Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Intermetall Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetben részt vevő hat ország, továbbá a jugoszláv kohászati üzemek egyesülésének képviselői tárgyalásokat folytattak Budapesten a vaskohászati termékek kölcsönös szállításáról. A szerdán véget ért tanácskozáson megállapodtak, hogy a rendes kereskedelmi forgalmon kívül a jövő év első negyedében 159 ezer tonna kohászati terméket cserélnek. Magyarország elsősorban ötvözött acélokat és bugákat vásárol közép- és finomsori hengereltárukért. Megállapodtak abban is, hogy fokozzák a csavarok, sodronyok, drótkötelek és dróthálók kölcsönös szállítását. Előzetes adatok szerint e cikkekből jövőre nyolcmillió rubeles forgalmat bonyolítanak le. Áttekintették az 1969 egész esztendejére várható vaskohászati termékcsere kilátásait. A jelenlegi adatok szerint az Intermetall-országok jövőre több mint 700 ezer tonna hengereltárut szállítanak kölcsönösen egymásnak. Kereskedelmi megállapodás a KNDK-val Phenjanban a Magyar és más árukat szállít a KoNépköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi kormányküldötsége aláírta a két ország 1969-re szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodását. Magyarország különféle műszereket, orvosi berendezéseket, vegyipari arukat, könnyűipari gépeket reai Népi Demokratikus Köztársaságba, ahonflan szerszamokat, magnezit klinkert, könnyűipari árucikkeket, különféle vegyi termékeket, és más árukat importál. A megállapodás a két ország árucsereforgalmának növelését irányozza elő. (MTI) Tollba mondja a közösség városi nőtanács ünnepi ülése Tegnap este — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításának és az októberi forradalomnak 50. évfordulójára emlékezve — ünnepi ülésre jöttek össze a Szeged városi nőtanács tagjai és a területi nőtitkárok. Az ünnepi ülésre meghívták a nőmozgalom régi, városszerte köztiszteletben álló aktivistáit: Agócsi Jánosnét, Csehó Borbálát, Dáni JánosNovoszibSrszk A. I. Szmerdov novoszibirszki költő, a Szibirszkie Ognyi című irodalmi folyóirat főszerkesztője, aki a Tiszatáj szerkesztőségének vendégeként néhány napja Szegeden tartózkodik (a költő egyik versét vasárnapi számunkban közöltük, s mint már jelentettük, közreműködött a szegedi írók budapesti irodalmi estjén is), tegnap a Tiszatáj szerkesztőinek társaságában az MSZMP Csongrád megyei bizottságának szegedi székházába látogatott A szovjet íróvendéget a megyei pártbizottságon Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára fogadta. A baráti eszmecserén megállapították, hogy a két város, Novoszibirszk és Szeged sok tekintetben hasonló helyzetű. Mindkét városban igen magas a tudományos, valamint a művészeti élet színvonala, mindkét város gazdag forradalmi hagyományokban. A beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy bar bizonyos kapcsolatok a tudományos intézmények és a művészetek, az újságírás képviselői között már létrejöttek és örvendetesen erősödnek, érdemes és szükséges ezeket a kapcsolatokat tovább fejleszteni. A. I. Szmerdov szegedi tartózkodása során látogatást tett a tanárképző főiskolán, a Somogyi Könyvtárban és a színházban. A novoszibirszki költő ma Hódmezővásárhelyre látogat nét, Ecsedi Gézánét. Havalecz Istvánnét, Lacsán Mihálynét, Schwarz Lipótnét, Tombácz Imrénét és dr. Zápori Dezsőnét, akiket úttörők virágcsokorral köszöntöttek. Dr. Tari Jánosnénak, a nőtanács városi titkárának ünnepi beszéde után a Gutenberg utcai általános iskola úttörő csapatának tagjai hangulatos műsorral szórakoztatták a meghívottakat. Az ezt követő fogadás résztvevői a nőmozgalom múltjának tapasztalatairól, a jelenlegi és a jövőbeni teendőkről folytattak beszélgetést. Hogyan születhet jó üzemi alkotmány? Napjainkban, mióta napirendre került az új, két évre szóló kollektív szerződések megkötése, sokan keresik erre