Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

fcit&rjú a kohó- és gépipari miniszterreI frjjyj}Í6il1Í * Az iparfejlesztés lehetőségéről előkészítők A szegedi öntöde és kábelgyár jövőjéről Új telepek létesítéséről A Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősége néhány kérdéssel fordult dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter r'vtárshoz a megyét, Szegedet érintő problémákkal kapcsolatban. KÉRDÉS: A kormány, a C azdasági Bizottság határozatot hozott több üzemnek i. fővárosból történő kitelep'tésére. Ehhez pénzügyi fedezetet is biztosított. Várható-e, hogy az említett üzer. ek közül valamelyik Csongrád megyébe kerül? Az intézkedések kapcsán fejlcsztik-e a Kontakta szentesi üzemét, a szegedd kábelgyárat, esetleg a hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyárat? VALASZ: A párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, cs a kormány határozatainak megfelelően az utóbbi években több gondot fordítunk a vidék iparosítására. Erőteljesebben fejlesztettük vitáid gyárainkat, az iparilag elmaradott megyékben új üzemeket létesítettük. Több üzemet a fővárosból telepítettük ki. Intékedéseink < : edményeként 3 év alatt a kohó- és gépipari vállalatok + idéki termelői, szervíz és egyéb célú telephelyeinek t zárna több mint százzal < melkedett Ezzel a vidéki telephely részaránya az öszfzes telepek szómához viszonyítva 28 százalékról 37 százalékra növekedett. Négy évvel ezelőtt. 32. múlt év végén már 47 vállalatunk rendelkezett egy. vagy többi vidéki telephellyel. Csongrád megyében is létesítettünk új üzemeket A kormány az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés után tovább folytatja a vidék iparának fejlesztését Ennek érdekében az iparilag fejletlen megyéket központi iparfejlesztési alapból segíti. A fejlesztést támogathatja még a megyei tanács, de az üzemeknek is t an erre a célra felhasználható fejlesztési alapjuk. A feltett kérdésekkel kapcsolatban megemlítem, hogy a Budapestről 1970-ig kitelepítendő üzemek kijelölése már megtörtént. Ezek között nincsenek olyan kohászati, vagy gépipari vállalatok, amelyek előreláthatóan Csongrád megyébe kerülnének, az említett időpontig. Később azonban, megfelelő "altételeik (terület épület, munkaerő), biztosítása után 'öbb üzem is számításba jöhet Természetesen nincs kizárva annak lehetősége, hogy a nagyobb önállósággal élve a megye illetékes szervei és az érdekelt vállalatok alapos mérlegelés és gazdasági számítások után mindezt előbb is megvalósíthatják. Minden ilyen kezdeményezést örömmel fogadunk, és támogatunk. KÉRDÉS: Miniszter elvtárs támogatásával új üzemcsarnokok épültek a Kontakta szentesi telepén. Számíthatunk-e a közeljövőben új. korszerű gépekre is? V.4LASZ: A Kontakta .szentesi gyárában a közelmúltban felavatott üzemcsarnokok, még csak keretei a modern üzemnek. A korszerűtlen telephelyről való átköltözéssel lényegesen javultak a munka feltételei, amely önmagában is növeli a termelő tevékenység hatékonyságát. Az új üzemben jobbak az üzemszervezés feltételei, s viszonylag csekély ráfordítással emelhetik a munka termelékenységét. Az újabb előrelépéshez természetesen korszerű technológiára van szükség, amely viszont nem oldható meg új gépek és berendezések nélkül. A modern gépek beállításához azonban jelentós beruházások szükségesek. A népgazdaság és a vállalat korlátozott anyagi lehetőségei miatt ez csak hosszabb idő alatt, folyamatosan valósítható meg Egy ideig tehát szükség lesz még az új üzemcsarnokokban a régi berendezésre. A szentesi gyár fejlődése egyébként tovább tart. A vállalat, új galvánüzem létesítését is elhatározta. KÉRDÉS: Felépült a Magyar Kábelművek szegedi gyárának új, nagy csarnoka. Felszerelik-e ezt az üzemet korszerű kábelgyártó gépekkel? VALASZ: Szegeden a Magyar Kábelművek fokozatosan növeli a termelést A vállalat budapesti törzsgyárából hozzák le azokat a gépeket, amelyek a szegedi üzem termelési feladatainak megfelelnek. Ezek a berendezések nem újak, de megfelelnek a korszerűség követelményeinek. Megemlítem, hogy foglalkozunk a kábelgyártás jelentős továbbfejlesztésének kérdéseivel. A részletes fejlesztési program a szegedi gyáregység bővítését, korszerűsítését is tartalmazza. A megvalósításról a közeljövőben hoz határozatot a kormány. KÉRDÉS: A szegedi vasöntöde korszerűsítése megteremtette a jó