Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

Télen is dolgozik £5 lakosság jól jár ve!e az építőipar Somogyi Károlyné felvétele Az újszegedi új, 12 tantermes iskola építkezése jól halad. A napokban helyükre ke­Az építőipar szamára nagy­jelentőségű a téliesítés; sok múlik azon, hogy a munká­sok télen is dolgozhatnak-e a készülő épületeken. A Csong­rád megyei Állami Építőipa­ri Vállalat az elmúlt évhez viszonyítva kedvezőbb hely­zetben van. Munkahelyein előreláthatólag teljes létszá­mát, azaz 3 ezer embert fog­lalkoztatnak a hidegebb hó­napokban is. Heim János főmérnök, tegnap arról tájé­koztatott, hogy az előkészü­letek megfelelő ütemben folynak. Eldőlt, hogy Szege­den mintegy 15—20, Szente­sen 6. Csongrádon 3, Vásár­helyen 3, és Makón 3 épüle­ten dolgoznak télen. Szeged legjelentősebb építkezése a tarjántelepi la­kónegyed. A tervek szerint itt mintegy 550—600 fő dol­gozik majd. A vállalat életé­ben ennyi munkást téliesített körülmények között eddig sehol sem foglalkoztatott. rültek az épület ablakai Heim János elmondotta, hogy a Tarjántelepen 80—100 lakásnál válaszfalazást, 350— 400 lakásnál pedig építőmes­teri munkákat végeznek. Al­kalmazzák az új technológi­át, a habarcsüzem télen is működik. Különleges, fűthe­tő szállítókocsikat alkalmaz­nak, amelyeknek segítségé­vel mínusz 5 fokig1 továbbít­ják majd az előmelegített habarcsot. Ugyancsak dolgo­zik a beton-előregyártótelep, ahonnan 40—45 fokig heví­tett betont szállítanak majd az építkezésekre. Szegeden a Tarjántelepen kívül a Bajcsy-Zsilinszky utca és Lenin körút által be­zárt területen 88 lakásban munkálkodnak majd a víz-, gáz- és fűtésszerelők. Ha az időjárás engedi, dolgoznak az MTA biológiai kutatóin­tézetén, a párt-KISZ isko­lán, valamint Újszegeden, egy 20 lakásos lakótömbön. Jól halad az Odessza lakóte­Idényzárás a Tiszán Elcsendesült a Tisza, a folyó hazai déli szakaszán réget ért a hajózási idény, s a Szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezet tagjai a tiszai holtágban befejezték az őszi lehalászást. Az idei zsákmány mintegy hatszáz­ötven mázsa, főleg nemes hal: ponty, harcsa, süllő, máma, kecsege. Nem volt , ritka az idén a tíz-tiaenkét 'Jfcilós ponty, harcsából pedig •a legnagyobb fogás hetven­kilenc kilós volt. Most még ,. y utolsó lehalászás vár a szövetkezet tagjaira. A ró­kxisi Búvár tavon hétfőn lát­tak munkához. Ide a tavasz­szal hetven mázsa ivadékot telepítettek, amelyek — az első mérési eredmények sze­rint — jól fejlődtek. A tápéi téli kikötőbe von­tatták a fürdő- és csónak­házakat. Utoljára „vonult be" a nyári ünnepi játékok idején sok vendéget fogadott és pár év alatt a város ide­genforgalmi nevezetességévé vált Szőke Tisza hajószálló. A téli szálláshelyen felújít­ják. a tavaszig kijavítják, új köntösbe öltöztetik az uszá­lyokat. a hajókat, a csónak­házakat. Egyedül a tutajbon­tók dolgoznak még a vízen s a Süllő haltároló bárka vesztegel, amely hozzá tar­tozik a folyó téli képéhez. Akkor is helyén marad a halas bárka, ha befagy a Tisza, lepi 12 tantermes iskola épí­tése, ahol télen is folytatják a munkát; valószínűleg azonban még az idén átadják •rendeltetésének ezt az új oktatási intézményt. Ugyan­csak szakiparosok dolgoz­nak a kábelgyárban, s ki­sebb szünet után tovább ké­szül a Lenin körút 27. szám alatti 16 lakásos emeletrá­építés. Mucsi Lajos termelési osz­tályvezető közölte, hogy no­vember második felében va­lamennyi szegedi munkahe­lyen