interjúsorozatát rendkívül reműködésével zajlottak le. kedves, meleg hangú sorokhasznosnak értékeli, csak igazán csak az ágyban fek- ban mondunk köszönetet tanácsolni tudom, hogy a lap vő betegek maradtak távol, mindazoknak az elvtársakhetSTa'wMTkfeétett Sokan felszólaltak rengeteg nak> akik ezt a felelősséget netoseget a KozsegeK Kozeieti javaslattal gazdagították „•,,„,•-,, . ,„ vezetőinek is, hogy munká- alapszervezeteik munkáját. A y3"81^ s ugy >s kozreműjuk egy-egy fontos állomá- vezetőségek valamennyi alap- ködnek a pártépítesben, sáról, a célokról számot ad- szervezetben körültekintéssel, hogy új tagokat hívnak, nehassanak a nyilvánosságnak, felelősséggel adtak számot a veinek soraikba. Hívjuk és Hiszem, hogy ezek azjrások párt IX. kongresszusa óta várjuk közénk, a pártba a j87 '" 8 S E^K^Öt vőben is az új tagokat örüszervezeti munkának. Tahasznos segítői lesznek _ ___ párt-, az állami és a tömeg- hatjtók" hogy egyetlen koráb- ,.. , , szervezeti munkának. Ta- bi választás alkalmával sem lunk, hogy a KlSZ-alapszertudtak olyan sok, realitáso- vezetek is egyre több ifjúörvend fáfásunkb^nemcsak kon alapuló sikerről számot kommunistát nevelnek a több mint fél évszázados tra- adni a vezetők, mint most. dicionális múltja miatt, ha- Az utóbbi két év falusi pártnem azért is, mert jól inmunkájának legfőbb érdeme párt számára. Mostanában például 24 olyan fiatal lett járásunkban a párt tagja; akiknek ajánlóik a KISZformálja olvasóit. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a most az- h°ey megszilárdult, tarfolyó szervezés eredménye- talmában is elmélyült a párt- szervezetek voltak, ként az új előfizetők százai- élet Rendszeressé lettek a — Mi a magyarázata an-' y31 ,£3rafzlk ' taggyűlések. Míg korábban a nak. hogy járásszerte egyre rutéSbi éTektT^ Défe Párttagságnak csak o0-64 «Wm lépnek a kommunisMagyarország a gazdasági százaléka látogatta a tag- tak sora,ba? Többek között kérdéseken túl nagy segítsé- gyűléseket, addig az utóbbi az' hogy a Partszervezetek a KloJ 3 naPÍ Pártmun- évek során 78-80 százalék- P°litikai és g3zdasági élet r.n „ ra emelkedett ez az arány- motorjai, s könnyebbé lett a ki eMárs a ^atósi ^ártélefe" szám. Míg korábban a fa- p^tépítés a tagje,öltségi idő ről mondta el tapasztalatait, lusi elvtársaknak a fele sem elt°rtése miatt is. A gazda— A közelmúltban zajlott vállalt állandó pártmunkát, sági vezetők ma már minié a pártszervezetek vezető- addig most 2338 kommunis- den lényeges kérdésben a Se-S-tóta ff van pártmegbízatása, s ^r_t-alaps™etek vélekárokon — 527 kommunistát e szám az össztagság Hl száválasztottak be a vezetősé- zalékái képezi. Száműzték a gekbe. 46 alapszervezetben rendszertelenséget, az alkaválasztottak új vábbá 183 olyan elvtárs is bekerült a tagság bizalmáményétől teszik függővé lépéseiket. S így a párt segítségével, akaratával ölt testo" lomszerűséget, minden alap- tet a gazdaságirányítás új SomoKyi Károlyné (elvétele Horváth Mária minden reggel korán ébred. Gyorsan felöltözik, magára teríti a rózsaszínű kendőt és *zalad az úthoz. Ali, álldogál, a Sándorfalvára vezető országút mellett. Csípősek már a reggelek. A kislány, arca kipirul a szélben, kezét megfogja az idő. Türelmesen várakozik a buszra. Majdcsak megjön. Szeptembertől így kezdődik minden reggel. Otthon telerakják az aktatáskát, s indul a 6 kilométerre levő központi iskolába. Első osztályos lett Marika. Oda-vissza az út 12 kilométer. Minden nap tizenkét kilométer. A szegedi halgazdaságban, a sándorfalvi úti üzemegységben dolgozik a kislány édesapja. Messze a falu. De iskolába menni kell, s nincs más megoldás. — Szeretek iskolába járni. Jó meleg van. A napköziben vigyáznak Horváth Marikára, s este ismét viszi a busz a tanyak közé. Napról napra ilyen az élete. Megy a kislány. Lépked a kilométerek tengerében. Így kezdődik az élet. A fogyasztó megbecsülése Megkezdődött a piacokon után tiszta nyereségként alig a versengés a fogyasztókért. 