a fontos kérdésre a választ. A Munkaügyi Minisztérium és a Szaktanács elnökségének irányelvei megállapították, hogy az üzemi élet rendjét, a jogokat és kötelességeket általában helyesen szabályozták a közösségnek ezek a törvénykönyvei. Sok jó tapasztalatot hozott az eltelt időszak, viszont a gyakorlat néhány korábbi elképzelésre rá is cáfolt. Nem kőbe vésték A fenti kérdésre tehát csak egy lehet a -válasz: gyümölcsöztetni a bevált módszereket, megtartani a közösség egészét szolgáló cikkelyeket, de érdemes odahallgatni-figyelni az ellentmondásokra, az ellenérvékre is. Az idei üzemi alkotmányt nem kőbe vésték, s most alkalom nyílik a javító átformálásra, a be nem vált álláspontok korrigálására. A tökéletetességre való törekvésnek most ismét tiszta lapot tart oda a szerződéselőkészítés, -szövegezés, -vitatás; egészen az aláírás ünnepélyesen szentesítő aktusáig. Üzemeinkben átérzik ennek a munkának a felelősségét. Tudják ezt a Szegedi Ruhagyárban is. Mint Kozocsa István, a munkaügyi osztály vezetője tájékoztat, az elvi iránymutatás tükrében már jó ideje elemzik a tapasztalatokat. Munkásjavaslatok Mutatós, áttekinthető a régi kollektív szerződés is, egyébként annak idején ez szolgált mintául egy sor üzemnek a szerződésalkotáshoz. Számos fórumon elismeréssel nyilatkoztak munkájukról, az alapok jók a továbbhaladáshoz. Ki korán kel — jelszóval már jókor, július 25-én elkészítették a szerződésalkotás ütemtervét a ruhagyáriak. S hogy nyomban munkához láttak, azt bizonyítja a következő dátum: július 26án már felhívták a t szegedi, szentesi, bácsalmási üzemek dolgozóinak figyelmét: mondjanak véleményt az érvényben levő szabályokról, adjanak módosító javaslatokat az új, két évre szóló szerződés készítéséhez. Az irányító bizottság — vezetője Kozocsa István, tagjai: Keszi Zoltánné, a szakszervezet termelési felelőse és dr. Basch Antal, az igazgatási osztály vezetője, jogtanácsos — fogta össze az REPÜLŐ HATÁRIDŐK UTÁN. A vendéglátásban — több határidő-módosítás után — egy egész szezont késett az újszegcdi vidám parkban a repülőgéppresszó megnyitása. A Szentendréről odakerült kiszuperált utasszállító repülőgép lábra emelése, az utastér presszóvá átalakítása, kiképzése végre elkészült. 22 lépcsőfok visz a 40 személyes presszóba, amely alatt kulturált környezetet, tótükröt, táncteraszt, 250 férőhelyes kerti vendéglőt rendeztet be a vidám park igazgatósága. A díszvilágítás berendezéseivel is elkészülnek áprilisig, amikor nyit a repülőgéppresszó _1 vember közepén kiadott röplap, amelyben többek között az olvasható: „A forradalom el kell hogy pusztítsa a kizsákmányolást, a forradalom ne tűrje el, hogy többé csak egy napig is még büntetlenül hízzon bárki is a proletár verejtékéből — a forradalom bizonyítsa be, hogy tényleg forradalom volt, ennek a szónak minden pusztító, romboló, de minden alkotó, felemelő szent értelmében is!... A mi érdekünk: a Kommunista Köztársaság!" A baloldali erők egy része úgy gondolta, hogy a szociáldemokrata párt vezetése — a tömegek segítségével — forradalmi irányba terelhető; a párton belül tehát eredményesen munkálkodhatnak a forradalom továbbviteléért. Más részük úgy vélte, hogy a párton belül egy forradalmi kört, szervezett ellenzéket alkotva forradalmi propagandával lendítik előre a munkásmozgalmat. E törekvés jegyében alakították meg november 17-én a Szabó Ervin-kört. November első felében a baloldali erők egyik csoportja sem jutott el arra a felismerésre, hogy a szociáldemokrata párton belül nem lehet elérni a vezetés és a gyakorlati politika forradalmi átalakítását. Még nem látták, hogy új típusú, következetesen forradalmi ideológiával felvértezett, új munkáspártra van szükség. Erről az Oroszországból hazatért, ott kommunistává lett volt hadifoglyok novemberben hazatért vezetői — elsősorban Kun Béla — győzték meg őket. A