elvégzik a homlokzat­vakolásokat, s ha az időjárás engedi, hozzálátnak a jövő évre tervezett ilyen felada­tokhoz is. Előreláthatólag mínusz 5 fokig zavartalanul dolgozhatnak, mínusz 20 fok alatt viszont csak épületen belüli feladatokat végeznek majd. A vállalat gondosko­dik dolgozói téli körülmé­nyeiről s felülvizsgálnak vala­mennyi felvonulási épületet. Több építkezés közelében körzeti felvonulási épülete­ket állítanak fel; eldöntötték, hogy ezentúl nem készítenek falazott segédépületeket, ha­nem úgynevezett modul ba­rakkokat állítanak fel. A munkások számára biztosít­ják a megfelelő védőfelsze­relést és védőitalt is. M. L Valamikor — a két világ­háború között, de még inkább az első előtt — Szeged kis­ipara messze földön híres volt. A mai ipari vásárok őse is a kézműiparosok készítmé­nyeinek vására volt. Érthető, hogy a felszabadulás után a kisipar jelentősége vissza­esett, bár az mindig tagadha­tatlan volt, hogy a szocialista állami ipar és a szövetkezeti kisipar mellett a magán kis­iparnak fontos kiegészítő sze­repe van a lakosság ellátásá­ban, kiszolgálásában. Akárhogy is nézzük, na­gyon szomorú, hogy manap­ság Szegeden mindössze 29 kőművesmester, 11 szobafes­tő, 106 cipész, 25 villanysze­relő, 44. lakatos, 26 műsze­rész él és dolgozik, vagy hogy a magán kiskereskedőkből is vegyünk példát: 15 fűszeres. Nincs gázszerelő, nincs köz­pontifűtés-szerelő, nincs mű­köves, nincs egyetlen geszte­nyesütögető sem, és még so­rolhatnánk a hiánylistát. Csak súlyosbítja a helyze­tet, ha szemügyre vesszük, hogy a meglevők hol dolgoz­nak? A kisiparos fele, a kis­kereskedők csaknem négyti­zede a Belvárosban találja, vagy véli megtalálni egzisz­tenciáját, a külterületeken, a lakótelepeken egyetlen kiske­reskedő sem működik. A városi párt-végrehajtóbi­zottság után tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága is megtárgyalta, ho­gyan lehetne minél hama­rabb segíteni ezen a gondon. Ma már ugyanis mindenki előtt egyértelműen világos le­het, hogy a magánkisiparosok és -kiskereskedők becsületes munkájára szükség van, s ezért a jelentőségükhöz mért támogatást is meg kell adni számukra. A tanács végrehajtó bizott­sága úgy határozott, hogy utasítja a kerületi tanácso­kat, hogy valamennyi szak­mában, de különösképpen a fodrász, a cipő-, a ruhajaví­tó, a kőműves, az ács, a te­tőfedő, a bádogos, a víz- és a villanyszerelő, a szobafestő és mázoló, valamint a gázsze­relő szakmában segítsék elő az iparengedélyek kiadását. Külterületen legyen gondjuk az élelmiszer-kiskereskedői engedélyek kiadására. Szükség van tisztított baromfi, virág­és gesztenyeárusokra is. A ma­gánkisiparosok üzlethelyisé­geit ezentúl esetleges meg­szűnés után ismét a magán­szektor számára kell biztosí­tani. Köztudomású, hogy a ma­gánkisiparosok és kiskereske­dők többsége már idős, 50— 60—70 éves, utánpótlásuk ta­lán az elmondottaknál is nagyobb gond. A mostaná­ban emelkedő számú iparita­nuló-képzés mellett arra is szükség van, hogy az állami iparban dolgozó szakmunká­sok egy része számára is le­hetővé tegyék a magánkis­ipari tevékenységei. Az utób­bi időben több mint 60 ilyen jellegű működési engedélyt adott ki a tanács. Mindent összevetve: úgy látszik, rövidesen ez az ügy is túljut a holtponton, s a la­kosság csak jól jár vele, ha majd nem kell a fél várost bejárnia, ha egy kulcsot be akar reszeltetni az ajtózárba vagy netán egy csokor virá­got szeretne venni szerény otthoni figyelmességül. Hatszázezer