30 ezer forint haszon jelentS most már több mint fél- kezik. De, amint mondják a éves tapasztalat bizonyítja MÉK vezetői, azért az erCsongrád megyében is, hogy kölcsi elismerésért, amit a a MÉK állja a versenyt, fogyasztók körében kiharNem akar ez senki számára coltak, korábban egymillió sem hitelrontás lenni, de a forintot sem sajnáltak volna, szegedi piacokon már hosszú Mostanában illetékes tanáIdeje egyedül a MÉK dik- csi szervekkel megállapodás tálja az arakat. Az a burgo- született Szegeden, hogy a nya, amelyért a termelők, Horváth Mihály utcai kiálvagy a magánkiskereskedők lítási csarnokban, a Fáklya 4 forint 50 fillért, vagy 5 fo- m0Zi szomszédságában, amirintot kérnek, 3 forint 10 kor nincsenek kiállítások, álfillérért vagy 3 forint 40-ért landó, ünnepnapokon Ls nyita MÉK bármely standján vatartó piacpótló vásárcsarminden mennyiségben meg- nokot nyitnak. A szükséges vásárolható. pultokat és más berendezési Tavasz óta 27 új üzletet, tárgyakat már szállítják piaci elárusítóhelyet létesí- Szegedre. S ha ez az üzlet tett Szegeden és a megye is megnyílik, lehetővé válik, más városaiban ez a szö- hogy a szegedi fogyasztók vetkezeti kereskedelmi szer- nemcsak piacos napokon! havozpt A fél év kereskedelmi nem a het minden napján vezet. A tél év kereskedelmi nagy menett vámérlegét vizsgálva kitűnik, sárolhatnak. hogy a sok milliós forgalom (Cs. J.) szervezetnek éves munkaterveken nyugvó programja van. rendje is. Megoszlik, közössé válik a felelősség. A párton kívüli vezetők nagy többsé— A politikai és gazdasági ge már felismerte, hogy munkájukhoz a legértékesebb segítséget a párttól kaphatják. Ezért kérték felvételüket a kommunisták soraiba. Továbbá a parasztemberek is látják, hogy a szövetkezeti demokrácia az igazságosság legfőbb őre, védelmezője mindenütt a pártalapszervefejlődés értékelésén túl felszínre jutottak a fogyatékosságok is. Történetesen, hogy még mindig hiányzik a pártszervezetek életéből a következetes, naponta végzett agitációs tevékenység az emberek jó és gyors tájékoztatása. Ezen is sürgősen akarúnk javítani. Oly módon, hogy rend- zet- Ezért maguk is megszeszeressé tesszük ismét a sza- rették a kommunistákat bad-pártnapokat, a csoportos Tetszik nekik, hogy a kombeszélgetéseket, a különféle találkozókat. Ezekkel egészítjük ki a községekben az alapszervezeti pártmunkát A járási pártbizottság munkastílusát is ezekhez a követeimenyekhez igazítottuk. Például az utóbbi egy év munisták napi munkájuk mellett rendszeresen tanulnak is. Mi sem jellemzőbb, mint. hogy a párttagság 81 százaléka tanul a járásban különféle párt- és állami oktatásban. Az évek során életszükségletté lett a rendszeres alatt 6 alkalommal folytat- tanulás. S ez — mondta vétünk eszmecserét a községek gül a járási pártbizottság elpárt-, állami és gazdasági ső titkára — valamennyiünk vezetőivel. Részletesen tá- számára — a mezőn dolgozó jékoztattuk őket a nemzetközi élet, valamint a belpolitikai élet bonyolult sajátosságairól. Tartjuk magunkat ahhoz az alapigazságszövetkezeti gazdától a pártmunkásig biztonságot, garanciát jelent a szocialista haza építésében. Csépi József j t