munkafeltételeket. körülményeket Megalapozta a továbbfejlesztés lehetőségeit is. Van-e mód arra, hogy a jövőben precíziós öntödével bővítsék az Országos öntödei Vállalat szegedd üzemét? VALASZ: Az öntészet középtávú fejlesztési tervét most dolgozzuk ki. Elképzeléseink között szerepel egy évi ötezer tonna kapacitású precíziós öntöde létesítése, amelyet esetleg Szegedre helyezünk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a negyedik ötéves terv kidolgozásának kezdeti szakaszában vagyunk. így természetesen a kérdésre egyértelmű, végleges választ nem adhatok. KÉRDÉS: Csongrád megye gépjavító állomásai figyelemre méltó termelő kapacitást jelentenek. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben ezeknek az állomásoknak egy része feleslegessé válik. Nem lenne helyes ezeket Budapestről letelepített üzemeknek átadni? VALASZ: Az előbbiekben szóltam már a vidéki ipartelepítés problémáiról. Elképzelhetőnek tartom, hogy — bizonyos körülmények között — gazdaságos lehet gépjavító állomásokat vidékre helyezett üzemeknek átadni. A gépjavító állomások kihasználatlan kapacitását véleményem szerint a gépipar más vállalatai is felhasználhatnák. Közismert, hogy egyes budapesti üzemek munkaerőhiánnyal küzilsnek. Jelentős létszámhiány mutatkozik például a Magyar Hajó és Darugyárban, az Ikaruszban, a Ganz-MÁVAGban, a Szerszámgépipari Művekben. Az említett vállalatok gondjait enyhítené, ha kooperálnának a gépjavító állomásokkal. Gyárainkban ugyanis számos olyan alkatrészre, részegységre van szükség amelyeknek előállítását kisebb üzemek olcsón, gazdaságosan megoldhatnátk. Célszerűnek tartanám, ha a gépjavító állomások körültekintőbb piackutatást végeznének gépipari üzemeirüfben. Ha a megyékben felmérés készülne, a minisztérium is tudna segíteni a termelő üzemek közötti kapcsolar kialakításában. Más területeken kedvező tapasztalatokat szereztünk. Remélhető tehát, hogy a párt és tanácsi vezetők segítségével Csongrád megyében is jó eredményeket érhetünk el. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre kevesebb munkás- és parasztszármazású hallgató kerül az ország közép- és felsőoktatási intézményeibe. Kiváltképp az orvosi és műszaki egyetemeken, a jogi karon, valamint a bölcsészkarok idegen nyelvi tagozatain taláLni kevés munkás-, illetve parasztfiatalt. Az ő továbbtanulásuk megkönnyítésére, egyetemi felvételi vizsgáik előkészítésére indít akciót a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának kulturális bizottsága és az SZMT pedagógus bizottsága — a szakszervezeti központ anyagi támogatásával, párt-, állami és társadalmi szervekkel, a KISZ-szel és természetesen az egyetemekkel közös szervezésben. A tervek szerint már 1969 januárjában elindítják a Szeged és Csongrád megye középiskoláiból kiválogatott, felvételre esélyes tehetséges munkás-paraszttanulók egyetemi előkészítő szakköreit — egyetemi oktatók, illetve a megye más városaiban kö' zépiskolai tanárok irányító sával, csoportonként 10—15 —20 részvevővel. Tárgyanként 20 foglalkozást tartanak összesen 80 órában, teljesen ingyenesen. Elsősorban a negyedikeseknek, de kísérleti jelleggel néhány harmadikos diákcsoportnak is: a József Attila Tudományegyetem természettudományi karán matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, illetve a szegedi orvosegyetemen szintén biológiából. A foglalkozások témája a felvételi vizsgák anyaga. Leleplezték Kun Béla mellszobrát A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szombaton a Belügyminisztérium Böszörményi úti tiszthelyettesképző iskolája a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjának. Kun Bélának nevét vette fel. A névadó ünnepségen részt vett Kun Béla özvegye, Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője, a Belügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. A Himnusz elhangzása után Benkei András belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. A beszéd elhangzása után az iskola udvarán leleplezték Kun Béla mellszobrát, Kiss István szobrászművész alkotását. Az ünnepségen megjelent állami, párt- és társadalmi vezetők koszorúkat helyeztek el a szobor talpazatóra. Suga János, a MOM pártbizottságának titkára mondott beszédet az üzem pártbizottsága nevében és átnyújtotta az iskolának ajándékozott csapatzászlót, amelyre az első szalagot Kun Bcláné kötötte fel. Az iskolát ért megtiszteltetésért