ügyirat A lakosság ügyeinek, pana­szainak, bejelentéseinek inté­zésével elsősorban a taná­csok szakigazgatási szervei foglalkoznak. Egyáltalán nem mindegy, hogy a különböző ügyeket rövid idő alatt és megnyugtató módon intézik-e el. Ezért 1959-ben kormány­határozat jelent meg, amely eléírta, hogy évenként a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sági ülésen tárgyalja meg az ügyintéző munka tapasztala­tait. azonban még mindig vannak fogyatékosságok. A szakigaz­gatási szervek első fokú dön­téseit — leggyakrabban meg nem alapozottságuk miatt — sokan megfellebbezik. A fel­ieboezések során az eiső dön­tések mintegy 25 százalékát megváltoztatta, vagy meg­semisítette a felettes szak­igazgatási szerv. Még az ezen a fórumon hozott ha­tározatok ellen beadott pana­szok 22 százalékának is helyt kellett adni — ügyintézés. Ilyen esetek a komplikáltabb, alaposabb utána járást és helyszíni tisz­tázást igénylő ügyekben for­dulnak elő legtöbbször. A Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottsága az ügyin­téző munka további javításá­ról tárgyalt tegnapi ülésén. Megerősítette az egy évvel ezelőtt ebben a tárgyban ho­zott határozatait, s felhívta a szakigazgatási szerveket a még meglevő hibák, hiányos­ságok megszüntetésére. Ugyanakkor rámutatott, hogy következetesebben kell eljár­ni a tanácsi döntések, határo­Olajbányászszálló Tizenötmillió forintos költséggel épült 600 személyes olajbányász munkásszállót adtak át rendeltetésének ked­den az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi központjában. Képző- és iparművészetünk egyre sokrétűbb Kedden az Újvárosháza beszámolót. A Magyar Kép- gazdasági erejéhez mérten nagytermében — kétnapos zőművészek Szövetségének a megnőtt az alkotó művészek programmal megkezdte mun- legutóbbi közgyűlés óta vég- száma, ugyanakkor igazsá­káját a Magyar Képzőművé- zett három esztendei munká- gos szelekció nem létezik. Ez szek Szövetségének közgyű- járói egyebek között hangsú- az aránytalanság aztán ked­lésé. A közgyűlést Somogyi lyozta: vezőtlenül hat a művészeti József Kossuth-díjas szob- — Nem keveset és jó érte- közéletre. A művészeti élet rászművész nyitotta meg. A lemben változott művésze­vendégek között üdvözölte a tünk arculata az utóbbi évek­más művészeti ágak társszö- ben. A kultúrpolitikai irány­vetségeinek képviselőit. A ta- elveknek, a stílusok szabad nácskozáson részt vett Mol- kibontakozását biztosító fel- tünk tehát távolról sem for nár János művelődésügyi tételeknek, a művészet belső málódik problémamentesen, a miniszterhelyettes és Garam- fejlődési törvényszerűségei- változás megítélése, értékelé­völgyi József, az MSZMP nek következtében képző- és se, még korántsem egyértel­Központi Bizottságának osz- iparművészetünk egyre sok- mű, s ez érezteti hatását a tályvezető-helyettese is. Ta- rétűbbé válik. A sokféle tő- képzőművészek szövetségé­„ . f t- c rekvés szembetűnően gazda- nek belső életében is. A szö­mas trvin restomuvesz, a gította a kiállitások széles vétség helyzete sem tisztázó­szovetség főtitkára tartott skáláját, fellendítette az al- dott még teljesen, bár je­kotó kedvet — mondotta Ta- lentős előrehaladás történt e más Ervin, majd arról be- tekintetben. A közelmúltban szélt, hogy nem kis szám- több lényeges kérdésben mai jelentkeztek az utóbbi megállapodás jött létre a Ma­években igen tehetséges fia- gyar Képzőművészek Szövet­taiok. A fiatal képzőművé- sége és a