hnlcpvilmlf hadifogoly-táborokban végzett UUIoCVInUK forradalmi agitációjának hatására sok magyar hadifogoly kommunista lett. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság legkiemelkedőbb vezetői a hadifogoly kommunista mozgalomban ismerték meg Lenin legfontosabb tanításait. Közéjük tartozott Kun Béla és Szamuely Tibor is, akik beléptek a bolsevik pártba. A hadifogoly-mozgalom élére állva, széles körű elméleti felkészültséggel és nagy szervező készséggel, céltudatosan dolgoztak a magyar hadifoglyok körében a forradalmi eszmék elterjesztéséért, a forradalmi osztályharc gondolatának megismertetéséért, a proletárforradalom magyarországi győzelmének előkészítéséért, olyan forradalmi gárda kineveléséért, amely hazakerülve Magyarországra, élére áll a proletariátus felszabadításáért vívott harcnak. A hadifoglyok számára írt füzeteik, a hadifogoly-lapokban megjelent cikkeik ós a fogolytáborokban tartott beszédeik népszerű, közérthető formában, nagy agitatív erővel foglalták össze a leninizmusnak a proletárforradalomra vonatkozó nemzetközileg érvényes elméletét. Arra tanították a magyar munkásokat és szegényparasztokat, hogy a felszabadulás egyetlen lehetséges útja a hatalom forradalmi elfoglalása, a proletárdiktatúra megteremtése. „Az új harchoz — irta Kun Béla —, melyet rákényszerít a proletariátusra az imperializmus, új fegyverek kellenek, új harcmód és új csoportosulás, mely nem ragaszkodik a régi eszközökhöz, a régi harcmódhoz, hanem mindent a proletariátus új szükségleteihez szab. Ez a csoportosulása a proletariátusnak: a kommunista párt." Kun Béla röpiratai, amelyeket. már 19X8 nyarán itthon is terjesztettek, a leninizmus magyar nyelven való megszólalásának dokumentumai. A magyar kommunisták a forradalmi pártépítő munkát Szovjet-Oroszországban kezdték meg részben azzal, hogy a leninizmus szellemében nevelték a hadifoglyok tömegeit és így kialakították azt az öntudatos munkás- és katonatömeget, amely a Kommunisták Magyarországi Pártjának gerincévé válhatott, részben pedig azzal, hogy létrehozták a bolsevik párt magyar csoportját (1913. március 24.), azt a szervezetet, amely a KMP hazai felépítésének az alapja volt. 1918 novemberében hazatért Kun Béla is, aki emberről emberre menő agitációval meggyőzte a hazai baloldali csoportok képviselőit a forradalmi párt megalakításának lehetőségéről és szükségességéről. Megmagyarázta, hogy a fellángoló spontán, objektíve a munkás-paraszt demokrácia helyi megteremtése irányába mutató tömegmozgalmakat ki kell szélesíteni és a burzsoá uralom megdöntése érdekében céltudatosan kell vezetni. „Hiszem — mondotta Kun Béla a pártalakítással kapcsolatos egyik értekezleten —, hogy a magyarországi proletariátus meg fogja szerezni a hatalmat. Erre nekünk elő kell készülnünk, elő kell készülnünk a forradalmi munkára, a fegyveres felkelésre, amelynek az ideje immáron elkövetkezett. Ennélfogva kötelességünk, hogy megalkossuk a Kommunisták Magyarországi Pártját." 1918. november 24-én Kelen József mérnök Városmajor u. 42. sz. alatti lakásán összeült az az értekezlet, amely kimondotta a KMP megalakulását és megválasztotta annak Központi Bizottságát. Az értekezleten részt vettek a kommunista volt hadifoglyok itlhonlevő vezetőin kívül a szociáldemokrata párthoz tartozó különböző baloldali csoportok (az ún. régi — még az I. világháború előtt kialakult — baloldali ellenzék, továbbá a szindikalista munkások és az ellenzéki bizalmiak), valamint a forradalmi értelmiségiek képviselői is. A párt megalakításának folyamata azonban november 24-ével nem zárult le: a pártalakítás befejezését a párt első nyilvános fellépése, a Vörös Üjság december 7-i megjelenése jelzi. A Kommunisták Magyarországi Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után megerősödött európai forradalmi mozgalmak eredményeként létrejött kommunista pártok sorában a legelsők közé