Winkler János rendőr alezredes, az intézet parancsnoka mondott köszönetet A névadó ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget Negyedszázad intézet élén Jubileumot ünnepeltek tegnap az orvostudományi egyetem mikrobiológiai intézetében. Huszonöt esztendővel ezelőtt nevezték ki az intézet jelenlegi vezetőjét, dr. lvanovics György kétszeres Kossuth-díjas akadémikust az egyetem nyilvános rendes tanárává. A jubiláló professzort volt és jelenlegi munkatársai, tanítványai köszöntötték. Ajándékként egy albumot nyújtottak át, amely munkatársai arcképét és tudományos dolgozataiknak különlenyomatát tartalmazza. Az ünnepség véget ért. Késő délután a csendessé vált intézet professzori szobájában beszélgetünk dr. Ivanovics Györggyel arról, mi is történt ezalatt a negyedszázad alatt. — Hogy mi történt az orVéget ért a Semmelweis ünnepi hét Szombaton a Magyar Tudományos Akadémián az onkológusok és az anacsthesiológusok tanácskozásaival befejeződött a magyar orvostudomány idei nagy seregszemléje, a Semmelweis ünnepi hét. Az onkológusok a radioaktív izotópoknak a rák felismerésében és gyógyílásában történő alkalmazásáról tanácskoztak, az érzéstelesítés és az újraélesztés szakemberei pedig az újraélesztés közben bekövetkezhető korházi ártalmak megelőzéséről tárgyaltak. 50 Történelmi emlékeztető Sűrűsödnek az 50 éves történelmi jubilettm eseményei. A következő hónapokban rendszeresen közöljük az ötven évvel ezelőtti forradalmi események „menetrendjét" és fotodokumentumokat is bemutatunk a nagy idők archívumából. MMm&wk*'-', "magvammucttu • Tágsági jegy. í^vcmfc Az első pártigazolvány TDtí. november Í7.: Kun Béla hazatér Szovjet-Oroszországból, dr. Sebestyén álnéven. 1918. november 18.: Megkezdődik az agitációs munka a kommunista párt megalakulásáért 1918. november 24.: A budapesti Városmajor utca 42. számú házban, Kelen József lakásán, megalakítják a Kommunisták Magyarországi Pártját. 1918. november 26., 27., 28.: Gyűléseken jelentik be a fővárosban (Visegrádi u. 15.) a KMP megalakulását. 1918. november 26.: Katonatüntetés Debrecenben; megalakul az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. Kun Béla portréja A KMP zászlóbontása. A zászlón a párt neve magyarul is és oroszul is szerepel vostudományban ? óriási változások történtek — mondja a professzor. — Ma más szemmel kell néznünk a jelenségeket, mint 25 évvel ezelőtt. Az orvostudományban is egyre nehezebb idősebbé válni: időnként szinte mindent teljesen elölről kell kezdeni, ni alapokról kell indulni. Huszonöt évvel ezelőtt például úgy tekintettünk a baktériumokra, mint valami lezárt világra, jól definiálható élőlényekre. Ma viszont már tudjuk, hogy nagyon változóképesek, szinte mesterségesen állíthatunk elő „új" fajokat. Ezenkívül ma már olyan dolgokba is beletekinthetünk, amire azelőtt képtelenek voltunk. E 25 év alatt ismertük meg például az örökléstan lényegét és alapjait. Ezek az óriási felfedezések baktériumokon végzett kutatásoknak köszönhetők! — Hogyan hatottak ezek a változások a gyógyító munkára? — A fertőző betegségeket a mikroorganizmusok okozzák. E betegségek többsége szerencsére gyenge. De vannak olyan félelmetes járványok is, mint például a gyermekhüdés. Ezt a betegséget is az elmúlt esztendőkben sikerült leküzdenünk. Nálunk, mint ismeretes, a Sabin-cseppekkel. — S mi történt 25 év alatt a professzor úr életében? — Mindenekelőtt: nem 1943-ban, hanem jóval előbb, 1929-ben kerültem a szegedi egyetemre. Budapestről jöttem, ahol addig éltem és az előző évben fejeztem be tanulmányaimat. Bevallom, akkor kicsit bántam, hogy vidékre kerülök. De aztán maradtam. Ez főképpen Szent-Györgyi Albertnek köszönhető, akinek rendívüli egyénisége nagy hatással volt rám és az egyetem más, fiatal oktatóira is. Később egy esztendőt Amerikában töltöttem. 1946-ban akadémiai levelező tag, 1957-ben rendes tag lettem. 1948-ban és 1952ben Kossuth-díjat kaptam. — Tudományos kutatásai? — Azok közé tartozom, akik viszonylag sokféle k-tat.ási témával foglalkoznak. Természetesen nem mindig jöszántambóL Néha a körülmények kényszerítettek arra, hogy új probléma vizsgálatába fogjak. Kutatásaim eredményét 200 — nagyrészt külföldön megjelent — dolgozat őrzi. A beszélgetés véget ér. Este van, az intézet csendes, a munkatársak közül senki sincs már bent. Búcsúzunk. \ professzor még marad: dolgozik. o. L,