Művelődésügyi Mi­szek stúdiójának kiállítása- nisztérium között, in pályázatain, egyéb rendez- A beszámoló végül a szö_ vényéin egyre-masra erdekes, 6 eredeti egyéniségek tűnnek vétség szervezeti eletének feL Az ország lakosságához, időszerű kérdéseit taglalta. s bár ez az A fejlődés arra ösztönöz, arány az országos adatoknál hogy érdemes sok olyan jobb, mégsem megnyugtató, ügyet a járási, a járási jo- Még mindi sok a bejelen. gu városi, sőt a községi ta- , , . , nácsok hatáskörébe utalni, tesek< Panaszok megvalaszo- zatok megszegőivel, illetve be amelyekkel eddig a megyei lására előírt 30 napon túli nem tartóival szemben, tanácson foglalkoztak. Ez is egyik útja lehet a tanácsok mm^^mm^mm^—mm^^mmmmm^m^^^^^^^^^^^ önállósága növelésének. A szükség is errefelé mutat. Hi­szen míg 1965-ben 524 ezer ügyiratot iktattak Csongrád megye tanácsi szervei, idén már az első fél évben meg­haladta a 605 ezret az ügy­iratforgalom — már ennek is több mint a felét a közsé­gi tanácsok apparátusai in­tézték. Helyes, ha ezek a szervek a sablonos ügyirat­kezelés — mint például a jár­latlevelek kiadása — mellett mind több, vizsgálatot és döntést igénylő ügyben is közvetlenül tevékenykednek a lakosság érdekében. Az ügyintéző munkában irányítása, zsürizési elveink, módszereink is hagynak még kívánnivalót maguk után. Erősödő, gazdagodó művésze­Panagulisznak élnie kell! A Hazafias Népfront Or- győzódésű, törvénytisztelő szágos Tanácsa táviratban emberével. Bízunk abban, tiltakozott a görög kormány- hogy meghallják és megszív­nál az Alexandrosz Panagu- lelik a magyar nép, a döntés lisz perében hozott halálos megváltoztatásáért síkra szál­ítélet ellen. Egyebek között ló kormányok, politikai és hangsúlyozta: társadalmi szervezetek, va­— A magyar közvélemény lamint személyek szavát és érzéseit tolmácsoljuk, ami- figyelmeztetését. Eleget tesz­kor tiltakozással válaszolunk nek a követelésnek: Panagu­a zsarnokság túlkapásának isznak élnie kell! újabb példájára. Az athéni Az Országos Béketanács és katonai bíróság azzal, hogy a Magyar ENSZ Társaság a halálra ítélte Alexandrosz görög kormány igazságügy­Panaguliszt, szembe került a miniszteréhez fordult tilta­világ minden humanista meg- kozó távirattal. Az új Kossuth-adó próbája Az Elektromechanikai Vállalat elkészítette és fel­szerelte a Kossuth Rádió két új, egyenként 150 kilowattos adóberendezését, amely pró­baképpen kedden hajnali 3 óra 08 perckor" jelentkezett először és sugározta első mű­sorát, a Kállai kettőst. A 300 kilowatt összteljesítményű adók átadási ideje december 31., s annak ellenére, hogy a gyártás és a szerelés igen sok akadályba ütközött, s többhónapos elmaradást kel­lett pótolni, ma már majd­nem biztosra vehető, hogy az év utolsó napján a jelen­legi 135 kilowattos régi adót a nagyobb teljesítményű be­rendezésekkel válthatják fel. SZERDA. 1968. NOVEMBER 20. A keddi próbának a me^ legítés ellenőrzése volt a cél­ja, a tapasztalatokat most ér­tékelik. A végleges üzembe­helyezés előtt, a KMP 50. évfordulója tiszteletére no­vember 24-től megkezdik a rendszeres kfsérleti adást. A tervek szerint 24-én és az azt követő napokban is naponta 17 óratói műsorzárásig az új adón sugározzák a Kossuth Rádió műsorát. E kísérleti adások főleg a térerősséget, vagyis az adás-vételi lehető­ségeit mérik. Ha a kísérletek a tervnek megfelelően sikerülnek, az új adóberendezéseket decem­ber 31-én végleg üzembe he­lyezik.

Next

/
Thumbnails
Contents