tartozott. Kun Béla, aki döntő szerepet játszott létrehozásában, és közvetlen harcostársai is úgy tekintették, mint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagát, amely a nemzetközivé vált osztályharcban, a világproletariátus egységes harcának részeseként a világimperializmus ellen küzd. Az internacionalista harccal összekapcsolta a magyar haladás hagyományait: a párt tehét méltó örököse volt a társadalmi haladásért, népünk felemelkedéséért és függetlenségéert dívott évszázados küzdelmeinknek. Megalakulásával ugrásszerű változás történt a magyar munkásmozgalomban, s ezzel új szakasz nyílt egész népünk történelmében is. A párt vezetésével megkezdődött a szocializmus forradalmi megteremtéséért, a kizsákmányolók megdöntéséért, a proletárforradalom győzelméért vívott harc korszaka. A Vörös Üjság első számának vezércikke azt írta, hogy a tőkés rend megérett a bukásra, és elérkezett a szocializmus megvalósításának ideje. A szocializmusért való harc vezetésére a burzsoáziával szövetkezett SZDP nem alkalmas. „Ezért állunk mi, kommunisták, a magyar munkásság elé, hogy öt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már itt levő új, preletárforradalomra előkészítsük." Dr. GAÁL ENDRE előkészítő munkát. Azzal a céllal, hogy a tapasztalatokat. a nagy számban beérkező munkásjavaslatokat figyelembe véve megalkossák az egyes fejezeteket, különféle albizottságok jöttek létre. A vállalati szakszervezeti tanács is napirendre tűzte a témát. Mostanra már sok minden kikristályosodott, nagy vonalakban már kész az új kollektív szerződés arra, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezet közösen megtárgyalja, mint előzetes szöveget. Hisz — ezt így kívánja az üzemi demokrácia — a továbbiakban a termelési tanácskozásoktól a pártcsoport-gyűlésekig, KISZmegbeszélésekig még sok fórumon mondhatnak véleményt a ruhagyáriak arról, elégedettek-e a módosításokkal. Kérdőjel és pont Persze még nem minden szilárd, a gondok, tervek, elképzelések, érvek és ellenérvek szembesítése még tart. Több kérdésben — a törzsgárdatagság, a túlórák esetében — még nem mondták ki a döntést. Vitatott a szabadságok kiadásának rendje is. Általában évről évre kollektíve szabadságolják az egy szalagnál dolgozókat; hogyan lehet helyes mértéket szabni ebben úgy, hogy a termelés is jól menjen, de egy-két nap különszabadság is „kéznél" legyen azért a kevesebb szabadsággal rendelkező munkásoknak? Számos, évközben kialakult hasznos változtatást is rögzít az új tervezet. Kevésnek bizonyult, amit a betanulási idővel kapcsolatban előírtak, 15 napról 30 napra emelték tehát a közvetlen termelőknél, a szabászat magasabb képzettséget igénylő területein pedig egy helyett három hónapra a betanulási időt. Előnyös a dolgozóknak az is, hogy erre az időre biztosítanak egy megfelelő bérösszeget a teljesítménytől függetlenüL Hasonlóképp változtatásokat terveznek az átállások során előforduló bérproblémák megszüntetésére is, stb. Felelősséggel Mint több helyütt, itt is felmerül egy kérdés: nem vagyunk-e túl szigorúak, amikor két napon felüli igazolatlan mulasztás esetén a teljes nyereségrészesedés elvonásával büntetünk? A jutalmazásnál pedig: „Hány olyan dolgozónk van, aki kiemelkedő, a vállalat eredményeit jelentősen növelő munkájáért ez ideig jutalomszabadságot kapott?" Ezt kérdezik a szakszervezeti bizottságon s nem tudnak senkit. Dilemmák tehát még mindig akadnak. És ez így van rendjén, hisz azt tükrözi: felelősséggel, a demokratizmus széles alapjain készítik elő az új, két évre szóló gyári alkotmányt. S. M. Tizenhat országból A gépipari termekek minőségének kérdése áll a középpontjában annak a négynapos tanácskozásnak, amely szerdán reggel kezdődött a Technika Házában. A konferencián. amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület rendezett. mintegy 450 szakember vesz részt tizenhat országból.